Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)
2002-07-03 / 179. szám
6. OLDAL CSANYOSZRO BEMUTATKOZ 2002. Július 3., szerda Csányoszró egyesületet alapított Az Ormánság negyedik legnagyobb települése 30 százalékos munkanélküliséggel küszködik, forráshiányosak, ettől függetlenül igyekeznek a falu legfontosabb problémáit megoldani. A bevételük évről évre kevesebb, ám az elmúlt tíz évben 30 év lemaradását sikerült behozniuk. Mindjárt a kilencvenes évek elején felújították az egészségházat, a tetőszerkezet átépítésére már csak azért is szükség volt, mert a beázás a ház működőképességét is veszélyeztette. Annak idején ugyancsak sürgős feladat volt az önkormányzati'utak karbantartása, a járdák burkolatának kijavítása és a település ivóvízrendszerének felújítása. A település északi részén új vezetéket fektettek le, ugyanis itt eddig fúrt kutakból nyerték az ivóvizet, jogos volt tehát az itt lakók követelése, hogy a vezetékes víz ide is eljusson. Felújították és három helyiséggel bővítették az orvosi rendelőt. A csapadékvíz elvezetése is sok gondot okozott. Nagy, hosszan tartó esőzésnél a vízelvezető csövek dugulása, valamint a gazzal benőtt árkok nemigen tudták elvezetni a lezúduló vizet. A Szabadság utca környékén betonburkolattal látták el az árokpartokat. A település külterületén lévő mezőgazdasági utakat is pormentesítették, ezzel-O Marócsao"“ Gilvánfa Kákics o Drávátok CSÁNYOSZRÓ .Bogdása # 1 Sellye Nagycsány MarkócV Drávakeresztúr cOrávaiványi * gúzsok MDSósvertike j ♦ CSÁNYOSZRÓ LAKOSSÁGSZÁMA \m 941 ■ m m 72« /80 1930 1949 1970 1980 1990 2001 együtt a vízlevezető árkokat is megépítették. A közvilágítás korszerűsítése is megtörtént, jelentős energia-megtakarítást értek el. Büszkén emlegetik, hogy a megyében az elsők között a falu általános iskolájában kezdték el a számítástechnikai oktatást. Nemrégiben pályázati pénzekből és saját forrásból újgenerációs komputerekkel cserélték le a számító- gépes rendszer gépeit. Számító- gépes nyilvántartása van a polgár- mesteri hivatalnak. Az orvosi rendelő felszerelését is ők „grün- dolták”, itt hasznosították a számítástechnikai berendezések egy részét. A legforgalmasabb útvonal (ez vezet az iskolához, az orvosi rendelőhöz, a vasútállomáshoz) nem a falu tulajdonában van, hanem a Közútkezelő Kht. kezeli, sajnos nekik is egyre több a feladatuk, s egyre kevesebb a különféle javítási munkálatokra rendelkezésre álló pénzük.- Azért sok mindenre jutott az elmúlt évben is - dicsekszik a forráshiányos költségvetést elviselő önkormányzat első embere, Mecskei Károly. - Berendeztük a kultúrházat, vásároltunk székeket, asztalokat. Ennek költsége 1,7 millió forint. Gáz talán jövőre lesz, egyelőre keressük annak lehetőségét, hogyan tudjuk támogatni a lakosságot, ugyanis nem túl nagy a lelkesedés a bevezetésre. Egymilliót nyertünk könyvtár- fejlesztésre, 1,5 millió forintot az iskolai számítástechnikai bázis javítására. Ugyancsak pályázaton nyertük a védőnői hálózat által használt hallásvizsgáló-berendezést. A ravatalozót is fel kellett újítani, az épület elé egy féltetőt Mecskei Károly, polgármester terveztek, erre a második félévben több mint másfél milliót költenek. Játszótérre, a játékok fejlesztésére is gondoltak, egyelőre azonban nem találtak forrást a bővítésre. A sportminisztériumba beadott pályázatukat ugyanis elutasították, a szervezet szakemberei nem találták biztonságosnak egy ISO 9001-es nemzetközi minőségügyi tanúsítvánnyal rendelkező forgalmazó termékét.- Egyébként a jövőben is tudatosan törekszünk arra, hogy lehetőleg minden pályázati forrást igénybe vegyünk. Abban reménykedünk, hogy a határátkelő megépítéséről valamikor majd csak döntés születik, hiszen az átmenő forgalom fellendítené a szolgáltatóipart, munkahelyeket teremtene. Önállóan nem sokra megyünk, állami segítségre lenne szükség, ám a jobbító szándéknak eddig nem sok jelét tapasztaltuk. Igaz, a lakosság ennek nyomán meglehetősen pesszimista, ám igyekszik a minimális forrásból is építeni, szépíteni környezetét. A nemrégiben alakult Együtt Csányoszróért Egyesület tagjainak szervezésében (elnökük Szabó Béláné) például megépült egy játszótér és millenniumi emlékpark_____________________________■ A FALU GAZDÁI: A polgármester Mecskei Károly (42 éves, vegyipari gépésztechnikus), az alpolgármester Géczi Zsolt (37, pedagógus). Az önkormányzati testület tagjai Papp Csilla (30, körjegyző), Tar István (46, postai hivatal- vezető), Vida Zoltánná (42, pedagógus), Géczi Lajosné (37, család- segítő), Torma Ervin (28, vállalkozó), Dervár Zsuzsa (37, óvó- nő). Körjegyző Tóth László. m csanyoszro. dunantulinapb. hu Az összeállítás a csányoszrói önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült, összeállította: Békéssy Gábor A FALU TÖRTÉNELME Csány, Kiscsány neve először az írott forrásokban 1257-ben jelent meg Chan alakban. Oszróé pedig 1475-ben Osztró változatban. A Csány helynév alapjául valószínű, hogy szláv eredetű személynév szolgált. Az Oszró helynév is szláv eredetű, jelentése sziget. A község területe a honfoglalás után a Kan nemzetség birtoka lett. A mai falu környezetében három középkori település érte meg a török hódoltság végét: Kiscsány, OsZró és Zsen. Ez utóbbi valószínű a 17. század végén elnéptelenedett, lakói Kiscsányba költöztek. Ma már csak a dűlök őrzik á környéken lévő, kihalt települések nevét. Későbarokk stílusú temploma 1812-1822 között épült. A lakosság nagyobb része református, a többi katolikus. Sokat költenek a gyerekekre A falu idei költségvetéséből csak igen kevés pénz jut beruházásokra, a beadott pályázatok önrészére tettek félre pénzt. A rendelkezésre álló 135 millió forintból igen sokat költenek szociális ellátásra. Ez természetes is, hiszen a munkanélküliség igen magas, a jövedelem nélkül maradt családok ellátását központi forrásból kellett megoldani. A rendszeres szociális juttatás több mint 22, az eseti pedig 2,5 millió forint. A gyermekintézmények fenntartása is jelentős összeg. Az iskola 29 millió, az óvoda 10, a napközi otthon 2 millió forint költséget jelent ebben az évben. A körjegyzőség működtetése csaknem 19 millió forint, igaz, ezt három település (Nagycsány, Csányoszró és Besence) közösen viseli. A súlyos feszültséget okozó munkanélküliséggel nemigen tudnak mit kezdeni, hiszen a környéken nem létesülnek munkahelyek, a távolabbiak (mint például a pécsi Elcoteq) pedig csak egy-két munkás felvételére hajlandó. A segélyen élőket úgy próbálják valamivel több jövede-' lemhez juttatni, hogy nekik közcélú munkát ajánlanak. Rendszeresen 4-5 embert tudnak így foglalkoztatni, ugyanennyi a munkaügyi központ által támogatott köz- hasznú munkán is dolgozik. ■ A falu munkalehetőséget próbál biztosítani a helyieknek U J P E T R E BEMUTATKOZIK Központi szerep Újpetrén Fénykorát a hetvenes évek elején érte el, akkoriban a környék legdinamikusabban fejlődő községének számított. A kilencvenes évek elején a helyi termelőszövetkezet felbomlott, az utódjaként létesült magángazdaságok nem tudták pótolni a munkaadói űrt, s a falut sem tudták a korábbi mértékben segíteni. A környék települései között központi szerepe megmaradt, a jövőben is ezt akarják erősíteni. A faluképet meghatározó templom Tulajdonképpen mindenük megvan, ami egy több mint ezerfős településnek kell. A villamos hálózatban csak annyi volt az elmúlt évben a változás, hogy lényegesen javították a közvilágítást, minden oszlopra energiatakarékos világítótesteket szereltek fel. Ez természetesen megtakarítást jelent a falu költségvetésének, ha nem is sokat, ám a település nagyon fontosnak tartja, hogy minden közkiadásra fokozottan odafigyeljen, hiszen feladat van bőveri, pénz meg egyre kevesebb. A vezetékes ivóvízhálózat már évtizedekkel ezelőtt kiépült, saját _ Sz6kéd5 Kisherend ^sdevecset ; Szalánta (IJPETRE Kiskassa _ ... <5 jk Borjád Áta w Nagybudméro ~”Y Palkonya > ^akabMíiaQ¥Űd **&+'****"“, > v -Kisharsány Villány oHarkány Siklós ~CNagyharsány vízműtelepük a környék falvait is ellátja. A csatornázás ugyan még hiányzik, ám úgy tűnik, a szennyvízelvezetésre még várniuk kell az újpetreieknek, hiszen állami támogatás nélkül egy ilyen beruházást nem lehet megvalósítani, márpedig a nagy lakosság- számú falu nehezen jut központi segítséghez.- Azért amit tudunk, megoldunk saját erőből - mondja Ger- lach Gábor polgármester. - A kilencvenes években bővítettük az iskolát, amelynek eredményeként a 8. és a kisegítő osztály egy épületbe költözhetett, és az oktatás feltételei is jelentősen javulhattak. Átadtunk egy faluképpel harmonizáló élelmiszer- és vegyesboltot. A településen járdákat építettünk, erre tavaly például 3 millió forintot költöttünk. Az idén folytatjuk a járdafelújítást, a költségvetésünkben erre 2,8 millió forintot hagytunk jóvá. Ugyancsak felújítjuk a buszváróinkat, valamint a ravatalozót. A telefonhálózat átalakítása is napirenden van, a több mint egy évtizede kiépített rendszer ugyanis már nem felel meg a mq- dern kommunikációs követeiméi nyéknek, például az egyre bővülői internethozzáférési igényt nem tudja maradéktalanul kielégíteni. Ha a beruházás megvalósul, a térség 6 falujában 64 ISDN vonal áll majd rendelkezésre, s akkor az újpetrei iskola is beléphet a kedvezményes internetszolgáltatást biztosító Sulinet-programba. A falu jövője mindenfélekép- i pen a kistérségi szerep erősítésé- ' ben rejlik, hiszen jelentős idegen- forgalomra nem számíthatnak. Vagyis az olyan közintézményeket szándékoznak megerősíteni, amelyek a központi szerep kialakításában és fejlesztésében döntő jelentőségűek. Telkeket ajánlanak Kinőtték a kultúrházat, újat szeretnének A településen évtizedek óta ápolják a népi hagyományokat. A kultúrház mindennap működik, hiszen itt található a nyugdíjasok és az ifjúságiak klubja, valamint a több ezer kötetes, sajnos egyre kevesebbet látogatott könyvtár is. A német kisebbség hagyományainak ápolása a legerősebb a faluban, mind az iskolában, mind az óvodában a német nyelv oktatását magas szinten végzik (az iskolában egyébként zeneoktatás is folyik). A nemzetiségi egyesület nagyon sokat tesz a kulturális hagyományok megismertetéséért, továbbviteléért. Országos hírű népitánc-csoportjuk, énekkaruk, valamint ifjúsági fúvószenekaruk. Az igények már kinőtték a kultúrház kereteit, éppen ezért szeretnének létrehozni egy faluházat, jelenleg még a beruházás forrásait keresi az ön- kormányzat. A település kitűnő közlekedési adottsággal rendelkezik. A Vil- lány-Siklós felé vezető jó minőségű közúton könnyen megközelíthető a baranyai megyeszékhely, nem véletlen, hogy a városi emberek közül egyre többen keresnek letelepedési lehetőséget Újpetrén. A családi házak értéke megnövekedett, s az önkormányzat is igyekszik építési telkekkel segíteni a betelepülőket. Jelenleg az új lakótelepen körülbelül ezer négyzetméteres közművesített (víz, gáz, villany) telket négyzetméterenként 200 forintos, kedvezményes áron kínálnak, pillanatnyilag 7 ilyen telket tudnak megvásárlásra felajánlani. A megszépült harangtorony az emlékművel A FALU TÖRTÉNELME A település neve 1296-ban bukkant fel először az írott forrásokban Petre alakban. Ez a személynév a jelenlegi Péter megfelelője. A lakosság nemzetiségével összefüggésben Rácpetre névváltozat előtagját 1933-ban változtatták Újpetrére. Középkori történetéhez tartozik, hogy a közelében működött a timitá§iapát- ság és a keresztúri monostor, valamint a bajcsi kolostor. Mai köz- igazgatási területén belül volt a középkorban Geréc 'nevű település, földvárral. A TELEPÜLÉS GAZDÁI: A polgármester 1994 óta Gerlach Gábor (50 éves, mezőgazdasági mérnök), alpolgármester dr. Nagy Péter (47, orvos). A testület tagjai: Bazsó Lajos (49, karosszérialakatos), Kraft Ferenc (38, nyugdíjas), Bóka András (református lelkész), dr. Nagy Péter (47, orvos), Kosztics József (52, nyugdíjas), Erdei József (38, közterületgondozó) és Zeier Erzsébet (33, gazdasági előadó). Jegyző: Viniczai Ferenc. A német nemzetiségi önkormányzat elnöke Reisz Mária, a he lyi óvoda vezetője, tagjai: Erdei József és Szemez Mihályné. ___■ ÚJ PETRE LAKOSSÁGSZÁMA 12,0 r ii2f mi ii5*| 1980 1990 2000 ujpetre. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a újpetrei önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor 1
