Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)

2002-08-10 / 217. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Augusztus 10., szombat RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. augusztus 9.) Borsodchem 4 685 Ft Á Egis 12 000 Ft ff Matáv 792 Ft ö Mól 4 630 Ft ű OTP 1990 Ft Á Richter 12 305 Ft Á TVK 3660Ft ű Zalakerámia 1300 Ft ff BUX: 7008,14-0,43% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 385,13 Cseh korona 7,94 Euró 244,40 Japán jen (100) 207,65 Lengyel zloty 60,00 Svájci frank 167,32 Szlovák korona 5,57 USA-dollár 251,36 Hírek HŰSÉGPÉNZ. A betegágyak mellett töltött minden negyedik év után várhatóan egyévi bruttó fizetésüknek megfelelő összeget kapnak a jövőben jutalomként az ápolók. A hűségpénz beveze­tésének részleteiről szeptember­ben dönt a kormány, europress KÖZLEKEDÉS. A Gazdasági Minisztérium - a munkanap- és pihenőnap-áthelyezésre való te­kintettel - a mai napra hatályon kívül helyezte a nehéz tehergép­kocsik közlekedését korlátozó rendeletet, vasárnap ugyanakkor e korlátozás 8-22 óráig van ha­tályban. Augusztus 19-én, hét­főn a tehergépkocsik közlekedé­sét nem korlátozzák, europress MUNKAVÉGZÉS. Akcióellen­őrzést tartott a héten 1600 ven­déglátó-ipari munkahelyen az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, s lé­nyegesen több munkabiztonsági és munkaügyi szabálytalanságot találtak a felügyelők, mint a ko­rábbi években. A több mint 200 felügyelő az egész ország terüle­tén ellenőrizte a vendéglátó­ipari munkahelyeket. A munka- biztonsági ellenőrzések során a munkáltatók 93 százalékánál, a munkaügyi ellenőrzések 56 százalékánál találtak valami­lyen szabálytalanságot. A fel­ügyelők 161 esetben felfüggesz­tették a munkaeszköz használa­tát, 39 esetben eltiltották a dol­gozót a munkavégzéstől, mti ÚJABB CSALÁS. Amerika má­sodik legnagyobb telefonszolgál­tatója közölte, hogy egy átvilágí­tás újabb félrekönyvelésre derített fényt 3,3 milliárd dollár értékben. A csődbement óriás­nál a hibásan könyvelt összeg így 7 milliárd dollár fölé emelke­dett. A cég új vezetése szerint további meglepetések is elképzelhetőek, index EREDMÉNY. Az Inter-Európa Bank Rt. 2002. első félévében 588 millió forint konszolidált mérleg szerinti nyereséget ért el, ami 33,9 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest - közölte a pénzintézet pénteken a magyar számviteli elvek szerint készült gyorsjelen­tésében. A bankcsoport mér­legfőösszege 162,782 milliárd forint volt az első félév végén, ami 5,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, mti ■ BUX INDEX Vili. 5-9-IG 7200. 7100 _ '. ÉkJ986-® ‘’035'4 7000 6857,99 • ^,rr­6900 JtmM 6800 7038,24; pont g S cű ■p Jí :0 i s ■22 nr 5«£ co o SL A turizmus súlypontjai Budapest - pécs Az első félév turisztikai egyenlege a szeptember 11. után megváltozott utazási szokások mellett azért is rom­lott a tavalyihoz képest, mert a megszűnő valuták euróra váltása a tavalyi idegenforgal­mi bevételeket növelte - mondta lapunknak Szijjártó Györgyi, a Magyar Turizmus Rt. marketingigazgatója. A társaság 2003-at az egészség­turizmus, 2004-et a konferen­ciaturizmus éveként jelölte meg. Az idegenforgalom bevételeinek és .kiadásainak első hat havi egyenlege 836 millió euró lett, az előző év azonos időszakának 1 milliárd 195 millió eurós egyenle­gével szemben. Szijjártó Györ­gyi, a Magyar Turizmus Rt. (MT Rt.) marketingigazgatója emlé­keztetett rá, hogy világtendencia a turizmus visszaesése. A szak­ember szerint a hazai egyenleg alakulásának egyik oka, hogy ta­valy Magyarországon is jelentős mennyiségű megszűnő európai uniós valutát váltottak át euróra, ami idegenforgalmi bevételként jelent meg a 2001-es pénzügyi mérlegekben. A fő okok között szerepel, hogy a tavaly szeptem­beri New York-i terrortámadás negatív hatásai begyűrűztek Eu­rópába, továbbá amiatt is csök­kent néhány európai ország pol­gárainak - különösképp a néme­teknek - az utazási kedve, hogy megítélésük szerint az euró be­vezetése során a kereskedők és a szolgáltatók túlzottan „felkerekí­tették” az árakat. A marketingigazgató a honi tu­rizmus helyzetének erősítését egyebek mellett a Balaton-parti szálláshelyek, szolgáltatások mi­nőségének javítása és a velük kapcsolatos marketingmunka erősítése által, továbbá a turiszti­kai egyesületek hálózatának lét­rehozása révén képzeli el, amely utóbbiak keretében a turisztikai A fő látványosságok egyike a Hősök tere fotó: europress/kallus A hazai kereskedelmi szálláshelyeket az első félévben 2,6 millió vendég 7,2 millió vendégéjszaká­ra vette igénybe, ami azt jelenti, hogy a tavalyi első félévihez hasonló számú vendég közel 2 szá­zalékkal kevesebb vendégéjszakát töltött el. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a külföl­di vendégek 4 millió éjszakát töltöttek e szálláshelyeken, ami 3 százalékos visszaesés a tavalyi első félévhez képest, a 3,1 millió belföldi vendégéjszaka viszont 3 százalékos növekedést jelent. A kereskedelmi szálláshelyek 36,4 milliárd forint szállásdijbevételt könyvelhettek el az év első fe­lében, 3 százalékkal kevesebbet, mint tavaly ugyanilyenkor. Ezenkívül 18,7 milliárd forint bevéte­le keletkezett e vállalkozásoknak a vendéglátásból és további 14,2 milliárd forint egyéb szolgálta­tásokból. vállalkozások egy-egy csoportja közösen szervezi piaci megjele­nését. Az is fontos, hogy az ön- kormányzatok idegenforgalom­ból számlázó bevételeik eddigi­nél nagyobb részét forgassák vissza az ágazat fejlesztésére. » A súlyponti témaköröket te­kintve az MT Rt., az idegenforga­lom nemzeti marketing szerveze­te 2003-at az egészségturizmus éveként hirdette meg. A Széche- nyi-terv az elmúlt időszakban a gyógyfürdők kialakítását és a hozzájuk kapcsolódó létesítmé­nyek fejlesztését kiemelt módon támogatta, ennek köszönhetően e területen hatalmas beruházá­sok történtek, és az MT Rt. jövőre ezen új kapacitások minél jobb kihasználását kívánja marketing- munkával elősegíteni. 2004 a konferenciaturizmus éve lesz, amely létszám szerint kevesebb vendéget vonz ugyan, ám e vendégek a legjobban fize­tők, hosszú időt töltenek itt és rendkívül magas színvonalú szolgáltatásokat vesznek igény­be. Egy nemzetközi felmérés szerint a konferenciaturizmus vendégeinek átlagos költése 205 euró - általában ezek az embe­rek 3-4-szer többet költenek, mint más turisták, és Magyaror­szágon ez az arány 5-7-szeres. Jelenleg Budapesten, Pécsett, Sopronban, Szegeden és Debre­cenben épül új konferenciaköz­pont, Keszthelyen pedig június elején adtak át egy hasonló léte­sítményt. A szélesebb közönség számára azonban a történelmi városokat állítják középpontba 2004-ben, ami egyebek mellett e települések úthálózatának fej­lesztését, épületeinek csinosítá­sát, művészettörténeti értékei­nek megismertetését, hagyo­mányőrző szokásainak feleleve­nítését foglalja magában. DÓCZY LÁSZLÓ Állami segítség a tejtermelőknek A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hamaro­san megteremti a tejtermelő közösségek támogatásának jog­szabályi feltételeit - mondta Németh Imre, a tárca vezetője. Körösszakál Németh Imre emlékeztetett: kö­zel 20 ezer tejtermelő gazdát fe­nyeget az az új előírás, miszerint a nagyfeldolgozók jövőre csak extra minőségű tejet vásárolnak fel. A Parasztszövetséggel közö­sen elvégzett felméréseik szerint öt megyében van égető szükség a tejtermelő közösségek támogatá­sára. A miniszter példaértékűnek nevezte a körösszakáli Körös- Körül Összefogás Szövetkezet tevékenységét, amely 1996-1997 között kényszervállalkozásként jött létre, és mára odáig jutott, hogy egy éve kizárólag extra mi­nőségű tejet állítanak elő a gaz­dák. Szerinte megfelelő anyagi segítséggel, szakemberekkel és egyfajta felvilágosító kampánnyal lehetőség lesz arra, hogy más településeken, kistérségekben is létrehozzanak a körösszakálihoz hasonló tejszövetkezeteket. A közösségek technológiai fej­lesztéséhez különböző fejő és szállító berendezések megvásár­lásához nyújt néhány százmillió forint támogatást az FVM. A miniszter hangsúlyozta: a körösszakáli szövetkezetbe a kör­nyező településekről további 250 gazdát kapcsolhatnának be a már elnyert 210 millió PHARE-CBC pályázati összegből. A támoga­tást azonban a gazdák önerő hiá­nyában nem tudják igénybe ven­ni. Németh Imre ilyen esetre is ki­látásba helyezte a támogatást, amelynek ugyan jelenleg még nincsenek meg a jogszabályi fel­tételei, de - mint hangsúlyozta - azt hamarosan megteremtik. MTI Agrárkereskedelmi kedvezmény A magyar kormány és az Európai Bizottság is elfogadta a Ma­gyarország és az Európai Unió közötti agrárkereskedelem kedvezményeinek kölcsönös továbbfejlesztéséről szóló meg­állapodást. Eszerint a legtöbb mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termék EU-ba való exportálása vámmentességet élvez. Budapest Az egyezmény eredményeként az Európai Unióba irányuló magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kivitel 97 százaléka vámmentes, míg 3 százalék alacsony kedvez­ményes vámok alkalmazásával juthat be a közösségbe. A Magyar- országra irányuló közösségi ex­portban a vámmentesség aránya 84 százalék, míg ezentúl a beho­zatal 12 százaléka élvez valami­lyen vámkedvezményt. A megállapodás hatására a ha­gyományos magyar mezőgazda- sági ( exportáruk döntő hányada mentesül a vámfizetés alól, és olyan termékek is kedvezményt kapnak, amelyeket eddig teljes vámmal lehetett az EU-ba expor­tálni. Több mint 1 millió tonna ga­bonaféle juthat vámmentesen az uniós piacra: 600 ezer tonna búza és 450 ezer tonna takarmány- kukorica. Jelentősen bővíthető a baromfiexport, teljes mértékben megnyílik a piac a méz, a gabona­félék, az almasűrítmény, az élő bárány és bárányhús, az étkezési csiga, a feldolgozott zöldségfélék valamint a gyümölcskonzervek előtt. Tovább nő a magyar élő- marha-exportnak nyújtott vám- kedvezmény. Javul a magyar friss cseresznye, szilva és alma vámel­bánása, egyebek között csökken­tett belépő árak alkalmazásával. A magyar importban elsősor­ban a hazai piacon már jelenlévő közösségi termékek vámja mér­séklődik, illetve néhány területen a két fél eljut,a teljes szabad keres­kedelemig. Ilyen termékek a vá­gott virág, az egyes friss, fagyasz­tott és tartósított zöldségek, gyü­mölcsök és gyümölcslevek. A ke­reskedelmi kedvezmények nagy részét mind Magyarország, mind pedig az EU július 1-jei hatállyal alkalmazza, de egyes termékek esetében a kedvezmények au­gusztus 9-étől léptek életbe. A megállapodásban biztosí­tott kedvezmények Magyarország csatlakozásáig maradnak érvény­ben. Az egyezmény az exportfel­tételek javítása meTlett elősegíti a hazai termelők felkészülését arra, hogy eredményesen alkalmazkod­ni tudjanak az EU egységes belső piacának versenyfeltételeihez. PRIVACSEK ANDRÁS Ugrás nem várható Az élelmiszer- és üzemanyagárak hatása ■ Budapest ________ Az idei első félév kedvező inf­lációs folyamatának egyik meghatározó tényezője az élelmiszerek lassú áremelke­dése volt. A napi fogyasztási cikkek közül az ellenponton a szesz- és dohányáru erő­sebb drágulása áll, a számítá­soknál kisebb súllyal latba eső termékcsoport mutatója megközelítette a 10 százalé­kos határt. A Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztérium friss elemzése szerint a második félévben az élelmi­szerárak terén folytatódhat az éve eleje óta tartó kedvező folya­mat. A szakértők mindezt a to­vábbra is nyomott felvásárlási árakra, az üzletekben tapasztal­ható túlkínálatra alapozzák. Vé­leményük szerint nem hozhat kedvezőtlen változást a tavalyi­nál gyengébb gabonatermés sem, ugyanis a környező orszá­gok alacsony árai ismeretében belföldön nem várható sokksze­rű drágulás. Mindennek eredmé­nyeként a termékcsoport infláci­ós indexe az egy évvel korábbi 18,1-ről idén májusra 6,9 száza­lékra, júniusban pedig 4,2 száza­lékra esett vissza. Ugyan az éves, általános inflá­ció számításánál kisebb súllyal veszik figyelembe, a legmarkán­sabb drágulási folyamat a szesz- és dohányáru-termékcsoportot jellemzi. Okaként egyértelműen az év eleji jövedéki adóemelést nevezik meg. Júniusban a 12 ha­vi árindex itt 9,2 százalékon állt, ám a dohányáruk esetében au­gusztus 15-én esedékes újabb jö­vedéki adóemelés eredménye­ként a 12 havi árindex az év végére 9,9-10,3 százalék körül alakulhat. Számítási súlyát tekintve a ha­zai üzemanyagárak alakulásának lehet jelentős hatása az általános inflációra. Bár az éves index - fő­ként a tavaly második félévi ár­csökkenés következményeként - még mindig negatív, az idei fo­lyamatos és fokozatos emelés, majd a július 1-jén életbe lépett jövedéki adóemelés az év végére 8-8,5 százalékra változtathatja az éves áremelkedés mértékét. Szakértői vélemények szerint ugyanakkor a várt világgazdasági fellendülés, az olaj kereslet-kíná­lat bővülése eredményeként vál­tozatlan forint/euró árfolyamon számolva az év hátra lévő hónap­jaiban mérsékelten csökkenhet­nek az üzemanyagárak. Jó hír lehet az átlagpolgárok számára, hogy az év első felében átlagon felül emelkedő háztartási energiaárak drágulása az eszten­dő hátra levő részében várhatóan lényeges mértékben mérséklő­dik, aminek eredményeként de­cemberre csupán 3,3-3,7 száza­lékos havi árindexre számít­hatunk. Az elemzők szerint drasztikus kiugrások nélkül az év végére 5,2-5,5 százalék körüli éves árin­dexre, ennek megfelelő nagysá­gú fogyasztói inflációs mutatóra számíthatunk. Ezzel a felső hatá­ron teljesülhet a Magyar Nemze­ti Bank által prognosztizált 4,5 plusz-mínusz 1 százalékos inflá­ciós célkitűzés. KASZÁS ENDRE Gazdasági előcsatlakozás Budapest László Csaba pénzügyminisz­ter bemutatta a kormány által jóváhagyott európai uni­ós előcsatlakozási gazdasági programot. Ez a következő esztendőkben évi 3,5-5 szá­zalékos gazdasági növeke­déssel számol, miközben az infláció 5,5-ről 3 százalékra csökken, a reálbérek az uniós szinthez közelítenek. Az előcsatlakozási gazdasági program alapváltozata az idei évre 4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami 2005-ig több lépésben 5 száza­lékra gyorsul. A lakossá- riM gi fogyasztás az idén 8 százalékkal, majd pedig évente 3 és 5 százalék között növekszik - a fo­gyasztás növekedése nem haladja meg a GDP dinamikáját, lehetővé téve a beruházások kellő bővülé­sét. A világgazdaság kedvezőtle­nebb alakulása esetén a kivitel lassulásából származó jövedelem­kiesés erősen érezteti hatását, ami árnyalatnyival mérsékli a gazda­sági növekedést. Ha jövőre a ter­vezett 3 százalék helyett 6 száza­lékkal emelkedik a reálbér, az a lakossági fogyasztást némiképp növeli és a gazdasági növekedést szintén lassítja. Az infláció a gazdasági prog­ram szerint az idei évben 5,5 szá­zalék, jövőre 5 százalék lesz, majd évi egy-egy százalékkal mérséklődik és négy év múlva el­éri a 3 százalékot. A hazai reálbérek 2001-2002-ben 18-19 százalékkal nőnek, szemben az EU-országok 2-3 százalékával és a kö­zelítés a következő évek­ben is folytatódik. A mun­kanélküliségi ráta a négy­éves időszakban az idei 5,5 százalék körül alakul. Jó esély van rá, hogy a munkater­melékenység az említett időszak­ban évente 4 százalék körüli mér- tékben javuljon. dóczv Figyelmeztetés az MFB-nek Sok szabálytalanságot talált a felügyelet _________Budapest_________ A Pénzügyi Szervezetek Álla­mi Felügyelete (PSZÁF) egye­bek mellett a jogszabályok betartására, illetve a hitele­zés terén fennálló jogszabály- sértő gyakorlat haladéktalan megszüntetésére kötelezi a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-t (MFB) - tette közzé a felügye­let pénteken. Az MFB-nél folytatott átfogó vizs­gálat alapján a felügyelet határo­zatban kötelezi a bankot arra, hogy mindenkor feleljen meg a jogszabályok, valamint belső sza­bályzatai kockázatvállalásra vo­natkozó előírásainak. Kötelezik a bankot egyebek mellett az egy hi­telszerződéshez kapcsolódó mér­legen belüli és mérlegen kívüli té­telek jogszabályok szerinti minő­sítésére és megfelelő mértékű ér­tékvesztés elszámolására, illetve céltartalék képzésére. A PSZÁF ezen túlmenően elő­írja a le nem hívott hitelkeretek állománya tekintetében a megfe­lelő súlyozás alkalmazását és tőkemegfelelési mutatójának új- raszámolását is, illetve kötelezi a bankot a számviteli jogszabályok mindenkori, teljes körű betar­tására. A PSZÁF határozata szerint az MFB-nek legkésőbb 2002. de­cember 31-ig általános vizsgála­tot kell lefolytatnia az informati­kai területén: így például napra­kész üzletmenet-folytonossági tervet kell készítenie, míg a belső ellenőrzésnek legalább évente kockázat alapú ellenőrzést kell végeznie az informatika alkalma­zása és a kontrollrendszerek te­kintetében. MTI K k

Next

/
Oldalképek
Tartalom