Új Dunántúli Napló, 2002. április (13. évfolyam, 89-117. szám)

2002-04-12 / 99. szám

6. OLDAL NAGYKOZAR BEMUTATKOZIK 2002. Április 12., péntek Csatornára vár Nagykozár Az építési telkeket mind eladták A település Pécstől 5 kilométerre fekszik, közelsége a megye- székhelyhez egyben meghatározza lehetőségeit is. A munka- nélküliség jelentéktelen, infrastruktúrája csaknem teljesen kiépített, az ingatlanok értéke, ára vetekszik a pécsivel. Há­rom nemzethez tartozó nép él itt békességben, a magyar, a horvát és a német. A középületek többségét az elmúlt években újították fel, nagy tervük, hogy a valamikori szörpüzem he­lyén egy faluházat hozzanak létre, s hogy még az idén a csa­tornázást is elkezdhessék. Szép falu ez - dicsekszik Érsek Já­nos, akinek az utóbbi években még inkább szívéhez nőtt a település, hiszen ő a falugazda, szinte min­den kőnek, útnak, épületnek, terü­letnek történetét ismeri. Büszkén tekint a felújított óvodára, a szociá­Az útfelújítást is pályázati pénzekből finanszírozták lis otthonra, a karbantartott járdák­ra, utakra, sőt még az új'lakótele­pen épült családi házaknak is tud örülni. Szép házak épülnek itt, meg is van az ára, nem véletlen, hogy aki itt építkezik, alaposan megfon­tolja, pénzéből müyen otthont tud kialakítani magának. A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA 1255 1003 7H 769: ; { 986 ■ 1828 1869 1930 1999 2002 bokat kellett küszködniük, hogy a jelenlegi ápolt faluképet kialakítsák. Mint minden kistele­pülés, elsősorban a pénzhiány miatt nem tudták megvalósítani minden elképzelésüket, volt olyan időszak, amikor egyik nap­ról a másikra él­tek. No, de ezt is átvészelték, pá­lyázatokkal sike­rült „kibélelniük” az egyébként csak napi rezsire elegendő, a helyi bevételekből, ál­lami támogatás­ból összeálló költségvetésüket. A polgármester asszony, dr. Szen- tirmayné Kiss Mária már sorolja is a tavalyi fejlesztési eredménye­iket.- Igen, az elmúlt évben például sikerült befejezni a körjegyzőség és a polgármesteri hivatal belső felújítását. Az épületre már na­gyon ráfért a tatarozás, hiszen 15 éve hozzá sem nyúltak. A ház tel­jes tulajdonjogát is megszerez­tük, egymillió forintért Magyar- sarlós is eladta tulajdonrészét. Az épület ugyanis a rendszervál­tás után négy önkormányzat ke­zébe került, Romonyától és Bogádtól már 1994-ben megvásá­rolták a részüket. Megújult a ra­vatalozó, a sportöltözőben beve­zettük a gázfűtést, a kultúrház belső részén is sok javítást végez­tünk el az elmúlt évben, a konyhai részt alakítottuk át. A templom tel­jes tetőszerkezetének kijavításá­hoz, valamint a kiegészítő épület­hez a cserepet az önkormányzat vásárolta meg 800 ezer forintért, az egyháznak ennyi segítséget ad­tunk. Sikerült a belvárdgyulai ter­melőszövetkezettől megvásárolni a volt szörpüzem irodaépületét, a valamikori földesúri kúriát. Ezzel nagy terveink vannak. Ugyancsak az elmúlt évben korszerűsítettük a Dédász közre­működésével a közvilágítást, ennek költsége­it, a 2 millió fo­rintot 5 év alatt kell visszafizet­nünk. Mindezt so­hasem érték volna el, ha nem pályáznak. A fejlesztésekre a megyei terület- fejlesztési keretből is kapTnak pénzt, de beadványokkal éltek a Földművelésügyi Minisztérium és más főhatóság által kiírt pályá­zatokra is. Most már úgy alakítják ki az évi költségvetést, hogy az előre eltervezett pályázatokra szánt önrészt eleve beépítik a ki­adások közé. A polgármester asz- szony azt is^elmondja, nem min­dig kapnak" annyi támogatást, amennyit szeretnének, de hát szegény ember vízzel főz, csak olyan fejlesztést, beruházást tud­nak elvégezni, amelyiknek a költ­ségeit a rendelkezésre álló pénz­ből finanszírozni tudják. Ha pél­dául kátyúzni kell az utakat, álta­lában részletenként tudják csak megoldani, mert a közút teljes fel­újítására rendszerint soha nincs elegendő pénz. Hosszútietény Vasas / oSomogyi,t i > , HM 1 X f \ ^Fa2ekasb0da Marnia . Kékesd. Geresdlak 9 Szilágy ^Eásébei Romonya , o / r O Pereked Berkesd V x o NAGYKOZAR ■ A A Lovaszbetény \ Maráza Kátoly o Szellő Dr. Szentirmayné Kiss Mária- De azért nem panaszkodha­tunk, sok mindent el tudtunk vé­gezni az utóbbi években. Nem véletlen, hogy még a külső szem­lélők, az idelátogató vendégeink is úgy vélekednek,^ takaros tele­pülésre érkeztek. És az sem vé­letlen, hogy egyre többen le­szünk, a lakosságszám évről év- re növekszik, ’ hiszen a megye- székhelyről na­gyon sokan ide­költöztek, la­kást vettek, vagy új családi házat építettek. Pedig az önkor­mányzat már építési telket nem tud biztosí­tani, a tavaly parcellázott és kialakított 74 telek hamar elkelt. Nálunk egy szoba-konyhás, komfortos ház már 3-4 millió fo­rintért kel el, de az épületek többségének értéke 5-8 millió fo­rint körül mozog. Nagyobbra már nem is akarunk nőni, hiszen a falu méretei szűkre szabottak, terjeszkedni nemigen tudunk hová, az infrastruktúránk sem al­kalmas a mostaninál jóval na­gyobb lélekszám kiszolgálására, a keskeny utcák sem bírnák el a jelenleginél lényegesen sűrűbb forgalmat. Előbb-utóbb azon is el kell gondolkoznunk, hogy hol építsünk játszóteret, hiszen az új lakótelepre jobbára fiatalok köl­töztek, egyre több lesz a gyerek. A csatorna nagyon hiányzik, de erre már kész terveink vannak, az állami segítségre várunk. A FALU TÖRTÉNELME NAGYKOZÁR Nagykozár neve, a Kozár helynév a kabarokkal a ma­gyarsághoz csatlakozó kozár néptöredék itt letelepedett csoportjára emlékeztet. A falut a tatárjárásig a kazárok földjeként emlegették. Az 1332-es pápai tizedösszeírás- ban Kosár néven fordult elő. A későbbi oklevelekben Kozár és Kazajk néven említik, majd 1542-ben először szerepel Nagykozárként. A török hódoltság alatt nagy­részt elnéptelenedett, a területen a 16. század végén, a 17. század elején már alig dolgozott katolikus pap. Később ismét benépesült magyar, horvát családokkal és az 1740-es években német telepesekkel. A településen az 1810-es években már folyt oktatás, de a tanító iskolaépület hiányában a gyermekeket az otthonában tanította. A falu 1903-ban önálló anyakönyv­vezetési lehetőséget kapott. A község a második világháború végén, 1944. november 29-én került a szovjet csapatok kezére. Az első termelő­szövetkezet 1949-ben alakult. Az 1960-as években a fiatalok elvándo­roltak, többségük Pécsre költözött, az iparban helyezkedett el. Jelen­tős vállalkozással ma sem rendelkezik, a mezőgazdasági nagyüzem tevékenysége is megszűnt, ám munkanélküliség gyakorlatilag nincs, az itt lakók a megyeszékhelyre járnak dolgozni. Költőpénz 200 millió Nem véletlen, hogy a település az idei költségvetéséből több mint 80 milliót tett félre a csatornázás meg­valósítására. A 2002-es 218 milliós költségvetés kiadási oldalán sze­replő jelentős tétel - ezt az önkor­mányzati testület is támogatta - azt mélyi kifizetések (jobbára bérkölt­ségek) 26 millióba kerülnek, míg a dologi kifizetésekre (működési költség) 32 milliót hagytak jóvá. A felhalmozási kiadásra (többek kö­zött a közvüágítás felújítása) 2 mü- lió forint áll rendelkezésre. Jelentős Az óvoda új épületszárnnyal bővült bizonyítja, hogy ebben az évben a fő feladatnak tekintik a csatornázás ügyének rendezését. A másik nagy kiadás már eltörpül emellett, a sze­Faluház és ifjúsági klub A település évek óta küszködik a közösségi ház létrehozásával, ugyanis erre mind a fiatalok, mind az idősebbek részéről van igény. A faluban élő fiataloknak tulajdonképpen nincs hol össze­jönniük, legtöbben Pécsre járnak szórakozni. Az időseknek helyet szorítottak a kultúrházban, ott működik a nyugdíjasklub. Az ön- kormányzat nehéz helyzetben volt, amikor kereste a lehetőséget egy, nagyjából minden igényt ki­elégítő közösségi ház létrehozá­sára. Az ilyen célra használható szabad épület ugyanis kevés van a faluban, a kultúrház nem alkal­mas az igények kielégítésre, ugyanis ott az egészségügyi cent­rum az épület nagy részét elfog­lalja. A településen valamikor működött mezőgazdasági nagy­üzem, a rendszerváltás után azonban kiderült, a gazdaság in­gatag lábakon állt, ezért nem cso­da, ha csődeljárás során felszá­molták. A Nagykozáron működ­tetett szörpüzemet, az épületeket az eljárás során - szállítói tarto­zás fejében - a belvárdgyulai ter­melőszövetkezet kapta meg. Az önkormányzat ugyan jelentkezett vevőként a gazdasági társaságnál, ám akkoriban még olyan árat szabtak az irodaépületért, ame­lyet az önkormányzat nem tudott volna kifizetni. De mivel a mező- gazdasági társaság sem tudott mit kezdeni az ingatlanokkal - szán­déka egyébként is az értékesítés volt -, s mivel a komoly szándék­kal érkező vevők sem toporogtak a téesz-iroda ajtaja előtt, hát kénytelenek voltak leszállítani az árakat. Időközben az önkor­mányzat is „nem várt” pénzhez jutott, megkapták a gázközmű- vagyon-részesedést, így azután már nem volt akadálya az üzlet megkötésének. A volt szörpüzem gazdasági ré­sze valamikor földesúri kúria volt, a jelenlegi, leromlott állapotában is őrzi az elegáns, klasszicista építé­szeti megoldások jegyeit. A 6 milli­óért vásárolt ház egyik részében alakítanák ki a gondozói közpon­tot. Az épület nagy részét azonban a teleház, valamint az ifjúsági és a nyugdíjasklub foglalná el. A tele- házat azért is tartják fontosnak a falu vezetői, mert a számítógép, internet használati lehetőséggel a településen marasztalhatják az üyen szolgáltatásra igényt tartó fia­talokat. Az átalakítást három pályázat­ból szerzett pénzből tervezik megoldani. A megközelítőleg 35 millióba kerülő felújítás költsége­inek egy részét a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium (FVM) vidékfejlesztési cél- támogatásából, a megyei céljelle­gű decentralizált támogatásból valamint a teleház kialakítását az erre szolgáló pályázatból nyert pénzen akarják megvalósítani. ■ A volt szörpüzem épületéből faluházat alakítanak ki fotók: békléssy gábor Villany a kiskertekhez Többször próbálkoztak az energiahálózat kiépítésével, a tulajdonosok azonban sokall­ták a beruházási költségeket, így minden eddigi elképzelés megbukott. Az önkormányzat viszont - költségminimalizáló megoldás­sal - még ebben az évben sze­retné elérni, hogy a szőlősker­tekhez is eljusson a villamos vezeték. A Ritics és a Dolina ré­szen lévő zártkertekhez vezető úton ugyanis igen költséges a vezetékeket tartó oszlopokat felállítani, a számítások szerint ez a beruházás jelenlegi árakon 20 millióba kerülne. Az itt kertészkedő, jobbára nyugdíjas tulajdonosok többsé­ge azonban a hálózatfejlesztés rájuk háruló, mintegy 40 ezer forintos költségét sehogyan sem tudná kifizetni. Az önkor­mányzat új lehetőségként veszi számba a Dédász ajánlatát, mi­szerint a villamosítás költségei­hez 30 százalékkal járulnának hozzá. A Széchenyi-tervben is talál­tak olyan lehetőséget, amellyel a hálózat létrehozásához álla­mi támogatást lehet kapni. Ez is 30 százalék költségcsökken­tést jelentene, összességében tehát a tényleges beruházási összegnek csak a 40 százalékát kellene kifizetniük a kertek gazdáinak. Már folyik az igé­nyek összesítése, ennek alap­ján úgy tűnik, a tulajdonosok többsége már meg tudja fizetni a rendszer kiépítését. A falu gazdái A polgármester dr. Szentir­mayné Kiss Mária (55 éves, fő­foglalkozású tisztségviselő), al­polgármester Kersák Istvánná (50, szociális gondozó). Az ön- kormányzati testület tagjai: dr. Kollár Katalain (45, bőrgyógy­ász), Hágen Zoltán (38, kereske­dő), Érsek János (46, falugaz­da), Laczkó Ferenc (59, nyugdí­jas), Horváth Jánosné (54, üzlet­kötő), Herr Gyuláné (46, keres­kedő). ■ Az oldal a nagykozári önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült - Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Felülvizsgálják a rendezési tervet Szerencséje van Nagykozárnak, hiszen a megyeközpont vonzás- körzetéhez tartozik, ennek követ­keztében viszonylag konszolidált körülményeket tud biztosítani azt itt élőknek. A nagyvárosból a csendesebb lakóhelyre vágyók már rég felfedezték a Pécs keleti városrészével, Újheggyel közúti összeköttetésben lévő települést, s már a kilencvenes évek elején el­kezdték felvásárolni a családi há­zakat és az eladásra kínált, akkor még viszonylagosan olcsó áron megajánlott telkeket. Az önkor­mányzat természetesen nem hagyhatta kihasználatlanul ezt a konjunkturális lehetőséget, keres­te is a tulajdonában lévő belterüle­teket, ahol tömegesen jelentkező pécsi igénylőknek építési területe­ket tudott volna biztosítani. Egy­befüggő, többhektáros birtokkal viszont nem rendelkezett, ezért kénytelenek voltak a falut körülve­vő szántóból kihasítani egy dara­bot, s a tulajdonosoktól megvásá­rolva ezen 74 építési telket alakí­tottak ki. Az akció viszont megle­hetősen sokba került az önkor­mányzatnak, ugyanis - mivel az akcióval csökkentette a mezőgaz­dasági termelés alapját - 13,5 mil­lió forint földvédelmi járulékot is meg kellett fizetnie. Ettől függetle­nül jó üzletnek bizonyult a birto­kok eladása, a telkeket szinte hir­detni sem kellett, jöttek a vásárol­ni szándékozók egymás után. Ta­valy augusztus végére már mindet eladták, az idén tavasszal már egy­két frissiben megépített családi házba be is költözhettek az új tu­lajdonosok. A csatorna viszont innen is na­gyon hiányzik. Bár a négy érdekelt falu (Nagykozár, Bogád, Romonya és Magyarsarlós) már megalakítot­ta a szennyvízközmű társulást, a tervezéssel megbízott Oviber a há­lózat kiépítésének elképzelését is papírra vetette, ennek alapján a pá­lyázatot is beadták. A több mint egymilliárd forintos állami támoga­tási kérelmükre eddig nem kaptak érdemleges választ. A lakosság ter­mészetesen már gyűjtögeti az egyik lakás-takarékpénztárban a csatornázásra szánt forintjait, szá­mítások szerint 180 ezer forintos családonkénti költséghez az ön- kormányzat 30 ezerrel járul majd hozzá. Szerencsére szennyvíztisz­títót nem kell építeniük, a pécsi fő­vezetékre csatlakoznának. Két át­emelőt viszont a terepviszonyok miatt létre kell hozniuk. A pályázat elbírálásának elhúzódása miatt a szennyvíztársulás gesztora, a romonyai polgármester, Hermann József nem tartja valószínűnek, hogy még az idén elkezdhetik a hálózatépítési munkálatokat. Úgy számolnak, hogy 2003 tavaszán már elindulhatnak az árokásó gé­pek, s rá egy évre már át is adhat­ják a hálózatot. ■ anyagi erőt von el a falu idei lehető­ségeiből a korábban felvett hitelek terhei, erre 24 millió forintot kellett tartalékolniuk. __ ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom