Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)

2002-08-27 / 233. szám

2002. Augusztus 27., kedd KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL TURULMADÁR SEPSÉRE. A horvátországi magyarok lakta falu új köztéri dísze formálódik ezekben a napokban a pécsi Fábos György kezei alatt. A világháborús emlékmű részeként készülő méteres bronzszobrot a művész a napokban befejezi, és ezután a horvát településre szál- lítják, ahol egy sziklából készült alapra kerül.______________________________________________________________________________________________fotó: laufer László Röviden Izlandi művészek Pécsett A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE augusztus 20 a, az Ál­lamalapító Szent István-ünnep alkalmából, kimagasló szakmai munkája elismeréseként a Magyar Köztársasági Arany Érdemke­reszt kitüntetést adományozta dr. Heindl Péternek, a Collegium Martineum Középiskolai Tehetséggondozó Kollégium igazgató­jának. . (d) A PÉCSI GALÉRIA, a napokban záródó, 25 éves jubileumi tár­latának közönségdíját Gellér B. István képzőművész nyerte. A művész így lehetőséget kapott a következő évben egy önálló ki­állítás létrehozására. (d) A ZSIDÓ NYÁRI FESZTIVÁL pécsi eseményei iránt megnöve­kedett az érdeklődés, miután az országos média információi sze­rint öt vidéki városban is lesznek rendezvényei, így Debrecen­ben, Nyíregyházán, Nagykőrösön, Szombathelyen és Pécsett. A pécsi helyszín azonban tévesnek bizonyult, a fesztivál nem érin­ti városunkat. (d) MA DÉLUTÁN KOSZORÚZZÁK MEG Roisz Vilmos festőmű­vész sírját halálának ötödik évfordulója alkalmából a Soproni Evangélikus Temetőben. Az alkotó kiállítását „Fények és árnyak Roisz Vilmos festőművész alkotásain” címmel szeptember 5-én nyitja meg dr. Pandur József, a szigetvári Bárka Galériában, (d) A PÉCSI GALÉRIA a budapesti Bálint Zsidó Közösségi Ház­ban mutatkozik be szeptember 2-ától kezdődően. A tárlaton Valkó László, Pinczehelyi Sándor, Gellér B. István, Erdős Já­nos, Pandur József és Dechandt Antal alkotásai vesznek részt. A kiállítást dr. Stark András, a pécsi hitközség alelnöke nyitja meg. (d) PÓTFELVÉTELIT RENDEZ a pécsi Liszt Ferenc Zeneiskola Rá­kóczi úti épületében szeptember 2-án 16 órakor. A felvételin ze­neóvoda, előképző és hangszeres tanszakokra lehet jelentkezni. _________________________________________________________________________________[O) Ne mzetközi művészeti szimpózium Nagyharsányban Izlandi, jugoszláv, szlovák és magyar képzőművészek, teo­retikusok részvételével ma kezdődik, és szeptember 3-án fejeződik be egy - kiállítással egybekötött - Nemzetközi Kortárs Művészeti Találkozó és Szimpózium Baranyában. Izlandi képzőművészeti kiállítás­sal kezdődik ma este az az egy­hetes Nemzetközi Művészeti Ta­lálkozó és Szimpózium, amit a nagyharsányi szoborpark mellet­ti Gyimóti-villá- ban rendeznek meg. Az ese­mény kapcsán tegnap tartott sajtótájékozta­tón Dobrovicz- ky Attila és Varga Rita a rendezők, a pé­csi Közelítés Művészeti Egyesület nevében ad­tak tájékoztatást. Elmondták, hogy a résztvevők izlandi, jugo­szláv, magyar és szlovák fiatal képzőművészek és teoretikusok, akik az úgynevezett mediális mű­vészetek területén dolgoznak. A rendezvény a 2nd Flash művé­szetelméleti címet viseli, amely­nek magyar jelentése a Második Pillanat, Villanás. A rendezvénysorozatot a reykja- víki művészek kiállítása vezeti be, akik a videó, az installáció és a foto­gráfia területein született alkotásai­kat mutatják be a pécsi Közelítés Galériában. A kiállítást ma 18 óra­kor Magnus Siguardson izlandi kortárs képzőművész nyitja meg. A rendezők elmondták még, hogy a modem művészetnek az a területe, amit a Második Pillanat, Villanás té­maköre jelez már egy, a köznyelv szerint „első benyomásnak” neve­zett helyzet esztétikai és művészeti átértelmezését, továbbgondolását jelenti. Az erre épülő szakma talál­kozó a képzőművészetek és a társ- tudományok, illetve társművésze­tek: az építészet és a zene közötti újabb kapcsolódási területeit igyek­szik megragadni, körülhatárolni. Az egyszerű érzékelés és a modem mediális kifejezési formák közötti, főként kommunikációs folyamatok tanulmányozása önmagában is új tudományterületeket jelent. Ez a modem, filozófiai, esztétikai kérdé­seket is gyakorta fölvető, tömeg­kommunikációhoz kötődő művé­szeti terület már a Pécsi Tudo­mányegyetemen is jelen van - kü- lön tanszék formájában, bebessi k. Tv-jegyzet ________ Ta rkaingesek Egy konyak, ká konyak, és akkor X. elvtárs kézelőjének aranygombjain már én is látom fólnagyogni a Baha­mák tűzsárga homokját. És az a ten­gerkék nyakkendő mjta! Főleg ha el tudom vele hitetni, hogy vannak is­mereteim Y. viselt dolgairól is! Ele­gendő csak egy hűvös, rejtélyes ma­gabízó pillantás, majd rögvest az él- celődő, a haveri gyengéd hátba vere- getéssel fűszerezve - és aki figyel, lát­hatja, hogy roppant fontos informá­ciók egyediid birtokosa vagyok. Ez az ártatlannak tetsző rémkép az éjszakai bárok egyikéből való, s noha több évtizedes, a képzeletem­ben ma is ott élősködik. Voltak ilyen felbukkanó ürgék, akiket sokunk nem tudott hova tenni Akik sok mindenről fecsegtek, és nem mezít­lábas Szimfóniát, Kossuthot, hanem Pali MaR-t szívtak. Akadt köztük „megfigyelőként’’ szomorú tanárje­lölt-egy üyennel magam is gyanút­lan barátságba keveredtem -, volt egy-két sportszervező digós szerelés­ben - tarka ing, sötét napszemüveg - (ma ezek javított, politikamentes változatát sportmenedzsereknek hív­juk), és persze lehettek olyan tarka­ingesek is, mint Vasvári Gyula, aki vasárnap a tv2 Naplójában vallott színt. Ő nyugati útlevélért és a köny- nyű életért lett Takács, illetve Kolozsi fedőnéven firkálmányok szerzője, legalábbis a saját bevallása szerint. Neves sportolók, színészek körében bpott fényt magának, ám azt mondja, egyetlen ember életével nem szórakozott, hanem csak hülye ákombákomokat firkád a papírra Tulajdonképpen átejtette őket. Ma­gyarán ez annyit tesz, hogy a hata­lom oly ostoba volt, analfabéta és sö­tét, hogy bárgyún hálás vott minden kis koncért, amit ilyen derék írástu­dók kegyesen odavetettek neki „Az ügynökmúlt annyi, mint Kaján ka­rikatúrája” - fogalmaz. Nem hi­szem, hogy ítélethozatalra kellene elűcitálni bárki tarkaingest - annyit nem érdemelnek -, ám ez a frap­páns megközelítés, amelyben ez az ügynökinek is kókler múlt karikatú­rává ártatlanodik és az éjszakai csá­szárság már-már küldetéssé nő: ma­ga a megdöbbentő esztétikai és mo­rális újdonság. Hogy Kaján Tibor, a szarkasztikus humorú, zseniális gmfikusművész hányat fordult a sa­jtiban az új definíciót hallva, nem tudhatjuk. Bár úgy lehet, már fel is skicceíte a véleményé odafenn, az égi mezőkön bóka RÓBERT Hétvége a képernyőn H A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR AUGUSZTUS 23ÁN, PÉNTEKEN hely csatorna műsor nézettség 1. RTL Klub Oscar (am. filmvigjatek) 1 469 527 2. TV2 Rex felügyelő (német-osztrák filmsorozat) 1 458 494 3. TV2 Tények 1 051 604 4. TV2 Elefánt az ágyamban (német filmvígjáték) 1 051 130 5. TV2 Jó barátok (am. filmsor.) 888 023 6. RTL Klub Híradó 829 978 7. RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 821 938 8. RTL Klub Vad szenvedélyek (argentin filmsor.) 817 958 9. TV2 Aktív (magazinműsor) 720 374 10. RTL Klub Larqo - az igazságtevő (nemet-fr.-am. filmsor.) 671 012 A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR AUGUSZTUS 24-ÉN, SZOMBATON hely csatorna műsor nézettség 1. TV2 Magányos farkas (am. akciófilm) 1 488 521 2. TV2 Irigy Oszkármirigy-show 1 357 810 3. RTL Klub Jackie Chan: A nagy balhé 1 088 036 4. TV2 Tények 999 880 5. TV2 Kemény fegyház (am. akciófilm) 965 026 6. m1 Önök kérték - kívánságműsor 898 231 7. TV2 SmaMle (am. filmsor.) 846 856 8. TV2 Magellán (tv2 tudományos magazin) 840 011 9. TV2 A szupercsapat (am.filmsor.) 741 568 10. RTL Klub Pasik (magyar filmsor.) 722 438 A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR AUGUSZTUS 25-ÉN, VASÁRNAP hely csatorna műsor nézettség 1. TV2 Istenek fegyverzete (hongkongi akciófilm) 1 544 572 2. TV2 Motoros tüzjáró (német akciófilm) 1 226 666 3. TV2 Napló (a tv2 heti magazinja) 1 219 466 4. RTL Klub Tűzcsapda (am. katasztrófafilm) 1 172 943 5. TV2 Tények 1 110 950 6. RTL Klub Sport klub 1 045 275 7. m1 Hamis a baba (magyar film) 920 448 8. TV2 Országutak őrangyala (am. filmsor.) 893 643 9. RTL Klub Akták 861 701 10. RTL Klub Híradó 860 485 Új kulturális centrum Tanulmányterv az egykori pécsi villamos erőmű hasznosításáról Pécs városa hosszú ideje küszködik olyan intézmények hiá­nyával, amelyek a város kulturális, gazdasági szerepéhez elen­gedhetetlenek lennének. Nincs megfelelő méretű hangverseny-, konferencia- és bálterme, szakmai vásárokhoz szükséges bel­ső és külső terei, fesztiválhelyszínei. Mindezeket egyetlen he­lyen lehetne megvalósítani egy tanulmányterv szerint. A hangverseny- és bálteremmel is rendelkező kulturális központ látványterve Még hátravan a várossal történő egyeztetés, de Lafferton Győző, a Mecseki Bányavagyon-hasznosí- tó Rt. vagyonértékesítési osztály- vezetője reménykedik abban, hogy a pécsújhegyi volt villamos erőmű hasznosítási javaslata megnyeri a város vezetőinek tet­szését. Az rt. ugyanis tanul­mánytervet készíttetett a Hor­váth és Patartics Építész Irodá­val, amely terv elsődleges célja a városszerkezeti összefüggése­ken alapuló intézményi jellegű hasznosítás volt. Az osztályveze­tő szeretné, ha az önkormány­zattal történő tárgyalások során keretmegállapodás vagy szán­déknyilatkozat születhetne a vá­ros keleti kapujának kulturális célú hasznosításáról. Patajrtics Zorán építész szerint Pécs városában számos olyan köz- intézményi infrastrukturális terü­leten van hiány, amelyek a telepü­lés kulturális és gazdasági szere­péhez elengedhetetlenek. • E hiá­nyosságokra újra és újra variációk röppennek fel, előrelépés azon­ban gyakorlatilag nem történik. A város a minap írt ki építésze­ti ötletpályázatot egy többcélú ki­állítási és rendezvényközpont ter­vezésére a vásártér területére, mondja érdeklődésünkre Gömöry János főépítész. De úgy véli, ettől függetlenül mindkét variációt szá­mításba fogják venni, bár az eset­legesen a vásártéren megvalósu­landó objektum hangversenyte­rem céljára alkalmatlan lesz, hi­szen annak speciális igényeket kellene kielégítenie. A vásártéri helyszín Patartics Zorán véleménye szerint több kérdést is felvet, mindenekelőtt a ma is szinte válságos forgalmi helyzetet. Az újhegyi, egyébként igen értékes ipari műemléki együttesben a tervek szerint min­den olyan funkció elhelyezhető, amelyre a városnak szüksége van. A hangversenyterem építésének igénye Pécs régóta halogatott kö­telessége. A tanulmányterv tartal­mazza a szakma által is megerősí­tett igényt, amely szerint jelenleg egy 1000 főt befogadó hangver­senyteremre van igény. A város­ban a báltermek terén is hiány mutatkozik. A maximális báli létszám, amelyhez jelenleg helyszínt lehet találni, 250-300 fő. Ez számos esetben kompromisszumokra kényszeríti a báli szervezőket, egy nagyjából 500 főt befogadó bálteremre nagy volna a kereslet. Ugyancsak régóta megoldatlan a Pécs Expo, és alkalmanként a szakmaspecifikus vásárok hely­színének kérdése. A vásárnak zárt, fedett és nyitott szabadterü­letre egyaránt szüksége van. A szabadterületek felhasználása az egyéb problémák mellett korlá­tozza a rendezvény parkolóigé­nyét is, ugyanis elveszi előle a he­lyet, így azok nehezen használha­tók. Az általában nyári rendezés klimatikus problémákkal küzd, az alkalmi sátrak nem oldják meg az alapterületi igényeket, a terv minderre megoldást kínál. Pécs egyik legnagyobb gazda­sági lehetősége a meglévő, illetve részben csorbult kulturális szere­pének megtartása, illetve fejleszté­se, fesztiválok rendezése, mondja Patartics. Az idén második alka­lommal megrendezett Pécsi Or­szágos Színházi Találkozó bizo­nyítja ezt, és reményekkel kecseg­tet, hogy valóban országos von­zással bíró rendezvények helyszí­ne lehet a város. A színházi műfaj­ban a belváros ideális helyszínnek bizonyult, azonban éppen a szín­ház az a terület, amely az avant­gárd megmutatkozásokhoz sok­szor a városon kívüli, több szem­pontból különleges lehetőséget kí­náló helyszínek kapóra jönnek, így remélhető, hogy mind a szín­házi, mind további kulturális fesz­tiválokhoz jó helyszínt kínálhat akár egy, a város szélén található, de egyéni ízzel bíró épület, amely akár még a Pepsi-Sziget típusú rendezvények esetében is alkal­mas helyszín lehet. CSERI LÁSZLÓ Rendkívüli kvalitások Az épület tulajdonosa a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Fit., amelynek egyik feladata a bezárt szénbányák ingatlanainak értéke­sítése, A pécsújhegyi áramfejlesztő müvet az Első Dunagőzhajózá- si Társaság építtette az 1910-es években. Sonkoly Károly művé­szettörténész szerint az erőmű rendkívüli építészeti kvalitásokat mu­tat, kulturális célra való hasznosítása mindenképpen indokolt len­ne. Másfél éwel ezelőtt Hamar Zsod, Liszt-díjas karmester is meg­tekintette, aki ideálisnak tartotta hangversenyterem céljaira.

Next

/
Oldalképek
Tartalom