Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-09 / 276. szám

4. OLDAL BARANYAI TÜKÖR 2002. Október 9., szerda Hírek MAGYARBÓLY területén októ­ber közepére megépülhet a tele­pülést az elmúlt években rend­szeresen elöntő víz megakadá­lyozásának érdekében az árok. A faluba nagyobb esőzések al­kalmával a környező dombokról érkezik a csapadékvíz. (sa) PÉCSETT a Látássérült Fiata­lok Speciális Rehabilitációs Szakiskolája a napokban vehet­te át az Életfa Gyökerektől a Fé­nyig Alapítvány adományait. A vakokkal és gyengén látókkal foglalkozó intézmények és kró­nikus belgyógyászati osztályai­nak ellátását segítő közhasznú szervezet többek között diopt­riamérővel, és számítógéppel lepte meg az iskolát. (sa) ÓBÁNYÁN a lakosság kérésére hamarosan mobiltelefon-torony épül. A szolgáltató cég e hó­napban működésbe állítja a szerkezetet, így a nagyobb tér­erő segítségével a száznyolcvan helyi lakos könnyebben telefo­nálhat majd. ________________________________|CS*W| Va lóságshow a vásárcsarnokban Kamerák figyelnek szinte minden négyzetmétert A vásárcsarnok teljes belterét, vala­mint a külső árusítóhelyek egy részét ezentúl tizenhat kamera figyeli éjjel­nappal. Az árusítók és a vásárlók vé­delmében kiépített rendszertől a lopá­sok számának drasztikus csökkenését várják a szakemberek. Pécs A megyeszékhely vásárcsarnokában az el­múlt időszakban jelentős mértékben emel­kedett a bűncselekmények száma. A zse- besek fő célpontjai elsősorban a vásárlók kézitáskájában, illetve bevásárlószatyrá­ban lapuló kisebb-nagyobb értékek - pénz­tárca, mobiltelefon -, azonban az utóbbi időben az sem volt ritka, hogy magukat az elárusítókat is megkárosították: a portékák egy része rendszeresen eltünedezett. A vá­sárcsarnokot üzemeltető Pécsi Városüze­melési és Vagyonkezelő (PW) Rt. ezért a közelmúltban radikális lépésre szánta el magát: néhány napja kamerarendszerrel látták el az épület belsejét, valamint annak közveüen környezetét. Márfy Miklós, a PW Rt. vállalkozási fő­osztályvezetője a Dunántúli Naplónak el­mondta, a beruházás - úgy tűnik - beváltja a hozzá fűzött reménye­ket: a kamerák ugyan még csak pár napja üze­mebek, de máris érez­hető némi javulás a lopá­sok számát illetően. Csapó István, a PW Rt. munkatársa lapunk­nak elmondta, a beruhá­zás során tizenhat kamerát szereltek fel. A szakember szerint a vásárcsarnok belterüle­te teljes mértékben, a külső területek - mint például az árufeltöltő és az árkád alatti el­árusítóhely - pedig részben láthatóak be a kamerák segítségével. Ezzel a bevásárlóhely legveszélyeztetettebb pontjai már bizonyos védettséget élveznek a zsebtolvajokkal szemben. Csapó István véleménye szerint még az sem kizárt, hogy a kamerák száma emel­kedni fog a jövőben. A legfontosabb célt azonban már így is teljesítették: jóval na­gyobb biztonságban lehet vásárolni, és az eladók is megnyugodhatnak, hiszen ezen­túl nem kell attól tartaniuk, hogy eltulajdo­nítják portékáikat. A szakember szerint a jö­vőben azokat az illegális árusítókat is ki tud­ják szűrni, akik nem fizetnek helypénzt, és még a vásárlókat is igen gyakran zaklatják. Lapunk úgy tudja, hogy a felvételeket nyolc-tíz napig tárolja a PW Rt. által meg­bízott őrző-védő társaság, így bűncselek­mény esetén ezek segítségével könnyeb­ben bukkanhat az elkövetők nyomára a rendőrség. Információink szerint a rendszer kiépítése közel két­millió forintba ke­rült. Emellett a biz­tonságiak két egyenruhás embe­rüket is folyamato­san járőröztetik a vásárcsarnok terüle­tén. Egyes szakembe­rek véleménye az, hogy amennyiben ez a rendszer hosszú tá­von beváltja a hozzá fűzött reményeket, a belváros területére tervezett térfigyelőrend­szer kiépítéséről szóló - még 1999-ben elin­dított, majd elhalt - program is újabb lendü­letet vehet. A lapunk által megkérdezett árusok örömmel fogadták a kezdeményezést, töb­ben is úgy vélekedtek, hogy ezzel a fejlesz­téssel nagymértékben javulhat a vásárcsar­nok megítélése. SOMLAI ADRIENN Verseny a nagyokkal Huszonegy éve fogadja az eladók és vásárlók özönét a pécsi vásárcsarnok, így az épület rekonstrukciója elengedhetetlen. Idén megközelítőleg 25 millió forintot szánt a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. felújításokra. A külső és belső átalakítások, fejlesztések az árusok és vásárlók kényelmén túl azt a célt is szolgálják, hogy a csarnok fel tudja venni a versenyt a város bevásárlócentrumaival. Az év végén, a beruházások végeztével a bérleti díjak és a helypénz megemelését nem tervezik, marad az inflációkövető díjnövekedés. Megújulhat a Barbakán környéke A közeljövőben megújulhat a pécsi Barbakán tér, a város ugyanis a következő évi költségvetés terhére elkezdi a prog­ramot. A világörökség közelsége miatt a terület átalakításá­ra nagy szükség van. A bástya gyilokjáróját pedig egy civil szervezet kívánja restaurálni. PÉCS A Barbakán téren meglehetősen megnövekedett a forgalom az el­múlt időszakban, a helyzetet a világörökségi turizmus növeke­dése csak ronthatja. Jelenleg a turistabuszok ezen a téren áll­nak meg, a kirándulók innen in­dulnak belvárosi sétára. A terüle­ten ugyanakkor személykocsik is parkolnak, ami a környékbeli lakók nyugalmát együttesen már igencsak zavarja. Viszont a téren irodák, üzletek is találhatóak, amelyek megközelíthetőségét biztosítani kell. Az önkormányzat közlekedé­si bizottsága az elmúlt időszak­ban megvizsgálta a kérdést, és végül a közgyűlés legutóbbi ülé­sén határozott arról, hogy a kö­vetkező évi költségvetés terhére 8 millió forintot biztosítanak az átalakítási programra. Várhatóan jövőre nagyobb átépítés is indul­hat a Barbakán téren. A tervek szerint mindenképp meg kell oldani, hogy a turista­buszok ne a mostani tolatásos módszerrel legyenek kénytele­nek megfordulni, mivel ez meg- lehetően balesetveszélyes; így a ki- és behajtás egyszerűsítését kell biztosítani. A környékbeli la­kók igényeinek megfelelően va­lamiféle szigetelést kellene alkal­mazni a zaj és a forgalom ellen, várhatóan egy fákból és cserjék­ből álló „növényi falat” alakíta­nak ki. Másféle rekonstrukció is meg­indulhat a közeljövőben a Barba- kánnál, erre azonban még nincs meg a teljes keret. Amint arról la­punkban már beszámoltunk, egy civil szervezet, a Zöld-Híd Alapítvány tervbe vette a Barba- kán-bástya gyilokjárójának fel­újítását. Ez a turisták által igen­csak kedvelt idegenforgalmi ne­vezetesség jelenleg meglehető­sen rossz állapotban van, nem is látogatható. A felmérések szerint mintegy 4 millió forintot kellene összegyűjteni, hogy a javítási munkákat el lehessen végezni. Jelenleg az összegnek mintegy kétharmada, több mint 2,6 millió forint jött össze pécsi és baranyai cégek, szervezetek adományai­ból. Eredetileg arról volt szó, hogy már a Pécsi Napok előtt sor ke­rülhet a restaurálás megindulá­sára, a pénzhiány azonban hát­ráltatta a munkakezdést. A Zöld- Hídnál bíznak abban, hogy még idén elkezdődhet a munka. Eh­hez természetesen az szükséges, hogy további támogatók jelent­kezzenek. (Háttér, előzmények: wmv. dunantulimplo. hu) A Zöld Híd Alapítvány tervbe vette a gyilokjáró felújítását FOTÓ; M. A. EGYRE NÉPSZERŰBB a kerékpározás Pécsett. A zsúfolt belvárosi forgalomban egyre többen választják úü céljuk eléréséhez a biciklit. Sokan járnak vele munkába, iskolába, bevásárolni, viszik a gyerekeket óvodába. A kétkerekűt rendszeresen népszerűsítik a Pécsi Kerékpáros Kör tagjai, akik fontosnak tartják a megfelelő védőfelszerelés használatát, az esetleges sérülések elkerülése érdekében. fotó: laufer László Süket intézményi telefonok Hétfő estétől kedd délutánig tizenhat intézmény több mint harminc telefonvonala volt süket a városban. Augusztusban már volt hasonló eset, az ok akkor is ugyanaz volt, mint most: a szolgáltató hibájából rendezetlen júniusi telefonszámla. Mohács A telefonvonal süketségére először az egyik helyi általános iskolában derült fény hétfőn este. A riasztójuk ugyanis, több oktatási intézmény­hez hasonlóan, telefonon áll össze­köttetésben az egyik mohácsi va­gyonvédelmi céggel. Az őrző-védő társaság munkatársától tudta meg az igazgatóhelyettes, hogy a beri- asztást nem regisztrálták. Ez gya­korlatilag azt jelenti, hogy hétfőn éjjel számos önkormányzati intéz­mény riasztója csak a helyszínen szirénázott volna, ha valaki behatol az épületek egyikébe. Tegnap reg­gel tizenhat mohácsi intézmény: is­kolák, óvodák, konyhák munkatár­sai jöttek rá, hogy telefonjaikon csak őket lehet hívni. A mobiltele­fonnal rendelkező munkatársakat, saját számlájukról lévén szó, be­osztották a sürgős hívások intézé­sére, az iskolákban oktatásra is használatos internethez azonban nem tudtak hozzáférni. Volt .olyan intézmény, ahol dél környékén helyreállt a rend, de olyan is, ahöl délutánig hallgattak a vonalak. A baj forrása az intézmények jú­niusi telefonszámlája volt. A pol­gármesteri hivatali átszervezése ke­retében mindegyikük saját bank­számlát kapott a pénzmozgások könnyebb nyomon követhetősége érdekében. A könyvelésüket végző művelődési gazdasági szervezet jú­niusban külön, részletes számlát kért az intézményeknek a Matávtól, júliusban ennek ellenére egyeüen papír érkezett.- A számlát visszaküldtük, kér­tük, hogy részletezzék, és az intéz­ményeknek küldjék el - mondta Harka Márta, a művelődési gazda­sági szervezet vezetője. A számlát természetesen nem fi­zették ki, ezért a szolgáltató auto­matája augusztusban egy napra már kikapcsolta az intézmények te­lefonjait. Harka Márta azóta több­ször is sürgette az önkormányzat ügyfélmenedzserét, de szeptember közepéig nem történt semmi. Ek­kor végül kifizették a részletekben azóta sem létező számlát, a befize­tést feltehetőleg nem regisztráló au­tomata azonban hétfőn este újra működésbe lépett. A Matáv ügyfélszolgálatától megtudtuk: a számlák részletezésé­vel foglalkozó részleg külön szerve­zeti egységet képez, az ügyfélme­nedzser által többször is kért mun­kát ők nem végezték el. Az ügyfél- szolgálat kedden újabb sürgető le­velet küldött az erre hivatott mun­katársaknak. Az üzenetrögzítő is barátságosabb lesz PÉCS Gyakorta előfordul, hogy áramszünet idején a hiba bejelentője a megadott számot felhívva csupán géphanggal, üzenetrögzítő­vel találkozik, s így meglehetősen egyoldalú a kapcsolat. A Dédásznál is tapasztalták a kommunikációs gondokat. egy-egy térség, s olykor több száz lakásban kialszik a villany. A mai telefónia idején szinte ter­mészetes, hogy ki-ki azonnal hívja (vagy próbálja hívni) a hibabejelen­tőt. Néhány éve az áramszolgáltató vezetői azt ígérték, hogy igyekez­nek egy korszerű telefonközpont­rendszert, úgynevezett call-centert kiépíteni, hogy az üzenetrögzítő A dél-dunántúli régióban megle­hetősen nagy hálózata és közel 700 ezer ügyfele van a Dédász Rt- nek. Nyilvánvaló, hogy a hibafor­rások száma is ehhez mért, s időnként előfordul - különösen viharos időkben vagy téli fagyok esetén -, hogy áram nélkül marad helyett az alkalmazottjuk fogadhas­sa a hívást, s a hibabejelentéssel egy időben viszonttájékoztatást is adjon. Jelesül, hogy a hiba javítását megkezdtük és várhatóan ennyi és ennyi idő múltán végzünk vele. A telefonrendszer kiépült, s mint azt Molnár István üzemirányítási osztályvezető elmondta, a számlá­kon is feltüntetett, többféle ingye­nes „zöld szám” segítségével érdek­lődhet ki-ki a számlák iránt, kérhet hálózatjavítást, óracserét, s jelent­het be hibát. A hibabejelentő (80/205-020) szám hívásakor azon­ban előfordul, hogy zsúfoltság mi­att keszthelyi vagy éppen dunaúj­városi diszpécser veszi fel a kagylót - neki is el lehet mondani a gondot, hiszen a belső rendszeren keresz­tül továbbítják majd a bejelentést -, vagy felsokasodó telefonhívás ese­tén most is üzenetrögzítő szólal meg. Ám a jövő héttől az üzenet- rögzítő is „barátságosabb lesz”, s azt is előre közölni fogja, hogy me­lyik régióban van áramkimaradás, meddig tart a javítás. Molnár István leszögezte: minden üzenetet visz- szahallgatnak és értékelnek, k. f. (

Next

/
Oldalképek
Tartalom