Új Dunántúli Napló, 2002. április (13. évfolyam, 89-117. szám)
2002-04-12 / 99. szám
6. OLDAL NAGYKOZAR BEMUTATKOZIK 2002. Április 12., péntek Csatornára vár Nagykozár Az építési telkeket mind eladták A település Pécstől 5 kilométerre fekszik, közelsége a megye- székhelyhez egyben meghatározza lehetőségeit is. A munka- nélküliség jelentéktelen, infrastruktúrája csaknem teljesen kiépített, az ingatlanok értéke, ára vetekszik a pécsivel. Három nemzethez tartozó nép él itt békességben, a magyar, a horvát és a német. A középületek többségét az elmúlt években újították fel, nagy tervük, hogy a valamikori szörpüzem helyén egy faluházat hozzanak létre, s hogy még az idén a csatornázást is elkezdhessék. Szép falu ez - dicsekszik Érsek János, akinek az utóbbi években még inkább szívéhez nőtt a település, hiszen ő a falugazda, szinte minden kőnek, útnak, épületnek, területnek történetét ismeri. Büszkén tekint a felújított óvodára, a szociáAz útfelújítást is pályázati pénzekből finanszírozták lis otthonra, a karbantartott járdákra, utakra, sőt még az új'lakótelepen épült családi házaknak is tud örülni. Szép házak épülnek itt, meg is van az ára, nem véletlen, hogy aki itt építkezik, alaposan megfontolja, pénzéből müyen otthont tud kialakítani magának. A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA 1255 1003 7H 769: ; { 986 ■ 1828 1869 1930 1999 2002 bokat kellett küszködniük, hogy a jelenlegi ápolt faluképet kialakítsák. Mint minden kistelepülés, elsősorban a pénzhiány miatt nem tudták megvalósítani minden elképzelésüket, volt olyan időszak, amikor egyik napról a másikra éltek. No, de ezt is átvészelték, pályázatokkal sikerült „kibélelniük” az egyébként csak napi rezsire elegendő, a helyi bevételekből, állami támogatásból összeálló költségvetésüket. A polgármester asszony, dr. Szen- tirmayné Kiss Mária már sorolja is a tavalyi fejlesztési eredményeiket.- Igen, az elmúlt évben például sikerült befejezni a körjegyzőség és a polgármesteri hivatal belső felújítását. Az épületre már nagyon ráfért a tatarozás, hiszen 15 éve hozzá sem nyúltak. A ház teljes tulajdonjogát is megszereztük, egymillió forintért Magyar- sarlós is eladta tulajdonrészét. Az épület ugyanis a rendszerváltás után négy önkormányzat kezébe került, Romonyától és Bogádtól már 1994-ben megvásárolták a részüket. Megújult a ravatalozó, a sportöltözőben bevezettük a gázfűtést, a kultúrház belső részén is sok javítást végeztünk el az elmúlt évben, a konyhai részt alakítottuk át. A templom teljes tetőszerkezetének kijavításához, valamint a kiegészítő épülethez a cserepet az önkormányzat vásárolta meg 800 ezer forintért, az egyháznak ennyi segítséget adtunk. Sikerült a belvárdgyulai termelőszövetkezettől megvásárolni a volt szörpüzem irodaépületét, a valamikori földesúri kúriát. Ezzel nagy terveink vannak. Ugyancsak az elmúlt évben korszerűsítettük a Dédász közreműködésével a közvilágítást, ennek költségeit, a 2 millió forintot 5 év alatt kell visszafizetnünk. Mindezt sohasem érték volna el, ha nem pályáznak. A fejlesztésekre a megyei terület- fejlesztési keretből is kapTnak pénzt, de beadványokkal éltek a Földművelésügyi Minisztérium és más főhatóság által kiírt pályázatokra is. Most már úgy alakítják ki az évi költségvetést, hogy az előre eltervezett pályázatokra szánt önrészt eleve beépítik a kiadások közé. A polgármester asz- szony azt is^elmondja, nem mindig kapnak" annyi támogatást, amennyit szeretnének, de hát szegény ember vízzel főz, csak olyan fejlesztést, beruházást tudnak elvégezni, amelyiknek a költségeit a rendelkezésre álló pénzből finanszírozni tudják. Ha például kátyúzni kell az utakat, általában részletenként tudják csak megoldani, mert a közút teljes felújítására rendszerint soha nincs elegendő pénz. Hosszútietény Vasas / oSomogyi,t i > , HM 1 X f \ ^Fa2ekasb0da Marnia . Kékesd. Geresdlak 9 Szilágy ^Eásébei Romonya , o / r O Pereked Berkesd V x o NAGYKOZAR ■ A A Lovaszbetény \ Maráza Kátoly o Szellő Dr. Szentirmayné Kiss Mária- De azért nem panaszkodhatunk, sok mindent el tudtunk végezni az utóbbi években. Nem véletlen, hogy még a külső szemlélők, az idelátogató vendégeink is úgy vélekednek,^ takaros településre érkeztek. És az sem véletlen, hogy egyre többen leszünk, a lakosságszám évről év- re növekszik, ’ hiszen a megye- székhelyről nagyon sokan ideköltöztek, lakást vettek, vagy új családi házat építettek. Pedig az önkormányzat már építési telket nem tud biztosítani, a tavaly parcellázott és kialakított 74 telek hamar elkelt. Nálunk egy szoba-konyhás, komfortos ház már 3-4 millió forintért kel el, de az épületek többségének értéke 5-8 millió forint körül mozog. Nagyobbra már nem is akarunk nőni, hiszen a falu méretei szűkre szabottak, terjeszkedni nemigen tudunk hová, az infrastruktúránk sem alkalmas a mostaninál jóval nagyobb lélekszám kiszolgálására, a keskeny utcák sem bírnák el a jelenleginél lényegesen sűrűbb forgalmat. Előbb-utóbb azon is el kell gondolkoznunk, hogy hol építsünk játszóteret, hiszen az új lakótelepre jobbára fiatalok költöztek, egyre több lesz a gyerek. A csatorna nagyon hiányzik, de erre már kész terveink vannak, az állami segítségre várunk. A FALU TÖRTÉNELME NAGYKOZÁR Nagykozár neve, a Kozár helynév a kabarokkal a magyarsághoz csatlakozó kozár néptöredék itt letelepedett csoportjára emlékeztet. A falut a tatárjárásig a kazárok földjeként emlegették. Az 1332-es pápai tizedösszeírás- ban Kosár néven fordult elő. A későbbi oklevelekben Kozár és Kazajk néven említik, majd 1542-ben először szerepel Nagykozárként. A török hódoltság alatt nagyrészt elnéptelenedett, a területen a 16. század végén, a 17. század elején már alig dolgozott katolikus pap. Később ismét benépesült magyar, horvát családokkal és az 1740-es években német telepesekkel. A településen az 1810-es években már folyt oktatás, de a tanító iskolaépület hiányában a gyermekeket az otthonában tanította. A falu 1903-ban önálló anyakönyvvezetési lehetőséget kapott. A község a második világháború végén, 1944. november 29-én került a szovjet csapatok kezére. Az első termelőszövetkezet 1949-ben alakult. Az 1960-as években a fiatalok elvándoroltak, többségük Pécsre költözött, az iparban helyezkedett el. Jelentős vállalkozással ma sem rendelkezik, a mezőgazdasági nagyüzem tevékenysége is megszűnt, ám munkanélküliség gyakorlatilag nincs, az itt lakók a megyeszékhelyre járnak dolgozni. Költőpénz 200 millió Nem véletlen, hogy a település az idei költségvetéséből több mint 80 milliót tett félre a csatornázás megvalósítására. A 2002-es 218 milliós költségvetés kiadási oldalán szereplő jelentős tétel - ezt az önkormányzati testület is támogatta - azt mélyi kifizetések (jobbára bérköltségek) 26 millióba kerülnek, míg a dologi kifizetésekre (működési költség) 32 milliót hagytak jóvá. A felhalmozási kiadásra (többek között a közvüágítás felújítása) 2 mü- lió forint áll rendelkezésre. Jelentős Az óvoda új épületszárnnyal bővült bizonyítja, hogy ebben az évben a fő feladatnak tekintik a csatornázás ügyének rendezését. A másik nagy kiadás már eltörpül emellett, a szeFaluház és ifjúsági klub A település évek óta küszködik a közösségi ház létrehozásával, ugyanis erre mind a fiatalok, mind az idősebbek részéről van igény. A faluban élő fiataloknak tulajdonképpen nincs hol összejönniük, legtöbben Pécsre járnak szórakozni. Az időseknek helyet szorítottak a kultúrházban, ott működik a nyugdíjasklub. Az ön- kormányzat nehéz helyzetben volt, amikor kereste a lehetőséget egy, nagyjából minden igényt kielégítő közösségi ház létrehozására. Az ilyen célra használható szabad épület ugyanis kevés van a faluban, a kultúrház nem alkalmas az igények kielégítésre, ugyanis ott az egészségügyi centrum az épület nagy részét elfoglalja. A településen valamikor működött mezőgazdasági nagyüzem, a rendszerváltás után azonban kiderült, a gazdaság ingatag lábakon állt, ezért nem csoda, ha csődeljárás során felszámolták. A Nagykozáron működtetett szörpüzemet, az épületeket az eljárás során - szállítói tartozás fejében - a belvárdgyulai termelőszövetkezet kapta meg. Az önkormányzat ugyan jelentkezett vevőként a gazdasági társaságnál, ám akkoriban még olyan árat szabtak az irodaépületért, amelyet az önkormányzat nem tudott volna kifizetni. De mivel a mező- gazdasági társaság sem tudott mit kezdeni az ingatlanokkal - szándéka egyébként is az értékesítés volt -, s mivel a komoly szándékkal érkező vevők sem toporogtak a téesz-iroda ajtaja előtt, hát kénytelenek voltak leszállítani az árakat. Időközben az önkormányzat is „nem várt” pénzhez jutott, megkapták a gázközmű- vagyon-részesedést, így azután már nem volt akadálya az üzlet megkötésének. A volt szörpüzem gazdasági része valamikor földesúri kúria volt, a jelenlegi, leromlott állapotában is őrzi az elegáns, klasszicista építészeti megoldások jegyeit. A 6 millióért vásárolt ház egyik részében alakítanák ki a gondozói központot. Az épület nagy részét azonban a teleház, valamint az ifjúsági és a nyugdíjasklub foglalná el. A tele- házat azért is tartják fontosnak a falu vezetői, mert a számítógép, internet használati lehetőséggel a településen marasztalhatják az üyen szolgáltatásra igényt tartó fiatalokat. Az átalakítást három pályázatból szerzett pénzből tervezik megoldani. A megközelítőleg 35 millióba kerülő felújítás költségeinek egy részét a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) vidékfejlesztési cél- támogatásából, a megyei céljellegű decentralizált támogatásból valamint a teleház kialakítását az erre szolgáló pályázatból nyert pénzen akarják megvalósítani. ■ A volt szörpüzem épületéből faluházat alakítanak ki fotók: békléssy gábor Villany a kiskertekhez Többször próbálkoztak az energiahálózat kiépítésével, a tulajdonosok azonban sokallták a beruházási költségeket, így minden eddigi elképzelés megbukott. Az önkormányzat viszont - költségminimalizáló megoldással - még ebben az évben szeretné elérni, hogy a szőlőskertekhez is eljusson a villamos vezeték. A Ritics és a Dolina részen lévő zártkertekhez vezető úton ugyanis igen költséges a vezetékeket tartó oszlopokat felállítani, a számítások szerint ez a beruházás jelenlegi árakon 20 millióba kerülne. Az itt kertészkedő, jobbára nyugdíjas tulajdonosok többsége azonban a hálózatfejlesztés rájuk háruló, mintegy 40 ezer forintos költségét sehogyan sem tudná kifizetni. Az önkormányzat új lehetőségként veszi számba a Dédász ajánlatát, miszerint a villamosítás költségeihez 30 százalékkal járulnának hozzá. A Széchenyi-tervben is találtak olyan lehetőséget, amellyel a hálózat létrehozásához állami támogatást lehet kapni. Ez is 30 százalék költségcsökkentést jelentene, összességében tehát a tényleges beruházási összegnek csak a 40 százalékát kellene kifizetniük a kertek gazdáinak. Már folyik az igények összesítése, ennek alapján úgy tűnik, a tulajdonosok többsége már meg tudja fizetni a rendszer kiépítését. A falu gazdái A polgármester dr. Szentirmayné Kiss Mária (55 éves, főfoglalkozású tisztségviselő), alpolgármester Kersák Istvánná (50, szociális gondozó). Az ön- kormányzati testület tagjai: dr. Kollár Katalain (45, bőrgyógyász), Hágen Zoltán (38, kereskedő), Érsek János (46, falugazda), Laczkó Ferenc (59, nyugdíjas), Horváth Jánosné (54, üzletkötő), Herr Gyuláné (46, kereskedő). ■ Az oldal a nagykozári önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült - Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Felülvizsgálják a rendezési tervet Szerencséje van Nagykozárnak, hiszen a megyeközpont vonzás- körzetéhez tartozik, ennek következtében viszonylag konszolidált körülményeket tud biztosítani azt itt élőknek. A nagyvárosból a csendesebb lakóhelyre vágyók már rég felfedezték a Pécs keleti városrészével, Újheggyel közúti összeköttetésben lévő települést, s már a kilencvenes évek elején elkezdték felvásárolni a családi házakat és az eladásra kínált, akkor még viszonylagosan olcsó áron megajánlott telkeket. Az önkormányzat természetesen nem hagyhatta kihasználatlanul ezt a konjunkturális lehetőséget, kereste is a tulajdonában lévő belterületeket, ahol tömegesen jelentkező pécsi igénylőknek építési területeket tudott volna biztosítani. Egybefüggő, többhektáros birtokkal viszont nem rendelkezett, ezért kénytelenek voltak a falut körülvevő szántóból kihasítani egy darabot, s a tulajdonosoktól megvásárolva ezen 74 építési telket alakítottak ki. Az akció viszont meglehetősen sokba került az önkormányzatnak, ugyanis - mivel az akcióval csökkentette a mezőgazdasági termelés alapját - 13,5 millió forint földvédelmi járulékot is meg kellett fizetnie. Ettől függetlenül jó üzletnek bizonyult a birtokok eladása, a telkeket szinte hirdetni sem kellett, jöttek a vásárolni szándékozók egymás után. Tavaly augusztus végére már mindet eladták, az idén tavasszal már egykét frissiben megépített családi házba be is költözhettek az új tulajdonosok. A csatorna viszont innen is nagyon hiányzik. Bár a négy érdekelt falu (Nagykozár, Bogád, Romonya és Magyarsarlós) már megalakította a szennyvízközmű társulást, a tervezéssel megbízott Oviber a hálózat kiépítésének elképzelését is papírra vetette, ennek alapján a pályázatot is beadták. A több mint egymilliárd forintos állami támogatási kérelmükre eddig nem kaptak érdemleges választ. A lakosság természetesen már gyűjtögeti az egyik lakás-takarékpénztárban a csatornázásra szánt forintjait, számítások szerint 180 ezer forintos családonkénti költséghez az ön- kormányzat 30 ezerrel járul majd hozzá. Szerencsére szennyvíztisztítót nem kell építeniük, a pécsi fővezetékre csatlakoznának. Két átemelőt viszont a terepviszonyok miatt létre kell hozniuk. A pályázat elbírálásának elhúzódása miatt a szennyvíztársulás gesztora, a romonyai polgármester, Hermann József nem tartja valószínűnek, hogy még az idén elkezdhetik a hálózatépítési munkálatokat. Úgy számolnak, hogy 2003 tavaszán már elindulhatnak az árokásó gépek, s rá egy évre már át is adhatják a hálózatot. ■ anyagi erőt von el a falu idei lehetőségeiből a korábban felvett hitelek terhei, erre 24 millió forintot kellett tartalékolniuk. __ ■