Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-08 / 124. szám

I 2002. MAjus 8., szerda R POR T 7. OLDAL KULTÚRA ­mm I mmm Nyerjen Nokia 3310-est . DDMINO- * csomagban! ____ Du nántúli Napló i helyes megfejtések: 1: C, 2: A, 3: A Melyik sportot nem játsszák füvön? kosárlabda »futball gyeplabda Mi a satellite? ® : /C7 I televíziómárka műhold űrhajó Melyik városban található az Uffizi képtár? A Milánóban /§/ j Rómában C Firenzében Ha tudja a helyes válaszokat, ma 11 és 14 vagy 16 és 19 óra kö­zött hívja a (72) 505-064-esszámot, adja meg regisztrációs szá­mát és diktálja be a helyes válaszhoz tartozó betűket. Ha még nem regisztrált, akkor is telefonálhat, neve, cime és telefonszá­ma megadása után regisztrációs számot kap és játszhat! A napi megfejtés akkor telitaláHatos, ha mindhárom kérdésre tudta a választ. Egy forduló 10 játék­napig tart: hétfőtől a következő hét csütörtökéig. Minden második pénteken sorsolunk, minden má­sodik szombaton közöljük a nyertes nevét. A sorsoláson az is részt vesz, akinek a tíz napból csak egyszer volt telitalálata és az is. akinek tízszer. Akinek több telitalálata van. annak a neve annyiszor kerül a képzeletbeli kalapba, ahány tökéletes megfejtése volt. Májusi Jelenkor Megjelent a Pécsett szerkesz­tett Jelenkor májusi száma, melynek centrumában a pé­csi középkori egyetem törté­netéről és rekonstrukciójáról szóló írások állnak. A megidézett történelmi kor egyik legjelentősebb, Pécshez kötődő költőjének, Janus Pannoniusnak két költeményét Havasi Attila új fordításában olvashatjuk, majd Cse- hy Zoltán és Kovács András Ferenc közölnek játékos travesztiákat ko­rabeli szerzőket imitálva. A tanulmányok között Font Márta történész az írásos források alapján általános áttekintést nyújt a középkori pécsi universitas létrejöt­tének körülményeiről, az intéz­mény működéséről, valamint megszűnésének, átalakulásának lehetséges okairól. Itt olvasható a Pécsi Egyetemi Beszédek címen is­mert; a 13-14. század fordulóján ke­letkezett kódexből egy részlet, amely a dominikánus szellemű ok­tatás filológiai dokumentuma. G. Sándor Mária régész, aki a közép­kori egyetem feltárásának vezetője, tanulmányában részletesen ismer­teti a régészeti kutatás folyamatát, eredményeit s a tervezett egyetem- történeti kiállítás megvalósításának mozzanatait. A Schőnemé Pusztai Ibna-Schőner László szerzőpáros jegyezte, A pécsi középkori egyetem és a környező terület építészed kér­dései című írás az ásatások során előkerült épületmaradványok re­konstrukciós munkálatairól szá­mol be. Jankovits László irodalom- történész méltatja Boda Miklós Stú­dium és titeratúm című művelődés­történeti tanulmányokat tartalma­zó kötetét, melynek számos írása foglalkozik az universitas kutatás- történetének filológiai kérdéseivel. A rovatot záró Umberto Eco A kö­zépkor esztétikai fogékonysága cí­mű munkája a korabeli keresztény ember szépség-felfogását, esztéti­kai érdeklődé­sét mutatja be. Az összeállítást gazdag fekete- fehér és színes képanyag il­lusztrálja. A Jelenkor további részé­ben olvashatók Csordás Gábor és Falcsik Mária versei, Géczi János House of Pomegranates című elbe­szélése, valamint Tornai József, Ta­tár Sándor és Petőcz András versei. A szépirodalmi rovatot követően is számos pécsi vonatkozású publi­kációval találkozhatnak az érdeklő­dők: Dávidházi Péter esszéje Keré- nyi Károly klasszika-filológus tudo­mányfelfogását elemzi, Kalász Márton a Sorsunk és a Jelenkor egykori szerkesztőjére, a költő Bár- dosi Németh Jánosra emlékezik, születésének századik évfordulója alkalmából. ■ Mérnöki kamara: a minőség garanciája Tisztújító közgyűlést tartott a Baranya Megyei Mérnöki Kamara, melynek során új­raválasztották az eddigi el­nököt. A kamara a minőség garanciája, ezért a tagság bő­vítését szeretné elérni. Lejárt a Baranya Megyei Mérnö­ki Kamara vezetőinek mandátu­ma, ezért május 6-án tisztújító taggyűlésre került sor, amelyen újjáválasztották az eddigi elnö­köt, dr. Bársony Jánost. A Mérnöki Kamara Pécs-Bara­nya Csoportja 1991-ben alakult 80 taggal, majd létszáma 1996-ig 2-300 között mozgott. A Baranya Megyei Mérnöki Kamara 1996-os alapító taggyűlésére már 407-en kaptak meghívást, az elmúlt esz­tendőben pedig 704-re emelke­dett a regisztrált tagok száma. A kamara 1997-től átvette a jo­gosultsági ügyek intézését a mi­nisztériumoktól, és ennek ered­ményeként a tervezői és szakér­tői jogosítási eljárás során 28-féle rendelet alapján közel 600 fajta engedélyt adott ki. A törvény ér­telmében a mérnöki végzettség­gel nem rendelkező, de korábban jogosultságot kapott technikuso­kat is a kamara veszi fel a tervező és szakértői névjegyzékbe. A jelenlegi kamarai törvény csak a szakértői és tervezői tevé­kenységet végző mérnököknek teszi kötelezővé a tagságot, mondja dr. Bársony János, hol­ott orvosok vagy ügyvédek ese­tében ez mindenkire vonatko­zik. A tagság egyben a minőség garanciája is, hangsúlyozza, ezért a kamara szeretné elérni a tagság bővítését. ______ CS. L.-^ECC#­A Pécsi Közgazdaságtudományi Karon végzettek figyelmébe! A Pécsi tudományegyetem Rákóczi úti épületében a rekonstrukció rövidesen megkezdődik, ezért az 2003. szeptemberéig bezár. A régi épület búcsúztatására 2002. május 24-én, 19.00-2.00 között nosztalgiabált szervezünk, amelyre tisztelettel meghívjuk a Közgazdaságtudományi Kar volt hallgatóit, dolgozóit. A részvétel díjtalan, a helyszínen büféket biztosítunk. A zenét a Zsűri zenekar szolgáltatja, étkezését küldje el a • ite.hu e-mail ' - círnre, viss^ájgazoljuk. .Kerdaéyfét a kaf'honlapját: I ^*^i«t»Aí^|tk\ptelhu/ (ííC5úz§)b.htrn NINCS MEGÁLLÁS. A kilenc éve megújult Mecsek Táncegyüttes a zalaegerszegi táncfesztiváli sikerek után a pécsváradi országos népi- tánc-minősítőre készül: szeretnék tíz éven belül harmadszorra is el­nyerni a Kiváló Együttes címet. Majd egy kéthetes nemzetközi népi- tánc-fesztiválra utaznak Kanadába, ami szintén nem lesz pihenés. FOTÓ: TÓTH L. PTE: együttműködés két régiós céggel Folytatódik az együttműködés a Pécsi Tudományegyetem vala­mint a Dél-dunántúli Gázszol­gáltató Részvénytársaság, illet­ve a Dél-dunántúli Áramszolgál­tató Részvénytársaság között! Az egyetem az előbbivel hétfőn, az utóbbival tegnap újította, il­letve hosszabbította meg az együttműködési szerződését. A PTE és a DDGáz Rt. kidol­gozza a szakképzési hozzájáru­lás formájában történő támoga­tási lehetséges formáit, s egye­bek mellett a cég biztosítja a PTE hallgatói számára a vállalatnál történő szakmai gyakorlati idő eltöltését, tudományos diákköri munka, diplomamunka, szak- dolgozat írását segítő együttmű­ködést folytat. A Dédász Rt. a PTE Közgazda­ságtudományi Kar és a Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar oktatói, kutatói és hallgatói szá­mára kutatási pályázatot ír ki, hallgatói ösztöndíjat alapít, p. i. Filmre írt identitások Filmre írt identitások címmel rendez ma a pécsi Dante Café- ban az egyetem kommunikációs tanszéke szakestet, amelyen filmvetítésekre és izgalmas beszélgetésekre kerül sor. Kommunikációs képzés az or­szágban az elsők között, 1993- ban indult a Pécsi Tudomány- egyetem Bölcsészettudományi Karán. A szakon a kezdetek óta a kommunikáció jelenségszférájá­nak alapvetően társadalomtudo­mányos jellegű tanulmányozása folyik. Az oktatás és a kutatás fel­öleli a közvetlen emberi kommu­nikáció szituációit éppúgy, mint a nyomtatott és elektronikus médi­umok szféráját, valamint a háló­zati kommunikáció területét. A kommunikációs tanszék szervezésében szakestre kerül sor ma a Dante Caféban, a Való­ság-változatok sorozaton belül Filmre írt identitások címmel, amely nyilvános, minden érdeklő­dőt szeretettel várnak. A közis­mert médiaszakértő, Horvát Já­nos megnyitója után különböző filmeket vetítenek, majd sor kerül az azokról szóló beszélgetésekre neves szakértők bevonásával. Lát­ható lesz az Északföld, Füredi Zol­tán munkája, amely a 33. Magyar Filmszemle dokumentumfilm ka­tegóriájában rendezői-operatőri díjat kapott, és amely a bükkerdei munkások mindennapjait mutat­ja be. Domokos János Tavasz cí­mű alkotásának helyszíne egy magyarországi vend falu. Kőszegi Edit és Szuhay Péter filmje, a Kita­gadottak a környezetük által ci­gánynak mondott, magukat fél­vérnek tartott emberek sorsát vil­lantja fel. A Kőszegi Edit, Simó Sándor, Surányi András alkotta Fényképek a holokauszt túlélői­nek kollektív emlékezete, a Groó Diana rendezte Córesz pedig a húszas, harmincas éveikben járó magyarországi zsidó fiatalok identitását boncolgatja. A beszélgetés részvevői film­rendezők, antropológusok, művé­szettörténészek, szociológusok, pszichológusok és történészek. CSERI L. Az „Eredetmhák” különös világa Különös hangulatú, városunkban ritkán látható világot idéző kiállítás nyílik ma Pécsett, a Civil Közösségek Házában. Az ősi öltözködési módozatokat idéző ruhák és a bőr kollázsok már komoly sikert arattak idehaza és Európa számos vidékén. Katona Szabó Erzsébet textilmű­vész kiállítása nyílik ma 17 órakor Pécsett, a Civil Közösségek Házá­ban, melyet Dvorszky Hedvig, a Magyar Iparművészet című folyó­irat főszerkesztője nyit meg. A művésznő Kolozsvárott szü­letett, 1975-ben diplomázott a Ion Andrescu Képző- és Iparművésze­ti Főiskolán, textil szakon. 1983- tól Gödöllőn él és dolgozik, a Gö­döllői Iparművészeti Műhely ve­zetője. Számos díjjal büszkélked­het, mint például az 1997-es For­matervezési Nívódíj, vagy a 2000­es Ferenczy Noémi-díj. 2000-ben ezentúl még négy szakmai dijat kapott, ez annak köszönhető, mondja a művész, hogy a millen­niummal kapcsolatosan több munkája is elkészült. Egyéni kiál­lításai voltak többek között Ma­rosvásárhelyen, Bukarestben, a budapesti Vigadó Galériában, a dániai Holstebróban, a csoportos kiállítások közül az egyik legem­lékezetesebb talán a párizsi ma­gyar év során nyíló tárlat volt. A mostani tárlaton is látható a korábban díjazott munkák egy­egy darabja, mint például a „Pa­lástzászló”, vagy a formatervezési nívódíjas „Eredetruhák” három, a kalotaszegi motívumkincs ihlette, az ősi öltözködésben megjelenő kifinomult törvényeknek iáren­delt, de visszafogott öltözet. A ki­állítás egyik vonulata amúgy is a ruhák világa, amely Katona Szabó Erzsébet munkásságának alapvető részét képezi. A másik vonulat a tíz éve elkezdett bőr kollázsok, amelyek a kifejezési módozatok sajátos, különös területe. Ide tarto­zik az „Ereklyék” című nagymére­tű munkája, amely Párizsban is si­kert aratott, és amely külföldi meghívása miatt csak a megnyitó napján lesz látható Pécsett. CSERI LÁSZLÓ Itt nagyon otthon lehet lenni Pécs egyetemi város. Sokszor kerül említésre, hogy a több ezer diák kü­lönös színt, életet ad a mindennapja­inak. Másrészről viszont megfogal­mazódik az a panasz, hogy az egye­temisták a 4-5-6 év során szinte csak vendégek Pécsett, átutazók, akik nem sok nyomot hagynak maguk után. Vajon mi a helyzet a külföldi hallgatókkal, akik valóban egy „vad­idegen” városba toppannak be, s még a nyelvünket sem beszélik? Francesco Szardínia szigetéről jött, a böl­csészkaron irodalmat hallgat az olasz tanszéken. E tény hallatán rögvest felme­rül a kérdés: hogy a csudába jutott eszé­be Pécsre jönni?- Megmondom őszintén, merő véletlen az egész, hogy itt vagyok. Beadtam egy ösztöndíj-pályázatot, és elárulhatom, nem Magyarországra, de végül azt a választ kaptam: itt van még egy hely, jöhetek. Be­vallom, Pécsről életemben nem hallottam még, az országról is annyit, hogy a 80-as évek végéig kommunizmus volt. Ja, és tudtam, mi az a Trabant. Kicsit nehéz volt elszánnom magam, de azt, hogy megtet­tem, egy cseppet sem bánom. A különböző európai uniós programok keretében érkező hallgatók (jelen pillanat­ban vannak Olaszországból, Spanyolor­szágból, Németországból, Portugáliából, Finnországból, Ausztriából és Skóciából) többé-kevésbé önálló közösséget alkotnak, a magyar koordinációs iroda rajtuk is tartja a szemét. Ez a diákok szerint nem „túl sú­lyos”, a hivatalos összetartás eleddig egy közös bortúrában merült ki, ahol az iroda­vezetők csiccsentettek be a leginkább.- Ami a legfontosabb, hogy az egye­tem sokkal komolyabb, mint otthon - szövi tovább a szót Francesco. - Ezen nem feltétlenül a szigort értem, bár most, vizsgák előtt erről jobb nem jósolgatni, hanem minden összeszedettebb. Tud­juk, hogy ki, milyen órát tart, előre meg­beszélt időpontban lehet konzultálni a professzorokkal. Nem állítom, hogy ez otthon lehetetlen, de ott az egész egyete­mi lét sokkalta kaotikusabb. De az egyetemi után nézzük a pécsi lé­tet. Hívószavakat dobok be, van-e reakció. Széchenyi tér.- Nagyon szeretem, kicsit olyan han­gulata van, mint Dél-Olaszországnak, kü­lönösen kedvencem a dzsámi. Csontváry.- Megvolt ő is. Festő, hatalmas, fan­tasztikus képek. Annyit azonban hozzá­tennék, hogy a város mintha egy kicsit rejtegetné a múzeumait, szerintem meg­érdemelnék a nagyobb hírverést. Pizza.- Hát, az nem hasonlít arra, amit mi pizzának nevezünk, de ezzel együtt egy érdekes, jó étvággyal fogyasztható külföl­di étel... Szórakozás.- Rák. Egyetemi Klub. Ifjúsági Ház. E téren semmi panaszra nem lehet okunk, egy csomó jó program van. Ne kellene annyit tanulni! Persze, könnyen meggyő­zöm magam, amikor azt mondom, ha az ember külföldön van, minden percben, minden szituációban tanul valamit. Ezzel együtt Francesco már rég nem érzi magát turistának Pécsett.- Az ember két hétig turista egy he­lyen, aztán már városlakó. Természete­sen, egyik vagy másik csoporthoz tarto­zik a legszorosabban, de ez otthon is ugyanúgy van. Úgyhogy el merem mon­dani magamról: én most Pécsett lakom. Lior Ginat, aki az orvoskarra jár és Iz­raelből jött, immár negyedik éve lakik itt. Ő aztán végképp nem látogató.- Három évig szolgáltam a hadseregben, mielőtt egyetemre jöttem volna, ráadásul Pécs előtt Pesten töltöttem némi időt, úgy­hogy sokkal idősebb voltam, mint Norvégi­ából, Görögországból érkező évfolyamtár­saim. Izraelben a jónál is jobbnak kell len­ni ahhoz, hogy bejuss az orvosira, itt azért könnyebb. De a színvonalban nem hin­ném, hogy lenne különbség, sőt, ma már azt mondom, ha valaki jó orvos akar lenni, jöjjön ide. És Pécsnek nagy előnye, hogy olyan csöndes, nyugodt város... Lior szerint ugyan e csöndes, nyugodt vá­ros fantasztikusan izgalmas lesz a lányok mi­att, de a legfontosabb, hogy élhető itt az élet.- Minden pénteken elmegyek a zsina­gógába. A gyülekezetbe elég kevesen jár­nak, elsősorban idősebb emberek, de a számomra az a lényeg, hogy befogadtak, örülnek, hogy felbukkantam a körükben. Itt az egyetemen egyébként nem tapasz­taltam politizálást, elvégre tanulni jöt­tünk. Engem, persze, nagyon is foglal­koztat az otthoni helyzet, de épp a há­rom év hadsereg miatt pontosan tudom, mi miért történik. És vajon milyen a viszony a magyar és angol évfolyamok között?- Biztos van egy olyan vélekedés, hogy az angolos diákok afféle sznob, pénzes társaság. De ez azért nem olyan éles, és a magunk részéről, ha bármiféle rendezvé­nyünk van, oda mindig mindenki „hivata­los”. Ez hol sikeresebb, hol kevésbé. De mivel elsősorban a párkapcsolatok révén eléggé sokan „elegyedünk”, nincs gond az összetartással. Az biztos, hogy én min­denkit csak biztatni tudok a Pécsre jöve­telre. Amikor érkeztem, csak hárman vol­tunk Izraelből, most 13-an vagyunk, és ha jól tudom, jövőre még 7-en jönnek. Mert itt nagyon otthon lehet lenni. méhes k.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom