Új Dunántúli Napló, 2002. március (13. évfolyam, 59-88. szám)

2002-03-29 / 86. szám

8. OLDAL KÁRÁSZ BEMUTATKOZIK 2002. Március 29., péntek Hl Örökölt értékekkel Kárász polgármestere, Mezei Attila, aki hivatása szerint er­dész, a teleházban kínál hellyel, amely tulajdonképpen a köz­ség mindenes-intézménye. Polgármesteri iroda, információkat gyűjtő és szétsugárzó hely, szervező középpontja a helyi ren­dezvényeknek, eseményeknek is.- A faluról elmondható, hogy ma helyzet a papunkkal, és a körülbe- már nem a fönnmaradásáért kell lül 400 lelkes településen állatorvo- küzdenie, hanem úgy lehet fogai- sunk is van. Van egy jelentős értel- mazni, hogy fejlődésre ítéltetett - miségi réteg is; annak ellenére, hogy 1975 óta nincs ná­lunk iskola, tíz pedagógus él Kárászon és jár el innen tanítani. Sokat mond az is, hogy az elmúlt négy évben nem csökkent a falu lakos­sága, és ez az egyensúly a születések számának kö­szönhető.- Úgy gondolom, a fej­lődés akkor jó, akkor op­timális, ha természetes ütemű: ennek pedig ná­lunk örökölt alapjai van­nak. Az első talán az öko­lógiai szemlélet. Erről a hagyományról a termé­szeti környezet, az erdé­szet mellett az 1904-ben itt alapított Kühnel-féle mondja a polgármester. - Lélekszá- első hazai Fészekodúgyár is tanús­mát meghaladó a jelentősége. Pél- kodik. A másik a falusi nyaraltatás dául a négy falu - Köblény, Szálát- hagyománya, amely a múlt évszá- nak, Magyaregregy és Kárász - há- zad első felére nyúlik vissza - már ziorvosa kárászi lakos, de hasonló a 1933-ban volt itt egy falufejlesztő társulat. Az örökölt alapok közé kell sorolni a megmaradt, megőr­zött építészeti értékeket ebbe a szép környezetbe ágyazódva. Itt említeném a megmaradt családi kapcsolatokat, rokoni, baráti köte­lékeket is, amelyek a faluközösség alapját jelentik. Ezekre az alapok­ra épülhettek aztán a modern in­tézmények, mint a Keleti-Mecsek Egyesület kárászi Tourinform Iro­dája, a teleház, és így tovább. A ci­vil szervezetek közt a nyugdí­jasklub kirándulásokkal és más módon igyekszik szolgálni az idő­sek jó' közérzetét, a közbiztonság érdekében mozgósítható polgárőr egyesületünk van, de ifjúsági klub és faluszépítő egyesület is műkö­dik - a millenniumra a faluszépí- tők adták ki a helytörténeti füzete­ket. Kárász a legkisebb település az országban, ahol 1995-ben első­ként született helyi rendelet az épített és természetes környezet helyi védelméről. Rendszeresen pályázunk, hogy támogatást kap­junk állagmegóvási és rekonstruk­ciós munkákra - törekvésünket Podmaniczky-díjjal is elismerték. Sok értékünk van, a tavaly műem­lékké nyilvánított vízimalom a község egyik nagy értéke, látvá­nyossága, a Pajta Színház a turista- szezonban jelent külön kínálatot. KÁRÁSZ* o Szász* £ Vékény vár i Magyaregregy Ä Ü8§ Kisbattyán Felsőegerszeg *0 Magyarszéke Mecseki, o Magyar OMecsekjánösi- Fontosnak tartom, hogy szót ejtsünk az infrastruktúráról is, ami még korántsem teljes. Három éve van gázunk, jó ideje kábeltelevízi­ónk, korszerűsítettük a közvilágí­tást, burkolt útjaink vannak, de vas­útállomás környéki házak ivóvíz-el­látását is meg kell oldani. Ez eddig a vasút elavult vízbázisára illetve ásott kutakra épült, A vezetékhálózat ter­vezése már folyamatban van, a csa­tornaépítésre rövidesen Sor kerül. Tervezzük a kábeltelevíziós rend­szer átalakítását is csillagpontossá; és a fontosabb földútjainkat is stabi­lizálni kell. Idetartozik idegenforgal­mi lehetőségeink bővítése is, szoros együttműködésben a Keleti Mecsek Egyesülettel, közösen pályázva ko­rábban a Phare-, újabban Sapard- program kiírásaira. Azt hiszem, szolgáltatásokban is jól ellátott falu vagyunk; gyógyszertárral, autósze­relővel, iparosokkal. A Mecseki Er­dészeti Rt. Kárászi Erdészete több mint tíz helybélinek ad munkát - Kárászról az emberek többsége mindig eljárt máshová dolgozni. A munkanélküliség így is csak 5 szá­zalék körüli; én úgy látom, hogy csak az nem dolgozik, akiben a munkához kevés az akarat. ■ A község vezetői Polgármester: Mezei Attila er­dész. Alpolgármester: Jenczer Jenő, a Komlóvíz Kft. körzetsze­relője. Képviselők: Dobos László mezőőr, Lép Jánosáé iskolaigaz­gató, Kis Pap Nándor buszsofőr, Nagy László, a teleház vezetője. A település Vékénnyel és Szalat- nakkal együtt a Szászvári Kör­jegyzőséghez tartozik, körjegy­ző Szokoly Zsuzsanna. Az iskolásokat saját önkor­mányzati iskolabusz szállítja is­kolába, óvodába. A faluban pos­ta, háziorvosi, állatorvosi ellátás van, a szolgáltatásokat 1997-től falugondnoki szolgálat, 1998-tól havonta megjelenő lap, 1999-től fiókgyógyszertár teszi teljessé. ■ Ünnepek, kapcsolatok A rendezvények központja a 150 fős Faluház. Főbb ünnepeik a no­vember 19-i búcsú, a falunap és nyaranként a hagyományőrző tá­borok rendezvényei. A település az erdélyi Ülke fa­luval és az ausztriai Pittennel ápol testvérkapcsolatot. ______■ Az oldal a kárászi önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Iránytű a zöld rengetegben A kistélepülésen elsők közt nyílt Tourinform-iroda Elsők között nyílt a faluban Tourinform iroda A csodás völgy már régen ráébresztette lakóit arra, hogy a táj, az erdő, a történelmi és ipari emlékek, a fürdő a falusi turizmus páratlan lehetőségeit kínálják. A falusi vendéglátásnak messze a múltba nyúló ha­gyományai vannak Kárászon, tudom meg Császár Leventétől, az 1994-ben alakult Keleti-Mecsek Egye­sület helyi Tourinform irodájának vezetőjétől. A két világháború között vitéz Kun Lajos kárászi es­peres volt az elindítója ausztriai példák alapján. Jó­val a mai újjáéledése előtt, már a nyolcvanas évek­ben volt egy-két ház, amely vendégfogadásra ren­dezkedett be, és amikor Magyaregregy, Kárász, Vé­kény, Szászvár, Szalatnak, Köblény és Alsómocso­lád megalakította az egyesületet, akkor is a kárászi- ak voltak az ötletadók. Jellemző, hogy már tizenkét kiadó ház van a községben 80 vendég fogadására alkalmasan - az egyesület házainak fele Kárászon található! Egy ilyen kis településen a maga nemé­ben páratlan információs iroda a vendégek közvetí­tése mellett promóciós tevékenységgel, kiadvá­nyok, reklámok készítésével foglalkozik, vendége­ket kiszolgáló programokat dolgoz ki és ajánl. Az idén már ötödik alkalommal nyitnak hagyomány- őrző tábort - elsők közt gyermektáborokat néptánc- és kézműves-oktatással, de szerveznek programo­kat a Pajta Színház nyári bemutatóihoz vagy az új Szászvári Borház „Borösvényéhez” is. K árász területén kőszerszámok, csontok és a feketepetrőci urnasírok tanúskodnak arról, hogy az őskortól lakott település. Egy 1325- ös okiratban szerepel először a „Karaz", egy jó év­századdal később már kárászi jobbágyokról olvasha­tunk egy királyi oklevélben. A név ősi, Kárász ne­vünkkel és a halfajta nevével azonos. 1300-ban épí­tenek templomot Szent Erzsébet tiszteletére. Több­ször átépítették, ma védett műemlék. Pécs eleste (1543) után magyar-török harcok színtere. Az életre kelő, Tolnához tartozó falut 1720-ban csatolják Baranyához. A község 1788-ban Klimó püspök adományával - malom, szőlők - gyarapszik. A szerb megszállás alatt határövezet. Mindkét világháborúnak vannak kárászi áldozatai, de a kitelepítések és az 1956-os forradalom kevéssé érintik. A lakosság mostoha körülmények közt folytathat paraszti gaz­dálkodást, az ipar kezdeteit a vízimalmok majd a szénbányászat jelen­tik, de hírnevet a Hermann Ottó segítségével létrejött első fészekodú gyár hozza el a falunak. Jó lakni az erdő mellett Partnerek a közintézmények, iskolák Több ezer hektár erdő gazdái a kárásziak Az 1996. évi új Erdőtörvény következetes érvényesítésé­ért a Mecseki Erdészeti Rt. Kárászi Erdészete gondosko­dik Szőnyi János igazgató irá­nyításával. Ennek a mintegy 10 ezer hektáros, Kárásztól jobbára északra eső erdő­ségnek a varázsát az adja, hogy Ba­ranya legnagyobb megszakítatlan zöld rengetege, és ez kölcsönöz kü­lönös vonzerőt a turisták számára is, tudom meg az igazgatótól. Nagy része a Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzethez tartozik. Az új törvény az erdők elsődleges rendeltetését a természetvédelemben jelöli meg. A. védelem mellett a fatermesztést szolgálhatja, valamint üdülési és oktatási célokat. A védelmet azért fontos kiemelni, mert az erdőgaz­dálkodásban hagyományosan a ha- szonelvűség érvényesül, a régi er­dőgazdálkodásban az volt a cél, hogy tűzifát termeljenek, a fákat ko­rán, átlagosan nyolcvanéves koruk­ban kivágták. A természetszerű gazdálkodás következtében az er­dők átlagéletkora mára elérte a száz évet, teret adva az öregedésnek, a mikrokömyezet ezzel járó változá­sainak. Az erdészet ma ezekből a természetes folyamatokból „csípi ki” a maga hasznát. Egyébként - mint a szakember hangsúlyozta - a tankönyveink fura mód rosszul ítél­ték meg erdőgazdálkodásunk múlt­ját-jelenét, ugyanis a leírtakkal, s így a közhiedelemmel ellentétben Ma­gyarország már hatvan éve (!) nem hogy lemaradt volna, de élen jár a sikeres erdőtelepítésben a világ or­szágai közt. Jelenlegi eredményein­ket ennek is köszönhetjük. A kárá­sziak 5300 hektárnyi erdővel gaz­dálkodnak, őshonos keménylombú fafajták - bükk, tölgy - és elenyésző mennyiségben akác és fenyő szak­értő gazdái. Hatósági ütemterv sze­rint dolgoznak, és noha 38 ezer köbméter fát termelhetnének ki, csak 26-28 ezer az éves mennyiség; a természetvédelmi területen a bio­lógiai folyamatokat hagyják érvé­nyesülni. A kárászi üzemnek évi 350-400 milliós forgalma van, két­száz embernek ad munkát. Közü­lük csak 15-20-an helybéli lakosok, de az üzem így is a település legna­gyobb munkaadója. Ez lakosság- megtartó erő, amit csak erősít a ha­gyomány - a faluban kiváló erdő- mérnökök laknak, jellemző, hogy a polgármester is erdész. Nemcsak fát vágnak - mondja az igazgató végül némi öniróniá­val - hanem szoros kapcsolatot tartanak a közintézményekkel, is­kolákkal is. Táborokat szervez­nek, kulturális emlékeket gondoz­nak - például a Máré várát; és ők készítették el a pusztabányai üveghuta mását is, melyet 1995-től kezdődően tártak fel. Kárászi huncutságok Szép, vendégváró csöndje alapján aligha sejteni, hogy ez a falu tele van hangos nevetésre fakasztó mesékkel, anekdo­tákkal. A helybéli, aki így tavaszelőn sé­tál végig a Fürdő utcán, tudja hogy nyáron gyakran megtelik tu­rista vendégekkel és persze hely­béliekkel is. Vagy a Pajta Színház előadása csalja ide az embereket - a színházba Papp Judit Elza le­hel életet -, vagy csak a gyönyörű zöld sétálóutca. Kit a jó levegő, kit egy korty bor, kit a völgy, a há­zak látványa marasztal. Ebben a faluban kelt legendája Blum Jó­zsefnek, a neves malomkerék-ké­szítő mesternek, ki mindig a pa­tak vízében lépdelve ment „hosz- szú” vizitekre barátaihoz. Ma az ő fényképe lóg a Vadász Tanya fa­lán a felirattal: „Gáti papa nem volt antialkoholista, nem kellene szégyent hozni rá!”. De neveze­tes volt Nagy András kovácsmes­meg a rúgós tehene tett túl, és akit azért közfelkiáltással megvá­lasztottak, s négy évig intézte is a falu dolgait hajdanán, írástudatla­nul. A gyertyafénynél borotváita- tó „gróftól” az ólba rekedt tyúk­tolvajig és a kárászi héjában sült libáig meg lehetne írni a falu bel­ső - rokoni, baráti szálakból, sze­relmekből szőtt - történetét is. Ebben a „Kárászi huncutságok” című füzetben - a „Kárász első 700 éve” címmel kiadott helytör­téneti füzetek egyike, Cs. Levike gyűjtése kalauzol. Az ipar törté­netével foglalkozó rész említi ter­mészetesen a kárászi „aranylázt” is, de a kárászi polgár - aki ko­rábban vízimalmok molnáraként, jó ideig bányászként és máig fa­vágóként (is) keresi kenyerét, jól tudja, hogy az „aranyt” a becsüle­tes, egyre magasabb képzettséget igénylő munkában találja meg. A sétálóutca a templomhoz vezet ter is a tréfát is ismerő csökönyös­ségéről, amelyen tán csak a lovai Agyagon nyíló virágok Szorgosan pörög a korong a ta­nyai műhelyben. Hol „breitbo- denigehafen”, azaz széles fene­kű edény, hol „spitzbodenigeha- fen” - keskeny - formálódik Me­zei Ottó fazekasmester kezei alatt. Fehérfölddel írókázott kö­csögök, barnamázas tányérok kínálják magukat, de az ízléssel formált saját munkák mellett 350 darabos gyűjteménye van becses óbányai fazekasmunkák­ból is, és van számos más tájról való is. A ház egy része valósá­gos múzeum, népviseletet is be­mutató sváb szobával. Egy szö­vőszék arról árulkodik, hogy gyakran korongozás után sem pihen, hanem rongyszőnyeget készít. A nagyapa, vízimolnár lévén, még zsákot szőtt e szövő­szék elődjén, a fazekasság vi­szont nem családi hagyomány: az első fogásokra az óbányai Teimel Rezső tanította. ■ Mezei Ottó válogatott munkái között Mezei Attila, a település polgármester

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom