Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)
2002-08-18 / 225. szám
2002. AUGUSZTUS 18. ARCKÉP Bor, búza, tűzoltás ■ - Kezdjük az elején. Hogyan telt az első nap a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium patinás épületében? Milyen érzésekkel ült Torgyán József bársonyszékébe?- Az első munkanapom nem volt valami kellemes. Egyedül • éreztem magam. Hamar tudatosult bennem, mennyire fontos egy jó és működőképes csapat kialakítása. Felmértem, hogy a hagyományos apparátussal nem juthatok előbbre, csakis a teljesítményfinanszírozásban járatos szakemberek bevonásával lehet esélyünk a talpon maradásra. Az új szervezeti rendszer felépítése rám várt. Nem titok, jelentős reformokat kellett bevezetni. Ha pontosan tudom, mi vár, lehetséges, hogy el sem vállalom ezt a tisztséget. Hogy mégis elfogadjam az amúgy megtisztelő felkérést, elsősorban annak volt köszönhető, hogy hittem és ma is 'hiszek abban, a szocialista- - ,szabad demokrata kormány agrárprogramja megvalósítható.- Hagyatékképen mi jutott önnek?- Hatalmas adósság. Csak a minisztériumi béralapból 160 millió forint hiányzott, mivel elődöm, a Torgyánt váltó Vonza András már az első hónapokban, nyüvánvaló- an a választásokra készülődve, busásan megjutalmazta közeli munkatársait. Ezen felül az ún. géptámogatási rendszert sem állítatták le. Komoly fejfájást okoz az is, hogy a választások előtt jelentős ígérvényeket tettek a családi gazdálkodóknak. Ők most érthetően rajtunk kérik számon a támogatást. Mi pedig lehetőségeinkhez mérten megpróbálunk segíteni nekik. Tűzoltást folytatunk.- így aligha végezhetnek tervszerű, a csatlakozási tárgyalásokon kedvezőbb alkupozíciót eredményező munkát.- Elismerem, időszűkében vagyunk. A kormány agrárpolitikájának megvalósítása érdekében együtt kívánunk működni a mezőgazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel és egyformán fontosnak tartunk minden mezőgazdasági szereplőt, az őstermelőktől kezdve a családi gazdaságokon át a társas vállalkozásokig, a szövetkezetekig. A támogatási rendszert is ennek megfelelően dolgozzuk ki. Mint mondtam, az elsődleges : cél az agrárágazat válságos hely- j zetének megszüntetése, majd a i felzárkóztatás megkezdése és az | Uniós csatlakozásra való felkészülés élvez prioritást. A támogatási rendszert úgy alakítjuk át, hogy az eddigieknél egyszerűbb, átláthatóbb, több évre előre kiszámítható legyen. Nagyon fontosnak tartom, hogy a mezőgazdasági termelők hosszabb távon is biztonságosan tudjanak tervezni.- Az ellenzék gyakran hangoztatja, hogy a jelenlegi agrártárca nem kíméli a családi gazdálkodókat...- Hamisak azok az állítások, amelyek szerint a családi gazdaságok lehetőségét el akarjuk venni! Csupán azt a gyakorlatot szüntetjük meg, amely kiemel egyes csoportokat, míg másokat minden kedvezmény esetében hátra sorol. Stabil gazdálkodási feltételrendszert kívánunk teremteni, olyat, amilyen már az EU-szabványok- kal is szinkronban van.- Apropó, EU. Szanyi Tibor, a minisztérium politikai államtitkárának megfogalmazása szerint: „a kelet-európai agrári- um hallatán Brüsszelben azonnal Lengyelország ugrik be, ahol sokkal nagyobb a gáz. Az EU elsősorban oda keres megoldást, és ha majd talál, akkor azt a zakót fogja ráhúzni a magyar parasztra is...” Mit szól kollégája jóslatához?- Teljes mértékben egyetértek vele. Mivel a lengyel agrárium Az időjárás okozta pusztítás miatt válságos napokat élünk át. Ebben az évben 1,5 mülió tonnával kevesebb búza termett, mint tavaly. Szolnok megyében különösen kritikus a helyzet. Egyelőre a gazdákat a közraktározás támogatásával segítjük. De nem zárkózunk el az elől sem, hogy az állami felvásárlásra felajánlott búzát nemzetközi tenderen értékesítsük.- Borfronton is vár még önre egykét csörte...- A borügy jól mutatja, hová vezetett az elmúlt évek átgondolatlan agrárpolitikája. Mára az éves borexportunk 30 százalékkal csökkent. A gondokat tetézi, hogy 1 millió hektoliterrel nőtt az eladhatatlan készlet. Elrendeltük az exporttámogatást; továbbá a felvásárlók részére közraktárt biztosítunk és a kamattámogatás is „képbe” került. Ha szükséges, akár a lepárlás, akár a mustsűrítés dolgában is igyekszünk segíteni.- Az Orbán-családra, mint „híres” bortermelő famíliára számítanak a közös munkában?- Egyáltalán nem számolunk velük.- Az első száz nap elégedetté tette?- Ötven nap alatt teljesítettük a száznapos programon belül ránk kirótt penzumot. A földtörvény módosítását elfogadta a parlament. A ténylegesen (!) földművelő embereket sikerül(t) helyzetbe hoznunk. Küszöbön áll a Földbank létrehozása. Az osztogatás politikáját felváltotta az állami ellenőrzés rendszere. Nincs okom elégedetlenkedni.- Ha a Fradinál szükség volna egy gólveszélyes centerre vagy egy megfelelő szélsőre, már hiába kérnék a minisztérium segítségét?- Nincs módunk támogatni őket. Bizonyos visszafizetési kötelezettségek alól ugyan felmentettük a klubot, de egyéb engedményeket nem teszünk. Minden, ami sport, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium hatáskörébe tartozik.- A sokat szapult Agrármarketing Centrum mind a mai napig létezik. Miért?- Mert szükség van rá. A marketingtámogatást az Európai Unió is eltűri. A hírverés nagyon fontos szempont a jelenlegi helyzetünkben. De természetesen ennek a hatékonyságát keményen mérjük. A változások jegyében a korábbi vezetőtől elköszöntünk, de az Agrárinnovációs Kht. végelszámolási procedúrája is megkezdődött.- Mennyit utalnak át évente az Agrármarketing Centrum kasszájába?- 3-4 milliárd forint jut erre a célra.- Hogy állnak a jelenkori kusza viszonyokat rendbe tevő, EU-kompatibilis agrár- programmal?- 2002 végére elkészül a Nemzeti Fejlesztési Terv, ennek részét képezi majd az agrárprogram. Reményeim szerint ez majd lehetővé teszi, hogy a legkülönbözőbb célokra vegyünk igénybe EU-forrásokat a magyar mező- gazdaság számára. . Szabó Zoltán Attila Született: 1955. április 14-én, Vasváron. Iskolai végzettsége: 1979-ben okleveles agrárgépész-mér- nöki diplomát, majd 1985-ben műszaki-fejlesztői szakmérnöki másoddiplomát szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. 1986-ban ugyanitt sikeresen védte meg műszaki tárgyú doktori értekezését. Politikai pályafutása: 1989 óta az Agrárszövetség tagja, 1995 óta országos alelnök. 1995 óta a Pest Megyei Agrárkamara ügyvezetője. Az 1998-as választásokon az MSZP országos listájáról jutott be a parlamentbe. 2002-ig a mezőgazdasági bizottság tagja volt. Az MSZP agrárkabinetjének vezetője. Családja: nős, egy gyermek édesapja. Torgyán József bársonyszéke igencsak kényelmetlen ülőalkalmatosságnak bizonyult dr. Németh Imre, az agrártárca jelenlegi irányítója számára. Nevezett főként akkor érezte magát rosszul a bőrében, amikor szembesült a korábban szanaszéjjel szórt, főként baráti alapon kiutalt támogatások sorsával. A Torgyán-féle pénzek, majd a Vonza András ellenjegyzésével postázott summák a legritkább esetben jutottak el azokhoz, akiket valóban megilletett volna. A „manna” ellenőrizetlenül került például a hírhedt Agrárlnnovációs Kht. széfjébe. A gazdák csak ígérvényeket, hagymázas szónoklatokat kaptak szolgálataikért cserébe. Ráadásul az időjárás sem volt hozzájuk kegyes: aszály, árvíz egyaránt tizedelte a termést. A borús hangulatot tovább tetézte a sertésvész, a búza- és bormizéria. A szocialista-szabaddemokrata kötődésű miniszter hatalmas adósságot és kaotikus állapotokat örökölt meg. Németh ez idő tájt a tűzoltással foglalkozik. Átláthatóbb, kiszámíthatóbb támogatási rendszert ígér. a legnagyobbnak számít a térségben, ezért Brüsszelben mindent megtesznek az ottani helyzet javításáért, a stabüitásért. Úgy gondolkodnak, hogy ami a lengyeleknél beválik, máshol is alkalmazható. De ez a feltételezés hibás, tévutakra csábít. A hátrányos megkülönböztetés ellen tehát fel kell lépnünk. Ettől függetlenül biztos vagyok abban, hogy hamar kilábalunk a jelenlegi nehéz helyzetből és mezőgazdaságunk végül jól jön ki az „EU-kalandból”.- Kincstári optimizmus?- Szó sincs róla. A realitásokból indulok ki. Csak egy érv, ami a csatlakozás mellett szól: az uniós intervenciós árak magasabbak a mieinknél, így a belépést követően stabilizálhatnánk a hazai fel- vásárlási árakat is. Szinte biztos, hogy a jelenleginél nyugodtabb helyzet állna elő az agráriumban.- Nem mindenki ilyen derülátó. Vannak, akik úgy látják: az EU-belépő megváltását követően sokk fogja érni a magyar mezőgazdaságot. Gyakran mondogatják az ellenzéki szakértők, hogy a kistermelők gondban lesznek az európai uniós szabványok bevezetésekor.- Nem a szabványosítás miatt ér(t) bennünket a sokk. Inkább azért, mert - a Torgyán József nevével fémjelzett korszakban - jelentős időhátrányba kerültünk. Egy nemrégiben nálunk járt EU- bizottság is konstatálta, hogy három és fél éven át alig történt valami érdemleges a rendezési ügyekben: a munka tíz százalékát tudták csak le. Rendkívüli helyzet alakult ki minden tekintetben. Szakvélemények igazolják, hogy 1952 óta nem volt akkora veszteség a termelésben, mint most. Létezik olyan, egyébként jó termőhely, ahol mindössze 1-2 tonna gabona termett meg egyetlen hektáron. Ez annyit jelent, hogy a hektáronkénti 100 ezer forint ráfordításból mindössze 30-40 ezer árbevétel származik. A termelők többsége pedig nincs olyan helyzetben, hogy áthidalja a nehézségeket, ezért a kormánynak 60 mü- liárd forintot kell adósságtörlesztésre fordítania. Az elmúlt négy évben pont a duplájára emelkedett a gazdálkodók adósságállománya. Mindez nem lenne baj, ha a gazdák ezt a pénzt beruházásra költhették volna. Nem így történt, és az elmúlt években még a korábbi elemi károkat sem térítették meg.- Aszály, árvíz és más elemi károkból is jelentős az idei felhozatal. Hogyan próbálnak meg úrrá lenni a káosszal fenyegető agrárhelyzeten?- A kárfelmérés gőzerővel folyik. A 60 milliárd forintból 15 milliárdot a tényleges elemi károk enyhítésére fordítunk. Hároméves programot hirdetünk a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók segítésére, hogy fenn tudják tartani gazdaságukat. A tejpiaci problémák megoldására 2 milliárd, a sertéspiacéra 1,5 milliárd forintot fordítunk.- A „búzabomba” is ketyeg.- A nem várt katasztrófák miatt akár 100 milliárd forint átcsoportosítására is sor kerülhet.-I dr. Németh Imre
