Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)

2002-07-07 / 183. szám

2002. JULIUS 7.

ARCKÉP

Zaklatott országban a kor is érdem

................ iml.i u u jjiuijjmuj j.uuu.iijj.ujjiuj.w'1 ^^^ 5-'W' ,, i-. > > V' 1 ,'íf t' ' , ---------------------,---------- u. —j'.jLuiu .111 i.i. jimmi i . ■ ihm ........................ ... —, ■,___________

Ho

rn Gyula július 5-én volt 70 éves. Elérte azt a kort, amely után mindenki többet gondol a pihenésre, mint a munkára. Az exminiszterelnök azonban most is rendszeresen bejár Köztársaság téri irodájába, mert - mondja ő - sok a dolga.

G

Reggel találkoztunk. Meleg, nyári nap volt, de még várni kellett, mert vendége volt. A szoba kicsi, és faborítású. A berendezése praktikus és egyszerű. Az íróasztalon friss újság, és egy tanulmány. A tárgyalóasztalon hamutartó, benne cigarettacsikk.- Most is sokat dohányzik?- Egyet szívtam csak.- De én itt két csikket látok. Elmosolyodik, és cigarettára gyújt.- Horn Gyula a Horthy-rendszer- ben születeti, fiatalsága a szocializmus időszakára esett, miniszterelnökként az volt a feladata, hogy visszaállítsa a kapitalizmust Magyarországon. Ebből a három életszakaszból melyik volt a legszebb, a legjobb?

Nagyot slukkol és elneveti magát.- Nem tudom... Ami a Horthy- rendszert illeti: gondoljunk csak bele, akkor a demokrácia gyakorlatilag nem működött, a lakosság háromnegyede a legnagyobb nyomorban élt. Belevitték az országot egy háborúba, és így tovább... Elképesztő, hogy mennyire nem ismerik a legújabb kori történelmünket vagy nem akarják ismerni. Illene tudni például, hogy Magyarországon egész másképpen ment Végbe a rendszerváltás, mint Kelet-Európa többi országában. Magyarországon tudatos előre irányított folyamat volt és nálunk soha nem szűntek meg a reformtörekvések. A nyolcvanas évek második felében elsőként született Magyarországon törvény a politikai és gazdasági vállalkozás szabadságáról, a többpártrendszerről és sok minden másról. Nem véletlen például az, hogy Magyarország és Románia között - Brüsszel szerint - legalább 8-10 évnyi a különbség fejlettségben. Ez köszönhető annak, hogy amikor bármilyen nagy nyomás nehezedett Kádár Jánosra, nem volt hajlandó befagyasztani a nyugati kapcsolatokat. Ellenkezőleg, tovább tágította azokat. Ez nem nosztalgia Kádár János után, hanem ezek a tények. Sokszor nem értem, hogyan lehet olyan felelőtlenül nyilatkozni, mint manapság teszik sokan. Azt szokták mondani, hogy a kor nem érdem, hanem adottság. Ebben a zaklatott országban elérni magas kort, azért érdem is. Én 10 évvel ezelőtt nem érzékeltem, hogy koros vagyok. Most kezdem érezni a kort is.- Miben?- A fizikumomon.- Még mindig a tenisz?- Nemcsak a tenisz, futás, úszás.- Futball nincs?- Foci nincs, mert egyszer már eltörték a bokámat.- Több könyvet írt. Az egyik címe: Azok a kilencvenes évek. A kilencvenes-éveknek nincs jelzője. Milyenjelzőt tenne most utólag hozzá: boldog, nehéz, zaklatott? -Nem hiszek abban, hogy van maradéktalanul jó, és van maradéktalanul rossz. Ha örültem valaminek, akkor is visszafogott voltam, mert valami rossz biztosan bekövetkezhet utána. Fordítva is igaz. Úgy ítélem meg, hogy a kelet-közép-európai átalakulás példa nélküli, ami itt a régióban végbemegy, az majdhogynem a világ csodája. Van egy alapvető különbség Nyugat- és Kelet-Kö- zép-Európa között. Az előbbiben alulról épült föl a kapitalizmus évszázadokon át. A piacgazdaság intézményrendszere - benne az állam szerepvállalása - folyamatosan fejlődött a gazdasággal párhuzamosan. Nálunk fordítva megy ez végbe. Kelet-Közép-Eu- rópában fölülről lefelé épül ki a kapitalizmus. Mégpedig úgy, hogy egyszerre kell lerombolni a régit és felépíteni az újat. Erre modell nem létezett. Aki azt mondja, hogy megyünk a nyugati országok után, az nem ismeri a valóságot. Nagyon sok olyan kihívás jelentkezett nálunk, ami nem nyomja, nem nehezíti az életet a fejlett országokban.- Nem annak - például önnek - kellene feldolgozni ezt a kort, aki cselekvő részese volt?- Ezért is írtam meg a legújabb könyvemet. Legyen világos az utókor számára, hogy történelmi jelentőségű, ami itt végbemegy. A másik ok: úgy éreztem mindig, hogy ez a nemzet nem becsüli eléggé saját magát, mert vannak politikusok, akik nem hagyják, pedig semmi röstelkednivalója nincs egyetlen jó szándékú embernek sem. Amit az elmúlt húsz év alatt végbevittek, csináltak, arra büszke lehet mindenki.- Politikusnak születik az ember vagy azzá lesz?- Is-is. Ismerek jó néhány embert, aki politikusnak tartja magát, de az életben nem lesz belőle az. Ha nincs érzéke hozzá, soha nem válik igazi politikussá. Első helyre én ezt teszem. És nagyon keményen tanulni kell mindenkinek, aki politikai pályára készül.- De kevés embernek van olyan egzakt, rendszerezett ismerete a nemzetközi kapcsolatrendszerről, mint Horn Gyulának.- Harmincöt évet töltöttem a diplomácia területén. Ki kell mondanom: ez az életemnek egy nagyon szép szakasza. Ha az ember eltölt hosszú éveket a nemzetközi életben, a diplomáciában, akkor beleszeret.- Úgy, mint egy szép nőbe, vagy egy pohár jó borba?- Szenvedély. Nem hiszek abban, hogy amikor elér egy kort, fogja magát az ember, elmegy nyugdíjba és csak a televíziót nézi. Persze tudom, át kell adni a helyet előbb-utóbb a fiataloknak, de ettől még nem szűnik meg politikusnak lenni.- A külügyminiszter naprakész információkat kap. Hogyan tájékozódik az, aki a diplomácia első vonalából kilépett?- Ma gyakorlatilag szinte minden megjelenik már a nyilvánosság előtt. Ha igénybe veszi valaki az internetet, mindenről tud.- Nincs titkos diplomácia?- De létezik. Itt van például a terrorizmus elleni harc: nem lehet minden részletet napvilágra hozni. De azért olyan nagy meglepetések ma már a közvéleményt sem érhetik.- Ezek szerint kiszámíthatóbb?- Kiszámíthatóbb. A demokrácia, a demokratikus rend nagy hatást gyakorolt a diplomáciára is. Van egy alapvető új helyzet: nincs a világban már egy olyan nemzetközi szervezet, amely hatalmi érdekek képviseletére jött volna létre. A Varsói Szerződés nem létezik, és ez óriási változás az emberiség történetében, mert nagyságra való tekintet nélkül bármelyik ország eldöntheti, hogy milyen társadalmi viszonyok között akar

élni. Ezzel a lehetőséggel élni kell. Szerintem a XX. század egyik legnagyobb tanulsága, hogy a demokráciának nincs alternatívája. A másik pedig az, hogy bebizonyosodott: a piacgazdaság a leghatékonyabb eszköz a gazdaság fejlődésére.- Ebben ugyanígy hitt, amikor aktív miniszterelnök volt?- Én abban hittem, hogy előbb- utóbb megváltoznak a dolgok. Sokszor teszik fel azt a kérdést, hogy tudtam-e, amikor átvágtuk Alois Moch külügyminiszterrel a drótot a határon, amikor az NDK- sokat kiengedtük, vagy amikor hozzájárultunk a német újraegyesítéshez, hogy történelmet formálunk. Nem tudtam. Egyet tudtam csak: ezt meg kell csinálni, nem fogom követni azt a gyakorlatot, amikor az embereket még hazatoloncolták, és hogy ezentúl sok minden másképp

lesz. De nem láttam előre, hogy ekkora változások mennek végbe viszonylag rövid idő alatt.- Rosztovban kapott közgazdasági diplomát...- Kitűnőt. Egy tantárgyat kivéve.- Mégpedig?- A katonai fölkészülést: képtelen voltam azokat a műszavakat, vezényszavakat megtanulni. Abból nem 5-öst, csak 4-est kaptam.- A jugoszláv gazdaságról írta a kandidátusi értekezését. Soha nem gondolkodott azon, hogy például pénzügyi vonalon, vagy a közgazdasághoz közelebb álló területen dolgozzon?- Soha nem jelentkeztem egyetlen területre sem dolgozni: mindig fölkértek. Belgrádban 9 évet húztam le diplomataként egyfolytában. Fölkértek arra, hogy menjek el az MSZMP Központi Bizottságába dolgozni területi referensnek. Akkor hozzám tartozott az egész Balkán. Elfogadtam a fölkérést. Lehet, ha egy pénzügyi hatóságtól hamarabb kapok fölkérést, elmentem volna oda, bár ez a választás számomra sokkal, de sokkal jobbnak bizonyult.- Boldog állapot az, ha az embernek mindig felkínálják az újabb lehetőségeket.- Én óvakodnék azoktól az emberektől, és jobb minél messzebb állni tőlük", akik kitűzik célul, hogy ilyen meg olyan magas tisztségbe kerülnek, akik meg vannak győződve arról, hogy ők mindenre alkalmasak.- Egy diplomata diplomatikusan barátkozik?- Voltak külföldi barátaim, de igazából ezek nem életre szóló barátságok. Valahol mindig megjelennek az érdekek. Belgrádban közismert voltam arról, hogy tolmács szinten beszéltem szerb- horvátul. Megtanultam, hogy szabadon tudjak mozogni a fogadó ország politikájában. Köztudott volt rólam a diplomáciai karban, hogy nekem vannak a legjobb és legszélesebb körű kapcsolataim: ugyanúgy beállíthattam az újságíró-szövetség székházába Belgrádban, mint bármelyik újságíró. Ott nagyon sok jól informált, értelmes emberrel, volt találkozási lehetőségem. Voltak barátaim Kelet-Közép-Európából, és jó volt a viszonyom az amerikai nagykövettel. Az-érdekek ott is megjelentek és nyilvánvaló, hogy az ember még egy ilyen baráti megbeszélésen sem beszél mindenről. Mert legyünk óvatosak a nemzetközi dolgokban.- Kiket tart barátainak a külföldi híres emberek közül?- Kohl kancellárt, Gerhard Schrödert, akit fiatalkorától ismerek, Sevardnadzét, akinek történelmi szerepe volt abban az óriási változásban, amely 1985-ben végbement. Nagyon becsülöm, mert nemcsak kiváló ember, hanem bátor is.- Gondolom, egy miniszterelnöknek megszaporodnak a barátai, itthon is és külföldön is. Amikor megszűnik a megbízatása, akkor ugyanilyen ütemben csökken a barátok száma?- Amikor miniszterelnök lettem, alig néhány hét vagy hónap alatt kiderült, hogy én 18 különböző egyetemre, főiskolára jártam egy időben. Legalábbis a vélt osztálytársak ezt mondták. Vagy: a főiskola elvégzése után a katonai szolgálatot 14 különböző laktanyában teljesítettem egy időben. Nem eggyel találkoztam, aki legnagyobb barátságáról biztosított miniszterelnökként. Sokkal értékesebb barát az, aki a nehéz időben, amikor már megszűnt a beosztás, barátkozik.- Van igaz barátság a politikában, vagy csak érdekszövetség?- A politikában igenis helye van az erkölcsnek, és ha az ember ezt figyelembe veszi, akkor lehetnek barátok.- Azt hiszem Medgyessy Péter mondta, hogy Horn Gyula intézmény a szocialista pártban.- Igen, az egyik kongresszuson.- Milyen intézménynek lenni?- Soha sem voltam híres arról, hogy befogom a számat. Azért nem vállaltam 1998-ban a jelölést, nem indultam egyetlen párt- üsztségéért sem, mert nem akartam, hogy elkötelezett legyek. Bármit csinálhassak, mondhassak. Az ember számára a tisztség óhatatlan kötöttségekkel jár. Volt, aki ezzel vissza is élt: mit ugrál a Horn Gyula - mondta -, hiszen nincs is semmi tisztsége. Erre felelte Medgyessy Péter, hogy intézmény, oda kell figyelni arra, amit mond, meg amit csinál. Meggyőződésem, hogy én soha nem ártottam az MSZP-nek.- Most, hogy a 70. évét ünnepli, összegez, vagy csinálja a dolgátf- Inkább az utóbbi a jellemző.- Hogyan telnek a napjai nyugdíjas miniszterelnökként?- Parlamenti képviselő vagyok, ez már azt jelenti, hogy a hét egyik fele le van kötve. Nagyon sok helyre hívnak. Tagja vagyok például a Delors bizottságnak, az európai uniós állásfoglalásokat, döntéseket előkészítő egyik testületnek. Mint a szocialista inter- nacionálé alelnöke segítek, amennyit én tudok. Segítem Oroszország szociáldemokrata pártját, és állítom hogy ez európai jelentőségű, súlyú ügy.- A családra jut-e idő1- Kell, hogy jusson.- És a szocialista pártra? Gondolom, hogy a véleményét kérik.- Én elmondom, ha kérik, ha nem. Voltak a ’98 óta eltelt években olyan időszakok, amikor nagyon keményen bíráltam.- Szokott tanácsot adni az új miniszterelnöknek?- Rendszeresen találkozunk, elmondom a véleményemet, de dönteni nem nekem kell.

Kercza Imre

HORN GYULA MONDTA:

Én nem Ismerek olyan politikust, aki 1990 májusa után született volna.

(NapTv, 1993. július 11.)

A szomszédokkal nem pereskedni, hanem kereskedni kell.

(Vas Népe, 1993. november 5.)

Csak egy erős párt tud segíteni a gyengéken. (NapTv, 1994. április 11.)

A futást azért kedvelem, mert az ember friss levegőn van, másrészt a legjobb társaságban, vagyis egyedül. (Esti Hírlap, 1997. december 19.)

Magyarország túl drága, hogy kísérletezzenek vele.

(Magyar Nemzet, 1998. május 22.)

A politikában nem lehet minden ígéretet betartani, de hitelesnek kell maradni. (Msat, 1998. július 5.)

Én mindenfajta tisztség nélkül is - és ezt ne vegye nagyképűségnek - Horn Gyula maradok. (Zalai Hírlap, 1998. augusztus 11.)

1998-ban az MSZP mint csapat vesztett, mégis egyedül én vállaltam a történtekért a felelősséget. (Békés Megyei Hírlap, 2001. április 17.)

Nehezen viselem el, hogy az igaz magyarsághoz hívőnek kellene lennem.

(Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember 1.)

(Medgyessy Péterről) Én vehemensebb vagyok, ő kompromisszumkészebb. (24 Óra, 2002. április 5.)

HORN GYULÁRÓL MONDTÁK:

Már kezdem gyanítani, hogy Horn Gyula azért utasít vissza mindent, mert kétszer nagyobb vagyok nála. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke (Délmagyarország, 1994. március 25.)

Gyula borzasztóan ügyetlen volt, állandóan átesett a labdán.

Horn Tibor testvér (Sport plusz Foci, 1994. július 9.)

Ha Horn Gyula meglát három szúrós szemű embert egy csoportban, odamegy hozzájuk, tart egy beszédet és mindent megígér.

Hámori Zoltán kecskeméti újságíró (Petőfi Népe, 1996. február 2.)

Mindig tudja, mit keli mondani, de talán nem mindig tudja, mit beszél.

Dési János újságíró (Magyar Hírlap, 1996. június 11.)

Ő a kapitalista Kádár.

Szentmihályi Szabó Péter publicista (Új Magyarország, 1996. július 26.)

Hűségesebb a céljaihoz, mint barátaihoz.

Bodor Pál publicista (168 Óra, 1998. május 5.)

Horn Gyulát ugyan komoly felelősség terheli, amiért hetvenöt mandátumot elveszítettünk az 1998-as választáson, de legalább ilygn érdemei vannak abban, hogy volt miből hetvenötöt veszteni.

Szabó Zoltán szocialista politikus (Kritika, 1999. április)

FOTÓK: EUROPRESSZ/KERÉK ÁGNES