Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)
2002-10-09 / 276. szám
HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL 2002. Október 9., szerda Földi digitális tévé Budapest A földfelszíni digitális televíziózás az európai tapasztalatok, és a most elkészült vizsgálatok alapján 10-15 év alatt felválthatja hazánkban a jelenlegi analóg rendszert. Ennek eredményeként első lépésben a mai 3 földi csatorna helyén 12-15 program sugárzására lesz lehetőség. A rendszer a teljes kiépítés után akár 23-30 országos műsor sugárzása is lehetővé válik - hangzott el az Antenna Hungária Rt. tegnapi konferenciáján. Elhangzott, hogy hazánkban is mintegy 10-15 éven belül felválthatja a jelenlegi analóg technológiát az új rendszer. A kutatásokból kiderült: mai áron ehhez mintegy 20 milliárd forint értékű beruházás szükséges. A kormányzati döntést követően első lépésként 2004-től beindulhat Budapesten és 20-30 kilométeres körzetében a sugárzás, amit 2006-2008 között fokozatosan terjesztenek ki az ország többi területére. Az analóg sugárzás valószínűsíthetően 2012 után szűnhet meg Magyar- országon^ EUROPRESS SZÁZÉVES HÁZ. Miként a Parlament épülete kiállta az évszázad történelmi viharait, a törvényhozás kész és képes lesz alkalmazkodni a kor kihívásaihoz, az egységesülő Európa rendjéhez - mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Parlament és parlamentarizmus című tudományos konferencián az Országház átadásának 100. évfordulóján. Habsburg Ottó, a Páneurópai Parlament elnöke arról szólt, Magyarország kezdettől fogva kijelentette, hogy Európához tartozik, de megtartotta magyar jellegét. FOTÓ: EUROPRESS/KERÉK ÁGNES Bombariadó Taszáron Taszár Bombariadó volt a taszári laktanyában. Lapzártakor a terep átfésülését, illetve az ingatlanok átvizsgálását befejezték a rendőrök és a szakértők. Az első hivatalos megnyilatkozások szerint semmi rendkívülit nem találtak. A bombariadó mintegy hatszáz embernek adott nem várt elfoglaltságot tegnap. A bombariadót azt követően rendelték el, hogy egy eddig még ismeretlen személy azt telefonálta a laktanyába délután 3 óra körül, hogy robbanószerkezetet helyeztek el, s ez hamarosan működésbe lép. A taszári laktanya a régió egyik meghatározó katonai bázisa. A bejelentést követően rendőrök szállták meg a környéket és a laktanyát. A kaposvári rendőr- kapitányság munkatársai kiürítették és megkezdték az épületek átvizsgálását. A bázis több hektáron terül el számos ingatlant foglal magába. Az 50-60 különböző méretű épület átkutatása önmagában is időt igénylő feladat. A munka mintegy négy órán át tartott, s ekkor fogalmazhatták meg az első hivatalos megállapítást: nem találtak bombát vagy robbanószerkezetet a katonai bázison. Ezt az értesülésünket megerősítette a Somogy Megyei Rendőrfőkapitányság ügyeletese is. Tőle tudjuk, hogy kora este a dolgozókat visszaengedték a munkahelyükre. Úgy tudjuk: a bázison a bombariadó időszakában mintegy hatszázan tevékenykedtek, civilek és katonák. Hivatalos helyről nem erősítették meg azt az információnkat, amely szerint a taszári laktanyában jelenleg mintegy harminc amerikai katona, nyolcszáz magyar és százötven amerikai civil teljesít szolgálatot. Ehhez társul még mintegy háromszáz sorkatona. Szakértőnk véleménye szerint ezek a katonák nem vehetnek részt a bomba keresésben, úgy viselkednek, mint bárki más, aki az adott veszélyeztetett területen tartózkodik. A bázis kiürítését követően kizárólag a rendőrök, s szükség esetén a tűzszerészek dolgozhatnak kutyákkal és speciális műszerekkel. ■ A főbíróknak fő a fejük Zárt ajtók mögött tanácskoztak hétfő óta a megyei bírósági elnökök a Tolna megyei Hőgyészen. Egyelőre nem szivárgott ki érdemi információ a feszült légkörű megbeszélésekről, amelyen az igazságszolgáltatás helyzetét elemzik és ajánlásokat készülnek megfogalmazni az ország 2600 bírája számára. Högyész Háromnapos tanácskozást tartanak Hőgyészen az ország bírósági vezetői, amelyre a 19 megyei és a fővárosi bíróság elnöke kapott meghívást. A korábbi szokásokkal ellentétben viszont nincs jelen az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (ÓIT) Hivatalának vezetője, Zanathy János. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság nyáron megválasztott elnöke (képünkön) azt mondta:- Az ÓIT működésének megkezdése óta közel öt év telt el, a megyei elnökök többsége egy éven belül további hat évre kapott mandátumot. A szervezők előzetes tervei szerint áttekintjük az OIT-ot, beleértve a hivatal eddigi tevékenységét is, és ajánlásokat fogalmazunk meg a jövőre nézve. Az itt megjelent megyei elnökök a bírói kar 95 százalékát, a 2600 bíró közül 2500-at képviselnek, a Legfelsőbb Bíróság elnöke pedig a további százat. Ebből következően ez legitim fórum arra, hogy értékelje az igazságszolgáltatás helyzetét. Sok írásbeli anyagot kaptam a megyei bíróságok elnökeitől a megválasztásom óta. Az első találkozásunkkor azt kértem tőlük, hogy ezt a fajta áttekintést készítsék el. Ezek megvitatása ennek a rendezvénynek a témája.- A korábbi gyakorlattal ellentétben az ÓIT hivatalának vezetője nincsen jelen.- A hivatal az Országos Igazságszolgáltatási Tanács döntéselőkészítő és végrehajtó szerve, önálló hatáskörrel nem rendelkezik - mondta Lomnici Zoltán. Zanathy János, az ÓIT hivatal- vezetője helyett megkeresésünkA bírák bére A bírák jogállásáról és javadalmazásáról rendelkező 1997. évi törvény jelentősen javított a bírói pálya versenyképességén. A bírói függetlenség egyik biztosítéka a bírák megfelelő bérezése. Jelenleg egy kezdő bíró 223 245 forint alapilletményre számíthat. A bírók háromévente kerülnek egy-egy kategóriával feljebb, így a legmagasabb fokozatba sorolt bíró ennek az összegnek 155 százalékát kapja. ______________._______ A Legfelsőbb Bíróság és az EN NYI VAN A PÉNZTÁRCÁBAN Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke ezen a héten egyeztet a pénzügyi tárca vezetőjével a bírói alapilletmény 50 százalékos emeléséről. Lomnici Zoltán korábban úgy nyilatkozott, hogy a béremelés az uniós csatlakozás fényében is elengedhetetlen, hiszen a tervezett időpontra legalább meg kellene közelíteni a közösségi bírák bérét. (Az Unió országaiban a hazai bírói fizetések 15-20 szorosát kapják a bírák.) Időszak Illetményalap 10-12 éves (forint) gyakorlattal 1998 160 000 200 000 1999 160 000 200 000 2000 173 200 216 500 2001 188 350 235 438 2002 202 950 253 688 Forrás: 0IT Hivatala re Könyves Krisztina, az illetékes főosztály vezetője annyit mondott, a hivatalt azért nem képviselik a tanácskozáson, mert nem hívták meg őket, s hogy miért, azt a meghívó személytől kell megkérdezni. A tanácskozás eddigi részleteiről sem a házigazda, dr. Soós Miklós, a Tolna Megyei Bíróság elnöke, sem pedig Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke nem nyilatkozott, mert még tartanak a megbeszélések, viták. A zárt ajtók mögött folyó feszült légkörű tanácskozás a programban tervezetthez képest tegnap majd’ két órával tovább tartott. Az ÓIT működésének tapasztalatairól és a grémium várható ajánlásairól ma tartanak sajtótájékoztatót Hőgyészen. _________ihárosi ibolya Íté lőtábla; Budapesten, Szegeden, Pécsen Többéves politikai huzavona után jövőre elkezdheti működését három ítélőtábla a fővárosban, Szegeden és Pécsen, ahol 112 bíróra lesz szükség. A Horn-kormány még öt tábla felállításáról döntött, a Fidesz vezette koalíció azonban úgy ítélte meg, hogy egyetlen fel- lebbviteli fórum is elég lesz, működésének megkezdését pedig néhány évvel elhalasztotta. Pedig 1998-ra már megvásárolták, illetve kijelölték a tábláknak helyet adó épületeket, pályázat után kiválasztották az elnököket és a többi vezetőt. Akkor jött a kormányváltás és néhány évvel elhúzódott a táblák felállítása. A pécsi és a szegedi táblára az ÓIT múlt heti ülésén választott elnököt. A legtöbb ügyet tárgyaló fővárosi ítélőtábla elnökét azonban nem sikerült megválasztani. Erre a posztra három pályázat érkezett. Most újabb pályázatot írtak ki, november 11-ei határidővel. Az előzetes felmérések szerint a fővárosi tábla 15 ezer, a vidékiek mindegyike 2-2 ezer üggyel kezdi meg működését. Út a pulpitusig Legalább 22 évnyi tanulás és szakmai gyakorlat kell ahhoz, hogy valakit a köztársasági elnök bíróvá nevezzen ki. Jelenleg közel két és fél ezer bíró ítélkezik az ország 151 bíróságán. Az elmúlt években sokan jelentkeztek a bíróságokra fogalmazónak. Többnyire a jó és a kiváló eredménnyel végzett fiatal jogászok választják első munkahelyül a bíróságokat. Nem véletlenül, hiszen a bíróságok elismerten kimagasló szakmai képzést biztosítanak a jogi szakvizsgára való felkészüléshez. Az utóbbi évtizedekben egyre több nő választotta ’ezt a hivatást, néhány éve azonban - köszönhetően talán a kereseti viszonyok javulásának és a szakma presztízs- emelkedésének - egyre több férfi jelentkezik. Nem ritka a 2-3-szoros, de a 10-13-szoros túljelentkezés sem. Pedig a fogalmazó csak hosszú évek múlva válhat bíróvá. Kötelező joggyakorlatként minden szintű bíróságot és valamennyi ügyszakot meg kell ismernie, a szakvizsgát csak három év után lehet letenni. Majdnem egy év telik el addig, amíg a kilenc tárgyból sikeresen szakvizsgázik a fogalmazó. Ezt követően egyéves titkári időszak következik, s csak ennek letelte után pályázhat valaki bírói állásra. DR. HEIDRICH GÁBOR a szegedi ítélőtábla elnöke. 1945-ben született, első diplomáját a debreceni bölcsészkaron szerezte 1968-ban, majd 1979-ben végzett a szegedi jogi karon, 1992. április 1-jétől a Csongrád Megyei Bíróság elnöke.- Részben az ítélkezés gyorsítását, részben pedig az ítélkezés színvonalának a javulását várom a táblabíróságok felállításától, mert új típusú, folyamatos kapcsolat alakulhat ki az ítélőtáblák, a megyei bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság szakmai kollégiumai között. Arról írtam, hogy mit kell tenni a felkészülés időszakában azért, hogy már a kezdeti időszakban és később se termeljen hátralékot, s minél hamarabb feldolgozza azokat az ügyeket, amelyeket a Legfelsőbb Bíróságtól kap kézhez. Azt remélem, hogy az ítélőtáblák működésével a Legfelsőbb Bíróság is abba a helyzetbe kerül, hogy alkotmányos feladatát, a jogegység feletti őrködését biztosítani fogja. DR. LÁBADY TAMÁS a Baranya Megyei Bíróság kollégiumvezető bírája, egyetemi tanár Pécsen. O vezeti január 1. után a pécsi ítélőtáblát. Az Alkotmánybíróság volt helyettes elnöke ötvennyolc éves, nős. Közel száz cikket és tanulmányt tett közzé. A magyar magánjog (polgári jog) általános része című tankönyve megjelenése óta töretlen siker szakmai körökben. Kutatási területe az alkotmányjog, a biztosítási jog és különösen a nem vagyoni jellegű kártérítések joga. Kritikusai szerint hihetetlen precizitással kíséri végig az erkölcsi károkozás történetét a mózesi törvényektől a római jogon át napjainkig, s a legkülönbözőbb tényállású, több száz hazai és külföldi eset bemutatásával ad elméleti és gyakorlati muníciót azok számára, akik a nem vagyoni kártérítéssel foglalkoznak, akár ügyvédek, akár bírák. Hírek Esetleg távol Kétséges, hogy a Fidesz frakciója részt vesz-e az Országgyűlés október 23-ai ünnepi ülésén, amelyet az 1956-as forradalom emlékére rendeznek. Rogán Antal, a Fidesz-frakció helyettes vezetője a párt esetleges távolmaradását azzal indokolta: a kormánypárti képviselőcsoportok nem járultak hozzá, hogy az emlékülésen az Országgyűlés elnökén kívül az 56-os szervezetek egy képviselője is szót kapjon, mti Az ígéret fele Medgyessy Péter miniszterelnök és Csehák Judit szakminiszter nem teljesítette az egészségügyi dolgozók bérének 50 százalékos emelésére vonatkozó ígéretét - hangzott el a Fidesz egészségüggyel foglalkozó parlamenti képviselőinek tájékoztatóján. Selmeczi Gabriella kifogásolta, hogy a diplomával nem rendelkezőknek adott emelés nem éri el az 50 százalékot, s - szerinte - az egészségügyi dolgozók mintegy egyharmada nem részesült a beígért emelésben, mti Már javasolták Az MSZP úgy véli, hogy az ellenzék által benyújtott szociális törvénycsomag az előző négy év alatt elutasított MSZP-s javaslatokat, illetve már benyújtott vagy benyújtandó szocialista javaslatokat tartalmaz. Kósáné Kovács Magda, az MSZP-képviselőcsoport szociális munkacsoportjának vezetője azt mondta: ezeket az indítványokat nem lehet tárgysorozatba venni. Az MSZP szerint a fideszes javaslatokat „a lelkiismeret-furdalás törvényeinek” lehetne nevezni, mivel az előző kormány által elutasított szocialista javaslatokból állnak, mti Gyermekvédelem Október 10-e a Lelki Egészség Világnapja. A Magyar Pszichiátriai Társaság ezen a napon tudományos konferenciát rendez Budapesten a gyermekeket fenyegető veszélyekről. Az UNICEF jelentése szerint az elmúlt évben 2 millió gyermeket öltek meg, 6 millió sérült meg súlyosan vagy lett rokkanttá, míg 12 millióan váltak otthontalanná. EUROPRESS A törvény szerint A készülék üzembentartási díjak kormányzati átvállalásának kérdésében az Alkotmánybírósághoz fordult, a közszolgálati médiumok hosszú távú, kiszámítható és normatív finanszírozásának rendezése érdekében pedig az Országgyűlés elnökéhez intézett levelet a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnöke. Szadai Károly azt kéri Szili Katalin házelnöktől, hogy az Országgyűlés továbbra is biztosítsa a közszolgálati műsorszolgáltatók hosszú távú, kiszámítható és normatív finanszírozásának médiatörvény szerinti jogi kereteit, mti Direktor kerestetik Összeállt a Nemzeti Színház igazgatói posztjára beérkezett pályázatokat elbíráló 11 tagú bizottság. A zsűri tagja: Bálint András, a Radnóti Színház igazgatója, Konter László, a Békés Megyei Jókai Színház igazgató-főrendezője, Szakonyi Károly író, Tarján Tamás irodalomtörténész, kritikus, Henye Nándomé kulturális igazgatási szakértő, Kállai Ferenc, a nemzet színésze és Harsányi László közgazdász, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke. A bírálóbizottságba a Magyar Színházi Társaság Meczner Jánost, a Budapest Bábszínház igazgatóját delegálta, a MASZK Országos Színészegyesület Hegedűs D. Géza színművészt jelölte, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének küldötte Konrád Antal elnök, a Nemzeti Színházat pedig Blaskó Péter színművész képviseli. A pályázati csomagot tízen vették ki, hatan járultak hozzá nevük közzétételéhez: Dalos Gábor szakújságíró, Székhelyi József színművész, Jordán Tamás, a Merlin Színház igazgatója, Szűcs Miklós, a Budapesti Kamaraszínház igazgatója, Márta István, az Új Színház igazgatója és Röthler Balázs színművész, mti Oscar-jelölt film Pálfi György: Hukkle című játékfilmjét nevezi a jövő évi Oscar-díjra Magyarország. A 33. Magyar Filmszemle díjnyertes alkotása a legjobb idegen nyelvű film kategóriában indul. A Magyar Filmunió tájékoztatása szerint a jövő év februárjában derül ki, hogy a benevezett alkotások közül melyik öt filmet j elölik az aranyszobrocska elnyerésére. A díjkiosztót márciusban tartják. E kategóriában minden ország egy játékfilmet nevezhet az Amerikai Film Akadémia díjára, mti________________________________________________________________■ » )
