Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-27 / 173. szám

I 2002. Június 27., csütörtök BARANYA I TÜKÖR 5. OLDAL Hírek PÉCSETT, a városházán a ter­vek szerint ma írják alá azt a megállapodást, amelynek értel­mében tíz rászoruló roma csa­lád kedvezményes áron telket kap a településtől. (ns) SELLYÉN július 1-jén joghall­gatók tábora indul, a szakmai program neves professzorok előadásaival kezdődik. A diá­kok a tábor ideje alatt megvizs­gálják, hogy hogyan segítették a helyi rendeletek az önkormány­zat négyéves ciklusprogramjá­nak megvalósítását. Az elemzés eredményéről összefoglalót ké­szítenek. (wk) PÉCSVÁRADON a helyi ifjúsá­gi önkormányzat drogmegelőző programsorozatot szervezett. Az „Egy szer sem!” akció első rendezvénye a napokban volt, folytatását szeptembertől az ál­talános iskolákba és a művelő­dési központba tervezik, (aa) PÉCSÚJHEGY közelében lévő kis tóba indult fürdeni tegnap délelőtt egy fiatalember. Hozzá­tartozói azonban hiába várták haza, a víz partján csak a ruháit találták meg. A rendőrség szer­dán búvárok segítségével kez­dett az eltűnt keresésébe. Távhődíj: milliókkal tartoznak Nem tartják megoldásnak az eladósodott bérlők kiköltöztetését A másfél millió forintot is meghaladja egyes fo­gyasztók távhődíjtartozása, a hátralékot fel­halmozók listáját a közös képviselők a közel­múltban kapták kézhez. Az önkormányzati bérlakásban élők adósságai a legmagasabbak, a követelés az esetek zömében behajthatat­lan. A város új programot dolgozott ki az adós­ságok rendezésére. Pécs Néhány fogyasztó több mint másfél millió forinttal tartozik a pécsi távhőszolgáltatónak, derült ki abból a tájékoztatóból, amit a Pétáv Kft. küldött meg a kö­zelmúltban az érintett közös képviselőknek. A legna­gyobb adósságokat önkormányzati bérlakásban élők halmozták fel, vannak azonban olyan lakástulajdo­nosok is, akik 500-600 ezer forinttal tartoznak. Mint azt a pécsi távhőszolgáltató illetékesétől megtudtuk, az önkormányzati bérlakásban élők ­jóllehet a fogyasztók mindössze 4 százalékát teszik ki - halmozták fel a teljes kinnlevőség 44 százalé­kát. Az egy fogyasztóra eső hátralék 13 800 forint, míg egy önkormányzati bérlakásban élő átlagosan több mint 153 ezer forinttal tartozik. A bérlők ellen indított végrehajtási eljárások 96 százaléka eredménytelenül zárul, az érintettek zö­mének vagyona, letiltható jövedelme nincs, a köve­telés behajthatatlan. Magántulajdonú lakások esetében viszont a vég­rehajtás szinte kivétel nélkül eredményes, és több­nyire árverezés előtt sikerül elrendezni a tartozást.- A hátralékot felhalmozó bérlők jelentős része akarja, de nem tudja rendezni a számlát - emelte ki Bókay Endre, a város lakásbizottságának elnöke. A legtöbb adósságot felhalmozókat igyekeznek ala­csonyabb komfortfokozatú, egyedi fűtéses lakásba költöztetni, ahol ha továbbra sem fizetnek, ki­kapcsolják a szolgáltatást. Ez azonban nem mindig megoldás: egy amúgy is hátrányos helyzetű csalá­dot az önkormányzat nem kényszeríthet még rosszabb körülmények közé. Az elnök hozzátette, a tartozások ren­dezésére kidolgoztak egy programot. Eszerint ha egy megüresedett, felújításra szoruló bérlakásra pályázó - az ingatlan rendbe tétele mellett - vállalja az előző lakó hátralékának kifizetését is, akkor - minden befizetett húszezer forint után egy hónappal - a szokásos öt évnél hosz- szabb időre is megszerezheti az ingatlan bérleti jogát. Próbaként a közeljövőben öt-hat lakásnál vezetnék be az újítást. WALD KATA 3/4 részt is átvállalhatnak Legkésőbb jövő évtől az önkormányzat is részt vállal a közüzemi hátralékot felhalmozók adósságának rendezésében. Az erre vo­natkozó átfogó helyi rendeletet a törvény szerint január 1 -jéig kell megalkotni, Pécsett azonban nem kizárt, hogy már idén ősztől bevezetik az új rendszert. A jövedelemhatárokhoz is kötött támogatást a törvény szerint azok igényelhetik majd, akiknek legalább hat hónapos adóssá­guk van, és ennek összege meghaladja az 50 ezer forintot. A teljes tartozás maximum 75 százalékát vállalhatja át a város, a támogatás azonban nem lehet több 200 ezer forintnál. A médiát is támogatni kell PÉCS Vajon a délkelet-európai régió országainak, népeinek hosszú távú, békés egymás mellett éléséért mit tehet a média? Mi több, mennyiben felelős, hogy ez a szóban mindenki által vá­gyott állapot évszázadok vi­szálykodásai után bekövet­kezhessen? E témáról nyílott szerdán konferencia Pécsett. Az öüet a magyarországi német nagykövetségtől származik, és ha­mar partnerre leltek a magyar és a német Külügyminisztérium mellett többek között a Dunántúli Napló szerkesztőségében is. A média a párbeszéd lehetősége, mégpedig manapság az első helyen áll. Erre figyelmeztetett nyitóelő­adásában Wilfried Gruber, Német­ország nagykövete is. Előző állo­máshelye Belgrád volt, ott szolgált az 1999-es NATO-hadműveletek idején is.- Volt alkalmam megtapasztalni a média negatív hatását minden es­te, amikor leültem a híradó elé, és láthattam-hallhattam miképp mér­gezik az emberek fejét. De ugyan­akkor ennek az ellenkezőjével is ta­lálkoztam, a háborús vidékeken, Koszovóban és Montenegróban, ahol fiatal tanárok nem hagyták magukat befolyásolni, és kibeszél­ték magukból, amivel nem tudtak egyetérteni. Szó esett arról is, hogy az Euró­pai Unió várható bővülésével fur­csa helyzetet teremthet az, ha az EU-határ Szlo­véniáig és Ma­gyarországig húzódik majd. Wolfgang Gru­ber szerint a médiának ab­ban lesz, sőt: már van ma is óriási szerepe, hogy nyilvánva­lóvá tegye, ez a „határmódosulás” nem kizárást jelent. A kapcsolatok­nak nem pusztán kétoldalúaknak, hanem többoldalúaknak kell lenni­ük, illetve azzá kell fejlődniük. Hans-Peter Annen, a berlini Kül­ügyminisztérium munkatársa vá­zolta az EU által 1999 júniusában elfogadott Stabilitási Egyezményt, amely a délkelet-európai térség biz­tonságát és „rehabilitációját” szol­gálja, szakértelemmel és sok milli­árd euróval. Ami ebből a médiát érinti: ugyan a térségben észlelhető a javulás, ám a sajtó emberei ma is sokszor gazdasági függőségben, és nem éppen profizmusra valló kö­rülmények között kénytelenek dol- gozni. Ezen is változtatni kell, m. k. Újabb pályázat dönthet az Apolló moziról PÉCS Továbbra sincs végleges döntés a pécsi egykori Apolló mozi jövőbe­ni hasznosításáról, a közgyűlés mai ülésén egy újabb pályázat ki­írásáról dönthet. Kiderült ugyan­is, hogy egyik korábbi javaslat sem nyerte el az illetékesek tet­szését. Bár több elképzelés is szóba került, mégsem született döntés az egykori pé­csi Apolló mozi valamiféle hasznosítá­sáról, így egy újabb pályázat hozhat eredményt. Amint arról lapunk is be­számolt, három öt­B let is érkezett a köz­gyűlés illetékes bi­zottságaihoz: egy fővárosi kft. kölyök- parkot alakított vol­na ki a nagy belma­gasságú épületben, egy holland érdek­zat építene, míg egy pécsi csoport az Apolló mozi újraélesz­tésére készített átfogó terveket. Gonda Tibor, a pécsi közgyűlés gazdasági, tulajdonosi és vállalkozási bizottságának elnöke lapunknak el­mondta, a javaslatok egy része kidol­gozatlannak tűnt; de az is szóba ke­rült, lehet-e konkurenciát teremteni a városi tévé által működtetett Uránia mozinak. A gazdasági bizottság ezért egy újabb hasznosítási pályázat kiírása mellett döntött, amelyről a közgyűlés mai ülésén születhet végleges határo­zat. Gonda Tibor kifejtette: a pályázat teljesen nyílt, azaz a mostani ajánlat­tevők is indulhatnak rajta, így lehető­ségük nyílik az ötletek további ponto­sítására is. A benyújtási határidő vár­hatóan augusztus vége lesz. A közgyűlés 2000-ben egy, az in­gatlanértékesítésről szóló pályázatról határozott. Ezt akkor ki is írták, az el­járást azonban érdeklődés hiányában eredménytelennek kellett nyilváníta­ni. Mint megtudtuk, különleges hasz­nosítási feltételek most sincsenek, azonban a kiírás szerint a bírálók a fel­újítás időtartama, a jövendő funkció, a bérleti díj vagy vételár mértéke és kifi­zetésének módja alapján súlyoznak a beérkezett ajánlatok között. (Háttér, előzmények: unvw.dunantulinapb.hu) NYAKASZ. A PÉCSI GYERMEKKLINIKÁN, az ambulancia felújítása során a közelmúltban a kardiológia is új hely­re költözött. Az új épületszárnyban tágasabb, megszépült és klimatizált helyiségben fogadják betegeiket. FOTÓ: MÜLLER ANDREA Ipari parkot terveznek Szigetvár A város délkeleti részén közel 24 hektáros terüle­ten kíván ipari parkot lét­rehozni az önkormányzat. Az ehhez szükséges sza­bályozási tervet a közel­múltban már elfogadta a képviselő-testület. Keres­kedelmi, szolgáltató és egyéb ipari vállalkozások megtelepítése, egyben munkahelyteremtés a cél. A közelmúltban a meg­valósítás érdekében újabb lépések történtek. Részint megkezdődött a terület előközművesítése, össz­hangban a városi szenny­vízcsatorna-hálózat kiépí­tésével. Az ipari park léte­sítéséhez különböző szak- hatósági hozzájárulások szükségesek, ezeket is megkapta már a polgár- mesteri hivatal. A követke­ző, nem könnyű feladat a területen föld-, illetve te­lephelytulajdonnal rendel­kezők támogató nyilatko­zatának megszerzése. M. A. Köztisztviselők napja - zárt hivatalok Baranyai körkép Hétfőn, július 1-jén, a Köz­tisztviselők napján munka­szünet lesz az állami, önkor­mányzati hivatalokban. Tavaly óta munkaszüneti nap a köztisztviselők számára július elseje. A Baranya Megyei Ön- kormányzat ezen a napon zárva lesz, mint ahogy illetékhivatala is. Hasonló a helyzet a Közigaz­gatási Hivatallal, a két intéz­mény dolgozói ma Kölkeden ünnepelnek. Nem lesz félfogadás hétfőn a Pécsi Polgármesteri Hivatalban sem. A munkaszünet érinti a hi­vatal valamennyi részlegét, azaz a Kossuth téri irodákat, a Szigeti úti adóirodát, valamint a területi szociális központokat is. A hiva­tal több mint háromszáz dolgo­zója a Rácz-tanyán köszönti a Köztisztviselők napját. Hétfőn valamennyi polgár- mesteri hivatal szünetelteti a munkát. Ezen a napon nem le­het nyugdíj- és társadalombizto­sítási ügyeket sem intézni. Zár­va tart az APEH is. M. A. Interjú: a szeretett föld és a magyar örökség díj A professzor ismét a ringbe száll A Magyar Örökség Díj különösen kedvessé lett dr. Andrásfalvy Bertalan számára, hiszen most első alkalommal a határokon túl, Nagyváradon adták át, s ezúttal részesítették posztumusz­díjban Ady Endrét is. A neves pécsi néprajztudóst és exminisz- tert inspirálja a díj. DN: - Valóban inspiráló még Ön számára egy kitüntetés?- Hogyne volna az. Ma hajnal­ban például sokkal jobb kedvvel kaszáltam a kert végében az állig érő füvet. DN: - Komolyra fordítva a szót: úgy hallom, fontolgatja, hogy visszatér a politikába?- Való igaz. Annyira kapacitál­nak, hogy fölyállaltam, megpró­bálok bejutni az őszi választások idején a megyei közgyűlésbe. DN: - Hiányzik a képviselőség?.- Az éppen nem. Mint ahogyan nem kívánnék többet a Parlament­ben sem ücsörögni, a gombokat nyomogatva. Ilyesfélékre nincsen már időm, hiszen az ember sem­mi mást nem tud csinálni mellet­te, lekötik azok a tennivalók, amikhez nem ért, és kedve sincs. DN: - Akkor mi a cél?- Mindig végeztem háttérmun­kát, s ma egyre inkább úgy gon­dolom, hogy a pártjavaslatok, el­képzelések mögött komoly tudo­mányos megalapozottságnak kell lennie, mert különben mindegyi­ket könnyedén lesöprik az asztal­ról. Különösen az unió közeledé­sekor, amikor nem hónapokra vagy évekre, hanem emberöltők­re szóló döntéseket kell hozni. Ezért néha az sem árt, különösen a nehéz helyzetekben, ha az em­ber maga is részt vehet a politika­csinálók vitájában, s véleményt mondhat bizonyos kérdésekben. DN: - Most ilyen nehéz a helyzet?- Bizonyos értelemben igen. Kü­lönösen a magyar agrárium jövője, és az oktatásügy dolgai aggaszta­nak. Az illetékes miniszter a minap azt mondja, hogy a kisiskolákat meg kell szüntetni, s inkább korsze­rű iskolabusszal, számítógépekkel felszerelt iskolákban tanuljanak a gyerekek. A dolog persze nem üyen egyszerű és nem is igaz, csak igaz­nak tűnik. Ugyanis nincs hiábava­lóbb idő annál, mint amit az ember az utazással tölt, másrészt a kisisko­la minden nagy iskolánál többet tud nyújtani, ha a tanár megfelelő. DN: - Az agrárium sínen van?- Hallotta biztosan, hogy mit találtak ki az unióban. A távlati ag­rárkoncepciójuk* szerint Észak-Eu- rópa az egészségnek és a bioturiz­musnak a vidéke, a mediterrán dél a nyaralóövezeteké, az éléskamra­szerep, a mezőgazdasági termelés pedig a keleti országok előjoga lesz. Előállíthatjuk a fogyasztói vi­lág számára a nyersanyagot. Eh­hez kell tehát már ma a nagybir­tok, ehhez kell a farmok felső ha­tárait felemelni, és ezért kell tör­vénybe mondani, hogy a nem ter­mészetes személyek is vásárolhas­sanak földet. DN: - És ez olyan nagy baj?- Hát mért ne volna az. Hová lesz így a nagy álom, a kert-Magyar- ország? A mi földünk, ez a kárpát­medencei müiő a minőségi terme­lésre való és nem tömegtermelésre. DN: - Ebben a témában egy nagy volumenű kutatást kezde­nek az Ön vezetésével.- Ne kérdezze, hogy mennyit, de meglehetősen sok pénzt kap­tam arra, hogy, mint „iskolaterem­tő professzor” folytathassam azt, ami az álmom. Úgy kellett rábe­szélni, de a tanszék érdekében föl­vállaltam a nagyszabású kutató­munkát. DN: - Rábeszélni kellett?- Mert utálom az adminisztráci­ós munkát, s ez bizony nagyon av­val jár. Viszont igent mondtam, mert azt végezhetem amit szere­tek, és végső soron e hároméves kutatói program keretében korsze­rű komputerekkel, egyéb eszkö­zökkel is fel tudjuk majd szerelni a néprajztanszéket. KOZMA FERENC Dr. Andrásfalvy Bertalan Andrásfalvy Bertalan a pécsi egyetem néprajzi tanszékének alapítója, az el­ső szabadon választott kormány kul­tuszminisztere 1931-ben született, Sopronban. Nős, gyermekei Péter (1966), András (1967) és Bertalan (1970). Két cikluson át a Magyar Néprajzi Társaság elnöke, vezette a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályát, dolgozott az MTA Néprajzi Kutatóintézetében is. A Bibó Emlék­könyv (1980) egyik társszerzőiéként került a politika ellenzéki mezsgyéjé­re, 1988ban az MDF tagja, majd kü­lönféle politikai tisztségviselője, éve­kig a párt megyei elnöke. Hosszúhe- térryben lakik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom