Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)
2002-06-16 / 162. szám
2002. JÚNIUS 16. GAZDASÁG Mater: alma? Szokták néha mondani, hogy nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. No de mi van akkor, ha a nagybetűs Életben olykor már nemhogy a megszerzett tudást, hanem magát az iskolát sem fogadják el? Egyre több cég ugyanis úgy keres munkatársakat, hogy előre kijelenti: szóba sem áll azokkal a jelentkezőkkel, akik bizonyos - szerintük gyengébb színvonalú - tanintézményekben végeztek. • A cégek már régebben is igyekeztek megszűrni a jelentkezőket, ám az utóbbi egy évben már nyíltan ki is mondják, hogy egyik vagy másik iskola növendékeiből nem kérnek, s csak bizonyos egyetemek vagy főiskolák végzősei közül hajlandóak válogatni.- Ez a szempont főleg a speciális szaktudást kívánó pozíciók esetében érvényesül - jelentette ki Deák Andrea, a Take It Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezetője. - Ilyenek a mérnökök, az informatikusok, a pénzügyi szakemberek. Persze, a válogatásnak sokféle szempontja lehet. Mivel Magyarországon nagyon sok a főiskola, értelemszerű, hogy az egyetemi diploma többet ér. Viszont az egyetemek között is vannak lényeges különbségek, hiszen egy külföldi intézmény mégiscsak jobban mutat. Persze, a cégek azt is megnézik, hogy az illető Párizsban végezte tanulmányait, vagy egy angliai falucskában... Egy szó mint száz: a szelekciónak sokféle szintje létezik. A legtöbb rossz tapasztalat a főiskolán végzett levelező tagozatos végzősökkel kapcsolatban halmozódott fel. Az ő diplomáikat kiállító intézményekben ugyanis általában elég lazák a feltételek: van, ahová akár tíz évig is lehet járni, konzultációk pedig havonta csak egy-két alkalommal vannak.- A szakembereket kereső vállalatok egyre inkább a hagyományokkal rendelkező, régi iskolák végzőseit részesítik előnyben - mondta Deák Andrea. - Ha valaki például elvégzi a Pénzügyi és Számviteli Főiskolát, jóval nagyobb az esélye az elhelyezkedésre, mintha csak egy pénzügyi szakot végzett volna el valamelyik egészen más profilú vidéki felsőoktatási intézményben.- Amerikában illetve Nagy-Britanniában évente nyilvánosságra hozzák, hogy az egyes egyetemekről, főiskolákról hányán helyezkednek el és milyen fizetésekért - állítja Fazekas Zsolt, a Hill International Kft. ügyvezető igazgatója. - Jó lenne, ha ez a gyakorlat nálunk is meghonosodna, s akkor kiderülne, hogy melyik intézménynek van presztízse. Mi sohasem írjuk bele egy hirdetésbe, hogy ki ne jelentkezzen, de a válogatási szempontok ettől még működnek. Úgy tűnik, a Hill igazgatója nyitott kapukat dönget, hiszen nemrégiben a Magyar Rektori Konferencia úgy döntött, hogy még idén elkészítik a hazai felsőoktatási intézmények rangsorát. Ez ugyan az USA-ban és Nyugat-Európában minden évben vitát vált ki, de a Newsweek és a Spiegel mégis mindig elkészíti a maga rangsorát. A szakemberek óvakodnak megnevezni a gyengébb minősítésű iskolákat, mondván: ha konkrétan elárulnák, kikről beszélnek, az érintett intézmények azonnal pert akasztanának a nyakukba a jó hírnevük megsértése miatt. A „feketelista” azonban létezik, s ha valaki karriert szeretne építeni, annak azt tanácsolják: már a felvételi előtt érdeklődjön fejvadász cégeknél, személyzeti tanácsadó vállalatoknál, hogy az adott iskola diplomája mennyit ér az álláspiacon. A nem sokat érő diplomák megszerzésébe ölt pénz elvesztése fölötti bánatnál ugyanis még keserűbb lehet az elvesztegetett évek miatt érzett fájdalom. D. T. Szerettük volna megtudni a vállalatok által kevésbé kedvelt iskolák véleményét is, ám az intézmények vezetői nem óhajtottak nyilatkozni. Egyikük annyit azért elismert: lehet, hogy elméleti szinten nem versenyezhetnek a nagy múltú intézményekkel, de a gyakorlati tapasztalatok terén a náluk távoktatással tanulók előrébb járnak. A hölgy szerint a cégeknek nem előítéleteik, hanem a jelentkezők valós tudása alapján kellene szelektálniuk. Am ezt a véleményét - névvel - később ő sem vállalta. A jó magyar bornak is kell a cégér ■ Évente legalább 300-500 mülió forint szükséges közösségi bormarketingre - jelentette ki Zilai Zoltán, a Magyar Szőlő- és Borkultúra Kht. ügyvezető igazgatója. Mint mondta, a közösségi marketingre fordított pénzt nem támogatásként, hanem befektetésként kell felfogni, mivel üzleti lehetőségeket és munkahelyeket teremt a magyar szőlő- és borágazatban. Az elmúlt években belföldi közösségi bormarketingprogramok nem indultak, így erre forrásokat sem biztosított az állam, a külföldi bormarketingre pedig mindössze néhány tízmillió forint jutott évente. A külpiaci verseny egyre élesebb, és a belföldi eladásokat is csak akkor lehet növelni, ha az ágazat anyagi támogatást kapna az eladások ösztönzésére. Magyarországon az éves borfogyasztás átlagosan 30-32 liter fejenként, ám ez az ügyvezető igazgató szerint még növelhető néhány literrel. A borágazat belföldi árbevétele évek óta 70-80 milliárd forint körül mozog, a kivitel pedig mintegy 20-24 milliárd forintot tesz ki. A magyar bor ismertségének javulása érdekében évek óta megrendezik a Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivált. Az idén szeptember 7-17. között lesz. A fesztivál kiemelt célja a pezsgő népszerűsítése, ugyanis az idén 120 éves a Budafoki Törley Pezsgő Pincészet. Topmenedzser ■ Magyar cégvezető is szerepel azon a listán, amelyen a Business Week üzleti hetilap az ötven legjobb európai vállalatvezetőt gyűjtötte össze. A Richter Gedeon Gyógyszergyár menedzsere négy másik kelet-európai - két orosz és két lengyel vezetővel együtt került fel a The Stars of Europe nevű rangsorba, a menedzserek kategóriájában olyan társaságba, mint a L’Oreal, a Marks&Spencer, a Ferrari és a Suez első emberei. Bogsch Erik 1992-ben vette át az akkor súlyos, évente 30 millió dolláros veszteséggel, illetve adósságokkal küzdő gyógyszergyárat, s már 1993-ban nyereségessé tette. Azóta évente átlagosan 20 százalékkal növeli a vállalat profitját. A tavalyi évben a cég nyeresége csaknem 87 millió dollár volt. HÍREK Meg kell tanulnunk pályázni ■ Az Európai Unió által készített felmérés szerint a magyar iskolarendszernek nem erőssége a problémamegoldás, a munkaerő mobilitását pedig akadályozza a nyelvismeret hiánya - hangzott el egy, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általi oktatási-szakképzési szemináriumon. Várhelyi András, a BKIK oktatási osztályvezetője szerint az uniós támogatások megszerzéséhez meg kell • tanulni pályázni. Az elmúlt időben csaknem egy- milliárd euró támogatástól esett el hazánk amiatt, hogy nem megfelelő pályázatot nyújtott be. Időt nyerő egyéni vállalkozók ■ Jövő év február 15-ére tolódhat ki a vállalkozói igazolványok megújítására vonatkozó, június 30-ai határidő, mivel ezt a megoldást a parlamenti pártok is támogatják. A törvénymódosításra azért van szükség, mert már most látható, hogy a vállalkozói igazolványok megújítására szabott június 30-ai határidőt nem lehet betartani. A je- j lenleg hatályos törvény szerint a 2000. november 1-je előtt kiadott vállalkozói igazolványok érvényessége 2002. június 30-án megszűnik. A kamarák helyett az okmányirodákon lehet megújítani a vállalkozói igazolványokat, viszont sok vállalkozó ezt még nem tette meg. Népszerű a vasárnapi vásárlás ■ Tovább nőtt a hétvégi bevásárlás népszerűsége. A GfK Piackutató Intézet adatai szerint 2001-ben a napi fogyasztási cikkek vásárlásából 4 százalék jutott vasárnapra, szemben a tavalyi 3 százalékkal. Ráadásul a vasárnapi vevők az átlagosnál többet is költenek. Az élelmiszerek és háztartási vegyi cik■ kék beszerzésének legerősebb napja országosan a péntek. Az egyes bolttípusoknál jelentős eltérések tapasztalhatók: a hipermarketekben a péntek és a szombat egyformán forgalmas, az önálló kis boltokban pedig szombaton költenek a legtöbbet a vásárlók. Csökken a járulék- és adóteher ■ A kormány a következő két évben 1,5-2 százalék- ponttal tervezi csökkenteni a társadalombiztosítási járulékok kulcsait - jelentette be Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter. Hozzátette: két lépésben eltörlik a fix összegű egészségügyi hozzájárulást, a magánnyugdíjpénztárakhoz befizetett tagdíj mértékét pedig 6-ról 8 százalékra emelik. A személyi jövedelemadó kulcsait a kormány két lépésben mérsékeli: 2003-tól óvatosabban, 2004-ben pedig radikálisabb ütemben. Veszprém: leáll az IBM-üzem ■ Szeptemberben megszüntetik a Videoton Holding Rt. veszprémi gyáregységét, mert az IBM nem folytatja tovább a számítógépekbe való merevlemezfejek gyártását. Ez az üzletág az IBM számára már két éve veszteséges, így eladták a Hitachinak - a japánok viszont nem tartanak igényt a veszprémiek munkájára. A Videoton vezetősége jelenleg keresi azokat a megoldásokat, amellyel - esetleg más jellegű technológia gyártása mellett - megtarthatnák a munkaerő egy részét. Dióssy László, Veszprém polgármestere soron kívüli találkozót kért a gazdasági minisztertől, hogy tájékoztassa a kialakult helyzetről. INGATLAN Kereshetünk is a támogatott lakáshiteleken Jelzáloglevél kamattámogatásos* Kiegészítő kamattámogatásos** Piaci kamatozású*** Szabad felhasználású Kölcsön futamidő 10 óv 20 év futamidő 10 év 20 év futamidő 10 év 20 óv futamidő 10 év 1 millió Ft 2 millió Ft 5 millió Ft * 11791 Ft 7726 Ft 23 582 Ft 15 453 Ft 58 956 Ft 38 623 Ft 5 ÉVES KAMATPERIÓDUSS/ *** 16,C 9651 Ft 5541 Ft 19 303 Ft 11082 Ft 48 257 Ft 27 705 Ft a (4%) ** 2,99% KAMA! |% KAMAT + 1% KEZELÉSI 17138 Ft 13 861 Ft 34 275 Ft 27 723 Ft 85 688 Ft 69 307 Ft r + ú99% kezelési költse KÖLTSÉG 18150 Ft 36 300 Ft 90 749 Ft :g Az, hogy az állam a használt lakások vásárlására is nyújt támogatott hiteleket, nemcsak a lakásra vágyó emberek fantáziáját, hanem a befektetőkét is megmozgathatja. Ennek egyik oka, hogy az államilag támogatott hitelkamat jóval az infláció mértéke alatt van. Még az is előfordulhat, hogy kevesebbet kell visszafizetnünk, mint amekkora összeget felveszünk. ■ Ha az éves inflációt 9 százaléknak vesszük és összehasonlítjuk a hiteleknél alkalmazott 4-5,25 százalékos kamattal (hozzáadva a 2 százalékos kezelési költséget is), köny- nyen belátható, hogy célszerű a hitel adta lehetőséget kihasználni, mivel betett pénzünk kamatánál „olcsóbban” juthatunk hitelhez. Ez éves szinten 2- 3%-os „nyereséget” jelent. Ráadásul az adótörvény 2002. január 1-jétől hatályos szövege szerint a törvényben meghatározott lakáscélú felhasználásra felvett hitel adósaként szereplő magánszemély az adóévben a tőke, a kamat és a járulékos költség törlesztéseként megfizetett, hitelintézet által igazolt összeg 40 százalékát, de maximum 240 ezer forintot a befizetett adójából levonhat. Ennek ismeretében és alkalmazásával olyan helyzet áll elő az államilag támogatott hitelek esetében, hogy a felvett hitel összegénél kevesebbet kell visszafizetni. Azaz magyarán: nem fizetünk kamatot, sőt a tőke összegénél akár 20 százalékkal kevesebbet kell visszafizetni (optimális esetben 4,5 millió forint felvétele esetén). Ez a kvázi „negatív kamat” figyelemfelkeltő, viszont nem árt óvatosan kezelni a kérdést, mert az adótörvény módosítása változtathat a számításokon. A lakáshitelpiacot ösz- szegezvén a továbbiakban az egyes hitelkonstrukciókat ismertetjük. Az egyik legkedvezőbb kondíciójú hitel a jelzáloglevél-kamattámogatás mellett igényelhető lakáscélú hitel. Ez a hitel a konstrukcióban részt vevő kereskedelmi bankoknál igényelhető, de az FHB Rt. refinanszírozza. A hitel lakás vásárlására, építésére, bővítésére és korszerűsítésére igényelhető, minimum 1 millió forint, maximum 30 millió forint összegig, a fedezetül felajánlott ingatlan hitel- biztosítéki értékének 60 százalékáig. A kamatperiódus 1 évesre vagy 5 évesre választható, kamata 5,25 százalék illetve 4 százalék. Ehhez évi 2 százalék kezelési költség járul. Vannak egyszeri díjak is, mint hitelbírálati díj (2 százalék), illetve a közjegyzői díj (jelzálogszerződés végett). A futamidő minimum 6, maximum 20 év. A szükséges saját erő 30 százalék. Új lakás vásárlása vagy új ház építése esetén igényelhető a kiegészítő kamattámogatásos lakásvásárlási vagy házépítési hitel, mely esetben az általánosan alkalmazott kamat mértéke 2,75-3,5 százalék, amelyhez általában 2 százalékos évi kezelési költség járul. Saját erőként itt is 30 százalék a feltétel, a hitelfelvevők köre viszont korlátozott: házastársi kapcsolatban élő személyek, vagy gyermeküket egyedül nevelők vehetik igénybe. A futamidő maximum 35 év. A hitel nagysága 500 ezer és 10 millió Ft között választható. Ebben a konstrukcióban 400000 Ft áfa visszaigényelhető, ami új lakás építésére vagy építtetésére kérhető. A piaci kamatozású hitelek kamatai bankonként eltérőek, de hozzávetőlegesen jelenleg 13-15 százalék között mozognak, amelyhez 2-3 százalékos kezelési költség is hozzászámítandó. A futamidő lehet akár 20 év is. Az ilyen típusú hitelek esetében a felvehető legmagasabb összeg általában nem korlátozott, de függ a hitelfelvevő fizetőképességétől és a fedezetül felajánlott ingatlan forgalmi értékétől. A szabad felhasználású jelzáloghitel az egyik legdrágább hitel: 16-18 százalék is lehet a kamatláb, az ilyen típusú hitelek futamideje általában 10 év. Fedezet valamilyen forgalom- képes ingatlan, amely lehet a hitelfelvevő hozzátartozójáé is. K. Á.
