Új Dunántúli Napló, 2002. április (13. évfolyam, 89-117. szám)
2002-04-17 / 104. szám
6. OLDAL P ÉCSUDVARD BEMUTATKOZIK 2002. Április 17., szerda Csatornázás lesz Pécsudvardon A település szelíden bújik meg a megyeszékhely déli határa közelében. Ez a helyzet egyben meghatározza a település helyzetét is, hiszen csendes, nyugodt környezet vonzza a szabad idejükben pihenni, egészséges környezetre vágyó városi embereket. Érezhető ez a lakosságszám növekedésében is, ám az igénylők közül nem mindenki juthat hozzá családi otthonhoz, építési telekhez. Már csak azért sem, mert a kereslet duplájára növelte az árakat, építkezésre alkalmas telek meg egyszerűen nem létezik a faluban.- De majd hamarosan lesz - igén a jelenleg reménytelen telekigénylőknek Rónai László polgármester -, hiszen a rendezési tervünkben már szerepel egy, jelenleg külterületi szántóként hasznosított terület parcellázása. Ez a 3,1 hektár önkormányzati tulajdonban lévő- a valamikori téesz-major térsége- szántót a rendezési tervben először belterületté nyilvánítjuk, majd a közművesítés után az elképzelésünk szerint 30 építési telket alakítunk ki. Ezzel egy időben az építkezések rendjét is szabályozzuk, hiszen nem mindegy, milyen épületeket húznak fel a jövőben a vállalkozók, a családi házra vágyók. Itt csak a falu építkezési stílusának megfelelő házak elkészítésére kaphat mindenki engedélyt, hiszen ha ezt nem szabályoznánk - amire egyébként jogosítványa van az önkormányzatnak -, akkor az engedélyek birtokában akár a faluképet romboló, emeletes panelházakat is fel lehetne építeni. A rendezési tervet megtárgyalja az önkormányzati testület, a lakosság is változtathat rajta, mert csak jóváhagyásukkal emelkedhet törvényerőre a jelenlegi tervezet. Pécsudvard tehát a kialakítandó telkek közművesítésének finanszírozására gyűjt, no és a csatornázásra. Tavaly ugyan már beadták a terveket (a megvalósítás gesztora a pécsudvardi polgár- mester), ám alaki hiba miatt nem fogadták el. Az idén újból próbálkoznak, hiszen már rendelkeznek vízjogi engedéllyel, tehát már semmi akadálya sem lehet a támogatás odaítélésének. Tíz falu - Pécsudvardon kívül Szalánta, Egerág, Pogány, Kis- herend, Áta, Szőkéd, Személy, Lothárd és Bkján - fogott ösz- sze, hogy a tele- összkomfortosságát megteremtsék. A beruházás - a szükséges átemelőkkel együtt - több mint 2 milliárd forintba kerülne, az állami támogatás ennek 80 százalékát fedezné. Az ezen felüli költségeket az önkormányzatok és a lakosság fizetné ki. Az utóbbiak már gyűjtögetik a csatornázásra szánt forintjaikat az egyik lakástakarékpénztárban, 150 ezer forintba kerül a belépés, ennek kifizetésére az itteni lakosság 80 százaléka hajlandó is volt.- De azért ne gondolja senki, hogy annyira takarékoskodunk, hogy a csatornázáson és az új telkek közművesítésén kívül ebben az esztendőben másra már nem jut pénz. A falu főutcáján már elkészült az esővíz-levezető árok „kibélelése”, az idén a Dózsa György utca következik. Ezt is - mint a többi útfelújítást - állami támogatással szándékozunk megvalósítani. 3,2 millióba fog kerülni, pályázattal erre maximum egymilliót nyerhetünk. Jelenleg is folyik a művelődési ház felújítása, kívül belül mázolni kell, a vizesblokkot is fel kell újítani, mindez 800 ezer forintot visz el az idei költségvetésből. Pályázunk számítógép vásárlására is, hiszen a polgármesteri hivatal nem rendelkezik ilyen eszközzel. Idén is szerepel a költségvetésünkben a beiskolázási segély folyósítása, no meg a nyugdíjasok fűtési támogatása, ezekre 1,5 millió forintot tettünk félre. Szeretteik, családtagjaik elhunytakor temetési segélyt (25 ezer forint) folyósítunk az idén is. Végezetül azt szeretnénk elérni, hogy a falu jellegzetes építészeti stílusában létrehozott épületek egy része helyi védelemben részesüljön. Ez természetesen korlátozást jelent majd a mostani tulajdonosoknak, hiszen engedély nélkül nem alakíthatja át az épületet, de hát meg kell érteniük, a népi emlékek eredetiben történő megőrzé- se az egész falu érdeke. _______■ PÉ CSUDVARD LAKOSSÁGÁNAK VÁLTOZÁSA Rónai László, a település polgármestere A FALU TÖRTÉNELME Az első írásos emlék 1189-ből származik, ekkor említik meg a falut, ahol akkoriban a 28 háznép 141 lakost számlált. A14. században már jelentős falunak számított, volt templomuk, önálló plébániával. A törökök ezt lerombolták, a falu lakói elmenekültek, a tö rök elvonulása után horvát telepesek költöztek ide. A település neve, mint Odward először 1542-ben szerepel egy adó- öszszeírásban. A további fejlődés fontos állomása volt a Pécs-Mohács vasútvonal kiépítése, amely 1857-ben készült el. Hivatalosan a jelenlegi Pécsudvard nevet 1903-ban kapta. A két világháború alatt sem telepedett itt le említésre méltó ipar, a lakosság továbbra is a mező- gazdaságból élt. Jelenleg a munkaképes korúak jobbára Pécsre járnak dolgozni. A falu gazdái 1990-ig a kozármislenyi közös ta- ték- szerelő), Güldner János (55, nácshoz tartoztak, a fordulat fűtésszerelő), Nárai Nándor (45, után alakult meg az önálló ön- buszsofőr), Szendrő László (52, kormányzat. A legutóbbi helyi vállalkozó) és Tomola Ferenc (45, voksoláson Rónai Lászlót (55 vállalkozó). Körjegyző dr. Bíró éves, gépésztechnikus) választót- Károly. Mivel még jelenleg is a la- ták meg polgármesternek, alpol- kosság több mint fele horvát gármester Standovár Györgyné származású, kisebbségi önkor- (50, nyugdíjas). A testület tagjai mányzatot is alakítottak, amely- Bozsanovics Mihály (52, vállalko- nek elnöke Bozsanovics Mihály. zó), Dobszai István (45, vlzveze- ________________________I Új templom épült Nemrégiben méltó emléket állítottak az első és a második világháborúban elesettek emlékére. Az első világháborúban meghal- taknak volt emléktáblája a régi harangtorony falán, ám ez any- nyira megrongálódott, hogy olvashatatlanná vált. 1999-ben szentelték fel az új templomot. A második világháború után a ma már használaton kívülre helyezett iskola épületében tartották az istentiszteletet. A kilencvenes évek közepén aztán adományokból, a megyei püspöki hivatal és az önkormányzat anyagi hozzájárulásával összegyűlt pénzből kezdődhetett el az építkezés. Az oldal a pécsudvardi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor S ZEMELY BE MUTATKOZ IK A FALU TÖRTÉNELME A település nevét először 1266-ban említik először egy oklevélben Schemelként. Nyelvi eredetét többen Scemel személynévből vezették le és összefüggésbe hozták a latin Símilis (hasonló) személynévvel. Ilyen nevű apátja volt a pannonhalmi apátságnak a 12. század végén. A török hódoltság alatt a népesség kicserélődött. A 17. század végén lakói római katolikus vallású horvátok voltak. A jelenlegi személyiek zömét most is a török hódoltság utáni bevándorlók leszármazottai teszik ki. Hozzátartozik Szentkútpuszta, amely ma is lakott helység. A major neve először a 19. század második felében jelent meg a kimutatásokban. A falu lakossága évszázadokon keresztül a mezőgazdaságból élt, de a huszadik század második felében a megyében elindult iparosítás miatt nagymértékű elvándorlás indult el a faluból, Személyből is sokan vállalták az igen fáradságos napi bejárást. Az utánpótlás biztosított Miatovics Mihály alpolgármester azzal érvel, hogy a faluban igény volt a népi együttes létrehozására, hát akkor miért ne támogassa az önkormányzat. A horvát származású képviselő szerint tízévenként kicserélődnek az együttes tagjai, de hát ez így van rendjén, hiszen sok a fiatal, az iskola elvégzése után nem biztos, hogy a faluban maradnak. De szerencsére az utánpóüással sincs gond - így a képviselő -, csupa lelkes iskoláskorúból három évvel ezelőtt meg is alakult a Dubova Együttes. A népi hagyományokat feldolgozó csoport vezetőinek még arra is gondjuk volt, hogy a ruházatokat is a régi koroknak megfelelően alakították ki. Nemrégiben találtak eredeti bosnyák öltözéket, ez is használható, de mintának is szolgálhat. Az elmúlt év végén új csoportot alakítottak a régi együttes tagjaiból, még ugyan nem léptek fel, de augusztus 20-ára egy bosnyák népi hagyományokat feldolgozó táncműsorral rukkolnak elő. Az oldal a személyi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Személy: kultúrházra gyűjtenek Csaknem összkomfortos a falu, hiszen még a kilencvenes évek elején kiépítették az ivóvízhálózatot, a gázt pedig 1996-ban vezették be, ehhez a szolgáltatáshoz igen kedvezményes áron jutottak hozzá a falubeliek. A polgármester, Kovács Pál elmondása szerint jelenleg nincs olyan ingatlantulajdonos a községben, aki a gázcsatlakozási lehetőséget ne használta volna ki. Természetesen meg kellett fizetni az árát, ám az önkormányzat is besegített, így a terhek egy részétől megszabadították az amúgy nem túlságosan gazdag lakosokat. Egyedül a csatornázás hiányzik, erre már az elmúlt évben elkészültek a tervek, tíz körSZEMELY LAKOSSÁGÁNAK VÁLTOZÁSA nyékbeli falu fogott össze, a pályázatot már beadták, egyelőre arra várnak, hogy a több milliárdos állami támogatásról döntés szülessen.- Az önkormányzat idei gazdálkodását viszont a takarékosság jellemzi, bár'az elmúlt években sem szórtuk a pénzt, évek óta fogunkhoz verjük a garast, mert csak így tudjuk a legszükségesebb beruházásokat végrehajtani - kezdi a 2002-es elképzelések felsorolását a polgármester. Most viszont igencsak ösz- szébb kell húznunk a nadrágszíjat, ha azt akarjuk, hogy a kultúrház felújítása még az idén elkezdődjön. Az épületre már nagyon ráfér a tatarozás, szinte kívül-belül újjá kell építeni, a tetejét is le kell bontani. Ez bizony sokba kerül, számításaink szerint 30 milliót kellene ráfordítanunk, ennyi tartalék pénze viszont soha sem volt az önkormányzatnak, érthető tehát, hogy a kultúrház felújításának finanszírozásához pályázati forintokat is beterveztünk, van rá remény, hogy megkapjuk a támogatást. Ha meglesz az állami segítség - amelyhez a 10 milliós önrészt félretettük -, akkor már az idén elkezdhetjük az átépítést, de ebben az esetben is csak jövőre veheti birtokba az épületet a falu lakossága. Viszont nagyon szép lesz, itt kap majd helyet a néptánccsoport, a nyugdíjasklub, orvosi renTavaly új buszvárót is birtokba vehetett a lakosság delő, a polgármesteri hivatal is ide költözik, de lesz a fiatalok kívánságának megfelelően konditerem, és egy vendégszobát is beterveztünk. Szentkútpusztáról sem feledkeztek meg, a falutól távol eső, de a településhez tartozó, néhány család lakhelyeként szolgáló épületekhez is kiépítették az ivóvízhálózatot, s amikor tavaly a faluban a közvilágítást korszerűsítették (1,6 millió forintot fordítottak erre), a szenkútpusztai oszlopokon ugyanúgy kicserélték 32 wattos, energiatakarékos izzóra a világítótesteket, mint Személyen. Ugyancsak tavaly készült el két buszváró, erre nagyon büszkék a személyiek, ugyanis a fából készült építmény átadásáig csúf, bádogfalu helyiségben voltak kénytelenek várakozni a járatokra. Kovács Pál polgármester- Az orvosi rendelőt is renováltuk, felújítottuk a játszóteret, 150 méter járdát is építettünk - sorolja tovább Kovács Pál a tavalyi eredményeket. - De nem akarok tovább dicsekedni, a fentebb elmondottakkal csak azt akartam illusztrálni, hogy kevés pénzből is sokra lehet jutni, ha Periérd c Készö 1 ÚAranyosgadány kihasználjuk a támogatási lehetőségeket. A buszvárókat például CÉDE-pályázaton nyert pénzből építettük fel, egyébként 2,6 millió forintba került. Az idén megrendeltük a rendezési tervet (1,3 millió forintért), reméljük el is készül. Ebben már szerepelni fog egy új falurész kijelölése, építési telkeket szeretnénk kialakítani, ugyanis a településen már nincs szabad telek. A rendezési terv elfogadása után olyan foghíjtelkek is beépítésre kerülhetnek, amelyekre eddig nem lehetett megadni az építési engedélyt. Horgásztavat is szeretnénk létesíteni, a falut körülölelő földuta- kat pedig szilárd burkolattal látjuk majd el. Arra is van elképzelésünk, hogyan szüntethető meg a zsáktelepülési állapot, összefogtunk az összekötő út megépítésére Birjánnal, Peterd- del és Lothárddal. A tervek már készülnek. A falu környékén lévő pincék villamosítását is megoldjuk, mondanom sem kell, ebben is számítunk pályázati pénzre, de a kiépítéshez a kiskerttulajdonosoknak is hozzá kell majd járulni. Végezetül az idén is támogatjuk 40 ezer forinttal azokat a háztulajdonosokat, akik rászánják magukat a külső tatarozásra. Az új templomot 1999-ben szentelték fel * A település gazdái lalkozó), Sárosácz Mihály (39,' közalkalmazott), özv. Kovács Pálné (54, nyugdíjas). Az ön- kormányzat egyben horvát kisebbségi önkormányzatként is működik. ____________■ A p olgármester immár a harmadik ciklusban Kovács Pál (57 éves, főfoglalkozású polgár- mester), alpolgármester Mia- tovics Mihály (47, «-alkalmazott), Bosnyák András (34, lakatos), Bosnyák Attila (38, vál-
