Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-09 / 276. szám

6. OLDAL S Á M O D BEM UTATKOZIK 2002. Október 9., szerda Alakul a kultúrház Valamikor volt iskola is a faluban, a körzetesítés azonban itt is meg­szüntette az oktatási intézmény létét. A település hosszú időn ke­resztül nem is tudott mit kezdeni az épülettel, de mivel rendkívül jó helyen fekszik (a község központ­jában), kár lett volna hasznosítá­sáról nem gondoskodni. Az ön- kormányzat éppen ezért elhatá­rozta, hogy itt alakítja ki a kulturá­lis centrumot, vagyis olyan intéz­ményt, amely a klubéletre, a helyi rendezvények lebonyolítására és a civil szervezeteknek lehetőséget biztosít a működésre. Az átalakí­tást, felújítást még 1994-ben kezd­ték el, azóta is folyamatosan tart a kulturális és szórakoztató köz­pont kialakítása. Három évvel ez­előtt Teki-pályázaton nyert pénz­ből „hozzáragasztottak” egy szárnyépületet, itt kétszobás tu­ristaszállót alaldtottak ki. A ven­dégváró helyiségek elkészültek, most már csak a berendezések hi­ányoznak, ezt a jövő évi támoga­tási lehetőségek felhasználásával kívánják megoldani. Mint ahogy a kultúrház udvarának rendezését is, itt ugyanis még a füvesítést kel­lene megoldani és fákat, bokrokat is ültetni. ■ A falu gazdái A polgármester az önkormány­zatiság kialakulása óta Bónis Im­re (45 éves, villanyszerelő), al­polgármester Ócsárdi Sándor (46, sertéstelep-vezető). A testü­let tagjai: Hegedűs Csaba (44, növénytermesztési ágazatveze­tő), Gábor Lászlóné (43, rok­kantnyugdíjas), Kréling János (60, nyugdíjas), Zsigi János (30, esztergályos). A körjegyző Mé­száros Gyula. A Sámod Polgári Kör vezetője Szőlősi Sándor, tit­kára Fenyvesi János. Sámod nem volt forráshiányos A település a Siklós-Sellye főközlekedési úttól északra egy két kilométeres bekötőúton közelíthető meg. A Kórós-Rádfalva és a Sámod-Adorjás összekötő út megépítésével megszűnt a köz­ség zsáktelepülés jellege. A falu vasúton is elérhető. A községnek a tanácsi rendszer idején is központi szerepe volt, itt működött Kórós, Adorjás, Kis- szentmárton és Baranyahídvég közös tanácsa. Később Vajszlót jelölték ki központnak, a rend­szerváltás után itt alakult meg a környék településeinek körjegy­zősége is. De mivel meglehetősen sok községet fogott össze, a teher­mentesítés okán Sámod központ­tal új körjegyzőség alakult, a kö­zös tanács települései közül csak Kórós nem tartozott hozzájuk. A több évtizede igazgatási köz­pontként működő község arcula­tát ez a funkció is meghatározta, a környékbeli települések közül Sámod polgárosodása volt a leg­gyorsabb. Természetesen ez a fa­lu fejlődésével együtt haladt, az infrastruktúra folyamatos bővíté­se a lakossági igényeknek megfe­lelően alakult. A vezetékes ivóvíz­rendszer - közösen Baranyahíd- véggel - ugyan csak a rendszer- váltás után valósult meg, viszont rendezettek az utak, a járdák és az árkok. Adorjás felé négy falu közös pályázatának eredménye­ként, állami támogatással, önkor­mányzati és az út elkészültében szintén érdekelt Baranyahídvég A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA 230 B ! 228 227 ■ 226 1998 1999 2000 2002 Rt. hozzájárulásával elkészült át­kötő út pedig megszüntette a fa­lu későbbi fejlődését akadályozó zsáktelepülési állapotot. A község Bónis Imre polgármester főutcáját, a Rózsa Ferencről elne­vezett utat mindkét oldalon egy- egy méterrel kiszélesítették. Ez ugyan nem önkormányzati tulaj­don, a kivitelezést a Közútkezelő Kht.-ve} közösen finanszírozták. Ugyancsak pályázattal nyerték a kivitelezéshez szükséges pénzt az aszfaltozott, világítással ren­delkező sportpálya kialakításá­hoz. A sportcentrum jelenleg is alkalmas kispályás labdarúgó-, te­nisz-, kézi- és kosárlabda-mérkő­zések lebonyolítására. A pálya mellett gyermekjátszóteret létesí­tettek, ezt a jövőben korszerű, az európai szabványoknak megfele­lő játékokkal szeretnék felszerel­ni. A világháborúkban elesett sá- modi családtagoknak pedig a templom kertjében úgynevezett amerikai stílusú (minden hősi ha­lottnak külön, rendezett sorban síremléket állítottak) emlékművet alakítottak ki. A ravatalozót is bő­vítették előtérrel és hűtővel, a me­gyei területfejlesztési pályázaton nyertek is erre 2 millió forintot. Korszerűsítették a közvilágítást, ezzel is körülbelül 30 százalékkal csökkentették az erre fordított költségeket.- Szóval a testületek jelentős eredményeket értek el a falu fej­lesztésében - nyugtázza a polgár- mester, Bónis Imre. - Ezt mindannak ellenére mond­hatom, hogy nem sikerült a csatornázást megvalósítani és a gázt bevezetni. A csa­tornázásról ugyan elké­szültek a kivitelezési ter­vek, ám az egyik társult tag kilépésével már nem volt érdemes az állami támoga­tásra a pályázatot beadni. Erről azonban nem mond­tunk le, keressük továbbra is a megoldást, hiszen ha a környezetvédelmi szem­pontból is fontos beruházás meg­valósul, az ingatlanok értéke is növekszik. A gázra meg egyelőre nincs igény, viszont nagyon fon­tosnak tartjuk, hogy a házak ' o ; -Nagycsány Csanyoszro <X, OOrávaiványi oSósvertike Lúzsok o n SAMOD Adoc- Vajszio ^ ^ Baranyahídvég többségében legyen fürdőszoba, éppen ezért kialakítását a testület döntése alapján 25 ezer forinttal támogatjuk. Ugyancsak segítjük a lakásvásárlókat, -építőket, -tataro­zókat 100 ezer forint vissza nem térítendő anyagi juttatással. Per­sze, csak addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér, eddig nem voltunk forráshiányosak. A faluban a munkanélküliség nem jellemző, tíz helybéli szorul szociális támogatásra, őket is arra szeretnék ösztönözni, hogy a csa­lád ellátásának javítása érdeké­ben vegyenek részt a szociális földprogramban. Az önkormány­zat birtokot bérel, itt dinnyét, ve­tőburgonyát lehet termelni. Az eredményes gazdálkodáshoz szükséges öntözőberendezést is biztosítják, sőt a jövőben a per­metezést is vállalják. Folyamatosan épül a kultúrház A FALU TÖRTÉNELME A faluról az első hiteles írásos em­lékek 1244-ből maradtak fenn. A XIII. századtól a Margit-szigeti apá­cák tulajdonába került, ennek ko- vetkeztében fallal kerített bir­tokközponttá vált. Vajszló mellett Sámod központi sze­repet töltött be ezen a terüle­ten. Lakosság­száma évszá­zadokon ke­resztül több minj kétszerese volt a többi, környező községekhez ké­pest, alig maradt el Vajszlótól. A rendszerváltás után válik ismét közigazgatási székhellyé. Az 1741-ben épült református temp­loma 1763-ban leégett, de a hely­beliek támogatásával hat eszten­dő múltán újjáépítették. A mai templom 1810-ben épült fel. Itt ta­lálható öt környező község házior­vosi szolgálata, négy falu körjegy­zősége. A településen élelmiszer- bolt és kocsma is működik, a pos­tahivatalt ebben az évben szüntet­ték meg. Napjainkban kedvező a fiatalkorúak 32 százalékos ará­nya. Helybeli foglalkoztatás ele­nyésző, a munkavállalók a mező­gazdasági részvénytársaságban, Pécsett és Bolyban dolgoznak. A községben megtalálhatók a ha­gyományos paraszti építkezés tor- nácos házai. A falui méltán nyerte el 1996-ban a Baranya Megyei Önkormányzat által adományozott Kulturált településért díjat. somod, dunantulinaplo. hu Az összeállítás a sámodi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor DRÁVA P I S K I B E MUTATKOZIK Drávapiski védett házai Most kezdődött meg csaknem húsz néprajzi értékű ház elsősorban utcai homlokzatának a felújítása. Ha sikerül, akkor bitumenes út kö­ti majd össze a falut a szomszédos Rádfalvá- val. A volt kántortanítói lakásban és iskolá­ban művelődési házat, orvosi rendelőt, falu- történeti múzeumot, vendégszobát, számító- gépes telekunyhót, nyugdíjas- és ifjúsági klu­bot, valamint polgármesteri irodát alakítanak ki. Márkus Józsefnek, a mostani polgár­mesternek elődje Kasza Lajos volt. A jelenlegi községvezetőség is szépíti a faluküllemet és álláslehetőséget akar teremteni a mintegy húsz munkanél­külinek. Ezért öt helység üzemeit ke­resték fel, de eddig betanított munkás­nak nem tudtak helyet szerezni. Ab­ban bíznak, hogy a hetek óta a határ­ban kutató geológusok földgázt lelnek, és akkor akad munka helyben is. A 70- es években is járták a földeket gáz után. Ha megépülhet a rádfalvai bekö­tőút, akkor Pécset gyorsabban közelít­hetik meg, hisz egy húszkilométeres kerülőt faragnak le. A közeljövőben szeretnék elérni, hogy a telefonvonalak ne ázzanak be egy kisebb eső alkalmával sem és bíznak abban, hogy idővel tán vastalanító is fog működni és így javul az ivóvíz minősége. Születőben a településrendezé­si terv, amelyben rögzítik azt, hogy valamennyi néprajzi és műemléki értékű lakóépületet és gazdasági egységet védelem alá helyezik. Élénkül az építkezési kedv, és nincs kizárva, hogy északi irányban bővülhet a község. Ezek­ben a hónapokban hárommillió forin­tot költenek a házhomlokzati díszek és falszínek megóvására. Erre az összeg­re négy évet vártak. Mind több lakót akarnak megnyerni annak, hogy töb­bek között Kasza Lajosné és Márkus- né Teleki Olga példáját követve virágo­kat neveljenek a ház előtti utcai szaka­szon. A múlt eredményeivel elégedett a volt és a jelenlegi polgármester is. Tu- ják, nemes juhar és mályvacserjék dí­szítik az útszegélyeket, a belterületi utak szilárd burkolatot kaptak. Új a jár­da másfél kilométer hosszúságban, kis híd került mindegyik telek elé, átadták a ravatalozót. ■ Márkus József polgármester KASZA MIKÓ LAJOS és felesége három vendégházat működtet. Mind­egyik helytörténeti múzeum is. Az ebédlőt is az Ormánságra jellemző foíklorisztikus tárgyak díszítik. Láthatók Kasza József és Lajos faragásai, Kamu Lajos extra hordói, Kasza Mikó Lajosné gobelinjei. Különlegessé­geket adományozott Márkus Józsefné, Bálint János, özvegy Csoport La­josné és Sárosi László. Bene Pál, miként a községvezetés is vendégszoba létesítésén fáradozik. A falu turista jelzőtáblát állít fel.________________■ Nem mennek el Megállt az elvándorlás. A jelenlegi lélekszám 103, míg 1970-ben 141, 1950-ben 230, 1930-ban 215 volt. Az utóbbi esztendőkben többen születnek, mint halnak meg. A legidősebb lakók: Stefán Ferencné 88, míg Gálfi Lajos 82 éves. Régi családok: Barát, Borsos, Csonka, Dani, Iván, Nagy és Kasza. ■ Klubot akarnak A község az áfésztől átvette a bol­tot és a kocsmát, amelyeket 1,2 millió forintért átalakítottak. Bár­kinek ingyen bérbe adják a keres­kedelmi egységet, csak működ­jön végre. Amíg nem épül meg a faluház, addig itt kapna helyet az ifjúsági klub. A közösség tánccso- portot indít. __________________■ ____________A FALU TÖRTÉNELME_________________ A h elységet először 1472-ben említették Pyzky és Pysky formában. A megje­lölés arra utal, hogy egy püspök, feltehetően a pécsi, _ birtoka volt itt. Más ku­tatók szerint a tatárjárás után a siklósi várhoz tartozott. Kora középkori falunyo­mai kevésbé ismertek, de a népi emlékezet tud arról, hogy a Puszta-dűlőben, a mai községtől egy kilométerre, Kórós irányában, egy erősen mocsaras ré­szen terült el a hódoltság előtti falu, melynek házait cölöpökre erősített vastag gerendaalapokra építették vályogból. A környékben kis és nagy tavak, mocsa­rak húzódtak, és jól rejtették az apró szigeteken megbúvó helységet. Kasza Já­nos, Kasza József, tón Lajos, Dani Sándor lokálpatrióták és Dudás Viktória tanárnő állítják, a Homokos-dűlőben is középkori falu létezett. Minderről kerá­miatöredékek és csontmaradványok tanúskodnak. A mocsárvilág annyira át­hatolhatatlan volt, hogy még az 1960-as években is halászmester: Dani Lajos szállította a bejáró gyerekeket csónakban a kémesi iskolába. A hazautazás is vízen történt. Később megszűnt a vízi járat, mert a földes út biztonságos bitu- menboritást kapott. A Bagbüz nevű határrészben szántás közben az 1930-as években tón Lajos emberi koponyát és csontokat talált. Az akkori bírónak és jegyzőnek leadtak mindent, de a rejtély azóta sem oldódott meg. Feltehető, hogy csak egy magányos sírt dúlt fel az eke és nem sírkertet. Idős őslakók úgy vélik, hogy a Nagy Sárosfó nevű pusztát már a török előtti időben is lakhatták. EZEN A PORTÁN dolgozott Tóth Kázmér híres kovács, aki a meste­ri oklevelet Olaszországban szerezte meg. A legtöbb vaskapu, mint a képünkön látható is, az ő keze munkáját dicséri.______________ ■ ° Babarcszőlős °Csarnóta K4rts S"***-° ns ö- oTetghegy QBÉMMs iäy“ oRarkány '■<? oDiá°a- o' olpacsfa oKémes csepeiy Kovácshida \ ÚL oTésen,aQ Drávaszábolcs / porca Drávacsehi 0.. ,P Many DfávapaJkonyé Gordisa " 0 A FALU GAZDÁI. Polgármes tér: ifjú Márkus József (49 éves) gépésztechnikus. Alpolgármes­ter: Csoport Csaba (35) munka- nélküli. Képviselők: Ózdi Józsefné (55) nyugdíjas, ifjú Dani Dezső- né (32) gyorsétkeztető, Csonka Dezső (47) hivatásos gépkocsi- vezető, Márkusáé Teleki Olga (50) eladó. Falugondnok: Bene Pál (51) kőműves. Körjegyzőnő: Ormó- dinéKonyhás Györgyi (46). Festett kazetta és népviselet A templom kórusaljában festett kazetták sorakoznak. Az északi falban látható a világháborús emléktábla aranyozott névsor­ral. Ipartörténeti érték a harmó- nium, amelyet szeretnének fel­újítani. Csodás népi kézimunkákat készítettek többek között Iván Julianna, Teleki Mária, Teleki Zsófia, Olga és Zsuzsa, Kaman- czi Júlia, Kasza Lajosné. Az 1930-as évektől már elhagyták a régi viseletét. dravapiski. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a drávapiski önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János r i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom