Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)

2002-07-03 / 179. szám

2002. Július 3., szerda R I P O R T 7. OLDAL K U L T Ú R A -RIPORT AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ élő népművészetébe és a tavalyi Országos Szőttes- és Cserépvá­sár díjazott alkotóinak munkásságába kapnak betekintést azok az érdeklődők, akik felkeresik a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ Baranya Galériájának tegnap nyílt tárlatát. A program foly­tatásaként a szervezők július 6-án és 7-én a pécsi Széchenyi térre, a XXIV. Országos Szőttes- és Cserép- vásárra invitálják a nagyérdeműt.___________________________________________ _____________fotó: müller andre* Fe sztiválpályázatok A Pécsi Kulturális Központ a jö­vő évre tervezett fesztiváljaira és egyéb nagyobb szabású rendez­vényeire pályázatot kíván be­nyújtania a Széchenyi-terv tu­rizmusfejlesztési programjához. A Dél-Dunántúli Turisztikai Régióban rendezvények támo­gatása címen csak olyan progra­mok tervezhetők, amelyek össz­költségvetése legfeljebb 4 millió forint. A költség felét lehet tá­mogatásként elnyerni. A PKK - a zárójelben szerep­lő teljes költséget megjelölve - hat rendezvénnyel pályázik: Ta­vaszi Fesztivál (4 millió), Hús- vétvárás és Pünkösdölő (1,6 mil­lió), Vendégváró Pécs - Térze­nék és táncházak a belvárosban (2,4 millió), Művészeti és Gaszt­ronómiai Fesztivál (4 millió), Pécsi Folknapok, Nemzetközi Népzenei Fesztivál (4 millió), Pécsi Napok Fesztivál (4 millió), Turisztikai marketingtevékeny­ség (4 millió forint). Korrekt és inkorrekt olvasók Szakács- és kutyakönyveket, kötelező olvasmányokat, szótárakat lopnak Az elmúlt években egyre dráguló köny­vek sok olvasót kényszerítenek arra, hogy szellemi igényeiket könyvtárban elégítsék ki. A magas árak és az új köte­tek beszerzésére rendelkezésre álló sze­rény keretek azonban a könyvtárak hely­zetét is megnehezítik: kevesebb kiad­ványt vásárolhatnak, alacsonyabb pél­dányszámban. A 340 ezer dokumentumot birtokló Csorba Győző Megyei Könyvtár az önkormányzat és a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszté­riuma (NKÖM) hat-hatmilliójából és pályá­zaton nyert egymillióból szerzi be a folyó­iratokat, könyveket és egyéb kiadványokat. A tizenhárommillió nem túl sok, mondja Kalányos Katalin igazgató, hiszen a köny­vek, a CD-k és a zenei CD-k is igen drágák, az évi 225 ezer körüli látogatónak pedig igen komolyak az igényei. A drágább köny­vekből egyet, a kötelező irodalomból há­rom-négyet, a többiből maximum két pél­dányt tudnak vásárolni. A könyvtár gyakorlatilag megtelt, ter­jeszkedni a belvárosi műemlékekkel zsú­folt környezetben nem lehet, ezért a me­gyei önkormányzattól száraz belvárosi rak­tárát igényeltek. Az nem fordulhat elő az anyagi nehézségek ellenére, mondja az igazgatónő, hogy az olvasó olyan kérést terjesszen elő, amelyet nem teljesítenek, ugyanis ha kell, könyvtárközi kölcsönzés­Kalányos Katalin Magyarországon 2001-ben megjelent könyvek száma 12-14 000 db Hivatalosan regisztrált könyvek száma 8 699 db A Csorba Győző Megyei Könyvtár által 5 990 db beszerzett könyvek szama ebből: szakirodalom 4 231 db szépirodalom 1 759 db sei mindent megszereznek, akár külföldről is. A látogatók zöme korrekt, de lopások előfordulnak, elsősorban a kötelező olvas­mányokat viszik, de lop­ják a kutyakönyveket, az ékszerekről, repülőkről, fegyverekről szóló köte­teket, melyek egy részét olykor az antikváriumok tulajdonosai szolgáltat­ják vissza a könyvtárnak. A komlói József Attila Városi Könyvtárat az ön- kormányzat tartja fenn. Flosszú évek óta változatlanul 750 ezer fo­rintot biztosít a költségvetés könyv- és fo­lyóirat-beszerzésre, tájékoztat Steiner- brunner Győzőné könyvtáros. A Könyvtár- ellátó Kht.-től kéthetente kapott tájékozta­tóból, amely 3-400 új kiadvány rövid leírá­sát tartalmazza, választanak, s vásárolják meg azokat a köteteket, amelyekről úgy gondolják, az olvasók mindenképpen igénylik. Minden fontos szakkönyvet meg­vesznek, ezekre igen komoly az igény, a szépirodalomból csak azt, ami a legfonto­sabbnak tűnik. Nagyon sok kötet tönkre­megy, ezek újraköttetésére többnyire nem futja, így nem ritka a selejtezés. A lopások itt is gyakoriak, leginkább szakácskönyve­ket, műszaki könyveket, szótárakat és a ro­mantikus lektűrirodalom darabjait tüntetik el az olvasók. A lo­pásokra úgy derül fény, hogy egyes da­rabokat nem talál­nak, illetve abból látszik, hogy a pol­cok egy része nem­igen telítődik. Pon­tos számot azért nem tudnak mondani, mert a 170 ezres könyvtárban 8-10 évente tartanak leltárt, utoljára erre 1993-ban került sor. Mohácson a Bartók Béla Művelődési Központ és a Városi Könyvtár 1996 óta egy intézmény, melyen belül önállóan tevé­kenykedik a könyvtár, mondja Kovácsáé Bősz Erzsébet igazgatóhelyettes. Az önkor­mányzat 500 ezret ad vásárlásra, plusz 250 ezret a NKÖM által kiírt pályázathoz, amely ugyanennyit biztosít, és várják még a minisztérium érdekeltségnövelő pályáza­tának félmillióját, így jön össze a másfél millió. Ez nem olyan nagy összeg, hangsú­lyozza az igazgatóhelyettes, ha figyelembe vesszük azt, hogy csak a folyóiratok 550 ezerbe kerülnek. A maradék egymillióból körülbelül ezer könyvet lehet beszerezni. Csak azt veszik meg, amire feltétlenül szükség van, és azt is csupán egy példány­ban. Az olvasók az utóbbi időben legin­kább szakirodalmat keresnek, de ezekből csak azokat vásárolják meg, amelyek szé­les körű érdeklődésre tartanak számot. A 130 ezres könyvtár állományát szakembe­rek is igen jónak tartják. Tekintettel arra, hogy kifejezetten olva­sóbarát könyvtárról van szó, és az olvasók mindegyikét ismerik, mondja Bősz Erzsé­bet, a lopások száma a nullánál alig több. Ennek az is az oka, magyarázza, hogy min­dent odaadnak az olvasóknak, tehát még az olvasótermi köteteket is el lehet vinni a hétvégén zárástól nyitásig. Nemrégiben tartottak leltárt, és annak eredménye meg­nyugtató, egyébként ők nyolcévente leltá­roznak. A tönkrement könyveket újraköttetik a megyei könyvtárral létrejött szerződés ér­telmében, amely önköltséges áron végzi el ezt a munkát. CSERI LÁSZLÓ Pécsi ajándék Koszovóban Suva-Rekában tegnap avatták a fellbachiak által létesített képzési központot, amelyhez testvérvárosként ajándékkal csatlakozott Pécs is. Friedrich-Wilhelm Kiel, Pécs dísz­polgára, németországi testvérvá­rosának nyugdíjba vonult polgár- mestere hivatali ideje végén, 1999-ben széles körű tárgyaláso­kat folytatott a koszovói Suva- Rekában létesítendő gyermek- és ifjúsági képzési központ megva­lósításáról. A projekt védnöksé­gébe a főpolgármester bevonta Fellbach intézményeit és szinte teljes lakosságát. Ennek eredmé­nyeként a koszovói polgárhábo­rúban megsérült gyermekeknek 750 ezer márkát biztosított, okta­tó és képzési központot hoztak létre. Amikor Kiel főpolgármester nyugdíjba vonulása előtt sorra lá­togatta Fellbach testvérvárosait, felvetődött a kérdés, hogy vajon milyen ajándéknak örülne legin­kább. Kiderült, azt a gesztust ér­tékelné legnagyobbra, ha Pécs is csatlakozna az általa patronált koszovói projekthez. A Suva Reka-i gyermek- és ifjúsági kép­zési központnak Pécs Önkor­mányzata 800 ezer forint érték­ben fából készült játszószereket adományozott, amelyekből a ház átriumában játszóteret építettek. Az elképzelés tegnap jutott el a megvalósulásig. Hétfőn pécsi küldöttség utazott Papp Béla al­polgármester vezetésével Koszo­vóba, Suva-Rekába, ahol tegnap a központot és benne Pécs aján­dék játszóterét avatták fel. A világ női szemmel A Borostyán című selyemre festett alkotás egy részlete fotó: müller a. Nem járt , művészképzőbe Palotásné Vörös Júlia. Alkalma­zott grafikával, marketinggel fog­lalkozott. Aztán kimenekítette magát a város zajából, Szavára költözött egy régi parasztházba, régi bútorok, szőttesek, kerámi­ák, gyümölcs és virágillat közé. Kertjében ritka zöldségeket, fü­veket nevel, az udvarban a tyú­kok között egy éve őzgida szalad­gált. Ebben a környezetben jött rá, hogy megszerzett békéjét ki kellene magából vetíteni, mások s a maga örömére. Festeni kez­dett. Függetlenül minden stílus­tól, akadémiai vagy avantgárd dogmától. Napi kapcsolatát a ter­mészettel szigorúan női szem­mel képes táblaképekben meg­mutatni. Jellemző módon, leg­többször selyemre fest. Kiállítá­sát a pécsi Műhely Galériában szerdán 17 órakor, Bükkösdi László művészeti író nyitja meg. Jókai tér: a nagy lihegés Középiskolai történelemtanárom úgy minősítette a népi Kína Mao Ce- tung által meghirdetett gazdaságpo­litikáját (legyen minden háznál vas­kohó), hogy „a nagy ugrás után jött a nagy lihegés”. Valahogy így vagyunk most, csaknem kilenc hónappal az átadása után a pécsi Jókai térrel is. Általában mindenkinek tetszik, aggódnak is érte, ugyanakkor a lai­kus azt látja, hogy „valami nincs rendben”, „rossz, ezért pusztul a kő”; a háttérben egymásra mutoga­tások, érvek és ellenérvek húzódnak meg. No és a hivatali malmok sem mindig gyorsan őrölnek. Kapkodó átadás Tény, és azt valamennyi, a munkában részt vett érdekelt elismeri, hogy a teret nagy kapkodás közepette sikerült csak átadni a millenniumi lázban a megsza­bott határidőre. így fordulhatott elő, hogy módosítani kellett a kockakövek le­rakásának módján: eredetileg szorosan egymás mellé tervezték azokat, menet közben derült ki, hogy ez a módszer nem tartható. Részben a kapkodás számlájára írható, hogy a darabonkénti válogatás le­hetett volna gondosabb is. Egyesek más­fél-két négyzetméter kockakő szükséges cseréjéről beszélnek, egy idén márciusi jegyzőkönyv viszont tíz négyzetméter lapról és hat négyzetméter kockakőről szól, amit a szállító és a kivitelező ingyen vállal. A kivitelező képviselője azt nyilat­kozta lapunknak, hogy az átadástól mos­tanáig 250-300 kockakövet cseréltek ki. A tér teljes felülete egyébiránt kétezer négyzetméter. Ugyancsak a kapkodásra utal, hogy a téren máig nem működik a közvilágítás - ami az egyik alvállalkozó tartozása -, és máig nem történt meg az úgynevezett vizes létesítmény próbaüze­me. Egyetlen dokumentum sem szól a tervező vagy a szobrászok felelősségéről. A kő tudja, csak... Nem csupán kisebb-nagyobb dara­bokban porlik a Jókai tér kövezete, ha­nem néhol centiméter vastag lapok vál­nak le egy-egy kockakőből. Az ÉMI Rt. ál­tal elvégzett szakértői vizsgálat alapján kiadott műszaki engedélyben a követke­ző olvasható a benkovaci bányákból származó kőről: „A világos szürkés-ok­ker színhatású, rétegzett mészkőlapok és kiskockakövek... kopásállóak.... külső és belső téren használhatók járó- és falfelü­letek, terek burkolására.... (a kő) Járófe­lület- és térburkolásnál gyalogos és sze­mélygépkocsi-forgalomra alkalmazható, téli olvasztósó használata nem ajánlott”. A szállító közvetítésével a bánya állás­pontja: tíz éves időtartamra fagyállóságot garantál, amennyiben betartják a beépí­tés, az ápolás és tartósítás normáit. A szállító referenciaként hatvan németor­szági, továbbá horvát, olasz, osztrák pél­dákat hoz fel. A Városházán tényként kezelik, hogy a kivitelező nem végezte el a legalább kétszeri utókezelést, mindössze lerakta a köveket. Ennek lényege, hogy a réseket be kellett volna locsolni, majd oda besö­pörni a kőmorzsákat, hogy mindez ce- mentálódjon. Egy levélváltás arról szól, hogy a munkások - már a cserénél - nem gumi-, hanem fémkalapáccsal ütik a kö­veket, így hajszálrepedések keletkezhet­nek. Ezt a válasz cáfolja. Egy másik jegy­zőkönyvből az derül ki, hogy több koc­kakövet rétegződésével a felszínre merő­legesen raktak le, többek között ez is le­het a hibák forrása. Fagy és forgalom Tény, hogy a Jókai térről a múlt télen nem takarították el a havat, nagy részén arasznyi vastag, összefüggő jégpáncél állt. Ami ellen a PW Rt. az előírt zúza­lékkal, némely ingatlantulajdonos vagy bérlő sóval és csákánnyal küzdött. Aztán a szabálytalanul behajtók... A teret gyalogosövezetté nyilvánították, ami azt jelenti, hogy 9-19 óra között csak rendkívüli engedéllyel lehet behajtani (ide tartoznak az itt lakók, a mentők, tűz­oltók, hibaelhárítók stb.). Az üzletek áru- feltöltését e két időpont között kell elvé­gezni. Ugyanakkor 3,5 tonnás súlykorlá­tozást is bevezettek. Idén január elejéig 33 szabálytalankodót csíptek fülön a közterület-felügyelet emberei. Miután naponta ott vannak, állításuk szerint ezek visszaszorultak, mostanára norma­lizálódott a helyzet. Ennek némileg el­lentmond, hogyaz újságíró személyes ta­pasztalata szerint például múlt pénteken 9-9.30 között három személykocsi és há­rom áru-, illetve teherszállító hajtott át, vagy fordult meg a téren, következmé­nyek nélkül. A kivitelező fényképekkel kívánja bi­zonyítani az átmenő forgalmat. Azt jegy­zőkönyvek is elismerik, hogy a legna­gyobb mérvű a pusztulás a Ferencesek utcája-Jókai utca közötti, szemmel is lát­ható sávban, a fő közlekedési csapáson. Feloldható patthelyzet? A Városháza a vállalt tíz év garanciára hi­vatkozva azt szeretné elérni, hogy a kivitele­ző cseréljen ki minden hibás, vagy időköz­ben meghibásodott követ, így tiszta lappal indulnának. A kivitelező ezzel szemben a már említett, tőle független anomáliákat hozza fel érvként. A PW Rt. időközben vál­lalta a téli hóeltakarítást, és ugyanakkor már született egy rendelet arról, hogy csak dél­ről, azaz a Jókai utca felől lenne megköze­líthető a tér. A Ferencesek utcája torkolatá­nál két állandó és egy süllyeszthető kőbaba állná az útját az átmenő forgalomnak - ezt az itt lakók hozzájárulásával képzelik meg­valósítani. A szakhatósági egyeztetés már folyik. Ma egyébiránt újabb bejárás lesz az érdekeltek részvételével. Az ügyben érintett, egy magát megne­vezni nem kívánó úgy összegzett: ha a Mercedes gyárból kikerül egy kocsi, és azt K. Józsi az utcán szöggel összekarcol­ja, az nem a Mercedes hibája. Van benne valami. balogh z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom