Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-29 / 175. szám

í'í‘1 2002. Június 29., szombat B I C S E R D B E MUTATKOZIK 9. OLDAL A FALU TÖRTÉNELME J Gazdag leletanyag erősíti, hogy a Mursa-Sopianae- Savaria útvonallal is érintkező település már a római korban lakott hely. Nevä Bulchir, Bulcherd formában olvashatjuk először 1232-ben. Ekkor már plébániája, tempbma van. A népes település lélekszáma a török hódoltság idején fogyatkozik meg, sőt a falu a XVII- XVIII. század folyamán odébb is költözik jelenlegi he­lyére, majd 1886-ban válik Kisbicsérd és Nagybicsérd néven ketté, s lesz­nek önállóak egészen 1950-ig. 1787-től önálló plébánia, 1837-ben épül új templom a katolikus faluban a Mi Urunk Jézus Krisztus mennybeme­netelének tiszteletére. A község döntően magyar lakosságú, amely 1950- ben ismét Bicsérdként szerepel, és évtizedekig Boda és Zók körjegyzősé gi székhelye is. Jellemző, hogy már a hatvanas évektől jelentős humán szolgáltatói szférával rendelkezett, amely a gyorsan fejlődő, életképes fa­lut a letelepülők számára ma is az átlagnál vonzóbbá teszi, nem is szól­va élénk civil életéről, kultúrát támogató önkormányzód politikájáról Hódolat a burgonyának Július 5-én és 6-án Bicsérd és Zók másodszor rendez közös Burgo­nyafesztivált, cukorrépa- és bio­napokat, melyet pénteken 10 óra­kor Zók főterén Nagy Gábor, a te­lepülés polgármestere nyit meg, amit szakmai program - Fischer Béla, a Magyar Cukor Rt. vezér- igazgatója, Berki Gyula, a Bicsér- di Arany Mezőgazdasági Terme­lő- Szolgáltató és Kereskedelmi Rt. elnöke és mások előadása kö­vet. A hivatalos megnyitót 16 óra­kor dr. Kékes Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke tart. Másnap Bicsérd a házigazda, 10 órakor Vér József polgármester köszön­tőjével, többek közt a Szolánum Kft.-tői Horváth Attila előadásá­val. Mindkét nap biotermesztés­ről is tanácskoznak dr. Bálint György vendégeskedésével. Dél­utánonként kulturális műsor lesz, esténként bállal, Bicsérden tűzijátékkal. A JÁTSZÓTÉREN át a folyóig Esély a beköltözőknek Az önkormányzat sorház épí­tésére várja a jelentkezőket, és korlátozott számban telke­ket is kínál. A rohamléptekkel fejlődő, nagyon szép falu alapszerkezetének sajá­tossága, hogy az észak-déli irányú Malomárok két partjára települt, nyugati oldalán Kisbicsérddel, a keletin Nagybicsérddel, ahol a templom és az iskola is épült, és amelyen a főút is áthalad. A nagy területen fekvő településen a „nagybicsérdi” Ságvári Endre utcá­ban három telken már építkeznek, itt még számos házhely kialakítá­sára lesz majd lehetőség, de mint a falurendezési tervben is szerepel, lakófunkció kialakítására alkalmas terület a Kossuth Lajos utca keleti vége és az Alkotmány utca északi folytatása is, valamint távlati lehe­tőség telkek kialakítása a volt zárt­kert területén is. Az önkormányzat jelenleg 5 vagy 6 kijelölt, eladásra kínált 1000-1200 négyzetméter nagyságú - 300-350 négyszögöles - házhel­lyel rendelkezik, és legalább ennyit szeretne még kialakítani. A köz­műves építési telkek ára 700-800 ezer forint. Tavaly sorház építésére jelölt ki telkeket az önkormányzat, ahol kétszer kétlakásos házak épí- tésére várják a jelentkezőket. ■ Bicsérd: csodás hegyalja Koronatanú vagyok: Baranyában az első falu épp Bicsérd volt a kilencvenes évek elején, amelynek a reményen, terveken is túlnövő tenniakarásáról beszámolhattam. Az újonnan átadott faluház körül még minden rendezetlen volt. Ma gyönyörű há­zaknak terít zöld asztalt a szépen nyírott fű egészen le a tóig.- Már az első szabad választás idején kidolgoztunk egy nagyon markáns programot - mondja készséggel és kissé sietősen Vér József polgármester. A sietség nem türelmetlenség, hanem tem­peramentum és a burgonyafeszti­válra való készülődés láza: nem tudná elsorolni mennyi most a tennivalója. Még nincs minden rendben a várható meglepetések­hez, egyeztetni kell időpontokat, megvizsgálni a helyszíneket - másfelől szinte rutinmunka egy olyan településen, amely gyakran él találkozó, tábor, rendezvény lá­zában.- Az előbb említett program­nak az egyik alapköve a falu taka­rékos „üzemeltetése”, a másik a fejlesztése. És én ez alatt most nem csak infrastruktúrát értek, hanem a civil szféra mozgatását, sok-sok kulturális rendezvényt, tehát főként szellemi épülést. Mik azok a különleges tulajdonsága­ink, amelyekkel eladhatóvá vá­lunk? Nézzen körül: az egyik a virágosítási program, a tisztaság: nálunk az emberek már restellnék eldob­ni az utcán a szeme­tet, de az otthonaik is tiszták, gondozottak! A másik a Challenge Day-program, a moz­gás: 1997-ben az or­szág legsportosabb településének rangját is elnyertük, és meg­kaptuk a megyei köz­gyűlés „Kulturált tele­pülési környezetért” pályázatának fődíját is. Es művész- és művészetpárto­ló település akarunk lenni. Alko­tótelepünkre négy éve már költő­ket, szociológusokat, építészeket, fotóművészeket is invitálunk!. És természetesen turizmusban is gondolkodunk, amelynek az egyik formája szakmai konferen­ciákra épülne, oktatóbázis megte­remtésével, ahol a horgásztóval, lovaglással és sok más lehetőség­gel adott a kikapcsolódás is. Ide sorolható a számunkra nagyon kedves burgonyafesztivál is. A másik idegenforgalmi forma mű­emléki értékeinkre - templom, házak, a szomszédos zóki kultú­ra kincsei - épülhet.- Való igaz, egészségügyi szol­gáltatásaink teljeskörűek, külön női és férfifodrászata, virágüzle­Vér József polgármester te, ABC-je, több kisboltja van az ezerlelkes falunak. Amikor az MTV és a Duna Tv a közelmúlt­ban forgatni készült nálunk, két­ségbe voltak esve, lehet-e egy hosszúnak számító kétperces anyagot összevágni egy kis bara­nyai faluról? Aztán megérkeztek, és azt hitték Ausztriában vannak. Aztán kiderült - ők mondták így Szentlörinc Kacsóta Királys SzabadszerrtKirály gyháza Gerden Pellérd BICSÉRD o 0 KeszO Záko Aranyosgadány ° 7 & ofécsbagota Győd-, hogy ez nem Ausztria, hanem Syájc. De visszatérve a dolgaink­ra, nagyon fontosnak tartjuk a tu­dás elismerését is. A Bicsérdi Ál­talános Iskola kitűnő tanulói szá­mára - akik az 5-8. osztályban mindvégig szín jelest értek el - ösztöndíjat alapított az önkor­mányzat, amihez csatlakozott Zók és Boda is, ahonnan a gyere­kek ide járnak. Számos épületün­ket újítottuk fel, tettük rendbe az elmúlt években, játszóteret, kö­zösségi tereket, horgásztavat avattunk. Az infrastruktúránkból egyelőre csak a szennyvízcsator­na hiányzik. De amit én mindeb­ben a fejlődésben hangsúlyozni szeretnék, az a lakók tenni akará­sa, felelősségérzete, példamutató készsége az összefogásra. Az ön- kormányzatnak kitűnő karban­tartói-mindenesei vannak, szor­gos közhasznú munkásai, akiket a legbensőbb kollégáimnak, part­nereimnek tekintek, de ugyanígy köszönettel tartozunk a megélhe­tést biztosító nagy helyi munkál­tatóknak is. És persze közvetlen kollégáimnak is tartozom ezzel, és a képviselőtestületnek, az isko- la, óvoda pedagógusainak. ■ Önerőből, szövetkezve A faluban tíz kisközösség működik, közülük hét önál­ló jogi személyként példázza a civil szerveződések erejét. A 30 tagú Faluszépítő Egyesület munkájáról a falukép beszél a legékesebben, a Természetjáró és Környezetvédő Egyesület tú­rák, előadások keretében nép­szerűsíti a környezet védelmét. Több mint száztagú a Horgász­egyesület, nagy érdeme van a tó kialakításában, s egy klubház megépítését tervezik. A Máltai Szeretetszolgálat Bicsérdi Cso­portja a beiskolázási gondok­ban, táboroztatási költségek mérséklésében segít, gyógy­szertámogatást ad; a csoport egy tagja jogsegélyszolgálatot mű­ködtet a faluban. A Bicsérdi Polgárőr Egyesület 25 embere a község rend- és va­gyonvédelmi munkáit vállalja önkéntesen, a bicsérdi sportkör labdarúgói a megyei első osz­tályban játszanak. Nyugdíjas­klubjuk 60 fős, emellett játszó­házi kisközösség, az önkor- mányzáttal párbeszédet folytató társalgó kör működik, míg a Bicsérd Községért Közalapít­vány a falu fejlesztésére jött lét­re 1991-ben. Ami az emberért tehető A gyermekorvosi és védőnői szakszolgálat is van a faluban Forgathatja a fejét az idegen, már ha idegennek érzi magát a nemcsak kulturált szépségével elvarázsoló, de szolgáltatása­iban is gazdag faluban. Nehéz is kiindulópontot választani a sétához, már a faluközpontban fogva tart a pompázó virágszőnye­gek, örökzöldek látványa. Nem a Virágos Magyarországért verseny első díjáért versengve ilyen szépek - ezt a díjat nyerte el a község, és a Kulturált települési környezetért el­ső díját is -, hanem azért, mert mindez belső igénnyé vált. Nagy szerepe van ebben a közhasznú munkások csapatának is, melyet Bálint Béla vezet, köztük Szabó Jánosáénak, a virágok gondozójá­nak is. Az elődöknek és a mai gondos gazdáknak köszönhetően messze az átlagon felüli az egészségügyi szolgáltatás. A fogászati szakrende­lés mellett hetente kétszer reuma- tológus vizsgálja a betegeket, nem hiányzik a gyermekorvosi, a bel­gyógyászati szakrendelés és a vé­dőnői szolgálat sem. Benyithatunk a faluházba is - a vendégszobákba, a népes konferenciákra is alkalmas házasságkötő terembe, a tágas ebédlőbe - nem fogunk csalódni; az épület belül is európai színvona­lú. Ä templomot eddig is megelőz­te a híre, rövidesen így leszünk az új horgásztóval is; és méltánytalan lenne megfeledkezni a térség na­gyobb cégeiről, a 170 embernek munkát adó Bicsérdi Arany-Mező Rt.-ről, amelynek növénytermesz­tési és sertéságazata is van, vala­mint a Szolánum Kft.-ről, amely burgonyából jelentős vetőgumó­bázist teremtett. ■ A faluház „mindentudó” épülete Egy rendhagyó művésztelep Hét éve már, hogy néhány pécsi képzőművész a polgármester ösztökélésére randevút adott egymásnak Bicsérden: a mű­vésztábor a falu formálásában is fontos tényezővé vált. Azóta a faluház melletti parkot Márkus Ilona festőművész tér­plasztikája díszíti a település címe­rével, megtalálhatjuk Vanyúr Ist­ván szobrászművész Szent István- szobrát, míg a nagyon szép falu­ház termeiben, irodáiban H. Ba- rakonyi Klára, Erdős János, Her- czeg László, Kutnyánszky Géza és mások ihletett munkáival találkoz­hatunk. A művésztelep azonfelül is rendhagyó, a falu csendes szépsé­ge, az örök természet Bicsérden nem vált elunt, sztereotip témává, mert a művészek nagyon tudatos program szerint tematikus táborok mellett döntöttek, ahol az egyik nyáron a föld, a másikon egy-egy szín, méret és más, szimbolikusan is sokértelmű gondolat a körüljá­randó téma. Az egyházi ruhákat varró Mellár Erzsébet és a pedagó­gus Pichlemé Újvári Ildikó szemé­lyében az alkotóte­lepnek helyi képző­művészei is vannak. Szente József asztalos és Krammer Boldi­zsár a tábor ösztön­zésére készített két lélekharangot a teme­tőben. Négy éve a mű­vésztelep építésze­ket, költőt, fotómű­vészt, szociológust is invitált és megnyert magának. Marton Ákos építész tervezte meg a faluközpontot ingyen (!), ta­valy október 23-án Berták László költő volt a művészetkedvelőkből Vanyúr István Szt. István-szobra megalakított Bicsérdi Társalgó Kör vendége, Mánfai György diaporáma- bemutatóját láthatták a bicsérdiek, Pandúr József művészettörténész a katolikus templom történetét dol­gozta fel. A neves képzőművész, Soltra Elemér szá­mára is ter­mékenyítek a nyári hetek, ő al­kotta meg az ön- kormányzati díjak­kal járó bronzpla­ketteket, és életé­nek egyik főmű­vét, a templom mára nevezetessé vált kálváriáját: ezek a bronzból készült, 1998-ban felavatott stációk már most a község legjelesebb nevezetességei közé tartoznak. A község felelősséghordozói Bicsérd polgármestere Vér József (44 éves , faluházvezető). Alpol­gármester: Kótyán Tibor (41, vil­lanyszerelő). Képviselők: Kedves Tamás (41, vállalkozó), Nagy Zoüánné (50, rokkant nyugdíjas), Szili Lászlóné (52, fodrász), Szente Józsfené (49, vezető óvónő), Ko­vács József (46, hegesztő), Szilt At­tila (31, műszakvezető). Bicsérd körjegyzőségi szék­hely, amelyhez Zók tartozik. Kör­jegyző Magdó Szilárd. Kisebbségi önkormányzatuk nincs. Házior­vos: dr . Szabados Ibolya Iskola- igazgató Tóth László. ____■ bicsérd. dunantulinaplo. hu Az oldal a bicsérdi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom