Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)

2002-02-08 / 38. szám

6. OLDAL B EMUTATKOZIK A PÉC S I TUDOMÁNYEGYETEM 2002. Február 8., péntek A kar egyetemi szintű alapképzésének államilag finanszírozott nappali tagozatára 2000-ben 1131-en jelentkeztek felvételre. Közülük első helyen 489-en jelölték meg a FTE Közgazdaságtudományi Kart. Akik a 108 ponthatárt elérték (244) felvételt nyertek az államilag finanszírozott oktatásra. A költségtérítéses képzésre 160-an jelentkeztek, elsőnek jelölve meg a kart 14,103 pontszámmal felvetek 16 hallgatót. Az angol nyelvű főiskolai szintű költségtérítéses képzésre 50ron jelentkeztek, a 90-es ponthatárt elérteket (14) felvették. E képzésre pótfelvételi hirdettek meg, jelentkezett 22, felvettek 19-et. Az államilag finanszírozott kiegészítő nappali képzésre 73-an jelentkeztek, első helyen 23-an jelölték meg a pécsi kart, a 114-es ponthatárt elérteket (24) felvették. A költségtérítéses angol nyelvű kiegészítő képzésre 34-en jelentkeztek, első helyen jelölt volt 29, ebből 91-es ponthatárral felvettek 28 hallgatót. A pótfelvételire jelentkeztek 3-an, közülük csak egyet utasítottak el. A KAR TÖRTÉNELME 1970-ben induä a közgazdászképzés Pécsett. Ekkor hozta létre a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem pécsi kihelyezett tagozatát, amely 1975 óta mint a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtu­dományi Kam működik. Már a megalakuláskor az volt a cél, hogy a közgazdászképzés regionális centru­ma jöjjön létre Baranya fővárosában, teremtődjenek meg ennekoktatói és intézményi feltételá. Az alapítók munkája sikeres volt: az egyetem életében rövidnek számító három évtized alatt a kar a közgazdászképzés elismert bázisává fejlődött. Mind az oktatásban, mind pedig a tudományos kutatásban kezdettől fogva különleges súlyt helyezett a mikroközgazdász- és üzletember-képzésre. A 80-as évektől a regionális jelleg fokozatosan megszűnt, és a kar a közgazdászképzés második országos centrumává fejlődött. Nemzetközi trendek követése Az 1970-es években a pécsi intéz- • mény szerepe egyértelmű volt a ha­zai képzési piacon. A második .egyetemi szintű képzési hely, amely a közgazdász alapképzést folytatott elsősorban nappali tago­zaton. A tevékenységi portfolió bő­vítésében akkoriban csupán a fel­nőttképzési formák (esti, levelező tagozat) indítására volt lehetőség. A helyzet javítása valójában a ki- lencvenes évek elején-közepén, a képzési piacon folyó verseny élező­désével vált aktuálissá. Hasonlóan a magyar gazdasági képzés egészé­hez, a rendszerváltást megelőző időszak Pécsett is elbizonytalano­dást hozott. A fő kérdés az volt, hogy a megújulóban lévő tudás ho­gyan fog hasznosulni a gyakorlat­ban, a végzett hallgatók munkájá­ban. Milyen oktatási és kutatási stratégiát kell kialakítania a karnak, hogy képes legyen reagálni a társa­dalmi és gazdasági élet markáns változásaira? Ez időszak is hozott jelentős eredményeket. Komoly előrelépés történt a tananyagok összeállításában és megjelentek a kutatómunka első eredményei a fo­kozatszervezésben és a tudomány­szervezésben. Eközben a kar sike­resen integrálódott az egyre na­gyobb méretűvé váló Janus Panno­nius Tudományegyetem szerveze­tébe. A társadalmi-gazdasági rend­szerváltás után a pécsi kar az egyre erősödő versenyben képes volt megerősíteni pozícióját a hazai közgazdasági és üzleti felsőoktatás­ban (példa erre az elsők közötti si­keres akkreditáció). Az alapképzés színvonalának megőrzése mellett új, nemzetközi validációjú progra­mok, mint az MBA-képzés, az an­gol nyelvű BSc- és MSc-képzés, doktori programok (iskolák) bizo­nyítják az oktatás megújítására va­ló képességet. Az új tantervek a nemzetközi követelményeknek megfelelően készültek, az angol ta­nítási nyelvű programok londoni érvényesítése sikeresen megtör­tént. A kilencvenes évtizedben hat- van tananyag jelent meg. ______■ A gazdaság kihívása Széles választási lehetőség A pécsi intézmény megalapítása­kor kiemelt szerepet szántak a mikrogazdasági (vállalati) képzés­nek, amiről azonban hamar kide­rül, hogy nem létezhet erős (tehát részben makrogazdasági) háttér nélkül. Az így létrejött összetett oktatás során többször került elő­térbe az ágazati (ipar, kereskede­lem, mezőgazdaság) vagy funkci­onális (tervező-elemző, áruforga­lom-marketing) jelleg szerepének megítélése. A hetvenes, nyolcva­nas évek szakmai vitáit - amelye­ket gyakorta a mindenkori főható­ság irányelvei generáltak - az egy­séges gazdálkodási szak létrejötte zárta le. A kar tanterve az 1990-95 közötti években mind a nappali, mind a levelező tagozaton kétszin­tű képzést kínált. Az első három (levelező tagozaton 3 és fél) év után főiskolai diplomát, az 5. (6.) év után egyetemi diplomát kaptak a hallgatók. Ettől a megoldástól a bevezetői azt várták, hogy a hall­gatók választhatnak a munkába ál­lás és a további tanulmányok kö­zött, mód nyílik a szelekciókra, és a külföldi résztanulmányok végzé­se is egyszerűbbé válik. Az egyéb­ként jó elképzelést a felsőoktatás jelenleg is érvényes, képzési szin­teket megkülönböztető finanszíro­zási rendszere nem engedi érvé­nyesülni az egyetemi karokon. A gazdaság világa a világgazda­ság nagyot fog változni az elkövet­kező tíz évben. Kívánja-e ez a vár­ható változás a gazdasági felsőfo­kú képzés radikális átalakítását? Csupán két, meghatározó tenden­ciát említve: a globalizáció és a vir- tualizáció müyen kihívásokat fo­galmaz meg egy olyan oktatási in­tézménnyel szemben, mint a Pé­csi Tudományegyetem Közgazda­ságtudományi Kara? Milyen vála­szok fogalmazhatók meg az infor­matikai társadalom kihívásaira? Természetesen ezek a választok ma még nem, vagy csak részben ismertek. Egy azonban bizonyos, az oktatás szerepe a tudásbázisú társadalmakban felértékelődik. A képzés rugalmas, széles választá­si lehetőséget kínál. A jelenleg érvé­nyes kreditelvű tanterv szerint a kar ’az egylépcsős, 5 éves egyetemi kép­zést kínálja a leendő hallgatóknak, akik a tanulmányok végeztével „ok­leveles közgazdász gazdálkodási szakon” (MSc) diplomát kapnak. A képzés első három évében elsősor­ban az elméleti alapozó (közgazda­ságtani, módszertani és üzleti) tár­gyakkal ismerkednek meg. A tanul­mányok e részének átfogó számon­kérése szigorlatok formájában tör­ténik. A szakképzés egyrészt maga­sabb szinten folytatja az üzleti élet­ben fontos témakörök tanulmá­nyozását, másrészt egy-egy sző­kébb területen nyújt mélyebb, spe­cializáltad) ismeretanyagot az aláb­bi szakterületeken:- marketing,- management és consulting,- monetáris intézmények és sza­bályozás,- vállalatfinanszírozás,- informatika,- döntéstudományok,- regionális gazdaságtan,- európai üzleti tanulmányok. Másodszak formájában közgaz­dasági szakfordító képzés angol vagy német nyelven is folyik a ka­ron. A szakképzés nyitva áll a más gazdasági felsőok­tatási intézmény­ben közgazdász diplomát szerzett hallgatók számára is, mind a nappali tagozaton, mind pedig az önköltsé­ges, munka mel­letti képzés formá­jában. 1996-tól angol nyelvű önköltséges alapképzés in­dult a hazai és külföldi jelentkezők­nek. A képzési követelményeket eredményesen teljesítők a Middlesex University-től is diplomát (BA in Business Administration) kapnak. A kar legújabb programja pedig az ugyancsak Londonban validált angol nyelvű képzés, Master in Science in International Business megnevezéssel. A felvételi vizsga tárgyai: egyete­mi szintű alapképzésben matemati­ka és történelem vagy közgazdaság­tan. Mindkét tárgyból írásbeli és szóbeli is van. (Mentesül a szóbeli vizsga alól az a jelentkező, akinek az érettségi átlaga 4,51 vagy ennél ma­gasabb.) Az angol nyelvű főiskolai programon matematika írásbeli és angol szóbeli vizsgát kell tenni. ■ PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Cím: 7622 Pécs, Rákóczi út 80. Telefon: magyar képzés: 72/211- 433/31-65,31-66, angol nyelvű képzés: 72/214-064 Fax: 72/501-589, 72/501-553. Web: www.ktk.pte.hu MBA A kar az 1992/93-as tanévben kezdte meg a Middlesex Univer­sity Business School-lal együttmű­ködve az MBA (Master of Busi­ness Administration) képzést. A rendszer újdonsága az, hogy a kurzusok átjárhatóvá váltak, és a hallgatók alapképzésüknek, ké­pességeiknek és egyéni elképzelé­seiknek megfelelően választhat­nak a szakok között. ■ Az oldal a Pécsi Tudományegyetem támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Óra a nagy előadóban fotók: müller andrea Partnereink a tanárok A tudást évente meg kell újítani Láng Zsolt, harmadéves közgaz­dászhallgatót decemberben vá­lasztották meg hallgatói önkor­mányzat elnökévé. Nagy valószí­nűséggel azért esett rá a választás, mert már volt gyakorlata az ön- kormányzati ügyek intézésében, s az is sokat nyomott a választási megítélésben, hogy társai in- tegratív egyéniségként ismerték meg, az elnöki pozícióhoz pedig jobbára elengedhetetlen ez a tu­lajdonság.- Nem akarom felnagyítani az önkormányzat fontosságát kezdi tevékenységük bemutatá­sát -, de úgy érzem, hogy az egyetem működésében elenged­hetetlen szerepet tölt be. Mond­hatnám azt, hogy a hidat jelent­jük a hallgatók és a tanárok kö­zött, közvetítő szerepet töltünk be. Az is a feladataink közé tar­tozik, hogy pezsdítsük az egye­temi életet, szervezzük és bo­nyolítsuk a szabadidős progra­mint az oktatóval. Aztán ott van­nak a generális kérdések, amely minden diákot érint - a kar veze­tősége mindig kikéri a hallgatói önkormányzat véleményét. Láng Zsolt az önkormányzat­nak a hallgatói képviseletre nem követel egyedüli jogot, ezt nem is tehetné, a karon is több, jelentős számú diákot tömörítő, legitim szerveződés működik. Velük szo­ros együttműködésre törekszik, hiszen a legfőbb céF, az itt tanulók életének jobbítására, szakmai tu­dásának gyarapítására töreksze­nek. így folyamatos az együttműkö­désük az Ifjú Közgazdászok Ala­pítványával, a Magyar Közgazda- sági Társasággal, valamint a kül­ügyi kapcsolatok (külföldi ösz­töndíjak, szakmai tréningek) megszervezésében a nemzetközi diákszervezet, az AIESEC magyar tagozatával.- Az egyetem kiváló alapot szolgál­tatott arra, hogy szakmai-pénzügyi tudásomat továbbfejlesszem - kez­di a beszélgetést dr. Szabó László, a Raiffeisen Bank Rt. Déli Régió igaz­gatója, a közgazdaságtudományi kar tiszteletbeli docense. - A gazda­sági változásokat híven követő pénzügyi folyamtok olyan gyorsan változnak, hogy az ilyen szektor­ban tevékenykedőknek szinte na­ponta meg kell újítani tudását. Az igazgató egyébként megerő­síti, hogy a pécsi egyetem a pénz­ügyi világban való eligazodáshoz a legjobb alapokat nyújtja, tehát ha valaki erre a pályára készül, a diplo­ma kézhezvételekor meglévő tudá­sára bizton építhet. A gyakorlatot vi­szont alaposan meg kell ismerni, ezt nem hagyhatja ki senki. Életta­pasztalata is ezt támasztja alá, hi­szen az egyetemről kikerülvén, egy­éves USA-beli cserediákként piac- gazdasági szakmai tapasztalatokat szerezve sem kerülhette ki a banki előmenetel lépcsőfokait. Volt a Ma­gyar Hitel Bankban elemző közgaz­dász, később az Inter-Európa Bank­ban a fiókvezetői posztig jutott el. A küencvenes évek közepén vezér- igazgatói hívásra jött át a Raiffeisen Bankba, ő alapította a baranyai fiók- intézményt.- Ebben a szakmában minél több gyakorlati ismeretre van szük­ség. Igaz, az egyetemi kurzusok alatt a hallgatók részt vesznek gya­korlati oktatáson is, ez a pénzügyi szakon például kötelező penzum, ám az igazi gyakorlati tudást és az ebből meggyökeresedő tapasztala­tot már a banki mindennapi üzlet­menetben tanulhatja csak meg az elméletből jól felkészült hallgató. A pénzügyi szférában nagy á ver­seny, csak a gazdasági-politikai fo­lyamatokat naponta követők kerül­hetnek előnybe. Hogy ezt elérjék, az igazgató nagyon fontosnak tarja, hogy a pénzügyi tudás mellett fej­lesszék személyiségüket és képes­ségeiket. Életformájává kell hogy váljon a továbbképzés, s a pénzügyi szférában például az értékesítési ké­pesség fejleszté­se. A pénzinté­zetek ugyanis a gazdaság egyik legjobban sza­bályozott intéz­ményei, az itt te- vékenykedők- nek határozott tárgyi tudással és komoly érté­kesítési képességgel keU rendelkez­niük. Az igazgató végezetül meg­jegyzi, a most egyetemre kerülő hallgatók már nagy valószínűséggel az Európai Unió tagországának pol­gáraként vállalnak munkát, éppen ezért az egyetemen valamennyi tantárgyat már az ottani szabályo­zásnak megfelelően kell oktatni. Ta­pasztalata szerint ez már így is tör­ténik a PTE közgazdászképzésé­ben. ■ Versenyképesek a hallgatók a munkaerőpiacon Dr. Farkas Ferenc, a kar dékánja idegen nyelveket. Az angol és a német a gazda­sági életben szinte elengedhetetlen, de oktatjuk ezenkívül az Európai Unióban használatos nyel­vek szinte mindegyikét, többek között franciát olaszt, spanyolt, de aki akar, oroszt is tanulhat. A kar további erőssége a két doktori iskola, amely sek a munkaerőpiacon. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy felmérés szerint a diplo­ma kézhezvétele után négy hónapon belül eddig mindenki el tudott helyezkedni. Például a multi­nacionális cégeknél referencia az általunk kiállí­tott diploma, de megtalálhatók a volt hallgatóink közül sokan a bankszakmában vagy a neves ta­nácsadó cégeknél.- Azért is jók vagyunk, mert képzési rendsze­rünk még jelenleg is nagy súlyt helyez az oktatás minőségi színvonalának megtartására, nem en­gedtünk a „többletoktatás” csábításának, nem, szállítottuk le a mércét, megőriztük az ismeretát­adás személyes jellegét. Ezt csak úgy tudtuk elér­ni, hogy megtartottuk a kiscsoportos képzési for­mát, aminek következtében a hallgató- tanár vi­szony nem vált gépiessé, az itt dolgozó oktatók többbsége személyes kapcsolatban áll a hallgató­ival, végig tudja követni egyetemi pályafutásukat. Az intézmény megítélésben az is meghatározó, milyen az oktatóbázis. Nos, a nálunk oktatók kö­zül nagyon sokan itt végeztek, kötődnek tehát a pécsi egyetemhez. Jelenleg 15 főállású egyetemi tanárunk és 30 minősített docensünk van. Talán ennek következményeként említeném, jórészt saját fejlesztésű tananyag-bázison oktatunk, a Amikor több mint harminc évvel ezelőtt Pécsett létrehozták a budapesti Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem pé­csi kihelyezett tagozatát, még senki sem gondolt arra, hogy néhány évtized eltelté­vel Dél-Dunántúlon ilyen mélyen meggyö­keresedik ez a tudományág. Ez időszak alatt ugyanis Pécsi Tudományegyetem közgazdaságtudományi kara - nyugodtan kijelenthetjük - az ország egyik legerő­sebb egyetemi fakultásává nőtte ki magát. Mert van versenytársunk bőven - jelenti ki dr. Farkas Ferenc, a kar dékánja. - Az emberek nem is igen érzékelik, hogy milyen küzdelem folyik az egyetemek és főiskolák között a hallgatókért és az erőforrásokért. Ebben a harcban elég jól ál­lunk, a felmérések szerint a Budapesti Közgaz­daságtudományi Egyetemmel együtt benne va­gyunk az első három között. Mindez talán a kar iránt érdeklődők szemében túlzott mértékű ön­dicséretnek tűnik, ám vannak bizonyító erejű mérőszámaink is, amelyek mindezt alátámaszt­ják. A dékán azt is elmondja: a legfőbb értékmérő­jük, hogy az itt végzett hallgatók versenyképe­tankönyvek és az eset- tanulmányok jó része az egyetem falain belül születtek. Hogy ezen túl még mi különbözteti meg a kart a többitől? - teszi fel a kérdést önmagá­nak is dr. Farkas Fe­renc. - Például az is, hogy nálunk erős a nyelvi képzés. - Két nyelvből kell gazdasá­gi nyelvvizsgát tenni, a hallgatók 12 féléven keresztül tanulhatnak végzés után a tudományos pályára indítja a leg­jobb hallgatókat. A dékán megemlíti még a kül­földi lehetőségeket is, amelynek bőséges kínála­ta szintén megkülönbözteti a pécsi közgazda­ságtudományi kart a többitől. Szinte nincs is olyan hallgató, aki a tanulmányi idő alatt ne ven­ne részt valamilyen külföldi programban. Az egyetemen külföldi diákok oktatása is fo­lyik - természetesen önköltséges alapon. Az an­gol nyelven folyó képzésre szinte a világ minden tájáról jelentkeznek hallgatók, ez az érdeklődés is azt jelzi, az innen kikerülők diplomája a ma­gas szintű tudás referenciájaként is szerepelhet.- Aztán azért is jó lesz a most érettségizettek közül a közgazdaságtudomány iránt érdeklő­dőknek idejönni, mert tanulmányi idejük na­gyobbik részét már megújult infrastrukturális körülmények között folytathatják. Az alapok el­sajátításhoz szükséges eszközök, valamint a gyakorlati oktatáshoz a technikai háttér is adott. Mindez szükséges volt ahhoz, hogy az intéz- mény kiváló akkreditációs minősítést kapott. ■ írusiu meg va­lójában nem is tud olyan esetet mondani, ami­kor a kar veze­tése nem kérte ki az önkor­mányzat véle­ményét a hall­gatókat érintő kérdésben.- A Ipafnntn­sabb azonban az érdekvedelem. Az itt tanuló néhány száz diáknak a tanulási időszak alatt számtalan gondja lehet, s bár a karon a kis­csoportos rendszerből eredően rendkívül közvetlen a kapcsolat a hallgató és a tanár között, azért a gondjairól mégiscsak közvetle­nebbül tud beszélni diáktársával. mókát, valamint gyarapítsuk a szakmai tudást. Az önkormányzat elnöke állít­ja, csaknem súrlódásmentes a kar vezetésével a kapcsolatuk. Partne-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom