Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)

2002-08-27 / 233. szám

6. OLDAL ÓCSÁRD BEMUTATKOZIK 2002. Augusztus 27., kedd A FALU TÖRTÉNELME Oklevélben először 1247-ben említették Olcsar alak­ban. Az ősszláv alapszó értelme: juhászok. Mások a kun ovsar-ból származtatják, aminek a jelentése: ha­sonló. Hívták egyidőben Ócsvámak és Ódzsvámak is, ami egy hajdani erődítményre utalt, amelynek a nyo­mait napjainkban is felfedezni a Vári-dűlőben. A hely­ség tán a Kovázd vár szervezetéhez tartozott. A XIV. században birtokolta a Bán nemzetség és a Diósfalvi, később a Bika és az Ócsárdi család. Bika András parancsnoka volt a fenti erődítésnek, ahonnan alagutak vezettek Siklósra és Szigetvárra. E helyen terült el a hódoltság alatti magyar falu, amelynek az elrejtett harangját a föld mélye rejti. Sírkertjének az emlékét a Temetőhely földrajzi név őrzi. Az őslakók egy másik várdombról is tudnak Babarcszőlös felé. Helytörténelmi érté­kű határrésznevek: Lázi- és Kövesi-dűlő, Pincék mező, Vasvágó puszta, Ördög-barázda. Az utóbbi mondája szerint a Nagyharsányi-hegynek tar­tó ördög erre gyengülni kezdett a kelő naptól és a vonszolt lába hasítot­ta az árkot. A mai címer hét madár- és hét marokszedő motívuma a hely­ség honfoglalás kori kialakulását sejteti. Falukrónikások voltak koráb­ban: Muszung Lajos és Sági József né. A mostani Vajda Lajosné, aki­nek a munkáját segíti müvészfotós lánya, Keserűmé F. Melinda. Már nem költöznek el A magyar lakosság átvészelte a török hódoltságot. 1930-ban 467 magyar, 10 német és 42 cigány fő lakta a falut. Ez 1970-ben így ala­kult: magyar 494, német 26, ci­gány 63. A lélekszám jelenleg 470. A múlt század 60-as éveiben 300 cigány lakos költözött el. Be­vándorlás is kezdődött, főként Pécsről és a környékből. A me­gyeszékhely lakói mindinkább felfedezik a helységet. A legidő­sebb lakók: a 86 éves Varga Jó- zsefné, valamint Terzits József, aki 80 esztendős. Ősi famíliák például: Kaposi, Jermás, Kiss, Törjéki, Erdősi, Morvát és Varga. Egykor sok András utónevű (régi A TELEPÜLÉS LAKOSSÁGSZÁMA alakja: Bander) ember lakott a községben. SZÉP, NÉPRAJZI ÉRTÉKŰ öreg házak láthatók, így például a Hat­vani-, a Csepregi-, a Vörös-, a Kőszegi-, a Kiss- és a Terzits-portán is. Védelmet érdemelnek a hangulatos tornácos épületek. ___________ ■ MAG YAR TESTVÉRFALU-KAPCSOLATOT alakított ki a község a Kőszegi-hegységben lévő Perenye településsel. A csereüdülés kereté­ben az idegenből érkező vendégeket ingyen szállásolják el a csalá­doknál. A perenyeiek elsősorban a harkányi fürdéslehetőség miatt jönnek szívesen Baranyába. Az ócsárdiak a jó levegő miatt utaznak a magaslati helyre.___________________________________________________■ .Kővágószőlős Cserkút Romonya \ Nagykozár \ ' MagyarSarlós0 5 °Kozármisleny j Személy Pecsudvard . o o Egeré, Pogány P p8te,<lc Szőkéd o a \ Kisherend 5 Szalánta Átaó Újpetrec Peltérdö GyM Kökény Regenye Szilvás­mÓCSÁRD A község gazdái Polgármester főállásban: Szilá­gyi Imre (55 éves). Alpolgármes­terek: Kerekes Lajos (62) nyugdí­jas és Kőszegi Ernő (47) vízveze­ték-szered Képviselők: Solt Er­nő (52) kereskedő, Herke Nán­dor (47) villanyszerelő, Bajorics Istvánná (64) nyugdíjas, Bogdán Nándor (54) nyugdíjas, aki egy­ben a cigány kisebbségi képvise­lő. A főállású falugondnok: Csó­ka Gábor (47). Hivatalsegéd: Bögri Józsefné (4' Als). Kör­jegyző főállásban Mr. Gellértné dr Kugler Anna (54). ■ Élénk kulturális és sportélet Mind több fiatal kapcsolódik be a szervezőmunkába is. A nyugdí­jasklub Gerencsér Ferencné veze­tésével működik, tagjai daloskört is alkotnak, amelyet számos ok­levéllel tüntettek ki. Nem egy hölgy, így többek között Gulyás Istvánná, Galambos Ferencné, Kelemen Mihályné, Teigl Béláné az ünnepi események alkalmával háziasszonyi teendőket is ellát. Aj asszonyklub, amelynek veze­tője Bögri Józsefné - a középkorú nőknek szervez programot pén­tekenként. Az ifjúsági klub veze­tői: Simon Gabriella, Simon Sza­bina, Kiss Gábor és Tóth Ágnes fiatalok most kezdeményezték egy népi tánccsoport alapítását. Koreográfus Donvál Zoltán. A diszkók, lakodalmak és bálok al­kalmával szintetizátoron játsza­nak Kiss Attila és Szász István. A művelődési központot hamaro­san igazgató fogja irányítani, aki­nek egyik fontos feladata lesz egyebek között a nagy értékű be­rendezések és zenei eszközök megóvása. Az intézmény várha­tóan gazdagodik egy telekunyhó- val, ahol megteremtik az inter­net-lehetőség feltételeit. A labda­rúgók jól szerepelnek a Megye B- osztályban. Működött egy sakk- és egy asztalitenisz-szakosztály is. A sportélet szervezői: Fábos Pál, Herke Nándor, Kerekes Lajos és Kozma László. AZ ELSŐ TSZ-BEN sok volt a cigány alapító a múlt század 50- es éveiben, akik a régi urada­lomban szoktak hozzá a rend- szeretethez. Ócsárd tiszteli a múltját A községvezetés helytörténeti gyűjteményt alakít ki a legöregebb, ún. Kaposi-házban, emlék-kőtárlat lesz a temetőben, megmentik a felhagyott kovácsműhelyt, néprajzi értékű há­zakat helyeznek védelem alá, monográfiát és képeslapot jelentetnek meg. Német vállalkozó bevonásával kisüzemet terveznek. Lejtők, fennsíkrészletek és dombtetők váltogatják egymást a község belterületén. A főutcá­ban lankán magasodik a tefnp- lom, a legmélyebb ponton tavat tápláló patak szeli ketté a telepü­lést. Utána ismét hosszú emelke­dőn folytatódik a kivezető útsza­kasz. A vállalkozó negyed és a temető szomszédságában is egy ér folydogál. A község területé­nek legjava két vízfolyás ölelte Szilágyi Imre polgármester földnyelven helyezkedik el. Nincs kizárva, hogy a baromfitelep egy őskori föld­vár erősen koptatott tetejében húzódik. Szilágyi Imre polgármester 12. esztendeje áll a fa­lu élén. Előtte félévtizeden át elöljáró volt. Ő és a községirányítás szívügyének tekinti a falu látványá­nak a javítását. Ezért egy alapítvány, a lakók, hazai és németországi svábok segítségével felújították a templomot. A temetőt fákkal parkosították, hozzá út készült, a halottasházban hűtőkoporsókat helyez­tek el. Két kilométer új járda épült. Modern lámpá­kat szereltek fel 12 utcarészben, a vezetékcserével megszűnt a feszültségingadozás. Megszépült a mű­velődési központ. Egy szolgálta­tóházban kapott helyet a posta, a fodrászat, a rendelő és két szük­séglakás, az új önkormányzatot a volt iskolában és tanítólakás­ban rendezték be. A sporttelepet korszerűsítették, a pályát este is használhatják. Lett pb-gázcsere- telep, a lakossági szemetet a gör- csönyi lerakóba hordják. A ká­beltévé-rendszer húsz adást su­gároz. Vásároltak egy 17 szemé­lyes falubuszt. A jövőben beve­zetik a házi gondozást és a szoci­ális étkeztetést. Hat új házhely közművesítésébe fognak. Gyorsítják a szennyvízhálózat kialakítását, ugyanis nemrég egy németországi településtől tisz­tító és egyéb berendezéseket kaptak. A TELEPÜLÉS EGYIK LEGFORGALMASABB KÖZPONTJÁVÁ VÁLIK a nevelő és horgásztó, vala mint környéke, ahol falunapot, hal-majális) tartanak Horváth Zoltán vállalkozó anyagi támogatásával. Az újra felújított szüreti mulatság is helyet kap itt szeptember 28-án, amikor először mutatkozik be a tánc­csoport. Vonzó a bivaly-rezervátum, amely struccal gazdagodik. Egyre több ritka faj fordul meg a madár­pihenőben. Hamarosan átadják a hatszobás vendégfogadót egy nagy kemencével. Egy másik rangos ese­mény-helyszínnek a 250 négyzetméteres kultúrházi rendezvényterem számít, ahol lakodalmakat, kistér­ségi nyugdíjasnapokat és termékbemutatókat tartanak. _____________________________ ■ Mu nkát adnak a helyieknek Óda a fához Idős Muszung Lajos falutörténet­kutató magán időjárás-megfigye­lő kisállomást alakított ki, lejegy­zi a ritka természeti jelenségeket. Sipos András gobelineket készít. A néhai Tóth György az öreg töl­gyes megmentésén fáradozott. Dicsőítő költeményt írt a legko­rosabb fához, amely csaknem háromszáz esztendős. Ennek a kerülete eléri az öt métert, míg az átmérője jó két méter. A naiv né- pi költő faragott is. ____________■ AZ ÖNKORMÁNYZAT HÁROMMILLIÓ FORINTOT ADOTT az imahely megszépítésére a százéves ju­bileum alkalmából. A főbejárat fölé felerősítették a falucímert, a falon látható Dénes Gizella írónő és a há­borúban elesettek emléktáblája. Északon a kolerában elhunytak fogadalmi keresztje, délen viszont egy fülkés Mária-szobor áll. Teljes éjjeli kivilágítást kap majd a templom, melynek sekrestyése Kiss Lajos, a gondnoka Szentéi Béláné. Misék alatt a harmóniumon Bögri Norbert játszik. A kőműves felújításokat Si­pos András végzi. A hímző asszonyok, főként a nyugdíjasklub tagjai, mint özvegy Gulyás Istvánné és özv. Pohner Jánosné térítőt, zászlót, szoboralátétet is készítenek. _______ ■ Ne ves emberek A faluban született 1897-ben Dé­nes Gizella írónő. A napvilágot az első iskola tanítólakjában lát­ta meg, amelynek a helyén egy emlékkeresztet állítottak fel, 1994-ben pedig kőtáblát helyez­tek el a templom falán az alkotó tiszteletére. Csonka Anna ci­gány énekesnő is e faluból in­dult el. Kele Sándor festőművész Vaskapu-pusztán gyerekeske- dett. Számos festményen örökí­tette meg gyermekkora helyszí­nét. Később alkotótelepet veze­tett Ócsárdon. ocsard. dunantulinaplo. hu Az oldal az ócsárdi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János A TEIGL KÉPZŐMŰVÉSZ-HÁZASPÁR sokat tesz a műemléki, az egyházi és folklorisztikus értékek megóvásáért. Faragnak, restaurál­nak, festményeket készítenek a hajdani épületekről, így malmokról. Nem egy alkotásukat odaajándékoztak az önkormányzatnak. ■ < » zsán Józsefné elsőként hozott lét­re egy vendégszobát. Majdnem mindig telt a ház, főként fővárosi és alföldi természetjárók pihen­nek benne. Nincs kizárva, hogy mások is követik a vendégfogadó hölgy példáját. A növénytermelé­si kft. (igazgató: Várkonyi József és Ács László) a községi rendez­vények lebonyolítását pénzzel és' kocsival segíti. ______________■ Ne m egy vállalkozás nyújt mun­kalehetőséget, öregbíti a község hírnevét a termékeivel. Herke Nándor villanyszerelő és Fábos Pál baromfitelep- irányító anyagi­lag támogatják a sportélet fejlesz­tését. Theodor Keller, a község­ben letelepült német befektető térelválasztó elemei a falu jó hí­rét keltik. Ugyanez mondható el a bútorüzemről is, amelynek igazgatója Kollár Ferencné. Kri-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom