Új Dunántúli Napló, 2002. április (13. évfolyam, 89-117. szám)
2002-04-13 / 100. szám
6. OLDAL SZÜL IMÁN BEMUTATKOZIK 2002. Április 13., szombat A FALU TÖRTÉNELME Rézkori, bronzkori leletek árulkodnak a település ősi múltjáról, a község nevét először leírva 1403-ban Zelewnal alakban találjuk meg. Az etimológia a szőlős hegyoldal - Szőlőmaly - kifejezésből eredezteti a nevet, amely a Szulimán személynévvel hasonult. Már a XIV. században önálló plébániája van. Népes- sége a történelem folyamán cserélődik - a középkorban horvátok, magyarok lakják, a XVIII. századtól a németek betelepülése kezdődik meg. A második világháború után is folytatódik a népességmozgás - a német családok helyét zsellérek foglalják el, és többen érkeznek Somogy megyei falvakból is. Számos birtokura van - Török Bálint, Batthyány, Biederman. Mai katolikus templomát 1890-ben szentelik fel. A valaha a mainál népesebb, Szigetvártól 10 kilométerre lévő kistelepülés a rendszerváltást hátrányos infrastrukturális adottságokkal éli meg, amely e tekintetben az önálló önkormányzatisággal indult jelentős fejlődésnek. A munkavállalók zöme Szigetvárra jár dolgozni. Ma vízvezetéke, aszfaltozott útjai vannak. Az önkormányzat a szociális juttatások mellett sportpálya-építésre, civil szerveződést segítő beruházásokra és fatelepítésre is sok gondot fordít. A katolikus templom belseje Nehéz kenyéren A helyben lakó munkavállalók mindennap utaznak, legtöbben Szigetvárra, helyben az önkormányzat az egyedüli munkaadó. Az önkormányzat jelenleg is két közhasznú munkást foglalkoztat, májustól már hárman lesznek. S hogy nem végeznek alibi munkát, azt tapasztalni a közterületek gondozottságában is. A nagyobb munkaadók közt a megyei fenntartású mozsgói nevelő- otthont lehet említeni tízkilométeres körzeten belül, ahol 3-4 szulimáni dolgozik. A többség Szigetvárra utazik - bolti eladó, cipőgyári munkás és sorolhatnánk. Helyben egyetlen autószerelőt, Preisendörfer György műhelyét tarthatjuk számon szolgáltatóipari vállalkozásként, míg a mezőgazdaságban a 15 hektáron gazdálkodó Farkas Sándor családi gazdaságát. A művelhető földek minősége a dimbes-dombos vidéknek megfelelően változó, jó részük azért 20 aranykorona körüli, de a sok apró, legfeljebb néhány hektáros terület mind ki van adva bérbe. A nagyobb táblákat egy kaposvári agrárcég műveli. Némi segítséget jelent a megélhetésben a Szulimán Erdőbirtokossági Társulat 645 aranykorona értékű erdeje, kétharmadrészt helyi tulajdonosokkal. A társulás az erdőművelésre és értékesítésre is ügyelve, kedvezményes tűzifavásárlást biztosít tagjai számára. Mint a polgármester elmondta, a mozsgói termelőszövetkezet csődjével a helyi munkalehetőség szinte teljesen megszűnt. Ez alól a közhasznú foglalkoztatás jelent csak kivételt, de az Országos Munkaügyi Központ fogyatkozó pénze miatt, erre egyre kevesebb a lehetőség. Mindez korántsem jelent biztató jövőképet az itt élők számára. Szulimán nagy lépései A rendszerváltás, az önálló önkormányzati gazdálkodás első évtizede döntő változásokat hozott a dél-zselici kistelepülés életében. Az utóbbi évek felgyorsuló fejlődését köszönhette annak a bizalomnak is, amely a faluvezetés és a lakók kapcsolatát mindmáig jellemzi. A község polgármestere, Bedő István, amint hellyel kínál, az életüket alapvetően meghatározó legnagyobb beruházások kiemelésével kezdi az elmúlt évtized taglalását.- Gondolja csak el, a rendszer- váltásig földesutak voltak Szulimánban, aszfaltozásuk 1992-1994-ben zajlott le 2 kilométer hosszban, 8,7 milliós ráfordítással. A vízminőség javítása is sürgős volt, amit 6 milliós pályázati támogatással valósítottunk meg. 2000-ben kezdtük meg az ivóvízhálózat kiépítésének első ütemét, a teljes vezetékhálózat műszaki átadása idén februárban történt meg. Ma egészséges ivóvizünk van, amit 2002-re biztosítottunk a szulimán-külteleki családok számára is. Ez a beruházás 6,5 millió forintba került. 1991- ben a Baranya Megyei Önkormányzati Társulás alapító tagja lett Szulimán - a társulás elsősorA TELEPÜLÉS LAKOSSÁGSZÁMA 1992 1995 1998 2000 2001 A falu vezetői A község tiszteletdíjas polgár- mestere Bedő István nyugdíjas. Alpolgármester: Túri János alkalmazott, Sípos Tibor. Sajtáros Zoltán vállalkozó, Szarvas Mihály cipőipari szakmunkás, Szerencsés Ferenc közhasznú munkás. 2001-től megszűnt önálló jegyzőségi státusza. Ma Almáskeresztúr és Szulimán a Mozsgói Körjegyzőséghez tartozik. Apfilis 15-től az új kinevezett körjegyző dr. Szilas Tamás. Kisebbségi önkormányzat nincs. Önkormányzati intézményük a faluház, ahol a polgármesteri iroda, az orvosi rendelő és az ifjúsági klub is működik, rendezvényteremmel, fodrászhelyiséggel. Címe: Zrínyi tér 27. telefonszám: 73/344-050. A falu ünnepnapja augusztus 20-hoz kötődik, amikor egyebek közt labdarúgótornát tartanak Szulimán Kupa néven. ■ Az oldal a szulimáni önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Egy falu felfedezése Száz ház, mindössze 303 lakos írja ma Szulimán jövőjét. Noha csak néhány busz fordul meg itt naponta, aki mégis betér ide, elámulhat a dél-zselici kisközség báján, szépségén. A bekötőutat a falutábláig erdőfoltok kísérik, bal oldalán aprócska dombhát ballag. Markolóval kiharapott, sárgásvörös oldalát szitáló eső gyógyítja. Ugyanitt a kiszélesü- lő, vízjárta völgyben frissen telepített éger-suhángok fakóbarna erdeje - több századnyi szuronyos katona - menetel legyőzni az ingo- ványt. Emitt délre - mondják - a Bakitya-hegy följebb a Gilicze elhagyott, öreg présházait találni. Már csak néhányan bajlódnak a valamikor nohát termő szőlőtáblákkal. Tervezték makadámutak építését is, de még ez is borsos kiadás egy kis önkormányzat számára: az a néhány idős ember, aki a szőlejéhez még hűséges maradt, gyalog is Az új lélekharang elzarándokol oda. Sokat változhat a helyzet, ha néhány nagy telefon- társaság erősítőt szerel föl a Baki- tyán - tervezése ugyanis már megkezdődött hiszen a területet a céban a kisközségek számára nyújt szakmai és szervezésbeli segítséget. Jómagam a társulási tanács tagjaként Szigetvár környékét képviselem. Megválasztásom 1991 nyara - óta újra és újra bizalmat kaptam az emberektől, ami a lakossággal való őszinte kapcsolatnak köszönhető. Itt nevelkedtem, ismerem az embereket, harmincéves koromig itt fociztam, itt lettem közéleti Bedő István polgármester ember; és még a megválasztásom előtt képviselőből alpolgármester. Felsőfokú munkaügyi szakképesítéssel kerültem nyugdíjba, tiszteletdíjasként látom el a munkámat. Még csak annyit magamról, hogy egy kisebb földön gazdálkodunk. Fiam még nőtlen, kútkezelő a Szigetvíz Kft.-nál, lányom az egészségügyben dolgozik, vöm gyermek- orvos, két gyönyörű unokám van: az ötéves Virág és a hároméves Ábel. De visszatérve a faluhoz, ez a fejlődés a lakosság áldozatkészségének köszönhető. Már az útépítést is házanként ötezer forinttal segítették, és azt is mondhatom, hogy SzulimánSZULIMAN { Swnogyhatvan q Somogyviszló :,r*Q Csertő Somogyapáti Merenye q C1 Patapoklosi Tótszentgyörgy . Mozsgó La _ A:. Almáskeresztúr Zsibót A5 ban a mostoha körülményekkel dacoló, szegény, de szorgalmas nép lakik. Helyben munkalehetőség nincs, forráshiányos település vagyunk. 2000-ben 3,5 milliós, míg tavaly 2,2 milliós támogatást nyertünk „önhikis” pályázatunk révén működésre- fenntartásra, melyet elsők közt a Mozsgói Általános Iskolára Szigetvári fordítottunk, odajáró diákjaink számával arányosan.- Az életünk is változott, 1991 óta már nem kéthetente, hanem minden héten csütörtökön rendel nálunk a háziorvos, a könyvtárat egy régi épületből átköltöztettük az iskolából kialakított, felújított faluházba, itt van az orvosi rendelő, az ifjúsági klub, a rendezvénytermünk és a fodrászhelyiség is. Az évek során teniszpálya, füves kispálya épült, először készült a faluban játszótér, felújítottuk a templom tetőszerkezetét, a kőkereszteket; buszfordulót, a temetőhöz bejárati utat építettünk. 2000 szeptemberében szenteltük fel a temetői díszkaput és a lélekharangot, 2001 májusában a köz- világítást is korszerűsítettük. A szennyvízcsatorna-hálózat megvalósítására a pályázatot 32 településsel közösen, a Szigetvíz Kft. gesztorságával nyújtottuk be, a lakosság 80 százaléka már szerződést kötött a lakáskasszával. Az önkormányzat a számlavezetési költség és az első havi törlesztőrészlet átvállalásával igyekszik szerény ösztönzést nyújtani a lakóknak, akik eddig is nagyon sokat tettek a falujukért. A gázvezeték-programra még egy-két évet várni kell, erre most anyagilag sem vagyunk felkészülve. Fogyó lakosság, növekvő feladatok Az önki .nányzat szociális támogatások sorával igyekszik a rászorultak helyzetén enyhíteni az öregedő faluban, sokat tesz az ügyek helyi intézéséért is. A hatvan éven felüliek száma 62 a községben, a 18 éven aluliak száma viszont csak 52, de a 18-59 éves, aktívnak, munkaképesnek tekinthető korosztályon belül is sok a rokkantnyugdíjas. Éves átlagban még egy házasság sem köttetik, amely ugyancsak a lakosság elöregedését tanúsítja. Jelenleg 28-an részesülnek rendszeres szociális segélyben, 4-en jövedelempótló támogatásban, 52-en kapnak kiegészítő családi pótlékot. Ez utóbbi adatok a családok elszegényedéséről árulkodnak. Az önkormányzat mindenesetre kisebb támogatást próbál nyújtani a 40 év alatti letelepülőknek, de hathatósabban csak a diákokat tudja segíteni. Tavaly a 37 általános iskolás és a 8 óvodás tanévkezdésének megkönnyítésére 164 ezer forint segélyt fizettek ki, valamint mindig megvásárolják a tankönyv- és füzetcsomagjaikat. Beiskolázási támogatásban részesülnek a középiskolások is. miatt 2001-ben a Mozsgói Körjegyzőséghez kényszerültek csatlakozni, hogy forráshiányos településként jogosultak legyenek A község többfunkciós faluháza A falu 1993 januárjától 2000 végéig önálló jegyzőség volt, ahol 1994-től dr. Dobribán Jakab látta el a jegyzői feladatokat kiválóan, a lakók és a faluvezetés megelégedésére. Azonban a finanszírozási rendszer törvényi változása „önhikis” állami támogatásra. Ezzel együtt is igyekszik az önkormányzat helyben kiszolgálni a falubelieket; ez vonatkozik a segélyek, támogatások, bérek hely- beni kifizetésére is. gek az önkormányzattól fogják bérelni. A dombok esőáztatta kontúrjai a házak mögé bújnak, ahogy a tágas Zrínyi téren az új buszfordulóhoz, majd a százados tölgyfákkal kísért katolikus templomhoz érünk. A völgy déli oldalán sorakozó apró házak illő távolságból néznek a focipályára, a faluház darázssárga épületére és a játszótéri má- szókákra. A párától remegő tágasságban érezni a közeli erdők zöld leheletét. Itt is bőséggel sorakoznak facsemeték - szilva, cseresznye és főként a zselici meggy fehérlő virágai vezetik a szemet a világháborús emlékműig. Virágokkal borított vörösmárvány- obeliszkjét rövidesen új kerítés övezi majd. Szemközt a faluház iskola volt egészen az 1976-ig, a körzetesítések időszakáig. Azóta Részlet a temetőből próbálták legalább az alsó tagozatot visszahozni a faluba, de ennek főként az idetelepülök gyér száma, a gyermekáldás hiánya vetett gátat. Szulimánt a hollandok két- három éve fedezték föl, már 10-11 házat vásárolva... Aki itt jár, látogasson el a temetőbe is. Nagy Gábor mozsgói esperes 2000 szeptemberében szentelte fel új díszkapuját és lélekharangját. A temetőt sok más gyönyörű örökzöld mellett újabban ezüstjuharok díszítik, nemsokára kolumbáriumot avatnak. Az a község, amely ennyi törődéssel képes ápolni halottai emlékét, ugyanígy becsüli meg az élőket is, szívós munkával ragaszkova az élet értékeihez.
