Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-30 / 145. szám

8. OLDAL G A Z D A S A G I T Ü KÖR 2002. Május 30., csütörtök ||| RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. május 29.) Borsodchem 4 700 Ft 8 Eg is 14 500 Ft ű Matáv 968 Ft 8 Mól 5 065 Ft 8 OTP 2 280 Ft O Richter 16100 Ft 8 TVK 3 700 Ft D Zalakerámia 1545 Ft 8 BUX: 8179,77-1,20% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 382,76 Cseh korona 7,97 Euró 243,55 Japán jen (100) 210,74 Lengyel zloty 64,64 Svájci frank 166,44 Szlovák korona 5,57 USA-dollár 262,22 __________HÍREK__________ BENZINÁR . Csökken a motor­benzin és a gázolaj ára pénte­ken. A gázolaj ára literenként 4 forinttal, míg a motorbenziné 3 forinttal lesz alacsonyabb. A Mól tájékoztatása szerint az elmúlt időszakban a világ pia­cain csökkent a motorbenzin és a gázolaj jegyzésára, vala­mint erősödött a forint a dollár­hoz képest. A társaság az ár- csökkentéssel a piaci tenden­ciákat követi. MTi ÁPV RT. Az Állami Privatizá­ciós és Vagyonkezelő Rt.-nél szerdán váltja fel az új igazga­tóság a keddi hatállyal felmen­tett testületet - áll a Magyar Közlönyben. A kormány egy­ben felmentette Faragó Csabát, az igazgatóság eddigi elnökét, akinek vezérigazgatói munka- viszonyát is megszüntette. Új vezérigazgatóvá a kabinet Ka­marás Miklóst nevezte ki, míg az igazgatóság elnökének Mé­száros Tamást jelölte. A szer­dán hivatalba lépő igazgatósá­gi tagok: Mészáros Tamás, Ka­marás Miklós, Vásárhelyi Ist­ván, Sinkovics Péter, Baranyi Imre, Oláh Lajos, Hollai Imre, Csikós Bálint, Csányi Gábor és Terták Elemér, europress PRIVATIZÁCIÓ. A privatizá­ciós szervezet új menedzs­mentje két hónap alatt dolgoz­za ki a legnagyobb állami tulaj­donú vállalatok, illetve cég­csoportok sorsával foglalkozó vagyonpolitikai koncepciót - hangsúlyozta László Csaba pénzügyminiszter szerdán, bu­dapesti sajtótájékoztatóján. A követendő privatizációs alap­elvek közül a pénzügyminiszter az egységes vagyonkezelést emelte ki. Elmondta: a cél, hogy a vállalkozói típusú va­gyonelemek az ÁPV Rt.-hez kerüljenek, és azoknál a cégek­nél, ahol a tartós állami tulaj­dont a nemzetgazdaság straté­giai érdekei nem indokolják, privatizációra kerüljön sor. mti VEGYÉPSZER. A Vegyépszer Rt. 2001-ben 5,55 milliárd fo­rint konszolidált adózott ered­ményt ért el, ami ötszöröse az előző évinek - mondta Tímár Gyula vezérigazgató. Hozzátet­te: a 302 müliárd forint rende­lésállománnyal rendelkező cég­csoport tavaly 98,1 milliárd fo­rint árbevételt ért el a 2000. évi 21,8 milliárd forint után. mti ■ Németh: romokat kell takarítani Továbbépítkezés helyett először romokat kell takarítani és lyukakat betömni; pluszforrá­sokra és átcsoportosításokra lesz szükség a mezőgazdaság zökkenőmentes működteté­séhez - közölte tegnap a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium anyagi helyze­tét ismertető tájékoztatóján Németh Imre. Budapest Az agrártárca új vezetője elmondta: a tavalyinál mintegy 20 milliárd forinttal kevesebb összeg áll rendelkezésre az agrárköltségvetésben. Az idei források 90 százaléka már le van kötve. A Széche- nyi-tervből az agráriumnak ígért tízmilliárd forint­nak nyoma sincs. A gazdahitelek fedezete is hi­ányzik, a Konzum Bank mintegy 100 milliárd fo­rint hitelkérelmet fogadott be, ezzel szemben még 30 milliárd forintra sem adott ki hitelígérvényt. A ténylegesen folyósított összeg pedig nem éri el a 10 milliárd forintot. Ennek feltételezhetően az le­het az oka - vélte Németh hogy a költségvetési tartalékból mindössze négymilliárd forint átcso­portosítás történt, a többi befogadott kérelemre semmilyen fedezetet nem hagyott hátra a leköszö­nő kormány. Az üzletrészek kifizetéséről szólva a tárca vezetője kifejtette: a korábbi kabinet 50 mil­liárd forintot meghaladó ígérvényt tett az üzlet­részek felvásárlására. Az eddigi kifizetések is hi­telből történtek, így ennek az összegnek a kigaz­dálkodása az új földművelésügyi kormányzatra vár. Az elemi károkra beígért kártérítésből még a hektáronként 30 ezer forintos előleg folyósítása sem kezdődött el. A piacszabályozási keretből ugyan át lett csoportosítva 2 milliárd forint erre a célra, gondot csupán az okoz, hogy ebben az alap­ban vannak a legnagyobb hiányok, és innen kelle­ne forrásokat biztosítani az év végéig jelentkező piaci zavarok kezelésére. Összességében véve: költségvetési forrásokat kell keresni arra, hogy az előző kormány ígéreteit be lehessen váltani, sum­mázta véleményét a tárca új vezetője. Németh bejelentette: a területfejlesztési felada­tok a jövőben a vidékfejlesztés kivételével átke­rülnek a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Az elmúlt napokban elkészült, s várhatóan pénteken ter­jesztik a kormány elé a termőföldről és a Nemze­ti Földalapról szóló törvénymódosítás-tervezetet. A miniszter végül bemutatta a tárca új politi­kai államtitkárát, Szanyi Tibort, valamint Mészá­ros Gyulát, a közigazgatási államtitkári poszt vá­rományosát, továbbá Benedek Fülöp leendő cím­zetes államtitkárt, aki a Nemzeti Földalapot irá- nyítja majd. _________________________iujvárd Mo ntenegrói lehetőségek A szakemberek szerint vannak távlatai a magyar-Crna Gora-i gazdasági kapcsolatoknak Montenegró gazdaságának meghatározó ágazata az idegen- forgalom, de a helyi szakemberek szerint Magyarország alu­míniumot és fát is vásárolhatna a volt jugoszláv tagállamtól, a honi búzát pedig vízi úton a bari kikötőn keresztül exportál­hatnánk. Ezek ellentételezése nem okoz gondot, mert a Mon­tenegróban kapható élelmiszereknek becslések szerint a 20- 25 százaléka magyar termék. Bar Montenegró - vagyis Crna Gora -, a volt Jugoszlávia legkisebb tagál­lama, hazánkban elsősorban óriá­si hegyeiről és festői tengerpartjá­ról ismert. A köztársaság iparán belül az acél- és az alumínium- gyártás a legjelentősebb, ásványi kincsei közül pedig a cinkbányá­szatot érdemes megemlíteni. Me­zőgazdasági életében a fakiterme­lés, fafeldolgozás, valamint a szar­vasmarha-tenyésztés számottevő. Mindezzel együtt meghatározó ágazata az idegenforgalom: a tu­risták évente körülbelül 7 millió vendégéjszakát töltenek Monte­negróban, amely 110 ezer szállo­dai szobával rendelkezik. A láto­gatók 30 százaléka külföldi, fele­részt német állampolgár. Magyarország ma is jelentős mennyiségű élelmiszert szállít Montenegróba: tejet, sajtot, egyéb tejtermékeket, felvágottakat és egyéb húskészítményeket, vala­mint üdítőitalokat. Becslések sze­rint a helyi piacon az élelmiszerek 20-25 százaléka magyar termék. A fővárosban, Podgoricában van is egy Magyar áruk boltja, amely­nek tulajdonosa azonban nem magyar, hanem boszniai személy. A tranzitforgalom, a szállítás szempontjából jelentős a bari ki­kötő. (A város nem tévesztendő össze az olasz Barival, amellyel kompjárat köti össze Bart.) Mint Petrasin Kasalica igazgató la­punknak elmondta, javaslatuk ér­telmében a magyar búzát a bari kikötőig vasúton, onnan pedig hajóval szállíthatnánk az export­piacokra, amiről már folynak a tárgyalások a magyar illetékesek­kel. Reményei szerint az idei ara­tás eredményét a honi kereske­dők már a bari kikötőn keresztül exportálják. További lehetőség­ként kínálkozik, hogy Magyar- ország alumíniumot vásároljon Crna Gorától, amit szárazföldi úton - kikötői be- és kirakodás nélkül - szállíthatnának haza a megrendelők. A mezőgazdasági termékek közül a montenegrói fa­áru importja jöhet szóba a ma- gyar partnerek számára. d.'l Sió: a haszon belföldről jön Budapest Tavaly tovább erősítette piac­vezető pozícióját a gyümölcs­tartalmú alkoholmentes üdí­tőitalok piacán a Sió-Eckes Kft., elérve a 24,7 százalékot - közölte tegnap Fazekas Endre, a cég ügyvezető igaz­gatója. A Sió-Eckes Kft.-nél a nettó árbevétel bővülése 22 százalék volt. A kft. árbevéte­le elérte a 10,4 milliárd forin­tot 2001-ben, szemben az elő­ző évi 8,5 milliárd forinttal. Elégedett 2001-ben elért teljesít­ményével és gazdasági eredmé­nyével a SIÓ-Eckes Kft. - közölte tegnap Fazekas Endre. A társaság ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a nehéz piaci viszonyok, az éles verseny és a kereskedelmi márkák (Tesco, Spar, Aro, Profi stb.) előretörése ellenére, a Bala- ton-parti gyümölcslégyártó cég nemcsak megőrizte, hanem to­vább erősítette vezető pozícióját a gyümölcstartalmú alkohol- mentes üdítőitalok piacán. A cég múlt évben 87,7 millió liter üdítőitalt állított elő. Ennek a mennyiségnek mintegy 90 száza­léka belföldön fogyott el, míg 10 százalékát exportálták, illetve a cég szentpétervári és Alma Ata-i üzemében állították elő. Magyar- országon a Sió-Eckes piaci része­sedését 2005 végére 30 százalék­kal kívánják növelni. A cég életének fontos eleme a külpiaci tevékenység, még akkor is, ha az egyértelmű prioritás a múltban és a jövőben is a hazai piac. Az export az 1998. évi orosz válság után jelentősen visszaesett, és stagnálás volt jel­lemző 1999-re is. 2000-ben élet­re kelt az oroszországi export, és ezzel párhuzamosan jó döntés­nek bizonyult az oroszországi bérgyártás, és a szentpétervári értékesítési vállalat létrehozása. A 2001. évi értékesítés elérte a maximumot jelentő, 1997-98-ra jellemző számokat. Az alap­anyagot a kinti gyártáshoz Ma­gyarországról szállítja a cég, minden feltételét biztosítva, hogy a Sió minősége ne szen­vedjen csorbát. Annak érdekében, hogy a ter­melésbővülés feltételeit meg­teremtsék, az idén 1,2 milliárd fo­rintos beruházást valósítanak meg a kft.-nél. Ez elsősorban technológiai korszerűsítést je­lent. A technológiai beruházá­sok, a töltővonalak üzembe he­lyezése új munkahelyeket is je­lenthet. _____________________(STEFAN rr«) Mindent nevesíteni kell! Budapest Egy tavaly elfogadott törvény értelmében nevesíteni kell a névtelen betéteket. Sokan nem tudják, de ez olyan meg­takarítási formákat is érint, mint az autónyeremény- betétkönyv. A-pénzmosás elleni törvény ér­telmében takarékbetétet kizáró­lag névre szólóan lehet a bankok­nál elhelyezni, a már meglévő anonim betétkönyveket pedig az első bemutatás alkalmával neve­síteni kell. A csere jogfolytonosan törté­nik, ami azt jelenti, hogy a betétek kamatozása és a lekötési idő fo­lyamatos marad. A korábban álla­milag garantált betétek továbbra is megőrzik garanciájukat, a nem biztosított betétek pedig az Orszá­gos Betétbiztosítási Alap által egy­millió forintig biztosítottá válnak. A törvény az olyan megtakarí­tási formákat is érinti, mint a ka­matozó betétkönyv, a takarék- levél, a gépkocsinyeremény-betét- könyv és a betéti jegy. Fontos, hogy a nevesítés nem csak az anonim, azaz a név nélkü­li betéteket érinti. Az adatok ki­egészítése érdekében azokkal a betétkönyvekkel is fel kell keresni a bankot, amelyeken az ügyfél ne­ve szerepel, de más azonosító adat nincs, illetve csak a személyi igazolvány száma van feltüntetve. Az OTP Bank minden anonim betéti formája helyett kínálja an­nak a nevesített változatát. Az anonimbetét-elhelyezési le­hetőséget sokan azért választot­ták, hogy akadályoztatásuk (pél­dául betegség) esetén más sze­mély (valamely családtag) is ren­delkezhessen a betétkönyvben lé­vő pénzzel. Az OTP Bank ezt to­vábbra is lehetővé teszi, ezért be­tétkönyvet több személy nevére szólóan is el lehet helyezni, továb­bá a betétes állandó meghatalma­zottat is jelölhet. Egyszeri forgal­mak lebonyolítására lehet eseti meghatalmazást adni. További lehetőség, hogy a tu­lajdonosok elhalálozásuk esetére kedvezményezettet jelöljenek meg. Ilyen esetben a takarék- betétre nem kell hagyatéki eljá­rást folytatni, az összeget - a ha­lotti anyakönyvi kivonat bemuta­tása mellett - a rendelkezésben megjelölt kedvezményezett ré­szére fizeti ki az OTP Bank. 2002. június 30-áig elhalálozás esetére szóló rendelkezés is díjmentesen adható. Idén április végéig csaknem 700 ezer darab bankbetétet neve­sítettek az OTP Banknál az ösz- szes, 2,2 millió anonim betétből. Eddig elsősorban azok jelentkez­tek, akik nagyobb összeget tarta­nak anonim betétben. így érték­ben a 2001 decemberi, mintegy 200 milliárd forintos anonim be­tétállomány több mint felének már ismert a tulajdonosa. KONCZ ANDREA Sok vállalkozást támogattak A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) programjai révén tavaly tízezer vállalkozó, 4357 vállalkozás, 29 helyi vál­lalkozói központ és 20 inkubátorházban 800 vállalkozás ka­pott támogatást. A juttatások összege 10,5 milliárd forintot tett ki, melynek kétharmada - 6,7 milliárd forint - kedvezményes hitel, a fennmaradó részt vissza nem térítendő támogatás volt. Budapest Mint Braun Márton, az MVA ügy­vezető igazgatója elmondta, az alapítvány programjainak legna­gyobb szeletét a Mikrohitel prog­ram alkotja, melynek keretében közel 6,6 milliárd forint hitelt he­lyeztek ki közel 4000 ügyfélhez, és az idén reményeik szerint ennél is több vállalkozás veheti fel e ked­vezményes hitelt, amelyet immár 6 millió forintos felső összeghatár­ral és maximálisan 5 éves futam­idővel kínálnak. Tavaly 18 vállal­kozás összesen 117 millió forintot vehetett fel sporthitelként, amit ez év végéig igényelhetnek még az érintettek. Az 1999-ben indult PHARE-program (HU9906) vissza nem térítendő támogatásai révén a helyi vállalkozói központok (HVK) 208 millió forintot kaptak nívós vállalkozásfejlesztési prog­ramok működtetésére, a mikro- és kisvállalkozások 408 millió forin­tot marketing-, illetve termékfej­lesztés és bevezetés céljaira, to­vábbá mintegy tízezer vállalkozó­nak nyújtottak a HVK-k hálózati alapszolgáltatásokat 270 millió fo­rint értékben, amelyek idén július végéig vehetők igénybe. A 2000- ben indult PHARE-program (HU0008) nyomán 114 millió fo­rint vissza nem térítendő támoga­tást folyósítottak a kis- és közép- vállalkozások együttműködését segítő marketing és tanácsadás ke­retében. Új inkubátorházak fej­lesztése, a működők szakmai és infrastrukturális szintjének emelé­se, továbbá e létesítmények infor­matikai fejlesztése céljából össze­sen 654 millió forint vissza nem térítendő támogatást folyósítottak. A PHARE legújabb (HU0105), elektronikuskereskedelem-fejlesz- tési programja a kis- és középvál­lalkozások számára kíván segítsé­get nyújtani ahhoz, hogy kihasz­nálhassák az „E-business" nyújtot­ta lehetőségeket, és be tudjanak kapcsolódni az elektronikus ke­reskedelembe. A részletek ponto­sítása jelenleg folyik, és ha a konstrukciót az illetékes bizottság két hónapon belül elfogadja, ak­kor a program 2003-ban megnyíl­hat a vállalkozások számára. DÓCZY LÁSZLÓ Bukott Budapest A Budai Központi Kerületi Bí­róság szerdai nem jogerős íté­letében felmentette a rágal­mazás vádja alól a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvé­delmi Szövetsége (TEBÉSZ) elnökét a Postabank által el­lene indított perben. A Postabank feljelentése szerint a TEBÉSZ megrágalmazta a bank felső vezetőit, amikor azt állítot­ta: „jogsértő magatartásával, bi­zonyos érdekcsoportoknak kü­lönleges előnyöket biztosítva, szándékosan okoz károkat a bank kisrészvényeseinek” azzal, hogy egy Postabank-részvények­re kiírt pályázatban a pénzintézet nem a legmagasabb összegű vé­teli ajánlatot fogadta el. A bíróság szerint a TEBÉSZ el­nöke a feljelentésben foglalt a bank egyetlen vádpontot sem követte el, ezért felmentette. A bíróság ítéletében döntően azt a legfelsőbb bírósági köztes ítéletet vette figyelembe, amely az egyik vesztes pályázó Posta­bank ellen indított perében szü­letett. A Legfelsőbb Bíróság ki­mondta, hogy a Postabank a pá­lyázat elbírálásakor megsértette a versenyeztetés tisztaságát, és ez­által a versenytörvény szabályait. A Postabank 2000. május 15- én írt ki nyilvános pályázatot. Az újranyomtatott részvények meg­vételére három érvényes ajánlat érkezett. Az egyik 5, egy másik 10 és egy harmadik 15,25 forintot kí­nált részvényenként. A 15,25 fo­rintos pályázatot a bank arra hivatkozva utasította el, hogy a pályázó fillérben fejezte ki a vétel­árat, és ezt fizikailag nem tudták volna teljesíteni, mivel a fillért az MNB kivonta a forgalomból. ■ FOTÓ: DÓCZY LÁSZLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom