Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)
2002-07-14 / 190. szám
2002. JULIUS 14. GAZDASAG Nagy vihart kavart az utóbbi napokban az egyszerűsített vállalkozási adó „átszabásának” híre. A csak eva néven ismert szocialista kampányígéret néhány hete számos kényszervállalkozót hozott lázba, hiszen a pénzügyminiszter, László Csaba még Jelöltként nem kevesebbet ígért, mint hogy a tízmillió forint árbevétel alatti társaságoknak - ha úgy akarják - a jövő évtől nem kell költségszámlákat gyűjteni, sem eszköznyilvántartást vezetni, elég, ha a bruttó árbevételük 15 százalékát átalányadóként befizetik. Ám a napokban a pénzügyi tárcától kiszivárgott egy javaslat, miszerint szűkítenék azok körét, akik e lehetőséggel élhetnének. A PM azóta cáfolt, ám lapunk úgy értesült: a szigorítás valós lehetőségként merült fel. Tízmilló forint árbevétel alatti vállalkozások kötelezettségei (milliárd forint] Kettős könyvvitelű cégek ͧg)|zér.es könyvvitelű cégek pP Egyéni vállalkozók, Forrás: APEH Vállalkozások száma Társasági adókötelezettség Szjakötelezettség Áfakötelezettség Összes adókötelezettség 65 726 2,57-16,13-13,56 116 894 5,4711,26 16,73 363 67450,6 10,78 61,38 546 294 8,04 50,6 5,93 64,55 ■ Az eva volt a szocialisták egyik legfontosabb választási fegyvere, hiszen nemcsak a kisvállalkozók - akiknek többsége kényszervállalkozó - adóterheit csökkentené, hanem az adminisztráció is lényegesen egyszerűbbé válna. Ráadásul szakértők szerint a kevesebb adó a végelszámolásnál több lenne, mivel a vállalkozások ennyit szinte kivétel nélkül befizetnének. Az első hírek úgy szóltak, hogy a bruttó árbevétel után lerótt 15 százaléknyi adó kiváltaná az áfát, a személyi jövedelem- adót és a nyereségadót. Az eva „kompatibilitásával” kapcsolatban már eleve voltak kétkedő hangok, mivel több reálisan gondolkodó és számoló szakértő is túl szépnek találta. Főleg az áfával kapcsolatos kitétel hangzott hihetetlenül, hiszen ha valaki áfát számláz, s ezután csak bruttó 15 százalékot kell az államnak visszafizetnie, akkor indirekt módon még az állam „fizet neki” árbevételtől függően 1-3 százalékot. A szakértők ezért úgy vélekedtek: az evát választó vállalkozások eleve kikerülnének az áfakörből, azaz nem számlázhatnának, s nem is igényelhetnének vissza áfát. Néhány napja aztán kiderült: nem csak ez a probléma. A Pénzügyminisztériumból kiszivárgott belső előterjesztés szerint az áfakörből való kikerülésen túl további szigorítások lennének kívánatosak. Jelentősen szűkítenék például az evát választható vállalkozások körét. Eszerint az újfajta átalányadózást csak azok vehetnék igénybe, akik legalább három éve vállalkoznak, s mindezt fővállalkozásban teszik, azaz a vállalkozás tulajdonosai között nincs olyan személy, aki máshol munkavállaló, tulajdonos vagy egyéni vállalkozó. Még azokat is kizárnák, akiknek a családtagjai között van cégtulajdonos vagy vállalkozó. A kiszivárgott hírek szerint az eva nem adna felmentést a jelenlegi számviteli szabályok alól sem: nem lenne elegendő csak a bevételi nyilvántartást vezetni, továbbra is számon kellene tartam a pénzeszközöket és kötelezettségeket. A Pénzügyminisztérium a legutolsó hírek szerint tagadta a szigorítás hírét. Burány Sándor, a tárca politikai államtitkára elmondta: nem szűkítik és nem korlátozzák az egyszerűsített vállalkozási adót választó gazdasági társaságok körét. Hangsúlyozta, hogy az új adónemmel a jelenleg működő tízmülió forint árbevétel alatti kis- és középvállalkozásokat akarják jobb helyzetbe hozni. Nem céljuk azonban, hogy a munkavállalók tömegesen váljanak kényszervállalkozóvá. A megoldásokat az elkövetkezendő két hétben alakítják ki, azt azonban az államtitkár leszögezte, hogy a főállással rendelkező vállalkozók, és az általános forgalmi adó hatálya alá eső társaságok is választhatják majd az evát. Magyarul: a 15 százalékos eva megfizetése mentesítést adhat az áfát szám- lázóknak az olykor 25 százalékos áfa visszafizetése alól. Az állam eszerint mégis ad efféle „plusztámogatást”. Zara László, a Magyar Könyvviteli Szolgáltatók és Adó- tanácsadók Országos Szövetségének elnöke szerint diszkriminatív lenne, ha az evát csak a főállású vállalkozók vehetnék igénybe. A csak háromévesnél régebbi vállalkozások jogosultságát viszont jó ötletnek tartja, mivel ezzel meg lehetne akadályozni, hogy munkavállalók a kisebb adóteher miatt kényszervállalkozókká váljanak, illetve hogy a nagy társaságok tízmillió forint árbevétel alatti vállalkozásokká darabolódjanak.- Ha az evát választók nem mentesülnek a számviteli szabályok alól, kár bármilyen változtatáson gondolkodni - jelentette ki a szakember. - Az adminisztráció ugyanis csak így lehet egyszerűbb. Szerencserekord várható Kifizetik a fagykárokat ■ A sorsjegyek kivételével, 50 millió forint híján 17 milliárdos nettó nyereményt fizetett ki a Szerencsejáték Rt. az első félévben. Ezzel a vállalat valószínűleg be tudja tartani azt az „ígéretét”, miszerint az idei nettó nyeremények végösszege jóval felette lesz az eddig még soha el nem ért 30 milliárd forintnak. A lista első helyén az ötös lottó áll, eddig 5,9 milliárd forintot hozott a játékosok konyhájára. Milliárdon felül teljesített a tippmix (3,3 müliárd), a hatos (2,6 milliárd), a Luxor (1,3 müliárd) és a Skandináv lqttó (1,04 milliárd) is. Az idei esztendő nem szűkölködött nagy nyereményekben sem. Az ötös lottón volt már egy 667 milliót (22. hét) és egy 525 milliót (11. hét) elérő telitalálat. A sorsjegyeken számos milliós (közte ötmilliós) összeget sikerült a játékosoknak lekaparni. 2001. 47. hét 1152 054123 Ft ” STlott?«Í 2002.3.hét 564 738 043 Ft g Éppcsl 2001 153 062 826 Ft í£ 2000.14. hét 355 098 790 Ft £ .:JmSSW2002. 10.hét 86 793 643 Ft m praSM 1997- 30. hét 210 000 000 Ft Ü Fi MM 1998. 44.hét 46 655 612 Ft % 2002.24. hét 15 165 867 Ft S? ■ A téli és tavaszi fagyok miatt ültetvényeikben termés- kiesést elszenvedő gazdák július 20-ig jelenthetik be kárigényüket a megyei FM-hivataloknál - adta hírül a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) kommunikációs osztálya. Eme igényüket azoknak is jelezni kell, akik a falugazdászok megkeresésére korábban már megtették kárbejelentésüket. A tárca a kárigények bejelentését követően augusztus végéig folyósít előleget, a teljes összeg kifizetése szeptemberben kezdődik meg és novemberben zárul le. A vonatkozó kormányrendelet szerint hektáronként 30 ezer forint kárenyhítésben részesülnek azok a legfeljebb 100 hektárral rendelkező gazdák, akiknek legalább az ültetvényük fele elfagyott. A falugazdászok felmérése szerint a téli és tavaszi fagyok miatt a 90 ezer hektárnyi szőlőültetvényből 45 ezer hektár, a 89 ezer hektár gyümölcsösből pedig 68,5 ezer hektár károsodott. HÍREK Csökkent a munkanélküliség ■ Csaknem hatezerrel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma idén júniusban májushoz képest, így a hónap végén 328 500 munkanélkülit tartottak nyilván. Az egy évvel korábbihoz képest 31100-zal alacsonyabb a regisztrált munkanélküliek száma. A fizikai foglalkozásúaknál 8,5 százalékos, a szellemi munkát végzőknél 9,3 százalékos a regisztrált munkanélküliek létszámának mérséklődése. A munkáltatók által bejelentett álláshelyek száma mintegy 10 százalékkal haladta meg júniusban a májusi mértéket. Egerben 4,5 millió eurós üzem épül ■ Új, gépjárműhajtás-technológiai alkatrészeket gyártó üzem épül az Egri Ipari Parkban. A beruházást az ELSŐ Elbe Hungária Bt. (EEH) végzi mintegy 4,5 millió euró felhasználásával. A tervek szerűit idén novemberben kezdődik a termelés, a beruházás befejezése után mintegy 160 embernek adnak munkát. A vállalat stratégiai beszállítója a ZF konszernnek, amely a világ legnagyobb hajtástechnológiai cége. Német készházak borsos áron R Elkezdi tevékenységét Magyarországon a Weber- Haus GmbH, Európa egyik legnagyobb és Németország piacvezető készházgyártója és -építője. A magyarországi leányvállalat 100 százalékban német tulajdonban lesz, s az idén 5, jövőre 10, majd évi 30-40, előre gyártott faszerkezetű elemekből készülő családi ház építését tervezik hazánkban. A WeberHaus Magyarországon is az igényesebb építtetőket célozza meg, mivel kulcsrakész házaik négyzetméterára elérheti az egymillió forintot is. Magyarországon jelenleg évente mintegy 2000 készház épül. Magyar víztisztító csúcstechnológia ■ Űj, versenyképes csúcstechnológiát dolgozott ki az eddig az ipari szennyvíztisztítás terén közismert Körte Organica Rt. a biológiai, illetve a kommunális szennyvíztisztításra. A világszínvonalú módszert egy a korszerű szennyvíz-technológiákról tartott szakmai konferencián is bemutatták. Az Európai Unió környezetvédelmi szabályai előírják a „lehetséges legjobb technológia” alkalmazását. A csaknem száz embert foglalkoztató vállalat ökotechnológiai rendszereire külföldön is felfigyeltek. FSI-motorokat gyártanak Győrött ■ Megkezdték a közvetlen benzinbefecskendezéses FSI-motorok sorozatgyártását az Audi Hungária Motor Kft.-nél Győrött: az új motorgeneráció előállításához ötmillió eurós - 1,26 milliárd forintos - beruházást hajtottak végre. A fejlesztés napi 500 darabos gyártási kapacitást tesz lehetővé. A motort az Audi A4-es modellbe építik be. A cégnél arról egyelőre nem tudtak nyilatkozni, hogy az idén hány FSI-motor készül Győrött. A vállalat 1993. évi alapítása óta az elmúlt év végéig 310 milliárd forint értékű beruházást valósított meg, jelenleg 4700 munkatársat foglalkoztat. BEFEKTETÉS Földindulás a hazai pénzpiacon Aki Jót akar enni, az részvényeket, aki viszont jól akar aludni, kötvényeket vásárol - tartja a régi befektetői mondás. Az elmúlt hetekben azonban nemcsak a részvénytulajdonosok nem ehettek jót, de a kötvénybirtokosok álma sem lehetett nyugodt. A mindegyikőjük számára veszteséges időszakban felértékelődtek a biztonságos befektetések, például a bankbetétek és a három hónapos futamidejű diszkontkincstárjegyek. 9,7 (%) A magyar állampapírok referenciaho N 00 IJI O d ti d d (N| n ID <D CD CD CD ‘ O O O O o CM CM CM <M CM <£) CD (O (O CO O O O O O h cm co in o o o o o S S S K K o o o o o ■ Az elmúlt két hétben nemcsak a részvényárak csökkentek, de az állampapírok árfolyama is többször mérséklődött és a kötvényalapok hozama is gyakran volt negatív. Különösen komoly veszteség érte a befektetőket a másfél héttel ezelőtti utcai demonstrációk napján. A pénz- és tőkepiaci veszteségek alapvető oka a csalódást keltő makrogazdasági mutatókra vezethető vissza. Másfél hete ugyanis kiderült, hogy az államháztartás féléves hiánya 501 milliárd forint, a fizetési mérleg deficitje pedig az év első öt hónapjában 1,4 milliárd euró volt. A vártnál rosszabb eredmények oka a leköszönő és a hivatalba lépő kormány túlköltekezése, illetve ígéretei. Az állami költekezés és a megnövekvő bérkiáramlás hatása ugyanis ugyanaz: megnő a kereslet, miközben a kínálat változatlanul marad. Ez az árak emelkedését eredményezi, ami felpörgeti az inflációt. A romló inflációs kilátások növelik az állampapír- piacra frissen belépők kamatelvárásait, ezért magasabb kamattal lehet csak új kötvényeket kibocsátani. Emiatt a forgalomban lévő kötvények értéke csökken, így azok eladásakor veszítenek a befektetők. A beinduló folyamatokat tovább fokozták a másfél héttel ezelőtti belpolitikai események. Különösen az utcai demonstrációk bizonytala- nították el a Magyarországgal .foglalkozó alapkezelőket és üzletkötőket. Idősebb bankárok ugyan azt mondták, hogy ők láttak már ennél különbet 1968-ban Párizsban, a fiatalabb kollégáik zöme viszont az 1990-es taxisblokádot is éretlen fővel élte át. így nem csoda, ha a pénzkezelőket pánikhangulat fogta el. Külföldi befektetők jelentős mennyiségű államkötvényt adtak el, az árát pedig euróra váltották. E lépésük nemcsak a kötvényárfolyamok csökkenését, de a forint csaknem egy hónapja tartó gyengülését is felerősítette. A június 11-én még 241 forintot érő euró árfolyama a bankközi devizapiacon a múlt hét végére 251 forintra emelkedett. A pénz- és tőkepiaci folyamatok következményeként azok jártak jól, akik a pénzüket euróbán vagy dollárban tartották. Ez a befektetési politika azonban hosszú távon várhatóan nem fizetődik ki. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis már e hét elején megemelte kamatait a forint árfolyamának védelme érdekében. így további komoly forint- gyengülésre csak igazán nagy gazdasági és politikai problémák esetén lehet számítani. Azok is jól jártak az utóbbi napokban, akiknek készpénzben vagy bankbetétben volt a megtakarításuk, őket ugyanis nem érte veszteség. Ám hosszabb távon ez az üzletpolitika sem kifizetődő, hiszen az ismét növekedésnek induló infláció miatt éri veszteség az érintetteket. A továbbra is bizonytalan tőkepiaci helyzetben a legjobban talán azok járnak, akik alacsony, de fix kamatozású, rövid futamidejű befektetésekbe helyezik pénzüket, így ismét előtérbe kerülnek a bankbetétek, a folyószámlán lekötött ösz- szegek, a megtakarítási számlák és az állampapírok közül azok, amelyek lejáratát a befektetők ki tudják várni. A nyílt Végű befektetési alapok közül a rövid futamidejű állampapírokkal foglalkozó pénzpiaci alapok a biztonságosabbak. Kockázatosabb befektetéseket akkor érdemes választani, ha kiszámíthatóbbá válnak a piaci körülmények. BUX-a > A t 4 i
