Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-28 / 174. szám

v:;.: §| 2002. Június 28., péntek HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL Körforgalmas korszerűsítés Battonya Átadták az országhatár-Bat- tonya-Mezőkovácsháza-Kaszap er-Orosháza közötti új útsza­kaszt. Az utat és a körforgalmi csomópontokat Baráth Etele, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára avatta fel. A PHARE CBC-program kere­tében megépült közútra a beru­házó Békés Megyei Állami Köz­útkezelő Kht. 1998-ban nyújtott be pályázatot. Az építkezés kivi­[-««II felezését a Debmút-Hódút Kon­zorcium nyerte el. Domokos László, a megyei önkormányzat elnöke, azt mondta: aki utat épít, az reményt ad az itt élőknek. Baráth Etele államtitkár az újon­nan megalakult Nemzeti Fejlesz­tési Terv és Európai Támogatá­sok Hivatala nevében hangsú­lyozta, gyorsítják az elmaradott térségek felzárkóztatását. Ehhez pénzalapot teremtenek, amely az utak további építése is fontos része lesz. europress Az útépítés reményt ad az itt élőknek FOTÓI LEHOCZKY PÉTER Az ötven százalék is kevés Budapest- Örülök annak, hogy szeptem­ber 1-jétől átlagosan 50 százalék­kal emelkednek az egészségügyi dolgozók bérei; ugyanakkor szé­gyenkezem, mert még mindig méltatlanul keveset fognak keres­ni - mondta Medgyessy Péter mi­niszterelnök csütörtökön a Víg­színházban tartott országos Sem- melweis-napi ünnepségen. Semmelweis Ignácra emlékez­ve Medgyessy Péter kitért arra is, hogy a mai gyógyítóknak eseten­ként éppúgy meg kell vívniuk a maguk harcát az értetlenséggel, a feletteseikkel, mint azt a nagy előd tette sok évvel ezelőtt. Csehák Judit egészségügyi, szoci­ális és családügyi miniszter kö­szönetét mondott az áldozatos munkát végző kórházi, rendelő­intézeti dolgozóknak és a mentő­Elismerés az egészségügynek szolgálat szakembereinek. Sem­melweis Ignác születésének 184. évfordulója alkalmából több mint FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY száz kitüntetést színházban. adott át a Víg­NÉMETH ZSUZSA Titok, és ami a kulisszái mögött van Szinte beláthatatlan következményekkel járna, ha teljes körű en nyilvánosságra hoznák a III-as ügyosztálynál tevékenyke dők listáját. Huszti Péter, a titkosszolgálatokat kutató, nyugál lományban lévő történész szerint az elmúlt 12 év közszerep­lői, a parlamentben jelenleg ülő honatyák közül több tucat érintett lehet, nem beszélve azok családtagjairól, rokonairól.- Mit szól az ügynök-lavinához?- Várható volt. Amikor a nyolc­vanas évek végén az össztűz alá vont Végvári őrnagy kipakolt, és elmondta, hogy a rendszerváltás küszöbén is folytak megfigyelé­sek, borítékolni lehetett: kiszivá­roghatnak nevek, bármilyen céllal felhasználhatók a meg nem sem­misített vagy másolatban magán­kézben lévő „titkos” papírok.- Hol semmisítették meg a III-as ügyosztály dokumentumait?- 1989 telén és 1990 tavaszán a Belügyminisztériumból és a „ke­reskedelmi raktárakból” (valójá­ban titkos irattárakból) teherautó- számra hordták el a dokumentu­mokat a csepeli papírgyárba. A dossziékat bedarálták.- Miért éppen a csepeli gyár?- Megbízható, tiszteletnek ör­vendő elvtársak dolgozott ott,bíz­ni lehetett a hallgatásukban.- Elképzelhető, hogy pár kiló- nyi „papírnak" lába kélt?- De még mennyire! Ember nincs, aki meg tudja mondani: mekkora mennyiség vándorolt magánautók csomagtartójába elő­vigyázatosságból vagy későbbi zsarolási céllal, ide-oda a magán­páncélszekrényekbe. Igaz, elvileg minden fontos dokumentumról feljegyzést kellett készítenie az er­re felhatalmazott BM-csoport- főnöknek, vagy az MSZMP KB il­letékes osztályvezetőjének, ám hogy ki, mit tekintett különösen fontos iratnak, az az egyéni meg­ítélésen múlott.- Mi volt a feljegyzésekben?- Lényegében a dosszié sűrített tartalma. A titkos tiszt (ügynök) fedő- és valóságos neve, anyja ne­ve - esetleg csak a név kezdőbetű­je, vagy a kezdőbetűkből kitalált álnév -, az SZT-beosztás, az álla­mi beosztás és hasonlók.- Igaz ez a III/III-asokra is?- A III/III-at kirakatnak hasz­nálták. Ez volt az a részleg, ame­lyen el lehetett verni a port. A vér­beli besúgók, a katonai és más hírszerzők, kémelhárítók amúgy összedolgoztak. Ha nem tudtak mit kezdeni egy információval, átadták azt a társszervnek. Hírszerző volt a főkapitány Salgó László tegnap bejelentette: pályája kezdetén a III/1-es csoportfőnökségen hírszerzőként, majd később a lll/2-esen kémelháritóként dolgozott. Az országos rendőrfőkapitány érdeklődésünkre azt mondta: ezek a tények ismertek voltak, a szakmai életrajzokban, a pályázatokban szerepelt, de nem voltak nyilvánosak. Min­den illetékes tudott róla - beleértve mindhárom kormány belügyminisztereit. A ka­pitány azt mondja: magyarázkodásra semmi oka. Szerinte a nyilvánosság azt jelen­ti, hogy mindenkit megilletnek a magán- és személyes titokhoz illő jogosítványok. A mai bünbakkeresö társadalmi szituációban, a titkosszolgálatokat érő méltatlan és méltánytalan politikai támadások miatt azt látta helyesnek, ha elmondja: a rendvé­delem olyan tisztességes szakma, ami miatt az abban résztvevőknek nem kell szé­gyenkeznie. Mint fogalmaz: 1972 óta hivatásos tiszt, mindössze 1974. és 1977 kö­zött volt a Belügyminisztérium III/1-es csoportfőnökségén. Kémelháritóként 1977- től már a rendőrség állományában dolgozott a Csongrád Megyei Rendőr-főkapi­tányságon. Pályát saját maga módosított 1983-ban. Elképzelhető, hogy sokan va­lóban a KGB ellenében munkál­kodtak?- Aligha. A „nagy testvér” tudta nélkül nemigen lehetett boldogul­ni. Egy szűk mag kibújhatott a kö­telezettség alól, nekik viszont nem volt fedőállásuk. Tudták, nem kezdhetnek velük semmit, likvidálásuk feltűnő volna.- A sajtóban közzétett doku­mentumokról el lehet-e dönteni, hogy igaziak vagy hamisítványok?- A szigorúan titkos iratokat gyakran speciális papírra nyom­ták, speciális tintával írtak rá, és a vízjel, illetve a szárazpecsét is árulkodó nyom. A szófordulatok­ból, stilisztikából is következtetni lehet a hitelességre.- Mekkora körnek kell tartania attól, hogy a parlament elfogadná az új átvilágítási törvényt?- Ötszámjegyű tömegről van szó. Ebben nincs benne a roko­nok, barátok. Az 1990 óta valami­kor is kiemelt pozícióban lévők közül is több tucat emberről de­rülhet ki: a III-as ügyosztálynál szolgált. Az Országgyűlés számos tagja fészkelődhet székében...- Akár párttag volt, akár nem?- Elvileg párttagot nem is lehe­tett bevonni ebbe a munkába, ke­rülvén a kompromittálódás lehe­tőségét, Mégis, vegyesen dolgoz­tak az ügyosztálynál. Akit ugyan­is megkörnyékeztek, az többnyire ráállt a dologra, egyébként eg­zisztenciális ellehetetlenüléssel, „piszkálódással” számolhatott.- Milyen következményekkel járna a múlt átlátszóvá tétele?- Morális bonyodalmat idézne elő a „névjegyzék” teljes körű nyilvánosságra hozatala - az ira­tok szétlopkodása, illetve a hami­sítványok miatt. Emberfeletti munka volna szétválogatni a valós és az álinformációkat, és megálla­pítani- kinek kellene lemondania a közfeladatokat ellátók közül. TAKÁCS MARIANN Üvegmúltjavaslat pártszemmel AZ MSZP-SZDSZ INDÍTVÁNYA SZERINT: • Csak a lll/lll-as és a IH/lV-es ügynö­kök listáját hoznák teljes egészében nyilvánosságra, a lll/l, II. és V-ös listából nemzetbiztonsági okokból csupán a közszereplők személye kerülne nap­világra. • Közszereplőnek az számítana, aki a köztársasági elnök, illetve az Ország­gyűlés előtt esküdött fel hivatalára. • Az iratokat külön levéltárban őriznék, a kutathatóság is itt volna biztosított. • A III-as ügyosztály valamikori tagjai számára az új törvény nem imá elő, hogy kötelezően mondjanak le jelenlegi posztjukról. A FIDESZ-MPP INDÍTVÁNYA SZERINT: • Az átvilágítandók köre a legmagasabb tisztségben lévőkön és a honatyákon kí­vül kiterjedne a polgármesterekre, a me­gyei közgyűlések elnökeire, az egyházi méltóságokra, az országos és a regioná­lis sajtó vezető munkatársaira is. • Akikről kiderül, hogy a III-as főcso­portfőnökség tagjai, nyilaskeresztesek, karhatalmisták, az MSZMP KB tagjai vagy függetlenített párttitkárok voltak, távozniuk kellene a hatalomból. • Azok esetében, akik nem töltenek be fontos közéleti tisztséget, vagy azt meg­szüntetik, a nyilvánosságra hozatal mel­lőzendő, az ellenőrzés megszüntethető. Ha fellebben a fátyol a múltról Egy új törvény meghozatalakor a dön­téseiben szuverén Országgyűlés épp nem lehet tekintettel korábbi törvé­nyekre, mint az állam és polgárai kö­zött köttetett egyezségre. Nincs az el­len biztosítás, hogy egy titkos ügynök, kémelhárító, hírszerző korábbi tevé­kenysége - egy jogszabály rendelke­zése alapján - ne kerülhessen nap­világra - állítja Lóvéiéi István alkot­mányjogász. A Budapesti Közgazda­ság-tudományi és Államigazgatási Egyetem tanára érdekes felvetésnek tartja, hogy vajon az állam jogszabály- alkotással okozhat-e állampolgárai számára olyan kárt,. amiért azután anyagi felelősséggel is tartozik... Erre nincs - még nincs - prece­dens, még az ügynökmúlttal való le­számolást nálunk sokkal korábban és határozottabban elrendező egykori NSZK-ban sem. Elképzelhető ugyan­akkor, hogy miután a leleplezett sze­mély egzisztenciája kétségessé válik, elveszíti állását, ellehetetlenülnek életkörülményei, kártérítési pert fon­tolgasson. Az egyes fontos tisztséget betöltő személyek átvilágításáról ren­delkező, még 1994-ben született tör­vényt módosítani szándékozó kor­mánypárti és ellenzéki frakciók elkép­zelései sérthetik a múltjuk titokban tartásában reménykedő egykori besú­gók, hírszerzők, ügynökök személyi­ségi jogát. Aki azonban titkos ügynök­nek áll, számolnia kell azzal, hogy le­lepleződhet, tevékenysége nyilvános­sá lesz - véli a szakember. Ugyanakkor nagy a veszélye an­nak, hogy ha egy titok nem marad ti­tok, a jövőben talál-e az állam olyan személyeket, akik vállalják az állam ér­dekében a kémelháritó, hírszerző te­vékenységet. Lövétei István nem hi­szi, hogy az ellenzéki pártok keresztül tudnák verekedni összeférhetetlensé­gi elképzelésüket, szerinte nem szü­letik olyan törvény, amely alapján Medgyessy Péternek le kellene mon­dania. A kormánypártok, ha mandátu­mukat ki akarják tölteni, nem szavaz­hatják meg ezt a módosítást, hiszen az a választási eredmény megkérdő­jelezését, új miniszterelnököt, végső soron új választásokat jelentene. HORVÁTH MAGDOLNA- Nem számí­tok politikai drámára, ugyanis a tör­vényjavasla­tunk a közéleti szereplők ko­rábbi tevékeny­ségük megis­merését céloz­za - mondja Lendvai Ildikó. Az MSZP frakcióvezetője szerint mivel a III/III-asokat már átvilá­gították, nincs ma olyan szerep­lő, aki erkölcsileg felelősségre vonható lenne. Kínos csak az le­het, ha azokról, akik most fenn­hangon szidják a korábbi III-as főcsoportfőnökséghez tartozó­kat, kiderül, hogy ők is kapcsol­hatók a korábbi állambiztonsági szervezethez. Ez azonban csu­pán magán- és nem politikai bot­rány - teszi hozzá a politikus. Répassy Róbert- Nem osztom azt a véle­ményt, misze­rint megráz­kódtatást okoz­na a III-as fő­csoportfőnök­ség tagjainak nyilvánosságra hozatala - je­lentette ki Répássy Róbert. A Fi­desz frakcióvezető-helyettese szerint ezzel véget lehetne vetni a találgatásoknak, tisztán lehet­ne látni a múltat. Ugyanakkor úgy vélte: az nem lenne szeren­csés, ha olyan volt tisztekről is információk látnának napvilá­got, akik jelenleg is a titkosszol­gálatoknál dolgoznak. A mosta­ni parlamenti képviselők közül feltehetően egy-két baloldali po­litikust érintene az átvilágítás - vélte a fideszes honatya.- Életveszélyes lenne, ha a nyilvánosságra kerülne III-as főcsoportfő­nökség volt tagjainak név­sora, ugyanis lebuknának a hírszerzők véli Horváth Balázs. Az MDF frakcióvezető-helyettese szerint más országokban felakasztanák vagy lelőnék ezeket a kémeket, Magyarországon ez azt eredmé­nyezné, hogy megbénulna a hír­szerzés. Hátrányos lenne az or­szág biztonságát tekintve a tel­jes nyilvánosságra hozatal - te­szi hozzá a korábbi belügymi­niszter, aki arról nem kívánt nyi­latkozni, hány embert érintene a jelenlegi parlamentben az át­világítási törvény.- Nincs értelme annak, hogy a teljes főcso­portfőnökség adatait nyilvá­nosságra hoz­zák, mert az több tízezer embert érinte­ne, olyanokat is, akiknél nem számítana, ha kiderülne a múltbéli szerepe - mondta Pető Iván. Az SZDSZ frakcióvezető-helyettese szerint a közszereplők esetében lénye­ges ez, ahol mielőtt az informá­ciókat megjelentetnék, meg kel­lene adni a lehetőséget arra, hogy az illetőn lemondjon. Ezt már 1990-ben is javasolta a párt. A politikus szerint így ki lehetne küszöbölni azt, hogy illegálisan megszerzett dokumentumokkal hátba támadjanak valakit.- A legrosszabb az lenne, ha nem lenne átvi­lágítás, ugyan­akkor a III-as főcsoportfő­nökség adatai­nak nyilvános­ságra hozatala is kétesélyes - mondta Török Gábor. A polito­lógus szerint minden attól függ, hogy kik az érintettek és azok hogyan reagálnak. Az ügy vége lehet .egy lelkiismereti-politikai megtisztulás, de akár lavinaként maga alá temetheti a politikai elit jelentős részét is - véli Tö­rök. Az átvilágítás mindenkép­pen meglepetéseket okoz majd, vagy azért, mert sok nagy névre számítunk, vagy azért mert pon­tosan ezek az emberek nem fog­nak előtérbe kerülni az ügyben. ________Hírek__________ VILÁGÖRÖ KSÉG. Ünnepnap Budapest életében, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsá­ga csütörtöktől a világörökség részévé nyilvánította az And- rássy utat, a Duna-part és a Várnegyed kiterjesztéseként- véli Demszky Gábor. A főpol­gármester szerint Budapest ve­zetése évek óta szisztematiku­san dolgozik a magyar Champs- Élysées és környéke újraélesz­tésén. MTI VIZSGÁLAT. Az Orbán-ügyet az Országgyűlés mentelmi bi­zottsága a Fidesz minden igye­kezete és zavarkeltése ellenére ki fogja vizsgálni - mondta Ara­tó Gergely szocialista ország- gyűlési képviselő. Képviselőtár­sa, Török Zsolt (MSZP) közölte: remélik, hogy Orbán Viktor tör­vényesen szerezte a vagyonát. A szocialista képviselők szerint az állampolgárok és Orbán Viktor érdeke is, hogy tisztáz­zák a helyzetet. Arató Gergely a Medgyessy Péter vagyonnyi­latkozatát érintő fideszes kez- [ deményezésekkel kapcsolatban kijelentette: a kormányfő vagyonnyilatkozata megfelel a tényeknek, mtj RENDKÍVÜLI. A házbizottság döntése alapján a rendkívüli ülésszak július 2-3-ai ülésén a házszabálytól való eltéréssel kerül napirendre az SZDSZ, va­lamint az MDF által kezdemé­nyezett vizsgálóbizottságok fel­állítása - jelentette be Szili Ka­talin. Az Országgyűlés elnöke azt mondta: elnöki ajánlásként terjeszti elő - az ügyrendi bizottság állásfoglalása alapján- a választási eljárásról szóló törvény módosítását célzó fideszes javaslatot, amelynek napirendre vételét azonban a kormánypárti frakciók várható­an nem fogják támogatni. Az úgynevezett átvilágítási törvény módosítására irányuló kor­mánypárti és ellenzéki javasla­tok megtárgyalására a nyári rendkívüli ülésszak alatt nem kerül sor. mti POFOSZ. A Politikai Foglyok Országos Szövetsége (Pofosz) szerint egy demokratikus, sza­bad országban nem vállalhat­nak tisztséget olyanok, akik év­tizedeken át idegen érdekeltsé­get, embertelen diktatúrát szol­gáltak pénzért. Vasvári Vilmos, a szervezet elnöke azt mondta: a szervezet országos elnöksége szerint 2002-ben elvárható len­ne, hogy megtisztuljon a köz­élet, távozzanak az ügynökök, kémek, besúgók, mti ÁLLAMTITKÁR. A Miniszter elnöki Hivatal politikai államtit­kára lehet Keller László szocia­lista parlamenti képviselő. Ki­nevezését az államfőnél kezde­ményezi Medgyessy Péter mi­niszterelnök - mondta Gál J. Zoltán kormányszóvivő. A mi­niszterelnök a közpénzek fel- használásával kapcsolatos el­lenőrzési rendszerek összehan­golását adta az új politikai ál­lamtitkárnak, az átláthatóság és ellenőrizhetőség, á tiszta köz­élet jegyében, mti EGYETEMEK. A felsőoktatási integráció elmélyítése és a kreditrendszer bevezetése az a bázis, amelyen a felsőoktatási reform továbbhaladhat - jelen­tette ki Magyar Bálint. Az okta­tási miniszter a Szegedi Tudo­mányegyetem dékánjaival és rektorával folytatott megbeszé­lés után azt mondta: az első feladat az integrációs folyamat továbbvitele és elmélyítése, mti ELISMERÉS. A Magyar Vörös- kereszt elnöke, Andics László csütörtökön elismerésben részesítette a szervezet huma­nitárius tevékenységét hosszú ideje legkiemelkedőbben támo­gató húsz magyarországi vállalatot, europress ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom