Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)

2002-07-07 / 183. szám

6 ELETMOD 2002. JULIUS 7. KÖNYVAJÁNLÓ Melegfrontról - hideg fejjel ■ Nem beszélt össze a szerző és a most rendezett Ma­gyar Meleg és Leszbikus Fesztivál sok száz részve­vője két könyv megjelenésének időpontjáról. Plac- cokat, korzókat és meleg családi fészket ismerünk meg a Magyar Könyvklub gondozásában most ki­adott férfikapcsolatokról szóló Melegfront című kö­tetében, szexet és lelket, „Mister Clitorissimust” a másik oldalon, a Júlia és Júliában. Szilágyi Gyula szociológus több éve kutatja a hazai szexuális szo­kásokat. A másságukról vallókkal készült interjúi viszont frissek. Nem kommentál, nem ítél és nem emel fel. Bemutat egy létező viselkedési módot, hogy segítsen kérdések megválaszolásában. Hippik, matrózkák ■JÄ Egészségünkért Talán mégsem káros a mobiltelefon ■ Amióta piacra dobták az első mobiltelefonokat, az­óta tart a vita, káros-e a használatuk. Főleg a gyár­tók, szolgáltatók állítják, hogy nem, mások szerint agyi elváltozást okozhat a gyakori telefonálgatás. Most amerikai tudósok jó hírekről számoltak be. Patkányokkal „telefonáltattak” két éven át napi négy-négy órát, és megállapították, a mobil nem idézett elő daganatos megbetegedést. 320 állatot tet­tek ki a sugárzásnak, további 160 volt a kontroll, s minden állat harminc szövetében kerestek tumoro­kat. Az más lapra tartozik, hogy a kísérletsorozatot az egyik telefongyártó cég támogatta anyagilag. Magánzsaruk a drog ellen ■ Sokszor hallani rémtörténeteket ingyen osztogatott drogokról, a virtusból kipróbált szerekről, ám a szü­lők hajlamosak magukba fojtani kétségeiket. Ezt kí­vánja felszámolni a Poliscope Detektív Iroda azzal, hogy létrehozott egy erre a területre szakosodott csoportot orvosok, pszichológusok, jogászok, drog­ellenes szakemberek és kriminológusok segítségé­vel. Felderítik a fiatalok kapcsolatát a kábítószerrel, s megoldásokat is javasolnak. A szolgáltatást eddig csaknem százan vették igénybe, sikerrel. ERDEKESSEG A kerti törpék első 130 éve 130 évvel ezelőtt kezdte meg Türin- giában egy cég kerti törpék sorozatgyár­tását - az évfordulón kiállítás nyílt az apró szakállas emberkék történetéről. Az ége­tett agyagtörpéket eleinte gazdag em­berek engedhették meg maguknak. A manók igazi térhódí­tása a XIX. század végén kezdődött. KERTI MUNKA Víz, levegő, napfény - ez a hármas uralja a 2002- es nyár női divattrendjét. Mert „hajózunk és vitorlá­zunk”, ismét hódít a mat­róz, s miután a hármas jelszó a szabadságot hirdeti, újból megjelent a hippi is... ■ - A kék-fehér matrózkom­bináció, amióta nyár a nyár, mindig megy, csupán meg kell újítani - állítja Sárosi Christina divattervező. - Kü­lön aktuálissá tette, hogy akik valójá­ban hajóznak és vi­torláznak, rájöttek, hogy nem kell ok­vetlenül lepusztult cuccokban vízre szállni. A hangsúly a fehér lenvásznon és kombinációin van. Sze­rephez jut a díszítés is, pél­dául csak egy kis aranycsil­lag kerül a felsőrészre, s már­is elegánsabb... A felsőrészek egy része necchálósra újított. Christina szerint külföldre most csak ez adható el, a kiállításokon is ezek a modellek voltak a befutók. A „normál” felsőrészek­ben trendszín a bordó és a fe­hér. A fehérből készült per­sze örök elegáns, de nyerő a mályvás is.- A mályva alap különben másképp is siker lett - foly­tatja a divattervező. - Virágos kombinációval vagy tépett, csíkos, virá­gos rátétes szok­nyával kiegészülve a hippikorszakot idézi. Szintén a hip­pire emlékeztet a pici fürdőruha, a bi­kini, a kis három­szög alsó külön szexis. Aki alakjánál adva teheti, viselje bátran. Felsőrészekkel kiegé­szítve, jó kis „plázs” együttes variálható. Anyagban vezet a len, mert természetes, egyformán jó a testnek, léleknek...- Abszolút nem vagyok di­vatkövető ember, de a vilá­gos lenvásznat én is kere­sem, zakóban is, mert prakti­kus - fűzi hozzá Szacsvay László színművész. - Az per­sze megint más dolog, hogy én „rutibutikból” öltözöm, s nagyon jó dolgokat találok magamnak. Kár magamra „beruházni” sok pénzt. Inkább elsörözöm vagy másra költőm. Kü­lönben meg­vannak az év- szakoknak m e g f eT e 1 ő kedvenc anyagaim. A trendek- j| hez viszont annyi kö­zöm van, hogy nem vagyok rosszul, ha egy már lefutott divat újból rajtam jön divalba... S az nem nehéz, mert én úgy nőttem fel, hogy vigyáznom kellett a ruháim­ra. A divat pe­dig egy olyan dolog, hogy időnként kicsit megbolondítják, cserélik a színeket, a fazont. Flogy fut a matrózruha? Fia igazi ten­gerészlányom volna, bizto­san jól állna neki. Én bizony megnézem a nőket az ut­cán, és széles a skála a na­gyon ízlésestől a nagyon íz­léstelenig. Aki tetszik, előnyösen is öltöz­ködik. Azt lá­tom, hogy sokan nem tud­ják, mi áll jól nekik. Persze sok­nak nincs, aki megmondja például, hogy anyukám, a mázsás sonkáid­ra ne vegyél fel minit... Aki szép, annak jó a „trendje”, mert abban is van választék, de számomra az a legszim­patikusabb, ha valaki a saját trendjéhez igazodik...- Alapjában, mint a zené­ben is, egyéniségpárti va­gyok - jelenti ki Vincze Lilla. - Matrózruha?... Hát persze, itt a Balaton szezonja. A hippi, még csak közelebb állna hozzám, amennyiben né­hány stílustársításomat néz­zük. Nem a trendekkel van gondom, hanem azzal, hogy az ember sokszor besorolja magát valamelyikbe anélkül, hogy az egyéniségével har­monizálna. Extrém, titokza­tos színpadi ruháimat leszá­mítva én hétköznap az ab­szolút nőies pamutdolgokat szeretem. A hosszú, egyenes vonalakat, jó kiegészítőket, szép kalapokat. A társítások­kal úgy vagyok, mint a világ­zenével. Például indiai ru­haalapanyagot öltök ma­gyar népművészetivei. Vagy a neoromanti- ka: rokokó és re­neszánsz hatá­rán elöl fű­zős, hátul fű­zős fazonok. A Két holdhoz Vi- segrádon ké­szült klipben olyan ruha van rajtam, mintha Mátyás-korabeli len­ne. Vonzódom a régi dolgok­hoz, mégha az csak annyira régi, hogy a Petőfi Csarnok zsibvásárén vett imádott és felejthetetlen kedvencem, $ '60-as évekbeli igazi nőies körömcipő. Az ember sze­rezze meg azt, amit nem tár lalnak elé csak úgy készen, amit kézzel festenek, gyön­gyöznek fel. Persze ez nem biztos, hogy nem illik egy divattrendbe. Ha jól emlék­szem, éppen Christinának voltak gyöngyözős, csipké- zös korszakai. Legyünk büszkék a magyar iparmű­vész-divattervezőkre, ne ál­landóan a külföldiekre, még­ha onnan jönnek is az első számú trendek, nagyipari szalagra téve. A nyár nekem, az alapkedvenc kéket leszá­mítva, spanyolos pirosban telik. És na tessék, az is kis virágmintás! Anyag­ban a pamuton túl a se­lyem a favorit, s ahogy mondják, „térítőt” teszek magamra (tényleg volt, ami­kor abból készítettem...), horgolt felsőket hordok far­merhoz, szoknyához. Lé­nyeg, hogy praktikus a hő­ségben.- Levegős a hálós felső, s a len' is... - toldja még a nyár trendjéhez Christina. - Este pedig elegáns a lenvászon ruha, arról nem is beszélve, hogy kiemeli a napbamította bőr tónusát... Sipka Tamás Trend! árak MATROZKOLLEKCIO - nadrág, hálós felső, bikini, („kalózos”) fejkendő - tervező készítőjénél 21 ezer forinttól. Hálós felső külön, alkalmi vétel plázák- ban: 2200-2500, kisszériás darab tervező készítő­jénél 6500, luxuskivitel belvárosban 25 ezer forint. Matrózfejkendő külön: átlag 2500 forint. Lenvászon matróznadrág ugyanebben a sorrendben 4, 8, 12-14, lenvászon ruha 6-12-24 ezer forint. HIPPI KOLLEKCIÓ - mályvás nadrág, szoknya, té­pett, csíkos, virágos rátétes felsővel, bikinivel - 32 ezer forinttól. STRANDKÖPENYEK: kisszériás, tervezőnél 14-18 ezer forint. Szexi, „kisháromszöges" bikinik átlag 5-6 ezer forint Szárazság ellen takarjuk be a talajt Intemetvásárlók ■ A talaj betakarásával tovább őrizhetjük meg és tá­rolhatjuk a csapadékot a kultúrnövények számára. Ma még nem sokan ismerik ezt a módszert, holott csökkenti a párolgást, megakadályozza a túlzott föl­melegedést, megnehezíti a gyomok kifejlődését, és tápanyagokat szabadít fel a növényeknek. Sokféle anyagot használhatunk erre a célra: fűrészport, is­tállótrágyát, lekaszált füvet, szalmát, fenyőkérget, friss komposztot. A módszer jól alkalmazható vete­ményesekben, gyümölcsösben, virágágyásokban. ■ Az interneten vásárolók köre 2001-ben az előző évhez képest 40 százalékkal, 75 ezerre bővült, az elkövetkező években pedig ennél még dinamikusabb növekedés várható - állít­ja a Netsurvey Internetkutató Intézet. Az internetesek öt százaléka vásárolt már elekt­ronikus úton, átlagosan 7300-7700 forint ér­tékben. A leggyakrabban vásárlók a 18-29 évesek közül kerülnek ki. A férfiak a jellem­zőbb on-line vevők, a női vásárlások csupán 30 százalékot tesznek ki. Gazdagok és drágák MUHELYSAROK Szivarka ■ Manapság népszerű parla­menti találós kérdés: mi az, ami úgy néz ki, mint a cigaret­ta, hasonló íze van, mint a ci­garettának, úgy füstöl, mint a cigaretta, és akik szívják, leg­többen azt hiszik, cigaretta? A válasz elsőre nagyon egyszerű­nek tűnik: nyilván cigaretta. A valóság azonban ennél bonyo­lultabb, lehet ugyanis, hogy „szivarkáról” van szó. A jelen­leg érvényes jogszabályok ugyanis - legalábbis adószem­pontból - különbséget tesznek a cigaretta, és bizonyos hagyo­mányos „szivarkák” között. Ez utóbbiak nem az Arnold Schwarzenegger szájából kifi­tyegő kubai szivarok, hanem azok a jórészt régebbi típusú, olcsóbb árfekvésű spanglik, amelyeknél a kátrány- és niko­tintartalom feltüntetése sem kötelező. És amely laikus szá­mára kinézetében, tartalmá­ban nem is különbözik a ciga­rettától. Szó mi szó, az történt, hogy a parlament nemrégiben - mondhatjuk, hogy immár szo­kás szerint - fölemelte a ciga­retta jövedéki adóját. De vala­hogy elfelejtette fölemelni a szivarkáét is. Pedig - így véle­kedik három szocialista képvi­selő, akik a héten módosító javaslatot nyújtottak be Szili Katalinhoz, a Ház elnökéhez - ez még egészségvédelmi célból is hasznos lett volna. Nem be­szélve arról, hogy az állam­kincstár teljesen ok nélkül je­lentős jövedelemtől esik el. „Szivarkából” ugyanis éven­te 700 millió szálat szívnak el honfitársaink, sokszor nem is tudva, hogy az olcsó termék, amit füstölnek, és amiben eset­leg jó sok a kátrány, a nikotin, nem „cigaretta”. A módosító ja­vaslatot benyújtott képviselők, dr. Schwarcz Tibor, dr. Vajnik Mária és dr. Czinege Imre, úgy számolnak, hogy az idei „szi- varka”-fogyasztás, ha ilyen adómentes marad, egymilliárd forint kiesést jelent a kasszá­nak, jövőre pedig ez már négymilliárd is lehet, a „szivar­kák” fogyasztása meg akár megtöbbszöröződhet, ami jaj a tüdőnek! D. Á. Európai árak ^ (forint) 'v-Fehér kenyér (;0:5kg) Rizs (lkg) Spagetti (5ö0g) ij Camembert (25j| "'"'‘Paradicsom (lkg), . Coca-Cola (0.331) - "MarlSo (rövid, pirosf Kávé (5 ä i i # .£> i1 4* .£> / # *ír f í .£> ; / .£> jP7 | f ca £ f § .# I * 75 397 460 325 225 272 357 252 152 149 462 547 587 427 512 447 430 350 145 282 235 207 227 175 115 175 133 265 452 437 423 697 387 607 575 572 250 467 610 585 745 572 332 370 507 120 108 90 90 110 111 102 80 97 410 800 747 870 775 750 587 590 511 620 902 992 1082 780 1055 850 667 1112 13 000 15 500 fhiMH 17 600 16 600 13 300 15 600 16 800 15 690 I 205 247 145 232 217 295 217 205 202 239 192 240 252 282 247 170 190 215 749 625 662 750 650 587 537 625 — 612 ■ Az Európai Unió tagállamai között mindig jelentős különb­ségek voltak atekintetben is, hogy mennyire drága náluk az élet. Az évek folyamán - s külö­nösképpen az euró bevezetése óta - ez a helyzet valamit válto­zott, de összességében még most is megállapítható, hogy minél erősebb, gazdagabb egy ország, általában annál többe kerülnek ott a legkülönbözőbb termékek. Ám ez csak nagy át­lagban igaz. Ha megnézzük a táblázatot, abból kiderül, hogy nem mindenért a jómódú néme­teknél, hollandoknál, osztrákok­nál kell a legtöbbet fizetni, s a viszonylag szegényebb Spanyol- országban, Portugáliában, Gö­rögországban is vannak kiugró­an drága termékek. Mi, magyarok persze azt hisz- szük, hogy iszonyatos tempó­ban emelkednek nálunk az árak, s alig van itt élő, akinek még el­bírná ezt a pénztárcája. Ez való­színűleg így is van, ám ha össze­vetjük az itteni árszínvonalat az EU-országokéval, megállapíthat­juk, hogy még mindig olcsóbb nálunk az élet. Az persze más lapra tartozik, hogy az itteni fizetések pedig sokkal inkább elmaradnak a nyugat-európai átlagtól. S a fő baj éppen ez. i < » r

Next

/
Oldalképek
Tartalom