Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-27 / 173. szám

6. OLDAL GÖRCSÖNY B E MUTATKOZIK 2002. JÚNIUS 27., CSÜTÖRTÖK Görcsöny összefogott A jelenleg itt lakók szerint rendkívül nehéz volt tíz évvel ez­előtt a falut összefogni, ugyanis az őslakosok és az újonnan betelepülők között a kilencvenes évek elején nagy volt az el­lentét. Az évekkel ezelőtt elkezdődött „békítési” akció ered­ménnyel járt, ma már mindkét településrész lakóinak többsé­gére jellemző, hogy többnyire egymást segítve dolgoznak a közös célok megvalósításáért. Először a szemétlerakót építették meg, ezt tartották a legfontosabb feladatnak. Addig ugyanis a sze­metet elszállították a faluból, a költség meg csak emelkedett, a takarékosság jegyében tenni kel­lett valamit. Aztán következett a A LAKOSSÁG SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA 1930 1980 2000 H gépkocsiparkolók kialakítása a templom és a temető előtt - ez a beruházás is régi kívánsága volt a falu lakóinak. Nem sokkal ez után a polgármesteri hivatal mö­gött raktárt, garázst, valamint két vendégszobát alakítottak ki, ezek után már volt lehetőség a falu tu­lajdonában lévő egytonnás kiste­herautó biztonságos tárolására. A gépkocsi fontos szerepet tölt be a falu életében, hiszen a járművel végeznek minden közösségi szál­lítási tevékenységet. Munkája akad bőven: a szinte folyamatos önkormányzati építkezések anyagellátását a teherautóval lát­ják el. A polgármester, Grünwald Gé­za a két településrész együttmű­ködésének szép példájaként em­líti a gázprogramot. Amikor híre ment, hogy Görcsöny is ré­szese lehet a földgáz nem kis költséget je­lentő 'nevezeté- ” sének, ezt a lakosság szinte egy emberként megszavazta. A szol­gáltató ugyanis csak akkor volt hajlandó beruházni, ha az itt lakó polgárok több mint fele befizeti a 96 ezer forintos hozzájárulást. Az önkormányzat 10 ezer forinttal Pécs flagyarsarlés 6 Kozármisleny o Személy Pécsudvard \.,o |- nww.j Egerág Lothárd _ Rpnenve Pogány f Peterd „ ^ ° S*lvás Szőkéd o o ° GÖRCSÖNY 9.i Kisherenö —---------------Szó1'“ : Keszö ^A ranyos- gadány 6 ö o:" Gyöd Kökény / támogatott minden igénylőt. A 15 százalékos közműfejlesztési dí­jat is leszámították a költségek­ből, így azután valamicskét csökkent az összeg. A polgár- mester, miközben megköszönte a la­kossági együttmű­ködést, azt is el­mondja, hogy újabb nagy akcióba fog­nak az elkövetkező években, ami szin­tén igényli majd az összefogást. Szeret­né, ha a szintén nem kevés áldoza­tot igénylő beruhá­zás mielőbb megva­lósulna, hiszen az európai uniós csat­lakozásunkig a tele­püléseknek a kö­zösség igen szigorú környezetvédelmi előírásainak is meg kell felelniük. A szépen gyarapodó faluban sok a fiatal A FALU TÖRTÉNELME A legújabb kutatások, valamint földmunkáknál talált temetkezési maradványok bizonyítják, hogy a település már a kőkorszakban is lakott hely volt. Egy 1291-es ok­mány már Görcsönyként említi. A középkorban mezővárosi ran­got kapott. A török hódoltság után a domonkos szerzetesek, később jezsuiták kapták meg, majd a Mihálovics, később a Benyovszky grófok birtokává vált. A FALU GAZDÁI. A polgármester Grünwald Géza (69 éves), alpol­gármester dr. Endrédi Gyula (63, nyugdíjas állatorvos). A képviselő- testület tagjai: Gadó Márta (45, jogi szakokleveles családvédő), Kajdon Tibor (52, gépkocsivezető), Ktinkó Gyula (37, pedagógus), dr. Koós Zsuzsanna (54, háziorvos), Pfaff Antal (71, nyugdíjas raktáros), Pohnert Jánosné (45, vezető óvó­nő), Szabó Gézáné (50, pedagó­gus), Thán Csaba (36, raktáros) és Orsós József (32, gépkocsivezető). A körjegyző dr. Gellértné dr. Kugler Anna. A női kórust Madari Antalné, a sportegyesületet Gadó Márta vezeti. A sakk-klub vezetője Dömös Géza, a nyugdíjasklubé Horváth Alfrédné. A Bamba Klub nevű civil szerveződés Sz. Koncz István összeállításában a település­ről egy monográfiát (Villa Gere- chen) is megjelentetett. A Dorottya Táncegyüttes vezetője Mang Jánosné, az egyházközösséget Koós Zoltán irányítja, a katolikus pap Horváth Sándor. _____________■ gö rcsöny. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a görcsönyi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor Lesz művelődési ház A jövő terveiről szólva leginkább egy új műve­lődési ház megépítése kerül említésre. Az eh­hez szükséges építési anyag nagy része (kö­rülbelül 61 százaléka) egy régi magtár lebon­tásával rendelkezésük­re áll, a szakmunkás- gárda - mint ahogy a legtöbb önkormányzat által fizetett fejlesztés­nél - a helyi vállalko­zókból verbuválódik. A helyi testület úgy látja, nem is érdemes a kö­zösségi ház megépíté­sére pályázni, ugyanis nagy lélekszámú tele­pülésként állami támo­gatáshoz csak ritkán juthatnak tő, a falu meg rendelkezik olyan, hozzá. Éppen ezért csak saját fi- mindenre kész, univerzális szak- nanszírozású beruházáson gon- emberekkel, akikkel az építkezés dolkoznak, ehhez próbálják a hatósági előírások betartásával, megteremteni a forrásokat. Az a törvényes keretek között meg­építőanyag jórésze előteremthe- oldható. ____■ A XIX. század elején épült barokk templom A kapcsolat erősödik Görcsönynek két német telepü­léssel van hivatalos kapcsolata, Waiblingennel és Breitenbrun- nal. Ez utóbbi bajor kisvárossal már hét éve szoros az együttmű­ködésük. A német testvérfalu polgármestere, Alfons Biber a ta­valyi görcsönyi látogatásuk alkal­mából elmondta, hogy a bara­nyai falu jelenti számukra a leg­szorosabb együttműködést, hi­szen jobbára már családok van­nak kapcsolatban egymással. Nagyra értékelik a magyarok vendégszeretetét, szívesen jön­nek ide, mert érzésük szerint ba­rátok közé érkeznek. Ezt nyu­godt szívvel kijelenthette a bajor polgármester, hiszen a hét éve tartó kölcsönös látogatások, kö­zös programok olyan mértékben összekovácsolták a két település lakóit, hogy már a hivatalos láto­gatáson tóvül is összejönnek a családok. A bajor polgármester szerint a minőségi változás akkor következik majd be, amikor Ma­gyarország belép az Európai Uni­óba, hiszen akkor már a magyar életminőség is hasonló lesz a ba­jorokéhoz, s ennek ők nagyon örülnének. A kapcsolat nagysze­rűen fejlődik. A görcsönyiek „csapata” nemrégiben járt a bajor kisvárosban, újabb évekre szóló együttműködésről kötöttek meg­állapodást. MAGYARSARLÓS BEMUTATKOZIK Közösségi ház lesz Magyarsarlóson A Pécstől alig 10 kilométerre lévő faluban a kilencvenes évek elején szinte minden alapvető közszol­gáltatás hiányzott - az áramon kí­vül. Az önkormányzati utak 40 százaléka felújításra várt, járdá­kat is építeni kellett. 1991-ben ki­tisztították az árkokat, valamint az állandóan árvízzel fenyegető patak medrét. Három évvel ké­sőbb kiépítették a vezetékes ivó­A FALU NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA fő 660 vízhálózatot, a bevezetéshez a la­kosságnak csak 13,5 ezer forinttal kellett hozzájárulni. Ugyanebben az évben megépült a ravatalozó, a temetőhöz vezető utat pedig szi- pirendre került, az út az alatta hú- lárd burkolattal látták el. 1997- zódó elhagyott pincéktől üreg­ben vezetékes gázt kapott a falu, süllyedt, tömedékelni kellett, a csőrendszer lefektetését hét . - Amint az a fentiekből kide- környező településsel közösen fi- rül, nagyon sokat sikerült pótol- nanszírozták. Ismételten tisztíta- nunk elmaradásunkból - mondja ni kellett a patakmedret, hiszen 1996 májusában árvíz volt a faluban, a munka nem tűrt halasz­tást. A polgármesteri hi­vatalt is felújították, erre pályázati pénzeket is kaptak. Három évvel ez­előtt kezdték el a volt is­kolaépület felújítását, az idén szeptemberben ad­ják át, közösségi ház­ként működik majd. Az elképzelések szerint itt oktatásokat, foglalkozá­sokat, kisebb rendezvé­nyeket tartanak majd. Az esőzések miatt meg­lazult partfalakat is meg kellett a polgármester, Pataki Zoltán. - erősíteni, erre kaptak központi tá- A jövőben is van feladatunk bő- mogatást. A pincék feltárása is na- ven. Mindenekelőtt a csatorná­A meglazult partfalakat is megerősítették «0 Máitonfa < „i* Ö / Szilágy Bogád 0- ° .Romonya Nagykozár s Berkesdö D \ MAGYARSARLÓS öaend q • Hásságy zást kell a faluban megvalósíta­nunk, erre már van elképzelé­sünk, hiszen a több faluval együtt megvalósítandó beruhá­zás tervei elkészültek, állami tá­mogatás igénybevételére azon­ban még nem adtunk be pályáza­tot. A kultúrház felújításához is pénzt kell szereznünk. Erre az épületre nagy szüksége van a fa­lunak, hiszen a településen há­rom nemzet (magyar, horvát és német) él, a kulturális örökségek megőrzésére majdan alakuló együtteseknek a működésre pil­lanatnyilag nincs lehetőségük. A FALU TÖRTÉNELME A feltevések szerint adózó sarlós parasztok lakhelye volt a falu, amely a XI. század fordulóján Veszprém- völgyi apácák, majd 1224-től a Pécsváradi Bencés Apátság birtoka. A XIV. század első felétől önálló plé­bánia, népessége a török hódoltság idején sem szó­ródott szét. A XVIII. században horvát majd német te­lepesekkel kiegészülve a lélekszám eléri a 600 főt, majd csökkenésnek indul. A világháborúkat, kitelepítéseket szeren­csésen vészeli át. Irányítását tekintve hol önálló, hol más községek­hez kapcsolódik az utóbbi évtizedekben. A rendszerváltás az eddigi jelek szerint egy kiegyensúlyozott fejlődés lehetőségével kecsegteti. Egyesület alakult ■ A település lokálpatriótái már rég- lasztották Füller Attilát. Természe- óta gondolkoznak egy olyan szer- tesen azt nem lehetett várni, hogy a vezet létrehozásán, amely foglalko- rövid három hónap alatt már ered- zik a falu kulturális örökségével, a ményt tudnak felmutatni, ám az el- faluszépítéssel, a településrende- képzelések megvalósítása már el- zéssel - vagyis minden olyan tévé- kezdődött. Elhatározták, hogy be- kenységgel, amely a község fejlesz- kapcsolódnak a teleház-mozga- tését, átalakítását érinti. Hosszas lomba, a számítógép-hálózat kiépí- vajúdás után az idén márciusban tésére pedig igénybe veszik a létre­meg is alakították a Magyarsarló- hozáshoz szükséges állami tá- sért Egyesületet, elnöknek megvá- mogatást._________________________■ A KÖZSÉG TEMPLOMÁT a 70-es években kívül-belül renoválták, az önkormányzat hozzájárult a tatarozáshoz. Az 1700-as évek végén ké­szült katolikus egyházi épület azonban ismét felújításra szorul. A tető- szerkezet megerősítése nem tűr halasztást, ugyanis szeles időben a le­hulló cserepek a temetőbe igyekvő emberek testi épségét veszélyezte- tik. Az idei költségvetésben félretettek pénzt a tető felújítására. ■ A falutörténelmet kutatja Azt mondja Haál Kálmán, hogy ő bizony semmi szín alatt nem válik meg szülőfalujától, no meg a szülő­házától, holott télen a jobb komfort­adottságokkal rendelkező mohácsi társasházába költözik át, de alig várja a tavaszt, hogy ismét visszajö­hessen a madárcsicsergéstől han­gos erdőszéli családi fészekbe. Pe­dig sok helyen megfordult a megyé­ben, volt már néptanító Mária- kéménden, Berkesden, Szárászon és Geresdlakon, de amikor lehető­ség kínálkozott a magyarsarlósi ta­nítói állás betöltésére, egy pillanatig sem gondolkozott. A faluban akko­riban a tanító volt a mindenes, a gyermekek okításán kívül vezette a könyvtárat, s a tanácsi kirendeltség A tanító úr díszpolgári címet kapott ügyei is hozzá tartoztak. Sokáig persze itt sem maradhatott, körze- tesítették az iskolát, 1978-ban már Olaszon tanított, onnan ment 1986- ban nyugdíjba. A lányoktól puszit kapok, a fiúktól meg parolát - mondja nevetve a hetvenes évein túl szívpanaszokkal küszködő pe­dagógus, visszaemlékezve tanítvá­nyaira. Elvárta, sőt biztatta is a ne­bulókat, kérdezzenek bátran, csak így tanul a gyerek, mert bizony, ha ő kérdez, annak érdemjegy az ára, s az ismeretek hiányának súlyos kö­vetkezményei lehetnek. A falu máig egyetlen díszpolgára tevékeny ember, korrepetál gyer­meket, de legszívesebben a kertjét ápolja. A falu felvirágoztatásáért mindent megtenne, számítanak is rá a kulturális élet fellendítésében. Mostanság a település történelmé­nek írásos emlékeit kutatja. A TELEPÜLÉS GAZDÁI. A falu polgármestere immár három ciklu­son keresztül Pataki Zoltán (37 éves főfoglalkozású polgármester), alpolgármester Hendinger János (44, kőműves vállalkozó). A testü­let tagjai: Dukai Róbert (34, vállal­kozó), Dukál Zoltán (31, vállalko­zó), Frőtich György (44, mezőgaz­dasági ágazatvezető) és Molnár At­tila (36, hentes vállalkozó). A kör- jegyző dr. Ásvány Lajos. __________■ ma gyarsarlós, dunantulinaplo. hu Az összeállítás a magyarsarlósi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom