Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-30 / 145. szám

Ül 2002. Május 30., csütörtök A P T E BEM UTATKOZIK 7. OLDAL Intézményfejlesztési stratégia a siker útján Az egyetemi stratégiaalkotás eddigi legnagyobb és legfonto­sabb feladata az Intézményfej­lesztési Terv (IFT) két főfejeze­tének elkészítése volt. Az első főfejezet az általános stratégiai célokat határozta meg (2001. jú­nius 19-én fogadta el az Oktatá­si Minisztérium), míg a május derekán elfogadott II. főfejezet a kitűzött stratégia megvalósítá­sához szükséges erőforrástervet tartalmazta. A lehető legjobb minősítéssel fogad­ta el az Oktatási Minisztérium a Pé­csi Tudományegyetem intézmény- fejlesztési terve (ITV) második fő fe­jezetét, amely a stratégia megvalósí­tásához szükséges erőforrástervet tartalmazza. A megvalósítási terv­hez kapcsolódó erőforrás-gazdálko­dás és beruházások címet viselő D. főfejezet kiemelkedő jelentősége abban rejlik, hogy ennek nyomán kerülhet sor a tervezett beruházások részletes bemutatására és a remélt támogatás felhasználásának terve­zésére, illetve a nem önerős fejlesz­tések megkezdésére. Ennek alapján még az idén elkészülnek a konkrét beruházási tervek - hallhattuk dr. Sipos Béla általános rektorhe­lyettestől, az IFT témafelelősétől. AII. főfejezetet a szerkesztőbi­zottság készítette el: dr. Bársony János, dr Bélyácz Iván, Czibók Balázs, dr. Juhász Pál, dr Kiss Ti­bor, Légrádi Zsolt, Mihabvics Gá­bor és dr. Ulbert József. Az egyetem a nagy mennyiségi fejlesztés helyett szerkezeti korsze­rűsítéssel, racionalizálással, elsősor­ban a hatékonyság növelésére, a mi­nőség fokozására, az erőforrások célszerű felhasználására törekszik. Az oktatói gárdára vonatkozóan a saját nevelésű utánpótlás biztosítá­sát, a fokozatszerzés ösztönzését, a belső akkreditációs rendszer kialakí­tását, továbbá a továbbképzési rend­szer fejlesztését tűzte ki. A hallgatók esetében létszámuk további jelentős emelésével számol az intézményfej­lesztési terv: 2005-re a 29 849 helyett 34 165, ezen belül 17 116 helyett 21 160 költségtérítéses hallgatóval. Az egyetem három újabb kart kíván létesíteni: neveléstudományit - amelyben régi törekvésként megha­tározóan benne foglaltatna a jelenle gi Felnőttképzési és Emberi Erőfor­rás Fejlesztési Intézet -, gyógysze résztudományi és informatikai kart. Az utóbbi kar arra a dilemmára adott jelenlegi válasz, hogy koncent­rálódjon az informatika tudományá- . val és képzésével való foglalkozás, vagy valamennyi kar külön-külön a maga módján és erejével törekedjen ilyen oktatási fejlesztésekre. Az erőforrás-gazdálkodásnál a szellemi vagyont is számba vették. Ilyen jellegű felmérésre legalább fél évszázada nem került sor Magyaror­szágon. Kimondatott, hogy a fejlesz­tési programok megvalósulásához célirányos szellemi beruházásokra van szükség, illetőleg e programok hatására jelentősen növekedni fog az egyetem szellemi vagyona. Az ingatlan- és tárgyieszköz-be- ruházások a tervidőszakban 9,7 mil­liárd forint igényt jelentenek, amely­nek 15 százalékát egyetemi belső források fedeznek. Az ingatlanberuházások számot­tevő része rekonstrukció. Ezek kö­zül már folyik és jövő májusra befe­jeződhet a Rákóczi úti tömb közel 3 milliárd forint költségű rekonstruk­ciója és bővítése. Pécs Önkormány­zata által felajánlott ingatlanon - a PTE Szigeti úti tömbjénél - épül fel 1,870 milliárdos költséggel a konfe­renciák tartására is alkalmas, a köz­ponti könyvtárat is magában foglaló Egyetemi Információs Centrum. Az ÁOK tornacsarnokának bővítésével alakítják ki a Kineziológiai Intézetet 135 millió forintból. A Kísérleti Állat­ház az ÁOK elméleti tömbjén 600 milliós^ emeletráépítéssel valósul meg. ÁOK oktatóhelyiségekkel is bővül 73,4 millió forint értékben. In­formatikai beruházásokra 1,395 mil­liárd forintot terveztek. Kollégium­fejlesztésre - a hat meglévő felújítá­sára, ezen belül kettő bővítésére és két kollégium vásárlására - 2,42 mil- liárdot szánnak. Dr Tóth József rek­tortól úgy tudjuk, hogy a magas­házról, mint kollégiumfejlesztési le­hetőségről az egyetem vezetésének változatlan az álláspontja. Két felté­telnek kellene teljesülni ahhoz, hogy az egyetem - az ötlet számon tartá­sán túl - érdemben foglalkozhasson az épület megszerzésével: garancia szükséges a ház biztonságos mű­szaki állapotáról, illetve valakinek - nagy valószínűséggel az államnak - meg kellene venni az universitás számára, hiszen PTE-nek nincs erre saját pénzforrása. Egyetemi lelkészség Megalakult az ökumenikus lelkészi szolgálat az egyetemen. Működteté­sében a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egy­ház, a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye, a Magyarországi Baptista Egyház, a Evangéliumi Pünkösdi Közösség, a Magyaror­szági Metodista Egyház vesz részt. A lelkészségnek a Természettudo­mányi Kar adta a termet - a dékáni hivatal közelében -, amelyet a PTE rendezett be. A lelkészség ősztől kezdi meg működését. Tanévnyitó ökumenikus istentiszteletet is tarta­nak. A lelkészség szobájában szor­galmi időben 8-11-ig és 15-18 ig lesz állandó fogadóóra, vizsgaidő- szakban pedig ügyelet. _________■ Ne gyvenedik évét ünnepli a „Pollack” A PTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kara (PMMFK) idén negyven esztendős. Az évforduló ünnepségeit pénteken és szombaton tartják nemzetközi konferenciával, illetve a kari történelem idézésével. A PMMFK mintegy 3800 fős hall­gatói létszámával ma az egyik leg­nagyobb a PTE kilenc kara közül. A műszaki főiskolai kar gyökerei 1962-ig, a Pécsi Felsőfokú Vegy­ipari Gépészeti Technikum, vala­mint a Budapesti Építőipari és Építőanyagipari Felsőfokú Tech­nikum megalapításáig nyúlnak vissza. E kettő pécsi székhelyű egyesüléséből jött létre 1970-ben a Pollack Mihály Műszaki Főisko­la, amely a dél-dunántúli régió egyetlen műszaki felsőoktatási in­tézményeként önállóan műkö­dött 1970-től 1995-ig, akkor egye­sült az akkori Janus Pannonius T udományegyetemmel. A kar fennállásának 40. évfor­dulója alkalmából május 31-én és június 1-jén jubileumi ünnepség- sorozatot szervez. A nemzetközi tudományos konferenciára 11 or­szág 21 partnerintézményéből és 14 magyarországi felsőoktatási in­tézményből érkeznek előadók. Péntek délután több helyszínen 126 előadás hangzik el 12 szekci­óban. Szombaton 16 órától a Pé­csi Nemzeti Színházban emlék­mosmérnöki területen. Örvende­tesen fejlődnek továbbképző programjaink is. A kar növelni kí­vánja régióbeli szerepét, képzési Alkalmazzák a legújabb számítógépes oktatástechnikai eszközöket is ülés keretében idézik fel a „Pollack történelmét”.- Hány hallgató szerzett a 40 év alatt oklevelet a Pollackon?- Ha mindenfajta képzést bele­számítunk, akkor 16 239 - mond­ja dr. Ásványi József, a tisztségé­ről most leköszönő főigazgató.- Mik a kar közeli tervei?- Amióta egyetemi karként működünk, újrafogalmaztuk a stratégiai fejlesztési tervet. Célul tűztük ki, hogy váljon a főiskolai kar egyetemivé. Sok még a tenni­valónk, de jól haladtunk e cél fe­lé. Az egykori két felsőfokú tech­nikumi szakhoz képest most egyetemi építész és az egyetemi építőmérnöki szakunk van - ilyen kettő léte az egyik feltétele az egyetemi kari rangnak -, van nyolc főiskolai szakunk, úgymint az építészmérnöki, az építőmér­nöki, a településmérnöki, a gé­pészmérnöki, a környezetmérnö­ki, a műszaki informatikus, a vil­lamosmérnöki és a mérnöktanári. Kiterjedt műszaki oktató képzést folytatunk, megindítottuk az első mérnökasszisztens szakot a villa­Vas, gyémánt és arany diplomák A jubilálóknak a díszokleveleket dr. Sipos Béla általános rektorhelyettes adta át A Pécsi Diplomások Köre (PDK) mint öregdiák-szervezet 2001 ja­nuárjában alakult meg a Pécsi Tu­dományegyetemen. Az országban elsők között létrehozott kör elsőd­leges céljának tűzte ki, hogy képvi­selje az egyetem bármely jogelőd intézményében diplomát szerzett volt hallgatókat, tartsa velük a kap­csolatot az egyetemi éveket köve­tően is, és ezáltal erősítse az egye­temhez való kötődést. Találkozók szervezésével összehozza akár a különböző karokon végzett egyko­ri diákokat. A PDK immár közel 1000 tagot számlál. Első találkozó­ját 2001 szeptemberében rendezte meg. Akkor határoztatott el, hogy azontúl minden év májusában ren­dezik meg a pécsi öregdiák-találko­zót. Az idei május 25-én volt a PTE Ifjúság úti épületkomplexumában és sportpályáján. A program nyitányaként adták át a diplomaszerzésükkel jubiláló öregdiákoknak a díszokleveleket. Vas fokozatú diplomát kapott dr. Gál István, dr. Hegyi János, dr. Lővei Henrik, dr. Okos Ernő, dr. PaJlai Lászb, dr. Rihmer József, dr. Siptár László, dr. Takács-Nagy András, dr. Wagner Gábor. Gyé­mánt fokozatú diplomát kapott dr. Balogh Lajos, dr. Berényi István, dr. Györey Ferenc, dr. Kádár Géza, dr. Laborcz Ákos, dr. Laki Zoltán An­dor, dr. Miskolczi József, dr. Sára István, dr. Surján László, dr. Szar­ka Lászb, dr. Szepesvári Ferenc, dr. Tomszer Ferenc. Valamennyien jo­gász diplomát szereztek 65, illetve 60 évvel ezelőtt a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemen. Ötven évvel eredeti diplomájuk megszerzése után arany fokozatú diplomát kapott 21 Pécsett végzett jogász doktor, illetve 35 általános iskolai tanár. Az utóbbiak a hajda­ni Pécsi Állami Pedagógiai Főisko­la hallgatói voltak egykoron. A régészeti tanszék jubileuma A Pécsi Tudományegyetem Ókor- történet és Régészeti Tanszéke konferenciát szervez a 1987-ben létrehozott régészeti specializáció fennállásának kerek évfordulójára május 31-én 15 éves a pécsi régé­szeti specializáríó címmel. A kon­ferencia helyszíne: PTE „M” épü­let, Rókus utca 2., 106-os terem. A konferencia programja: 10.15 Visy Zsolh. megnyitó, 10.30 Csiz­madia Gábor: A halomsírkutatá­sok eredményei Somogy megyé­ben az 1990-es évek óta, 11.00 Horváth Friderika: Ásatások Almásfüzitőn 1998-2001., 11.30 Benők Gábor: Újabb adatok Iovia topográfiájához, 12.00 Lengvári István: A pécsi múzeum megala­pítása, 12.30 Ebédszünet, 14.00 Merczi Mónika: A térdfibulák tipo­lógiája a Balassi Bálint Múzeum és a tatai Kállay-gyűjtemény leletei alapján, 14.30 Csontos Kaladin: Vésett díszű üvegek Aquincum­ban, 15.00 Szabó Ádám: A sarmizegethusai Dolichenum, 15.30 Szünet, 16.00 Kiss Péter: A savariai Quirinus-bazilika kérdé­se, 16.30 Pozsárkó Csaba: A pécsi ókeresztény sírkamrák freskói­nak szimbolikája, 17.00 Tóth Zsolt: Adatok Zülpich történeté­hez a 2001-2002-es ásatások tükrében. Az oldal a Pécsi Tudományegyetem támogatásával készült Oldalszeikesztő: Dunai Imre Látogatóban az EU szívében Az Európáért Budapesti Fórum, a Robert-Bosch Alapítvány a szegedi, pécsi, győri egyetemek szervezésében, illetve támoga­tása révén két pécsi joghallgató tanulmányúton vehetett részt az Európai Unió központi szerveinél, betekintést nyertek az intézményrendszer működésébe. Az oda-vissza egy-egy napos uta­zást nem számítva programokkal zsúfolt négy napot töltöttek az Euró­pai Unió szívében. A két szerencsés, alkalmasságuk, felkészültségük alapján kiválasztott egyetemista, Vértes Bernadett és Szilágyi Csilla - mindketten a PTE ÁJK harmadik év­folyamos hallgatói - felváltva mesél­nek luxemburgi és brüsszeli élmé­nyeikről:- Luxembourgba való megérke­zésünk utáni nap délelőttjén az Eu­rópai Törvényszék gránittömb épü­letébe látogattunk el. Itt részt vet­tünk egy évek óta húzódó per tár­gyalásán. A fejlemények követését megkönnyítette, hogy a tárgyalás előtt találkoztunk a Törvényszék egyik bírájával, aki röviden felvázol­ta az ügyben ez idáig hozott fonto­sabb döntéseket. Végül egy fő­ügyész beszélt átfogóan az intéz­mény munkájáról. Délután hosszabb keresés után rátaláltak az Európai Parlament tu­dományos főigazgatóságának régi épületére.- Az első üléseket kezdetben ott tartották, amikor kevés tagországa volt az Európai Közösségnek. Ma már csak ritkán gyűlik ott össze a képviselők egy kisebb része.- A következő nap kora reggel in- dultunk tovább Brüsszelbe, mert délelőtt már az Európai Bizottság üléstermében kellett lennünk, ahol aztán a képzésért és kultúráért fele­lős bizottság képviselője többek kö­zött beszámolt arról is, milyen vál­toztatások szükségesek a keleti bő­vítés után a bizottság tagjainak szá­mát illetően. Ugyanis a jelenleg 20 fős keret nem emelhető arányosan a felvett országok lakosságszámával.- Ezután egy gazdasági és pénz­ügyekkel foglalkozó tisztségviselő elemezte az euró bevezetésének ha­tását, ennek keretében megcáfolta a németek aggályait is a felől, hogy az euró majd jóval alulmúlja a márka értékét. Délután a brüsszeli központú Eu­rópai Parlament munkáját nézhet­ték meg.- Igaz, ott jártunkkor a 626 képvi­selőnek csak töredéke volt jelen az ovális ülésteremben. A képviselők a barcelonai csúcson elhangzottakra reagáltak - anyanyelvükön - a gaz­daság liberalizálásával kapcsolat­ban. A tanácsteremben - ahol utóla­gos megbeszélést tartottunk a parla­ment egy munkatárssal - monito­ron nyomon követhettük a későbbi felszólalásokat. A hazaindulásukat megelőző na­pon az Európai Tanács üvegpalotá­jának egy előadótermében hallhat­tak tájékoztatókat Magyarország felkészültségéről, esélyeiről, a tár­gyalások előrehaladtáról a csatla­kozni kívánó országok körében.- Ezenkívül szó esett még az EU- szervek egymáshoz való viszonyáról a törvényhozás tekintetében. A Bi­zottság által kidolgozott törvényja­vaslat elfogadására ugyanis a Tanács­nak van kompetenciája, döntését vi­szont a Parlament megvétózhatja.- Aznap még felkerestük a baden-württembergi tartományi képviseletet. Itt az előadás fő témája a gyakomokképzés volt. Jelenleg több gyakornokot is foglalkoztatnak a kelet-európai országokból, akik ország- és szakmai ismeretüknek, illetve nyelvtudásuknak köszönhe­tik, hogy jelenleg a képviseletnél dolgozhatnak. A szomszéd épület­ben működő Magyarországi Régiók Képviselete csak négyéves múltra tekinthet vissza. Az ott dolgozó munkatársak újabb és újabb kihívá­sok előtt állnak. Az utolsó napon ellátogattak a brüsszeli magyar nagykövetségre, ahol a magyar nagykövet, dr. Tró- csányi László, a Szegedi Egyetem al­kotmányjogász professzora ismer­tette számukra a követségen folyó munkát. A visszautazás előtti dél­után jutott csak idő a városnézésre. A joghallgatók az Atomium, a Man- neken Pis, a gótikus stílusú Szent Mihály katedrális és a királyi palota mellett megtekintették az Igazság­ügyi Palotát is, amely szintén turis­talátványosságnak számít.- Az a szerencsénk, hogy sok lábon állunk, nehéz egyet megne­vezni. A 70-es évek elejétől példá­ul igen nagy kereslet volt a magas­fejlesztéseinkkel hozzá akarunk járulni a régió gazdasága kitörési pontjainak kihasználásához.- Milyen a kereslet a PMMFK iránt?- Az államilag finanszírozott hallgatói beiskolázás létszáma szinte megháromszorozódott: je­lenleg 935 főt vehetünk fel évente.- Mely szakok a kar zászlósha­jói? építő szak iránt. 1986-ban lépett be a műszaki informatika sza­kunk, azóta leginkább ezt lehet zászlóshajónknak nevezni. Meg­növekedett a kereslet az építőmér­nöki szak iránt is az egyetemi szint miatt. A 1990-es évek elején jelent meg a településmérnöki és a kör­nyezetmérnöki szakunk, amelyek előtt még ígéretes jövő áll.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom