Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)
2002-06-29 / 175. szám
8. OLDAL CSERKÚT B E MUTATKOZIK 2002. Június 29., szombat A FALU TÖRTÉNELME Az első honfoglaláskori magyar települések egyike Cserkút, környékén a régészeti kutatások őskori, kelta és római kori leletekről is számot adtak. A Ja- kab-hegyen talált umamezős kultúrájú nép későbronzkori eszközeiről nevezetes, majd pannonok emelnek itt földsáncokat a hely kedvező fekvésével élve. Cserkút neve - 1291-ben Cherkuth alakban olvashatjuk először - arra utal, hogy a falu cserfákkal körülnőtt forrásnál létesült. A kút a templomtól nyugatra ma is megtalálható. A híres Árpád-kori templom freskói a jobbágyok és a katonáskodó cser- kútiak életéről is sokat elárulnak. A népesség a török hódoltsággal sem cserélődik ki, így hagyományban, lélekben is egyfajta folytonosság képviselője. A XIX. század végén 400-an lakják. A hagyományosan mezőgazdasággal, szőlészettel foglalkozó falu élete, mindennapjai a rendszerváltással gyorsulnak fel: a csend, a hagyományok és az emlékek kis szigete Pécstől 9 kilométerre - az utóbbi évekre rendkívül vonzóvá vált a kitelepülök számára. EGY SZÉP, polgári parasztház Tűzfal, torony, kapuk, padok Az elszeretett Cserkút is nekik; ennyi beteget nem tudok csinálni nektek! És amellett néhány nagyvállalkozás is van a területünkön.- Egyébként itt főként uráno- sok laktak korábban, az itteni gazdálkodási módok be is vannak mutatva - kőgyűjteményünk „Talpunk alatt a föld” címmel a bányászat mellett az itteni kőfejtést is példázza. Már csak egy bányászlámpát kellene valahonnan beszerezni.- A Jakab- hegy déli lankáin nagyon jó borok teremnek, újra felfutóban van a szőlőművelés, és ami a helyi életet illeti, ebben a kicsi faluban a vagyonvédőktől a nyugdíjasklubig hét egyesület van! A nyugdíjasok gyakran kirándulnak, minden év karácsonyán külön is összegyűlnek, támogatást is kapnak. Én azt szeretném, hogy ez a bemutatkozás most a falunapunkról, Cserkút embereiről szólna. Tavaly került sor az elsőre - tizenkét év kellett, hogy igazán összeverbuváAki elsőként csodálkozik rá erre a kis falusi ékszerdobozra, annak ajánlatos tudnia, hogy ezt a községet elszerették már előle sokan; nemcsak művészek, széplelkek fedezték fel a Jakab-hegy lábánál lévő települést, hanem általában a városiak: a lakossága lassan akár meg is duplázódhat.- Azt kérdezi, milyen is lehetett tereinket; a füvet hetente kaszál- valamikor korábban? - Jónás Jó- juk, és nem azért vagyunk virágo- zsef polgármester egy szekrény sak, hogy díjakat nyerjük, hanem fölé akasztott képre mutat az iroda falán, de hamarosan kecses kis másolatát is a kezembe nyomja. - Földes út, kopott fák. 1952-ben ilyen volt... Egy laikus föstő festhette egy zsíroskenyérért, nekünk óriási érték. A kultúrház felújításakor dobta bele valaki a kukába, ahonnan a kocsmáros halászta ki. Kővágószőlősre került, és visz- sza is vásároltam volna, de ingyen is ide adta a gazdája. A falu lelkivilágáról meg csak annyit, hogy volt idő, amikor ki akarták költöztetni a népet innen egy tízemeletes panelba - és még mentek is volna, mert a víz, a villany olcsóbbnak ígérkezett! Most két- háromszáz házhelyet is el tudnánk adni. Meg lehet nézni a közJónás József polgármester mert így szeretjük a falunkat. Az önkormányzat? Az csak kereteket ad ehhez, de a lakosság tölti ki tartalommal - munkával, szorgalommal. Tíz éve 303 lakosunk volt, ma hivatalosan 408, de lehetünk többen is. És nyolc orvos! Mondtam CSERKÚT NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA B 408 303 1990 1996 2002 lódjon a falu lakossága - és ez a mostani ünnep szóljon arról, hogy sok jó ember együtt dolgozott. Mert az én munkámban sem a pénz a lényeg, hanem a közös munka, és az, hogy meg tudjuk becsülni egymást, hogy meg tudunk egymás felé nyílni. A legelső ciklusban megcsináltuk a bekötőutat - a kőbánya meddőjéből 50 centi vastag alapot rakhattunk -, és az egész falu ott volt! És nem hiszi, de egy semmire való jégveremből csináltuk az ifjúságnak a klubot! Ezek az utca- és névtáblák itt a falamon, köztük a népiskola golyóütötte táblája a régi Cserkút- ról mesél, ami épp úgy megcsonkult mint Magyarország: hiszen még lent a Cserkúti Csárda is hozzánk tartozott. És fel fogok hajtani egy Hoffer traktort és egy cséplőgépet is, nézzék meg, hogyan arattak régen. A nemzetközi hírű Árpád-kori templom csak egyike azoknak a látnivalóknak, amelyekkel Cserkút meglepi az idelátogatókat. A falu központjában, a buszmegállónál, a Zrínyi utca 2. szám alatt egy 1900-ban épült, klasszicista stílusú, pilaszterekkel díszített, nemes vonalú, emeletes polgárház fogadja az érkezőt, balra a kis zöld téren kopjafa-Szent István - a szekszárdi Törő György fafaragó alkotása. Odébb I. világháborús emlékmű turulmadárral, a másik oldalon játszótér, tűzoltószertár, tűzoltókocsi. A nyírott füvű, lombos fákkal és örökzöldekkel beültetett utca két oldalán gyönyörű kis parasztházak sorakoznak. A bokorszerűen beépített aprócska községben jelenleg 115 ház van - most ne is szóljunk a számos épülő újról. A falurendezési terv szerint legalább 40 védett objektumuk van - gyönyörű kapuk, kerítések, szebbnél szebb parasztházak, pajták, udvarok, pincék, terméskőből rakott tűzfalak, amelyek már egy évtizede védelem alá kerültek. A templom a húsvét misztériumát ábrázoló freskóiról, török kézmosójáról is híres. Tornya este is fényben úszik, három helyről van megvilágítva, de ugyanígy fények lengik be a nagyon szép millenniumi parkot is. A kapuk elé kitett kis padok most, a déli hőségben üresek, de esténként Cserkúton megelevenednek. Szinte úgy, mint valamikor. Az ostromlott falu Anyagi gyarapodásukban és a lakosság növekedésében a helyiek szorgalma mellett 5-6 nagyobb helyi munkaadó és Pécs közelsége is szerepet játszik. Ma Cserkúton 86 a nyugdíjaskorú és 84-en vannak a 18 év alattiak. A munkaképes korúak száma 200-ra tehető, akik egyfelől indulnak be reggel Pécsre - sokan saját személygépkocsival -, vagy épp a közeli kőbányába, ipartelepekre. Öthat nagyobb munkaadó is van a község külterületén. A munkanélküliség egy-két embert kivéve gyakorlatilag felszámolódott. Az otthonmaradtak egy jórésze vendéglátással foglalkozik. Az önkormányzat mindezek ellenére sem mond le egy ipari park létesítéséről, amely egy aprófaluban kisvállalkozások felnevelője, bázisa lehet. Ami az iskolát illeti, a szülők többsége a 9 kilométerre lévő Pécset választja; Kővágószőlősre az iskolába 4 diák jár, az ottani óvodába is csak 7 cserkúti kisgyerek utazik. Az ipari környezet közelsége, a munkahely, az iparűzési adó, valamint az ésszerű tervezés révén jelent biztos alapokat az önkormányzatnak, amely például az idén már 25 millió forint fejlesztési pénz elköltésénél tart. Az elmúlt évtized eredményei közül a belvízelvezető árkok leburkolásától az intézmények újjá varázsolásáig számosat említhetnénk. Most a hagyománnyá erősödő, színesnek ígérkező falunapra - amelyre Szid Katalint, az országgyűlés elnökét is várják -1,2 milliót fordítottak. A fekvésében is szép települést persze felfedezték a képzőművészek is - elsősorban a festők. Elsők közt Pécsről és Fellbachból érkeznek alkotók a Jakab-hegy tövébe, de a „bóbitás” Szabó Zsuzsának köszönhetően Levendula Színház Alapítványuk is van. A népesség rövid időn belül két-háromszorosára nőhetne, akkora az érdeklődés Cserkút iránt, de az önkormányzatnak béhatároltak a lehetőségei - maradék telkek megvásárlásával tudnak csak újabbakat kínálni, a Rákóczi utca folytatásában pedig már többen is építkeznek. Az Árpád-kori templom Mi fő a bográcsokban? Ma, a falunapon látványtavat és focipályát avat a közösség A kedves olvasó, mire rányit e sorokra, a bográcsokban már ott kergetőznek a forgó babszemek a forró lében, a községháza udvarán, az udvar pedig hamarosan benépesül, ahogy a főtér és a híres Árpád-kori templom környéke is. Az ügyes kezű karbantartók és a közhasznú munkások napokig a községet csinosították - noha csinos és csendes az magában is -, hogy méltón ünnepelhessen Cserkút népe: talán azt, hogy jó egy éppen ekkora, pedáns, önmagára adó, egymásért is tenni tudó csalogató templomával, azért a hétköznapok mások. A hétköznapokat - ha tisztes, örömmel végzett munka a fedezetük -, és az együvé tartozást - amit a falu mai fejlődése is példáz -; egyszeregyszer meg is kell ünnepelni. Utolsó simítások a focipályánál ja, hogy immáron ne forduljanak a másik oldalukra a magasan járó nap elől, hanem seregeljenek az új focipályához és a látványtóhoz - 10 órakor lesznek felavatva. 10 óra 30-kor már focimeccs veszi kezdetét a Cserkúti Darazsakkal - a játékvezetők egyike Vavika Ferenc, az NB I-es játékvezetői bizottság egykori elnöke lesz. Szükség is lesz következetességére, a Bodai Lánycsapat és a Cserkúti Lepkék összecsapása a világbajnoki szintnél jobb bíráskodást követel. A kezdőrúgást Lovász Lázár olimpiai bronzérmes kalapácsvető végzi el. 12 órakor kezdődik az ebéd (ha a bab már megpuhult), majd Kátai Zoltán énekmondó ad templomi koncertet a Levendula Alapítvány szervezésében „Histó- riás énekek a XVI. és a XVII. századból” címmel. Délután 15 óra 30-tól a vásárosdombói nyugdíjasklub műsora csalogathatja majd vissza az ünneplőket az ön- kormányzat udvarába, melyet a Bóbita Bábszínház „Tótágas avagy bolond mesék” című gyermekműsora követ. 17 órától modern táncokat mutat be a Bíborka együttes - Scherzi Anett, Scherzi Anita és Pál Nikoletta - Szijj Gabriella koreográfiájával. 17 óra 30-kor kezdődik a Pécsi Nemzeti Színház művészeinek vidám műsora Unger Pálma, N. Szabó Sándor és StenczerBéla fellépésével, zongorán kísér Ancíl Anita. Ezután következik a szomszédvár kővágószőlősi Fekete Kalap Együttes műsora, majd egy órácska múlva a Repp csapat és a Tipp-Topp Lányok. 20 órától a Fiesta zenél, ez már színültig táncra hívó zene lesz, hogy a falunap utcabállá alakuljon. A kedvet adó nyitótáncot az IH Forma 1 Táncstúdió „Táncőrület” című műsora jelenti majd. Túl a jó hangulaton, azért ez még nem minden. Az ifjúsági klubban a helyi gyermektábor leállítását tekinthetjük meg, csuhé- babát készíthet, vásárolhat, aki kedvet kap erre, majd 14 órától gyermek-arcfestés lesz az önkormányzat udvarán, míg a kultúr- házban a komlói festőművész, Orsós Teréz munkái láthatók. Civil kurázsi A sportéletért sokat tesz id. Pál József, büszke a falu Poprócsi Tímea a mozgássérültek országos bajnokságán elért számos aranyérmére és ezüstjére. Civil szerveződéseik közt a Vagyonvédő Egyesület a legnagyobb létszámú 100- 120 taggal, vezetőjük Szabó Kálmán. A Faluszépítő és Környezetvédő Egyesület negyven tagú, Somogyvári Sándorral az élén. Ha a Vackor, a Batvölgy vagy a Czanadomb neveket ízlelgetjük, cserkúti vendégszállásokra - motel, vendégház - kell gondolnunk, ugyanis a Nyugat-Mecsek Falusi Turizmus Egyesület keretein belül Cserkúton 120 ágy várja a turistákat, az egyesületnek Somogyvári Sándomé az elnöke. A 25-30 fiatalt összetartó Ifjúsági Klubot ifj. Tóth Pál Tibor dirigálja. A nyugdíjasklubban az idősek életét Szabó Kálmánná szervezi. A Jakab-hegy déli oldala kiváló fehér borok hazája, ahol a Szilvá- nik, Chardonnay-ék teremnek szépen. A sok parcellatulajdonos is szövetkezett - a cserkúti szőlősgazdák a Pécsi Hegyközséghez tartoznak. ■ A település vezetői A község polgármestere Jónás József. Alpolgármester: Hágentum József. A képviselő-testület tagjai: Szakács Béla, Szabó Kálmánná, Antal László, Berta Márton. Kisebbségi önkormányzatuk nincs. Körjegyzőségi székhely- _ község, amelyhez Bakonya és Kővágótőttős tartozik. Körjegyző: dr. Szász László. A települési önkormányzat címe: Cserkút 7673 Alkotmány utca 8. Tel/Fax.: 72/374-680. Háziorvosuk: dr. Pallós Zoltán. Állatorvos: dr. Kiss Zoltán. A falunapot nyár elején, az új kenyér megszegésével összekötve tartják, külön figyelmet fordítanak a gyermeknap és az idő- sek napja megünneplésének. ■ cserkút, dunantulinaplo. hu Azoldalacserfcűti önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztö: Bóka Róbert Tavaly dr. Tímár György plébános segített az ünnepi kenyérszelésben közösségben élni. Mert ugyan az útikönyvek, szakkönyvek készségesen leírják, milyen néprajzi, építészeti kincseket őriz és rejt a négy gyönyörű Mecsekalji település; Cserkút, Kővágószőlős, Kővágőtöttös és Bakonya honfoglaláskorba nyúló írott, és az idő homályába vesző íratlan történelmével, messzeföldről látogatókat Cserkútnak ugyan számos védett és védendő építészeti értéke van, most mégis az újdonságaival fog előrukkolni: két olyan létesítményt adnak át, amely a falu jövőjét írja tovább. Ugyanis látványtavat és focipályát avatnak. De haladjunk sorjában, a műsorrend szerint. A helybélieket 8 óra 30-kor zenés ébresztő riaszt-
