Új Dunántúli Napló, 2002. március (13. évfolyam, 59-88. szám)

2002-03-29 / 86. szám

I 2002. Március 29., péntek 9. OLDAL GARÉ BEMUTATKOZIK Garé, álmokon innen és túl A község, mint lakott hely, íratlan korok homályába vész, amely történelme során megélte a gazdagság, a jómód örömét és a hét szűk esztendő keserveit is. Lowescher János polgármester lassan egy emberöltő- nyi ideje „hivatali” ember Garén, szavai tanúsítják, milyen vargabetűkön át jutott el odáig, hogy ma már önállóbban formál­hassa a jövőjét.- Amikor a hatvanas évek közepén a faluba költöztem a családommal, rövidesen Szava, Babarcszőlős és Garé összevont tanácsot alakított, majd felbomlott ez a hármas, és már kilencen társultunk Szalánta központ­tal. De volt korábban Garé körjegyzőségi székhely is! A fő közlekedési utak kialakítá­sa és a megváltozott környezet is szerepet játszott abban, hogy ez a pécsi irányultságú település egy kicsit a perifériára került. Csak érdekességként említem - teszi hozzá moso­lyogva - hogy a római időkben Garé fontos kereskedelmi megállóhely volt, az itteni Domb-dűlőnél egy földvár lehetett, ahon­nan római pénzek, régi téglák kerültek elő az ásatások során. U-alakban vízfolyások­kal, mocsarakkal is védett, csak északról megközelíthető terület volt, és Túrony felé haladva, túl a patakon, a régi öregek egy haj­dani kolos­tort is emle­gettek. Kül­területi ha­tára egyházi birtok volt, és egészen a múlt század első feléig néhány 100 hektár alatti A LÉLEKSZÁM yr~ / ALAKULÁSA 350 y ^ __ y 340 y y y / 320 2 — — 1992 1996 2002 birtokos - a Molnár, a Csöndör és a Hetesi, Koloszár család - is gazdálkodott itt. Később a téeszeket is többször átszervezték. Most, a rendszerváltáskor, a garéiak későn jutottak kárpótlási jegyekhez, de azért volt, aki szer­zett földet, de vissza is adta a téesznek. A lakosság zöme itt is mezőgazdaságból élt - szerencse, hogy a nagyobb munkaadók közt a Szalántai Tsz. azok közé tartozik, amelyek nem hullottak szét. Működött itt egy téglaégető is még a helyi téesz üzemel­tetésében és négy vízi­malom.- Helyben komo­lyabb munkahely nincs, és szolgáltatá­sokért is utazni kell: vásárolni inkább Sik­lósra járunk, van aki Pogányba viszi a ko­csiját autószerelőhöz, és így tovább. Van bol­tunk, kocsmánk, kis­postánk, lakatos is van a faluban, és a há­ziorvosunk is helyben lakik. Az elköltöző vé­dőnő állását pedig most hirdettük meg. A közlekedésünk eh­hez az utazgatáshoz megfelelőnek mondha­tó. Az óvodások Szavára, az iskolások nagy része Szalántára jár, és Harkányba is jó néhány, ahol kisegítő iskola is van. Azt sze­retnénk, hogy legalább a tavaly megszűnt alsó tagozatot újra elindíthassuk. Sajnos Garé a hulladékégető körüli viták miatt híresült el vagy vált jóformán hírhedtté, holott közben sok minden más is történt a rendszerváltást követő évtizedben. A Bosta­osl Csamóta | Bisse 6 Badaré- \ szőlős fi ó , c OkJsviszló Terehe® Ö ..-O' fjjj Má ria oHarkány cr* KlstótfahJ OVokány Máriagyűd V°Vv. Nagytótfalu ö",„ö „Kisharsárry Lowescher János, a település polgármestere Garéi Víz­mű Társulat révén 1991- ben vehet­tük át a víz­vezetéket, telkenként 15 ezer forintos hozzájárulással. Két éve van vezetékes gázunk, amely házan­ként 96 ezer forintba került - három részlet­ben lehetett törleszteni. Görcsöny gesztorsá­gával Baksa, Ócsárd, Diósviszló, Szava, Szőke, Regenye és Garé kötött szerződést a szennyvízcsatorna megvalósítására. A szándéknyilatkozatot nálunk eddig 65-en ír­ták alá, már csak né­hány aláírás hiányzik a hitelképességünk­höz. A tervek pályáza­ti támogatással már el­készültek, az idén uni­ós pályázattal a meg­valósítására szeret­nénk pénzt nyerni, és akkor már jövőre elin­dulhatna a beruházás. Jelenleg házanként 150 ezer forint a tarifa, de az volna a cél, hogy a lakosságnak minél kevesebbe kerüljön. Az előtakarékossági hi­telforrásra már szerződést kötöttünk. Az is nagy szó, hogy ma Garén szinte minden háznál van már fürdőszoba és központi fű­tés. Még említeném azt is, hogy valamennyi intézményünket felújítottuk az elmúlt tíz évben, két éve van teleházunk, és most ad­tuk át az új kábeltelevíziós rendszerünket is. A falu vezetői A község polgármestere: Lowe­scher János nyugdíjas. Alpolgár­mester: Hitre Sándomé pénzügyi csoportvezető. A képviselő-testü­let tagjai: Anton István vagyonőr, Csermák Nándor benzinkutas, Lowescher László italbolt vezető, dr. Szabó György körzeti főorvos. Cigány kisebbségi képviselő Ba­logh László lakatos. Önálló jegyzőséggel rendelke­zik, jegyzője Sipos Jenőné. Társadalmi szervezete a közfel­adatokat felvállaló Garéért Egyesü­let. Az új teleház vezetője Rasztik Anltd informatikus szakember. A rendszeresen megtartott nőnapot követő hónapban férfinapot is tar­tanak a faluban. Az idén először a gyermeknapot május elsején meg­rendezendő falunap váltja fel ha- gyományteremtő szándékkal. ■ Az oldal a garéi önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Iskolázott jövő Tavaly a félezer éves tölgy és a kop­jafa díszítette téren tartották iskola­záró ünnepüket a garéiak. A hatalmas tölgy csonkja, a kop­jafa és a most ismét zöldbe boruló hársfák jelképessé nőhettek a falu­beliek számára. A kopjafán a véset: „Évszázadok néma tanúja” az ott lévő, évszázados iskolára is utal, amelyből a XXI. század elejére el­fogytak a gyerekek. Helyi számve­tés szerint viszont az idén 9-10 gye­rek fog születni Garén, és a szavai óvodába járókkal együtt rövidesen ismét lehet annyi iskoláskorú a fa­luban, hogy egy alsó tagozatos isko­la fenntartása lehetővé váljon. Leg­alábbis egy iskola, egy tanító töb­bek számára remény, és ebbe a re­ménybe egy kicsit belejátszik a rég­múlt is, hiszen a református és a ka­tolikus egyház is működtetett itt egy-egy iskolát több mint fél évszá­zada. S hogy az utódok igyekeztek méltóképpen átvenni a stafétabotot, arról például az utóbbi időkben az iskolaépület bővítése - új vizes­blokk, szertár, tároló építése - ta­núskodik. Mindehhez hozzátehető, mond­ja a polgármester, hogy a kilencve­N eve Gara László XVI. századi nagybirtokos nevéből származik, a családnak vára volt a Domb-dűlőben. Más forrás szerint a kör­mendi levéltárban őrzött Garey községgel azonos, amely a Derzsffyek birtoka volt. Az itt talált csont- és kőleletek, római pénzek, téglák a terület ősi lakottsá- gát bizonyítják. A török hódoltság alatt sem néptelene- dik el. Történelmünk során mindvégig magyarok lak­ták, a múlt század feléig körjegyzőségi székhely. A hetvenes években 373 lakost számlált, tehát a népes­ségfogyás máig nem számottevő. Három nagy cég közeli hulladéklerakója miatt lett országosan ismertté a mezőgazdasági adottságaiban átlagos, Pécstől mindössze 13 kilométerre fekvő, szebb jövőt érdemlő község, amelynek a rendszerváltás után csaknem teljes infrastruktúrája épült ki. Már csak az égetőmű és - számos községgel társulva - a j szennyvíz-csatorna megépítésére várnak. ____________________ ■ Ég i virágok alatt Kazettás mennyezet Garén Az 1730 körül épült reformá­tus templom kazettás meny- nyezetén kívül más meglepe­téseket is tartogat. Festett, virágdíszes szószéket, pa­raszti „soltár” - mutatót, kopottsá­gukban is nagyon szép padsorokat csodálhatunk meg a templom hű­vösébe lépve. Lábunk alatt téglából rakott padlózat vörösük, és fönn a mennyezeten, az alkalmi csillár kö­rül ott díszük a négy különös vará- zsú kazetta is . Mindegyik más és más, mind a négy külön egyéniség, és varázslatuk nem ornamentiká­juk cifraságában, „népiességük­ben”, hanem az égieknek szóló, le­író jeüegű, laikus egyszerűségében van. Mindez azért is kivételes, mert Garé igazából nem tartozik szerve­sen az Ormánsághoz. A vertfalas templom arról is nevezetes, hogy a XIX. század első felében a templo­mot úgy újították fel, hogy falát tömbönként szétfűrészelték, majd így rakták fel ismét. Tornyában már elektromos vezérlésű harang zúg. ■ Tervek a rajzasztalon A Rákóczi utca kelet-nyugati irányú szakaszával párhuza­mos új utcát szeretne nyitni majd a község. Garénak számos védeni való érté­ke, két műemléki temploma van, elkészült az új falurendezési ter­vük is, amelynek szükségszerűen évekre előre kell tekintenie. Mivel a privatizációt követően az ön- kormányzat tulajdonú területek alaposan megcsappantak, kevés lehetősége van a terjeszkedésre. Bárhol nyitna utcát, az most még erejét, költségvetését meghaladó feladat lenne. Mindenesetre te­lekkialakításokra a Rákóczi utca említett szakaszától délre lehet majdan a legtöbb esély. Ez összközműves - víz, villany, gáz­vezeték, szennyvízcsatorna - tel­keket jelentene a falu az 58-as fő- közlekedési úthoz közelebb eső területén, attól két kilométerre, gyönyörű panorámával délre. ■ Égetőmű: égető kérdések A település nemcsak külsejében csinosodna, hanem lélekben is. Hogy ez megtörtént-e, az csak lakóinak elégedettségével mérhető. Az el­ső szempont a munkahelyteremtés lenne, amely az iparűzési adó révén esélyeket adna az önkormányzatnak is. A nap ki-kibámul a felhők mögül megnézni; dide- regnek-e a barackfák elsőként elnyíló virágai itt-ott a kertekben, és fáznak-e a csontjaink is. A metsző márciusi szél versenyre tud-e kelni a templom hű­vösével, ahogy kalauzommal, a polgármesterrel Is­ten házából kilépünk. A református templom han­gosan megkoccanó, férfiarasznál is nagyobb kulcsai már visszakerültek a nénihez, özv. Becző Lajos­áéhoz, de aki először csodálkozik rá erre a rusztikus templombelsőre, nem felejti szépségét, és tán leg­főbb tanulságát; hogy egyszerű, keresetlen eszkö­zökkel is hites szót lehet váltani Istennel. Szemközt egy klasszicizáló díszítésű parasztház sárgára fes­tett homlokzatával, fehér ablakszemöldökével is el­üt a többitől - most még hátat fordít az alacsonyan járó napnak. A szomszéd ház falán levelesláda pi- roslik, itt találjuk a már csak „félnapos” postát. Szemközt a községháza terjedelmes, L-alakú épüle­te a hosszabbik oldalával fordul a Rákóczi utca felé. Déli végfalán a garéi kábeltévé hatalmas, felhőket néző tányérjai villognak, akárha egy égi konyha fali díszítményei lennének. Ha ugrunk egyet térben és időben, egészen a kifli alakú Rákóczi utca könyöké­ig, és betérünk Lowescher László italboltjába, ott is sorakoznak tányérok a falon, csak jóval kisebbek és barnák. A színhatást csak fokozza az üvegek csillo­gása: a kólák, narancsok a hűtő üveglapja mögött, és a pult fölötti tarka italgyűjtemény. Ám a garéiak is csak olcsóbb sört, és fröccsöt isznak, mint minde­nütt másutt, ahol a kevéspénzűek találkoznak; és ha mégis a megélhetésre, a paraszti vagy vállalkozói munka nehézségeire terelődik a szó, a disputa egy­szeriben viharos lesz. Az 5-15 aranykorona értékű földek korábban se tették gazdaggá az ittenieket, de legalább volt egy téglagyár, és a települést bekerítő patakok mentén néhány vízimalom. Vannak ugyan, akik ma a Sza­lántai Téeszben dolgoznak, de a faluba is életet le­helő munkahely nincs. Zakatol ugyan fűrészgép Garéban - Gyenes Zoltánék telkén sorakoznak a vá­gandó rönkfák -, és Csöndör Gyula révén van egy ügyes kezű lakatosuk is, de neki is előbb futkosnia kell megbízás után, hogy munkást is fogadhasson. Ám a falu fölött, Garétóí északra, ott a megoldás a helyiek reménye szerint. A sokszor elátkozott hulla­déklerakónak köszönhetően az átkot követhetné az áldás: az égetőmű megépítése. A polgármester nem először sorolja érveit, hogy klórbenzol szennyezéssel fenyegető, iszap- és bőrhulladékkal, húsipari vég­termékekkel „gazdagodó” 25 hek­táros terület folyamatosan meg­szabaduljon 1 millió tonnára be­csült terhétől, amely ma is gyara­podik. Az üzemtelepítést külön­böző érdekeknek engedve máig elodázták, (a megyei közgyűlés is mintha elfeledkezett volna róla), pedig az érvek közt nincs rang­sor. A talajvíz és a levegő védel­me találkozik a lakosság érdekei­vel, még ha tudják is, hogy a 40- 50 embert váró üzemben - amely mérnököket, technikusokat, ha- A teleház a munkaügyi központtal kötött szerződést táselemző laboránsokat igényel-, többségüknek egyelőre csak betanított munka háttérben. Pedig Garé nemcsak magas lábazatú, jutna. Azon se szabadna rágódni, hogy az uniós elő- módosnak mutatkozó házaival, hanem belül, lélek- írások szerint működő, korszerű, zárt francia tech- ben is szeretne szépen festeni. Ez csak lakóinak elé- nológia - a legkisebb gyár is évi 19 500 tonna feldől- gedettségével mérhetnénk feltéve, ha nyugalma- gozására képes - szennyezi-e majd a levegőt. Hatás- sabb éveknek nézhetnének elébe, tanulmány régóta van, a beruházás gazdaságosan Addig is folytassuk sétánkat, haladva a karcsú ka- megtérülő bankhitellel valósulna meg, ám helyben tolikus templom felé. Érdemes megtekinteni, most is csak azt találgathatják, hogy mi húzódhat a _____________________________________________1 hí rű máriagyűdi szociális otthonba, másfelől viszonylag olcsón vásárol­hattak házat az itt letelepülő fiata­lok. ____________________________■ ae s évek elejére alaposan elörege- lett községgé váltak, lélekszám szerint 1991-92-ben voltak a mély­ponton. Ebben az időszakban sok dős, magára utalt ember került a jó Az utolsó iskolaévzáró színhelye a kopjafával

Next

/
Oldalképek
Tartalom