Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-08 / 124. szám

8. OLDAL K I S L I P P Ó B E MUTATKOZIK 2002. MÁJUS 8., SZERDA | iü Kislippó: Boly árnyékában A település ugyan ősi alapítású, ám virágkorát a hetvenes években élte. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát egyik részle­gét telepítette ide, amely kis módosításokkal azóta is műkö­dik. Kislippó ezer szállal kötődik az állami tulajdonban ma­radt mezőgazdasági nagyüzemhez, jelenleg is a munkaválla­lók több mint kilencven százaléka a részvénytársasággá átala­kult agrárgazdasági társaság alkalmazottja. Valamikor még a második világhá­ború előtt az itteni birtokok több­sége a Kőszénbánya Rt. tulajdoná­ban volt, aztán a közösségi tulaj­don elveire épülő cégalapítási hul­lámban a Károlymajori Állami Gazdaság működött itt, ez épült be fokozatosan a bólyi kombinát­ba. Kapós volt a környék kiváló adottságú földje, a 32-40 aranyko­ronás „csemozjom”, az itt élők meg - az akkori magyarországi körülményekhez képest - arány­lag jól megéltek a földek hozadé- kából. Épültek is az igen alacsony kamatozású OTP-kölcsönökből az új házak egymás után, a falu egyetlen utcájának képét még ma is a hetvenes években felhúzott épületek sora határozza meg. Jelenleg is a részvénytársaság itt a meghatározó erő, önálló részleget működtet Kislippó kör­nyékén. A földeken vetőmagot (kukoricát, búzát, napraforgót és szóját) termesztenek. A kislip- póiak többsége a mezőgazdasági nagyüzem alkalmazottja, ki szak­emberként, ki pedig segéd- vagy alkalmi munkásként keresi a gaz­daságban a kenyerét. Az elmúlt évig még foglalkoztak a majori, ma is használható állapotban lévő istállókban hízómarha-tenyész­téssel, ám ezt a tevékenységet az rt. irányítói racionalizálták, s mi­vel a kislippói a gazdasági számí­tások szerint nem bizonyult nye­reségesnek, meg is szüntették.- Összesen négy munkanélkü- link van - mondja az immár há­rom cikluson keresztül megválasz­tott polgármester, Szuhány László. - Közülük egyet mi, mármint az önkormányzat foglalkoztat, úgy­hogy szociális támogatásra csak kevesen szorulnak a faluban. A település közművel igen jól el­látott, hiszen még a nyolcvanas évek elején kiépítették a vezetékes vízrendszert, önálló vízművel is rendelkeznek, amely a bólyiak tu­lajdonában van, jelenleg egy vállal­kozás működteti. A gázt beremendi Vítlánykóvesd "xJD OMárok Bezedek Kisharsány v,||ány Vírágos Lippó q Q Nagyharsány Magyarbóly leágazásból két évvel ezelőtt vezet­ték be, szintén a bólyiak segítségé­vel. A Kislippón működő termény­szárító-üzemnek ugyanis nagy szüksége volt az olcsó energiafor­rásra, s ha már az üzemig elvezet­ték, leágaztatták a lakóházakig. Mert egyébként az itt élők többsége nem tudta volna kifizetni a csak­nem százezer forintos belépési költ­i a O Kistapolca Lapáncsa Q KISLIPPÓ, lllocska 0 Kásád. •' Beremend Az utcakép a 70-es évek építészeti stílusát jeleníti meg Szuhány László polgármester séget, úgyhogy ha az rt. nem támo­gatja a hálózat kiépítését, a telepü­lés mind a mai napig nem jutott vol­na hozzá az olcsó energiaforráshoz.- így voltunk a telefonnal is - mondja a polgármester -, amikor a Matáv meghirdette a hálózatépí­tést, az itt lakóknak 30 százaléka vállalta a bekötési díjat, s ma már szinte minden lakásban van tele­fon. A kábeltévét a megyében el­sők között építettük ki, egy mohá­csi vállalkozás jóvoltából. A költ­ségeket teljes egészében az önkor­mányzat fedezte. Csak az a baj, hogy mára már elavult a hálózat, csillagpontos rendszerré kellene átalakítani, abban reményke­dünk, hogy pályázattal csökkente­ni tudjuk az átalakítás költségeit. A polgármester szerint a tele­pülés helyzetén mit sem fog vál­toztatni az észak-déli autópálya megépítése, az út akár lllocska közelében lépné át a határt, akár Beremend környékén. Kislippó egyébként sem elzárt település, mindig is nagy volt itt az átmenő forgalom. A dé­li szomszédunk­nál dúló háború időszakában ez némileg még nö­vekedett is, de egyáltalán nem el­viselhetetlen mér­tékben. Ennek el­lenére a bűnözés mértéke évek óta nem változott, a faluban öt évvel ezelőtt volt az utolsó betörés.- Amíg munka­hely lesz, addig itt maradnak az em­berek, és úgy tűnik Bóly hosszú időszakra rendezkedett be ná­lunk - bizakodik a település első embere. - A baj csak az, hogy a munkahelyek száma nem növek­szik, emiatt a fiatalok elvándorol­nak a faluból. Abban bízunk, hogy a közlekedési útvonalak ki­építésével a környéken is javul­nak az elhelyezkedési lehetősé­gek, s ezzel együtt a falu eltartó képessége is javulni fog. A TELEPÜLÉS LAKOSSÁGSZÁMA I I 1986 1992 1995 1998 2002 A FALU TÖRTÉNELME Az első Írásos emlék Lypow néven 1274-ből szárma­zik. Ez a szomszédos mai Lippót is takarja. A múlt szá­zad elején alakult Lipovica puszta, ahol előbb görög­keleti, majd római katolikus délszlávok és magyarok laktak, később németek is érkeznek. A kisházasok al­kotta Lipovica a múlt század végén községgé alakul és - méretei miatt - Kislippó nevet kapja. 1843-1938-ig Frigyes és Albrecht főhercegek birtoka. 1949-ben megalakul a Károlymajori Állami Gazdaság, ez 1961-ben a Bólyi Állami Gazdasághoz kerül. A megalakulást követő időszakban az ország min­den részéről érkeznek fiatal, egyedülálló munkások, akik később csa­ládot alapítva itt telepedtek le. Kétmillió tartalékra A testület nemrégiben fogadta el az idei költségvetést, amelyben már szerepelnek a 2002-es fej­lesztésekre félretett összegek is. Saját beruházásra úgysem telne, hiszen a félretett pénz is csak ar­ra elegendő, hogy pályázati nyertesként, be tudják mutatni a bankban az önrészre szánt ban van, ennek közös fenntartá­sára 3,5 millió forintot irányoz­tak elő. Az önkormányzat ez évi működési költsége 10,5 millió forint. Az óvoda 6,5 millió forin­tot igényel, a szociális juttatá­sokra 1,5 millió forintot fordíta­nak. A szennyvízberuházás ön­részére 2 millió forintot tettek A faluház már felújításra szorul pénzt. A 29 milliós költségvetés­ből a körjegyzőség (Magyarbóly, Kislippó, Lapáncsa, Illocska) fenntartására 1,5 milliót kell át­utalniuk. Az iskola Magyarbóly­Csatornára várva 4-5 millió körül mozog, ezért az árért viszont a tulajdonosok több­sége nem hajlandó megválni birto­kától. A csatornázás még tovább növelné az ingatlanok tulajdonosi „kikiáltási” árát, abban bíznak, hogy a komfortfokozat növekedé­se majd meghozza a keresletet is. A csatornázásra Illocska, Lapán- csa, Kislippó, Lippó, Magyarbóly szövet­kezett, a vízjogi en­gedélyt már meg is szerezték, az állami hozzájárulás enge­délyezésére várnak. Az elképzelések szerint nem vegyé­szeti eljárással olda­nák meg a szenny­víz tisztítását, ha­nem az úgynevezett gyökérzónás megol­dással. Ennek az a lényege, hogy kialakítanak egy olyan területet, amelyet náddal telepítenének, s a vízinövény gyökérzete tisztítaná a környék szennyvizét. Az elképzelések szerint először ezt a projektet valósítanák meg (a tározó kialakítása a lakosságnak körülbelül 60 ezer forintjába ke­rülne) s aztán foglalkoznának a rendszer kiépítésével. A tározó most körülbelül 200 millió forint­ba kerül, az egész rendszer kiépí­tése pedig 1,5-2 milliárdba. A je­lenlegi pályázatuk csak a tározó kiépítésére kér állami támogatást, de ha ez létrejön, akkor a hálózati fejlesztésre újabb pályázatot ad­nak be. A csatornázás természete­sen az egész települést átfogná, a volt károlymajori rész éppúgy ré­szesülne benne, mint a falu. A TELEPÜLÉSNEK NINCS TEMPLOMA, az istentiszteletet a volt iskola épületében (amely jelenleg a katolikus egyház tulajdona) tart­ják. A helyi műemléknek számító harangtornyot nemrégiben újítot- ták fel, a tatarozáshoz az önkormányzat is hozzájárult. _________■ A település gazdái A polgármester három cikluson keresztül Szuhány László (54 éves, gépkocsivezető), alpolgár­mester Konrád Tamás (62, nyugdíjas). Az önkormányzati testület tagjai: Harcos László (44, gép­szerelő), ifj. Harkai Sándor (34, vállalkozó), Fiirdős Zoltán (42, mezőgazdasági brigádve­zető) és Lazanov Anna (30, köztisztviselő). Ez utóbbi két képviselő tavaly lemondott mandátumáról. Az oldal a kislippói önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Az óvodához ragaszkodnak Az elmúlt évtizedekben Kislip- pót is elérte a központosítás hul­láma. A tanácsi rendszerben kör- zetesítették a közigazgatást, majd az iskolára is sor került. Igaz ugyan, a gyermekszám fo­lyamatosan csökkent, így az évek múltán kevesebb iskolába járóról kellett helyben gondos­kodni. Az oktatási intézmény megszűnése nem okozott különösebb traumát a településen, minden szülő tudomá­sul vette, hogy gyermeke általános iskoláit Magyarbólyban fogja befe­jezni. Anyagi gondot ez nem jelen­tett, hiszen az önkormányzat fedezte - és kifizeti ma is - az utazás költsé­geit, iskolakezdéskor pedig a tan­könyvek és a füzetek árát. A testület döntése értelmében az általános is­kolásoknak 5 ezer, a középiskolások-,, nak 8 ezer, míg a felsőfokú oktatási intézményben tanulóknak 12 ezer forintos beiskolázási támogatást nyújtanak. Ez az összeg persze nem fedezi a teljes költséget, ám a lakos­ság szeptemberi iskolakezdési terhe­it csökkenti. A Bursa Hungarica akci­óban (aki felsőfokú intézményben tanul tovább ugyanannyi állami ösz­töndíjban részesül, mint amennyit számára az önkormányzat megsza­vazott) nem vesznék részt, egyszerű oknál fogva: nincs ilyen jelöltjük. Az óvodához viszont foggal-kö­römmel ragaszkodnak. A települé­sen ugyanis az a vélemény alakult ki, hogy ne buszozzanak az apróságok mindennap, inkább vállalják az óvo­da fenntartására fordított tetemes költségeket. Mindenki látja, tudja, hogy ez egyáltalán nem gazdasági kérdés, így aztán nem is firtatják, mi­re szolgálnak az intézmény működé­sére fordított milliók. ■ Az óvodában 15 gyerekre vigyáznak A faluház tatarozásra szorul A településnek nincs különö­sebb kulturális hagyománya, fennállásának évei alatt mindvégig magyarlakta tele­pülésnek számított. Kisebbségek nincsenek, leszámítva azt a néhány sváb származású la­kost, aki falubéli lányt vett felesé­gül. Éppen emiatt kisebbségi ön- kormányzat sem létesült, hiszen nincs rá szükség. A falu legna­gyobb ünnepsége augusztus 20-a, ekkor rendezik a falunapot és hív­nak meg együtteseket a lakosság szórakoztatásra. A faluház - ame­lyet szintén az állami gazdaság épí­tett - manapság már felújításra szo­rul, a tetőszerkezet cseréjét a jövő évi pályázati lehetőségek között az első helyen szerepeltetik. Saját költ­ségvetésükből is tartalékolnak a be­ruházásra, ám a félretett pénzből nem tudnák megvalósítani az át­építést, éppen ezért számítanak az állami segítségre. A faluházban biz­tosítanak lehetőséget a klubfoglal­kozásokra is. A fiatalok és az idő­sek rendszeresen összejönnek a számukra biztosított helyiségben, amely meglehetősen puritán, né­hány székből, asztalból és kanapé­ból áll. Az ígéret szerint jövőre tele­vízióval is bővül a klub berendezé­se. Az aktív sportélet - mint annyi más faluban - itt is a labdarúgásból áll. A füves sportpálya igen jó álla­potban van, a csapat azonban meg­lehetősen gyengén teljesít a megyei harmadosztályban. Valamikor a te­lepülés két csapatra való játékost is fel tudott mutatni (a játékosok kö­zött még határőrök is voltak), vi­szont manapság már az egy csapat kiállítása is néha gondot jelent. Az önkormányzat természetesen tá­mogatja továbbra is a sportéletet, a labdarúgók 500 ezer forintból gaz­dálkodhatnak, utazásukat a Bóly Rt. biztosítja. _____■ Ká rolymajor összeépült Kislippóval A településen az összkomfortos­sághoz már csak a csatornázás hi­ányzik. Mindenki úgy véli, ha az infrastruktúra teljes kiépítése megtörténne, az ingatlanokat is a jelenleginél jobb áron tudnák el­adni. Mostanság ugyanis 800 négyszögöles telken lévő 120 négyzetméteres házak piaci értéke félre, s ugyancsak 2 millió forint a tartalékalap. A sportkör az idén 500 ezer forintból gazdál­kodhat. __________________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom