Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)
2002-07-27 / 203. szám
6. OLDAL L I P P Ó B E M U T ÁTKOZIK 2002. Július 27., szombat A FALU TÖRTÉNELME Elsőként egy 1274-ben kelt oklevél említi a települést Lypow néven. A későbbiekben Aisolyppo, Felseu Lyp- po, Oppidium Uppo néven fordul elő a falu. A mai Lippóról kevesen tudják, hogy neve magyarra fordítva hár- sat jelent. A szlávosítás nyomán Lipova, majd a XV. században Egyházas-Lippóként is ismerték a falut. A mohácsi csata mindössze 8-10 kilométerre dúlt a településtől, a falusi élet itt is csak az 1699-es zentai csata után élénkült meg. Az első német telepesek a XVIII. század elején jelentek meg a faluban, amely még egy századdal később is jellegzetesen rác település volt. A szerb családok zöme az első világháborút követő mesterségesen szított nemzetiségi kérdés és az ezt követő gyűlölködés nyomán Jugoszláviába költözött. A lakosság fogyatkozását csak tetézte a németek második világháború utáni kitelepítése. EGY, A SZÉPEN RESTAURÁLT lippói házak közül Biztos fejlődés kis lépésekben A lippóiak joggal érezhetik azt, hogy mindenük megvan, ami a nyugodt, mindennapi élethez szükséges. A település vezetői a rendszerváltás óta folyamatosan dolgoznak azon, hogy a helybéliek környezete olyan legyen, amilyennek szeretnék. . Nagyinyárád A település a szennyvízcsatorna kivételével minden közművel rendelkezik. A vezetékes víz és a kábeltelevíziós hálózat a nyolcvanas évek vége, a telefon 1994, a tartályos falugáz pedig 1995 óta elérhető. Az utóbbi évek egyik legnagyobb beruházása éppen a fűtés korszerűsítéséhez kapcsolódik. Az évek során elviselhetetlenül megdrágult propángázas rendszert 2000-ben földgázasra cseréltette az önkormányzat, a tizenegy millió forintos anyagi terhet a település, a lakók és a helyi cégek megosztva viselték. A kábeltévé-szolgáltató már dolgozik a kissé elavult rendszer modernizálásán, amelyhez pályázaton jutott segítséghez. Az elmúlt években több kisebb, de összességében látványos, a faluképet és a lippóiak komfortérzetét jelentősen befolyásoló beruházás készült el. A négy régi buszvárót modern plexiépítményekre cserélték, a gyeUPPÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA 1074 852 630 a. oBorjád | Na&budmér íKisbüdmér u Ö Pócsa Sátorhely.,? 1869 1910 1930 2000 2002 rekek néhány éve mutatós, új játszótérnek örülhetnek. A település déli végén éppen a napokban készült el az újabb játszótér, és folyamatosan cseréli az önkormányzat a köztéri padokat is. A belterületi utak tehermentesítésére négy éve elkerülő út épült a volt termelőszövetkezet felé, a 12 millió forintos beruházást az útalap támogatta. Hasonló összegbe került a három éve tartó, mára befejeződött járdaprogram, amelynek köszönhetően a legtöbb lippói járda megújult. Méretes parkolót építettek az ifjúsági ház előtt, az épületnek jelenleg is folyik a külső felújítása. Az ingatlan emeletén 140 négyzetméteres próbatermet hoztak létre a helyi kultúrcso- portoknak, a könyvtár tavaly költözött ide. A szerb temp- Lovas Miklós polgármester lom kerítését és környékét tavaly tették rendbe, a katolikus templom felújítását pedig idén pályázati támogatással tervezik befejezni. Folyamatosan végzik az önkormányzati épületek rekonstrukcióját is. Jd IVIajs ^ ... ,o: öMárok fí Virágos jfppQm oBezedek Villány- A közeljövő tervei között elsősorban a megkezdett munkák folytatása szerepel - mondta el Lovas Miklós polgármester. - Legnagyobb tervünk a szennyvízcsatorna megépítése, egy modern, gyökérzónás tisztítóműre már van elvi vízjogi engedélyünk. Szeretnénk ezenkívül részt venni a falusi turizmusban is. Munkát ad az agrárium A településen három korábbi mezőgazdasági szövetkezet is fennmaradt. A cégek élen járnak a helybéliek foglalkoztatásában, iparűzési adójuk pedig a községi fejlesztéseket szolgálja. Lippón nyolc százalék körüli a munkanélküliség, ami egyáltalán nem nevezhető rossznak. A lippóiak többségét, de több környékbelit is mezőgazdasági cégek foglalkoztatják. A legtöbben, mintegy hatvanan az Agro-Lippó Rt.-nél dolgoznak.- Fő profilunk a növénytermesztés, ezen belül foglalkozunk biotermesztéssel és kalászos vetőmag előállításával is - mondta Blandl József, az Agro-Lippó Rt. elnök-igazgatója. - Ezenfelül végzünk vetéssel és aratással kapcsolatos szolgáltatásokat is a környékbeli gazdáknak. Az igazgató elmondása szerint a cégnek négyes elvárásnak kell megfelelnie: a mintegy száz kisrészvényes osztalékot, a dolgozók megfelelő bért, a földtulajdonosok elegendő bérleti díjat várnak a társaságtól, amelynek folyamatos fejlesztéseket is meg kell valósítania. A jelek szerint minden várakozásnak eleget tudnak tenni: a nyereségesen gazdálkodó cég biztos munkahelyekkel és jó osztalékkal szolgál. Tőkeemeléssel 50 százalék részesedést szereztek a közeli MAJS- Agro Rt.-ben, valamint külön kft.-t alapítottak a környékbeliek sertéseinek felvásárlása és a takarmányellátás céljából. A Szárnyas 2000 Kft. profilja nevével ellentétben mára szintén a növénytermesztés, kukoricaszárítás és értékesítés, valamint mezőgazdasági szolgáltatások elvégzése lett. Az ügyvezető, dr. Széles Ferenc elmondta: jelenleg közel húsz főt foglalkoztatnak, és terveznek 2-3 fős létszámbővítést is. A Liptáp Rt. és a helyi, bérlőjét gyakran váltogató varroda 15-15 főt foglalkoztat. A második legnagyobb munkaadó Lippón az ön- kormányzat: a körjegyzőség és a többi intézmény apparátusaiban mintegy ötvenen dolgoznak. ■ Kisebbségek a kultúráért A településen németek, szerbek, romák és magyarok élnek békében egymás mellett. A német kisebbség a helyi kulturális életből is jócskán kiveszi a részét, és ez irányú szándékukat a szerbek is jelezték. A lippóiak harminc százaléka németnek, három-három százaléka szerbnek és romának vallja magát, a lakosság fennmaradó részét a többségükben a Felvidékről származó magyarok teszik ki. A nemzetiségek aránya az elmúlt századok során többször megfordult Lippón. A XVIII. század közepén a 111 portából 44-et szerbek laktak, ez már a németek első hullámának betelepülése utáni állapotokat jelzi. Az első németek 1720-ban jelentek meg az akkor még szinte száz százalékig szerbek lakta településen, a mindössze hét család beilleszkedése minden bizonnyal nem volt zökkenőmentes. Az első világháborút követően drasztikusan csökkent a szerbek száma, míg a németeket a második világégés után érték utol a kitelepítések. Mára fátyol borult a múltra, a nemzetiségek a legnagyobb békében élnek egymás mellett. Saját önkormányzata jelenleg csak a németeknek van, akik az első lehetőség óta élnek ezzel a jogukkal. A szoros nemzetiségi összefogás egyik jelképe, a Magyar-Német Kulturális Egyesület 1994-ben jött létre. Az összefonódást elősegítendő az egyesület vezetője az a Szugfil József lett, aki egyben a német kisebbségi önkormányzat elnöke, de tagja a települési képviselő-testületnek is.- Az ok egyszerű: a németség így hatékonyan hallathatja hangját a település vezetésében, és aktívan részt vehet a kulturális életben is - mondta a több funkciót is betöltő művelődésszervező. - Az összhangot amúgy nem nehéz megteremteni, mivel a német kisebbségi önkormányzat teljes költségvetését a kultúrcsoportok támogatására költi. A legnagyobb múltra visszatekintő csoport a Lippói Ifjúsági Fúvószenekar, amely nemrég ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját. A fúvósokat a kisebbségi önkormányzat, az egyesület és a települési önkormányzat is támogatja: helyiséget biztosítanak nekik, ezenkívül vállalják a hangszerek javíttatásának és a zenekar utaztatásának költségeit. Annál nagyobb fejtörést okoz viszont a nagy múltú zenekar utánpótlása, az általános iskolából kikerült zenészekkel ugyanis korábban senki nem foglalkozott. Ma Maronics Zsolt karnagy gondozza a fiatal tehetségeket, a támogatók szeretnék az utánpótlás-gyűjtést a környező településekre is kiterjeszteni. A kulturális egyesület virágzó kapcsolatot tart fenn az ausztriai Untermarkersdorffal, évente szerveznek kölcsönös látogatásokat. A lippói szerbeknek jelenleg szószólójuk van a települési képviselő-testületben, terveik szerint ősztől ők is kisebbségi önkormányzatot alakítanának, bevételeiket a németekhez hasonlóan a kultúrára áldozva. A település gazdái A falu polgármestere Lovas Miklós (54 éves), ügyvezető, az alpolgármester dr. Mervai Ilona (45), aki egyben Lippó és a társközségek háziorvosa is. A képviselő-testület tagjai: Bodonyi Tamás (28) vadgazda-mérnök, dr. Farkas Ferenc (57) egészség- ügyi menedzser, Karasz László (49) mezőgazdasági technikus, Marosi Csaba (37) kereskedő, Popovics Miklós (62) nyugdíjas, Szugfil József (47) művelődési menedzser és Virág Pétemé (42) dajka. Lippó, Bezedek, Ivándár- da és Sárok körjegyzője Szabadosáé dr. Vargaity Ágnes, a gondozási központot Varga Veronika, az általános iskolát pedig Földvári Józsefié igazgatja. lippó. dunantulinaplo. hu Az oldal a lippói önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Barabás Béla A RENDEZETT KÖRNYEZETŰ szerb templom Aktív időtöltés időseknek A lippói idősek klubja 2001 januárjában jött létre, az ön- kormányzati intézmény februárban gondozási központtá alakult. A képviselőtestület döntése nyomán kialakított idősek klubja 2001 januárjában nyitotta meg kapuit, a helyi német kisebbségi önkormányzat pályázaton nyert bútorokkal járult hozzá az intézményhez. Februárban a klub gondozási központtá alakult, amely szociális alapellátásként étkeztetést és házi segítségnyújtást, szakellátásként pedig nappali ellátást biztosít. Az utóbbi szolgáltatás sokkal többet nyújt, mint amennyit a neve sejtet. Valójában a legjobb értelmében vett klubforma él tovább az intézményben.- A klub nem csak szociális ellátást biztosít, de egyben közösségi ház is - mondta el Varga Veronika, az intézmény vezetője. A mindennapi programokon túl havonta tartunk jelentősebb, az adott időszaknak megfelelő rendezvényeket. Ezek többsége nem csak az időseknek, de minden generációnak hasznos és kellemes időtöltést biztosít. Ez igaz úgy a kisebb, mint a jelentősebb rendezvényekre. A receptklub keretében az idősek hagyományos ételek elkészítését mutatják be a mai háziasszonyoknak, míg a rendhagyó történelemóra sorozat keretében a gyermekek az idősektől hallhattak régi történeteket. Az aratási és szüreti ünnepségekkel a hagyományokat ápolják az aktív és mindig lelkes éneklő-táncoló nyugdíjasok, míg az intézmény hasonlóan fáradhatatlan vezetője által szervezett kirándulásokon új élményeket szerezhetnek. Mára tagadhatatlanná vált, hogy a szociális intézmény váratlanul élénk színt vitt a falu életébe. A nyugdíjasklub ma tartja hagyományőrző aratási ünnepségét I 4 I 1
