Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-09 / 276. szám

2002. Október 9., szerda R IP ŐRT 7. OLDAL KULTÚRA­Arc és maszk Az imposztor bemutatója a Pécsi Nemzeti Színházban Az irodalom hosszú éjszakája Pécsi kiadók a ma nyíló Frankfurti Könyvvásáron Az imposztor című drámában Spiró György Bogusfawskinak, „a lengyel színház atyjáénak vilnai vendég- szereplését mutatja be. Vilna ekkor - az 1810-es években - az anyaor­szágtól elszakítva, orosz megszállás alatt élt, a nagy színész látogatását tehát hazafias várakozás előzte meg. A megérkező Boguslawski azonban nem a régi: az „élő legen­da” immár fáradt öregember, aki, mint elárulja, a fellépést anyagi okokból vállalta, varsói lakbértarto­zását kívánja rendezni az általa igencsak borsosán megszabott fel­lépti díjból. Boguslawski Spiró Az ikszek cí­mű regényének főhőseként vált is­mertté a magyar olvasók számára, a dráma világa azonban elválik a re­gényétől - ez a vilnai epizód abban nem is szerepel -, a dialógusok vi­szont szorosan kötődnek a Tartuffe- höz, amelynek részletei beépülnek Az imposztor jeleneteibe. A fesze­sen szerkesztett dráma cselekmé­nyét egy Tartuffe-előadás története alkotja, ám ez a téma nem pusztán szövegek egymás mellé helyezése által, hanem egymásba fonódó tex­tusok sokrétű párbeszédeként bomlik ki. Erre az együtthangzásra és a belőle fakadó értelmezési lehe­tőségekre Spiró már műve címével is utalt: Mohére művét 1667-ben Az imposztor címen adták elő a Királyi Palota színpadán. És valóban, Boguslawski és Tartuffe alakja elvá­laszthatatlan párost alkot a színmű­ben, s a pécsi előadásban is arc és maszk eggyé válásának lehetünk tanúi. Ez a találkozás attól formáló­dik közelmúltbeli tapasztalatot hor­dozó élménnyé, hogy a rendező, Hargitai Iván a cselekményt a 19. század elejéről a mű megírásának korába, a nyolcvanas évek elejére helyezte át. A fikció két szintjének időbeli eltávolítása, Kovaksik Anikó jelmezeinek kétszólamúságával, a szövegben benne rejlő inspirációt ülteti át a színjáték tárgyias nyelvé­re. Az arc és a maszk jelzett találko­zása szempontjából a darab kulcs­szavait alighanem a Tábornok mondja ki a Boguslawskival való - s a színpadi időszerkezetet felbontá­sával nyomatékosan kiemelt - be­szélgetést követően („Ez? Tudja, mi ez? Egy színész.”), anélkül, hogy az orosz megszálló hatalom képviselő­je (akinek „baráti” mosolyához Né­meth János a leereszkedés fagyosan gőgös gesztusait társítja) tisztában lenne saját szavának valódi értel­mével. A Tábornok meg­nyugodva állapítja meg: csak egy színész, és nem észleli a küszöbön áló botrányt, amivel Boguslawski a szabadság hiányát és a vilná közön­ség kiszolgáltatottságát demonstrája - a színész eszközeivel! Jordán Tamás ironikus játéka kiváóan érzékelteti Bogustawskinak azt a fel­világosodásban gyökere­ző tapasztáatát, hogy a szó a helyzetek fonáksága következtében mást és mást jelenthet, s ez a já­téknak a váóság fölötti hatalmát biztosítja szá- máa. Ez az ember folyton játszik, miközben az okos cselszövők éles szemével tanulmá­nyozza partnereit. Egyfelől elhárítja például a „vidékről” menekülni akaró, s ehhez a Mestert eszközül felhasználni kívánó Kaminska (Fá­bián Anita) felajánlkozását, a pró­bajelenetben viszont szerelmet vall neki. Továbbá előre kéri a honorári­umot, amivel megbotránkoztatja a vilnaiakat, ám ezzel érlelődő tervét leplezi, ő ugyanis a Rybakkal való első beszélgetése után már sejti, hogy az események alakulása (ala­kítása!) következtében utólag már nem lesz mód a pénz átvételére. Egyébként is, ha ő „akkurátusán, ujját megnyálazva átszámolja” a harminc darab százasból álló ösz- szeget, azzal elsősorban nem a kap­zsiságát, hanem a kapzsiság elját­szását mutatja be. Boguslawski játéka áldozatokkal jár, mert rá kell szednie azokat, aki­ket valójában meg akar tisztelni. A mesterien megírt próbajelenetben - a türelmetlen Kazynskival és N. Szabó Sándor igen plasztikusan, a paródia színeit is bátran alkalmazva megrajzolt Rogowskijával vitázva - előbb hiteles megvilágításba helye­zi Moliére hősét, feltárva a szöveg rejtett összefüggéseit, majd később, az előadás során könyörtelenül visszavonja saját értelmezését, mintegy szétrombolva az általa megteremtett figurát. Ha úgy tet­szik, feláldozza a színházat az igaz­ság - botrány formájában történő - kimondása érdekében, a megsértett hatalom prédájául odavetve az álta­la a vilnaiak közül talán leginkább becsült Rybakot. A tartuffe-i kép­mutatás leleplező és átlényegítő működtetése ez, de ravaszul megőrizve a maszk által biztosított védelmet. Hargitai, igen logikusan, a drá­mának a szövegek interferenciáját leginkább biztosító középső ívére helyezi a hangsúlyt, ami a felzengő himnusz által uralt képben a leg­nyomatékosabb. Remekül sikerült továbbá a Tábornok szavainak tol­mácsolása a hatalomhoz törleszke- dő Chodzko [Ottlik Ádám) közre­működésével. E középső szakasz dúsabb színeihez képest a rendezés talán túlságosan is visszafogta a hídszerkezet két szélső ívének tó­nusait. Ennek következtében az el­ső felvonásban felvázolt portrék (ezek megformálói: Bajomi Nagy György, Unger Pálma, Pilinczes Jó­zsef, Mészáros Sára, Bánky Gábor, Köles Ferenc, Krizsik Alfonz, Ujlúb Tamás, Domonyai András, Tadits Ágnes, Benyovszky Tamás és Csúz Lívia), jóllehet színészileg megfele­lően kimunkáltak, ekkor még nem rendeződnek egységes tablóvá. Eb­ben a részben Kovaksik Anikó dísz­letei is kevésbé inspirálóak, mint később. A portrék sorából Sólyom Katalin Hrehorowiczównája emel­kedik ki, igazolva a főhős szavait a személyiség színpadi szerepéről. Mellette Rázga Miklós rettegését hangoskodással leplező Kazynski- ját kell megemlíteni. A befejezés alkalmasint írói szempontból sem hibátlan. Kissé didaktikus, ahogy a vilnai színé­szek utólag értelmezik a történte­ket, mert a mai nézők, a vilnai pub­likumtól eltérően, eleve reflektál­tam mintegy az idő függönyén ke­resztül tekintenek a botrányra. An­nál inkább megérinti az embert a befejező jelenet. Az összevert Rybak ( Harsányi Attila) ekkor, szinte a mából visszapillantva, múlt időben fogalmaz („Milyen rég volt [...] Amikor itt játszott Boguslawski, a Mester.”), valamennyiünk nevé­ben szólalva meg: „Hát, itt is vol­tunk egyszer.” Nagy Imre Jordán Tamás Boguslawski szerepében fotó: t. l A ma nyíló Frankfurti Könyvvásár történeté­ben először magyar, lengyel, horvát, boszniai, spanyol, olasz és osztrák könyvkiadók és a Közép- és Kelet-Európai Online Könyvtár kö­zös standon mutatják be programjukat az irodalom határokon átnyúló érdekei és a kul­túrák közötti szolidaritás jegyében. A vásáron két pécsi kiadó is jelen van. A ma nyíló Frankfurti Könyvvásáron közösen mutat­koznak be közép-európai könyvkiadók, köztük ma­gyarok is, amely évek óta folyó együttműködés ered­ménye, mondja érdeklődésünkre Koszta Gabriella, a Jelenkor Kiadó menedzsere. Gyakorlati jelentőségén túl szimbolikus jelentést is hordoz mindez: a résztve­vők az irodalom nemzeti, regionális, nyelvi és politikai kötődéseivel szemben piaci érdekeik és kiadói prog­ramjaik közös vonásaira helyezik a hangsúlyt, és egy hosszú távú, nemzetek feletti együttműködés alapjait szeretnék megteremteni. Ezt az együttműködést fejezi ki „Az irodalom hosszú éjszakája. Kis kiadók - nagy vásár” című közös rendezvényük, melyre október 11-én este tíz és hajna­li négy között kerül sor a Frankfurti Nagyvásárcsarnok­ban. A Jelenkor összes szerzőjének köteteit kiállítja, felolvasásokat rendez, céljuk az, hogy minél több szer­zőt népszerűsítsenek. Kiemelten jelenítik meg Nádas Péter munkáit, hiszen a kiváló író most hatvanéves. Az Alexandra Kiadó idén másodszor jelenik meg a kiállításon saját standdal. Idei megjelenésében újdon­ságként elmondható, hogy most nem a megszokott nemzetek szerinti besorolását kérte, hanem a kiadó profilját jelentősen meghatározó gyermekkönyvek ka­tegóriájában állít fel standot, ahol 286 saját kiadványát mutatja be, tájékoztatta lapunkat Lelkes Gyöngyi mar­keting menedzser. A mesekönyvek mellett valameny- nyi, a kiadó által képviselt műfaj jeles képviselőit felso­rakoztatják. Az egyhetes rendezvény alatt számos szakmai program várja az érdeklődőket, de a vásár elsődleges célja az, hogy azok a partnerek, akik a világ különbö­ző részem működnek, végre leülhessenek egymás mellé egy tárgyalóasztalhoz, hogy az év közben felme­rülő kérdéseket személyesen megbeszéljék, új üzlete­ket kössenek, mondja Lelkes Gyöngyi. Az Alexandra Kiadó már „betáblázott” naptárral érkezik a vásárra, hi­szen közel ötven partnerrel beszélt meg találkozót. ' _________ CSERI LÁSZLÓ Fi lharmónia: 182 koncert Kisiskolák végveszélyben Három megye és három me­gyeszékhely hangverseny­évadjának beindulása előtt sajtótájékoztatón ismertette programját az idén ötvenéves Filharmónia. Az ötvenéves Filharmónia egyik jogutódjaként működő Filharmó­nia Dél-Dunántúli Kht. a jeles év­fordulóra megjelentetett egy CD-t, amely az elmúlt fél évszázad hangversenyeiből nyújt váloga­tást. Ezt a régi bérletesek kapják ajándékba, mondta Várnagy Atti­la ügyvezető igazgató. A régi és az új bérleteseknek az idén is gazdag programot kí­nálnak, hiszen ebben az évadban 182 koncertet szerveznek. A ré­gió zenei hangversenyeinek 80 százalékát a Pécsi Szimfonikus Zenekar biztosítja, de együttmű­ködési megállapodás keretében két koncertet ad a Nemzeti Fil­harmonikus Zenekar és négyet a Nemzeti Énekkar. Pécs városa idén kiemelten támogatja a vá­rosban lebonyolításra kerülő ifjú­sági hangversenyeket, de ezen túlmenően sikerült ötéves szer­ződést is kötni ebben a tárgyban. Pécsett 36, Baranyában 47, So­mogybán 21, Tolnában pedig 36 bérleti koncertet tartanak, az ér­deklődés igen jelentős. Fontos és nem mindennapos zenei eseménynek ígérkezik a 45 éves Bartók Vonósnégyes soroza­ta a Kodály Hangversenyterem­ben, melynek során Beethoven valamennyi kvartettjét megszó­laltatják. CS. L. Makári fesztivál A pécsi Német Kör „Makári fesz­tivál” néven október 12-én nagy­szabású kulturális rendezvényt szervez a Jakab-hegyi úti egyete­mi kollégiumokban. A fesztivál életre hívásával az egyesület a német népzene és néptánc kultú­ráját kívánja közel vinni az ott la­kókhoz oly módon, hogy létrejö­hessen a lakossági és egyetemi összefogás, a békés egymás mel­lett élés, a térséggel való törődés, a térség és lakói megismerése az összefogás nevében, mondja az egyik főszervező, Manhalt Teréz. Reggel zenés ébresztővel indul a nap a Ritter zenekarral, majd dr. Körinek László német tiszteletbeli konzul megnyitja a fesztivált. Aztán lesz versmondás, aszfaltrajzverseny, táncbemutató, fotókiállítás, tudo­mányos ismeretterjesztő előadás, táncház, harcművészeti bemutató, sörivó, lepényevő, valamint borver­seny, utcabál és tábortűz, szalonna­sütés, valamint diszkó. cs. l. Az az iskola jó, ahova a gyerek gyalog el tud menni - idézte teg­nap az MDF sajtótájékoztatóján Lezsák Sándor, a párt országos alelnöke néhai Klebelsberg Kunó kultuszminiszter szavait. Evvel is megkérdőjelezve azt a tendenciát, amely különösen az aprófalvas megyékben jellemző, s jelesül, hogy több önkormány­zat a költségkímélés miatt be­zárja az általános iskolát és in­kább busszal a közeli, körzeti is­kolába küldi őket. Példák sorával igazolta - és a tájékoztatón jelenlévő dr. Andrásfalvy Bertalan ex-kul- tuszminiszter is megerősítette -, hogy mennyire hasznos az, ha legalább az általános iskolák el­ső négy osztályát, akár össze­vont tanítással működtetik. így ha másként nem megy, akkor az egyiskolás települések haló­dó intézményeit kormányzati plusztámogatással életre injek­ciózni avagy „állami” tulajdon­ba véve kell tovább működtetni. Lezsák Sándor jelezte, hogy pártjának elképzeléseivel egyet­ért a Fidesz is, s mindent meg­tesznek majd azért, hogy a költ­ségvetés vitájában önálló előter­jesztéssel bírják rá a kormány­zatot, hogy segítse a kisiskolá­kat. Bizakodóan jegyezte meg, hogy erre - előzetes konzultáci­ók alapján - van remény, hiszen fogadókészek a kormányolda­lon is. K. F. A kiegyezés eredménye: Deák Gimnázium Szülők és tanárok kapták fel a fejüket, amikor szárnyra kelt a hír, a Pécsi Tudományegyetem két gyakorló általános iskolájánál átszervezik az okta­tást. Félelem, bizonytalanság, kíváncsiság és büszkeség kavargott az érin­tettekben: hol vezetik majd be a gimnáziumi képzést, mi lesz az egyetemi végzettséggel nem rendelkező tanárokkal? Másrészt a középiskolai rang előkelőbb pozíciót jelent a városi közoktatásban. Most eldőlt, a Il-es gya­korló lett a befutó, a kérdés az, hogy ki, mit nyert a győzelemmel?- Mindenképpen előnyösebb, ha közép­iskolában tanít valaki, mintha általános­ban - mondja az egyik általános iskolai tanár. - Nem a pénz miatt, abban alig van valami eltérés, hanem a megbecsülésért, a biztosabb jövőért. Másrészt jobb érzés bábáskodni hat-nyolc éven át a fejlődő értelem mellett, mint négy év után útra bocsátani a fiatalokat, nqm tudván, hogy mennyit hasznosítanak a tanultakból.- Jobb szerettem volna, ha minden marad a régiben - ez a másik kolléga vé­leménye. - Itt már jól működött a rend­szer, ki tudja, mikorra alakul ki egy újabb tökéletes egység, és miként tudunk ido­mulni az új elvárásokhoz. A tanári kart megosztotta a két állás­pont. Nem véletlen hogy tucatnyi valós és kitalált verzió született az összevonás­ról.- A végső megoldás teljesen érintetle­nül hagyja az I-es Gyakorló Általános Is­kolát és a Babits Mihály Gimnáziumot, sőt a Il-es Gyakorló eddigi rendjén is alig módosít. Csupán egy osztállyal indul ke­vesebb az alsós képzésben, és pluszként belép a terveink szerint 2003 szeptembe­rétől egy új gimnázium három tagozatos osztállyal - összegzi a legutóbbi egyete­mi szenátuson elfoga­dott döntés lényegét dr. Vass Miklós rek­torhelyettes.------TOH Az intézmény neve jm Deák Ferenc Középfo- , '**ii( kú és Általános Gya­■SaH 1 korló Iskola lesz. Soká­ig versenyben volt név­adóként Kosztolányi Dezső is, de az induló történelemtagozat eldöntötte a vetélke­dést. A gimnázium 12 új tantermet igé­nyel, melyeket emeletráépítéssel két-há- rom éven belül kívánnak megoldani, 180 millió forintos beruházás keretében. A munkák elkészültéig az iskolával szom­szédos egyetemi ingatlanokban „albérlet­ben” működtetik a középiskolát. A döntés oka, hogy a főiskolai képzés egyetemivé fejlődött, és végzősök gya­korlásához kicsinek bizonyult a Babits Gimnázium. A fő kérdés az volt, hogy melyik iskola legyen a gimnázium ottho­na. A kezdeti ellenérzések aztán napja­inkra egészséges vetélkedést eredmé­nyeztek. Végül nem a szakmai kvalitások döntöttek a két iskola versenyében, ha­nem a műszaki lehetőségek.- Osztályszámban csak annyi a válto­zás, hogy az általánosban nyolc osztál­lyal kevesebb lesz 2003-tól, felfutó rend­szerben, a gimnázium viszont idővel négyszer három, azaz tizenkét új osz­tályt hoz - számszerűsíti a történteket dr. Vass Miklós. - Angol, történelem és szá­mítástechnika tagozatos középiskolai osztályokat indítunk, és a végzőseink kreditelőnyökkel indulhatnak innen az egyetemre.- A kollégák eleinte idegenkedtek a változtatástól, de hamar belátta minden­ki, hogy szükségszerű ez a lépés - tudtuk meg Hammach Gusztáváétól, a II.-es Gyakorló Általános Iskola igazgatójától. - Hat verzió is készült az átszervezésre, és az elfogadott változatot magunk alkot­tuk, mert ez bontja meg legkevésbé a tantestületeket. A tanárok leválasztása egy felmérés alapján történik, a várható óraszámokat most összegezzük, és min­den pedagógusról pontos képet készí­tünk a szolgálati ideje és végzettsége alapján, majd személyes elbeszélgetése­ken nyilatkoznak a jövőbeli elképzelése­ikről. A végső listát, az új pedagógusok kiválasztását pedig a bölcsész és termé­Haramach Gusztávné szettudományi karok dékánjaival is egyeztetem. A szülőknek máris kijelent­hetem, az ide járó gye­rekek bárhogy dönt­hetnek, választhatnak nyolcadik után másik középiskolát, de itt is folytathatják kedvük szerint tanulmányai­kat. Szakmai értékelések szerint az ország nagy­városaiban általában 40:60 százalékos arányban oszlanak meg a gimnáziumi és a szakközépiskolai férő­helyek, Pécsett ez pont fordítva van. En­nek az az eredménye, hogy a túlzott gim­náziumi létszám minőségi gyengülést okoz, évről évre egyosztálynyi ismétlő akad, másrészt a hiányokat összegezve kétosztálynyi helyet nem tudnak betölte­ni. Az újabb három osztály tovább ront a helyzeten, ám a vá­rosvezetés úgy véle­kedik, hogy megér­tik az egyetem dön­tését, tiszteletben tartják az intézmény autonómiáját.- Biztos, hogy nö­velni fogja az új isko­la a város gondjait, felgyorsít folyamatokat, és elkerülhetet­len döntéseket kell így hamarabb meg­hozni - vélekedik a várható fejlemények­ről Póla József, a kulturális, oktatási és sportiroda vezetője. Az elemzések már elkezdődtek, és a középiskolák igazgatóival is egyeztetnek, hogy kit hogy érint majd mindez. A szak­ember szerint a nagy gimnáziumoTuiak, mint például a Leőwey vagy a Babits, ki­fejezetten használ, ha kisebb lesz a túlje­lentkezés, míg a külvárosi intézmények­nél növelheti az eddig is létező beiskolá­zási gondokat. Az általános iskoláknál enyhe javu­lásra számítanak, de csak a februári be­iskolázásoknál derül ki, hogy kinek jó és kinek árt leginkább az új iskola belé­pése. MÉSZÁROS B. ENDRE Iskolaszervezeti változások Bizonyos, hogy egyelőre nem vonják össze a három egye­temi gyakorló iskola irányítását, gazdasági vezetését. Ezt a lépést egy későbbi időpontban, várhatóan a következő tanévben teszik meg. A gimnáziumi tantestület négyötödrészt a Il-es gyakorló ta­náraiból kerül ki, az előzetes felmérések szerint csak né­hány tantárgyból kell új embereket felvenni. A városból máris több jó nevű pedagógus jelentkezett, hogy szívesen folytatná itt a munkát a továbbiakban. A szabad álláshelye­ket pályázat útján töltik majd be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom