Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)

2002-02-08 / 38. szám

2002. Február 8., péntek RIPORT 7. OLDAL KULTURA­PÉTER ÉS A FARKAS. Huszonegyedik alkalommal adta elő tegnap megyei ifjúsági koncertsorozat ke­retében a Pécsi Szimfonikus Zenekar Prokofjev Péter és a farkas című művét, ezúttal Pécsett, a Liszt Fe­renc Hangversenyteremben. A nagy sikerű műsor karmestere Szkladányi Péter, a mesélő Sólyom Katalin SZÍnmŰVéSZ VOlt. FOTÓ: MÜLLER ANDREA Itt az őszinte párbeszéd ideje Dr. Tóth József: „Én is az erős centrumot támogatom!” Háttér: 2000. január 1-jén 0 órakor a három vidéki orvosegye­tem - Pécsett, Szegeden és Debrecenben - fuzionált a város egyetemével. Az integráció politikai döntés kényszere volt; se­hol sem akarta egyik fél sem. A sok vihart megélt egyetemi in­tegrációt sokan financiális érvek­kel indokolták - világbanki pén­zek érkezésével, pályázati ked­vezményekkel - és uniós példák­kal próbálták igazolni. Akadt azonban, aki akkor is mondogat­ta (ma már világosan látszik), hogy a házasságra lépő felek poli; tikai kényszerre mondták ki az igent. Mindez a tényeken nem sokat változtat. S bár a párbeszéd a há­zaspárok között megindult, az őszinte szóváltás valójában teg­nap kezdődött meg Pécsett av­val, hogy az egyetemi szenátus rábólintott a PTE Orvostudomá­nyi és Egészségtudományi Cent­rumának új szervezeti és műkö­Centrumkörkép nak Budapesten megtartott érte­kezlete után elmondta - ahol mi­nisztériumi tájékoztatót kaptak a klinikák pénzügyi konszolidá­ciójának esélyeiről -, hogy való­jában e lépéssel kezdődhet meg de iure az az egyetemi integrá­ció, amely de facto - papíron - 2000-ben már megtörtént. Úgy véli, hogy vége a mellébeszélés­nek és a fel-fellángoló hatalmi harcnak, s végre a valóban őszinte, nyílt párbeszédek idő­szaka következik. Úgy látja, hogy Kosztolányi György szemé­lye garancia arra, hogy az Uni­versitas különböző karai között végre megteremtődjék az egyen­súly, s az orvostársadalom tagjai - vezetők és beosztottak - elfo­Mind a négy hazai orvostudományi egyetem másként élte meg az egyetemi fúziót. A fővárosban boldog kívülállóként figyelték a vi­déki egyetemek kínlódásait, ugyanis a Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem önálló maradt. Debrecenben a fúzió után hason­lóképpen megalakult az orvoscentrum - erős bázisokkal -, hi­szen a cívisváros tudományegyetemének rektorául orvost válasz­tottak meg. Szegeden gyönge a centrum, s a hírek szerint agoni­zálnak, mint ahogyan agonizáltak eddig a pécsiek. dési szabályzatára. A történése­ket kommentálva dr. Tóth József, az orvosegyetemekkel megáldott (megvert) egyetemek rektorai­gadják a tényt: ők is a Pécsi Tu­dományegyetem polgárai. Emlékeztessünk arra, hogy az integrációt követően kitalált kép­ződmény, melyet „medical cen­ter" néven illettek sokan, s me­lyet röviden orvoscentrumnak ti­tulálunk, a kudarcok forrása volt. A centrumelnöki, valójá­ban reprezen­tatív pozícióról ezért mondott le dr. Bellyei Ár­pád, majd nem sokkal később , a helyére meg-. I V ) választott dr. " Papp Lajos is, majd jelentke­ző híján a rek­tor dr. Fischer Emil orvosdékánt bízta meg átmenetileg a cent­rumelnöki teendőkkel. Tóth Jó­zsef szerint bár döntése nem volt ellentétes az egyetemi alkot­mánnyal, kényszerű szükségből született, s már ettől a pillanattól azon dolgozott, hogy miként le­hetne a megtépázott centrum te­kintélyét visszaállítani. így való­jában hosszas és közös előmun­kálatok nyomán érlelődött az eredmény. A rektor - aki az említett ok­ból nem tudott részt venni a sze­nátus ülésén - kérdésünkre kije­lentette, hogy ő is erős orvoscent­rumot akart, de ehhez szét kel­lett választani a különféle kom­petenciákat. Jelesül megértetni és meglépni azt a formációt, amelyben a rektor dolga az okta­tás és a tudomány vezérlése, a centrumelnöké pedig a gyógyítás felelőssége és öröme. KOZMA FERENC Kinyílik a pécsi egyetem Mandulavirágzási Tudományos Napok másodszor A Pécsi Tudományegyetem március 4-8. között immár máso­dik alkalommal rendezi meg a Mandulavirágzási Tudomá­nyos Napokat. A 13 egynapos konferencia egyikének színhe­lye a szekszárdi Illyés Gyula Főiskolai Kar lesz. A tavaszindító konferenciasoro­zat célja, hogy a pécsi egyetemen művelt tudományterületek kap­csolatba kerüljenek egymással, közösen dolgozzanak fel tudo­mányos problémákat, ma még ta­lán újszerű és sokszínű megköze­lítésben - hangzott el a Mandula­virágzási Tudományos Napokról tartott tegnapi sajtótájékoztatón. Dr. Koltai Dénes rektorhelyettes a rendezvény kapcsán azt a törek­vést hangsúlyozta, hogy az egye­tem a nagyközönség számára is meg kívánja mutatni az intéz­ményben felhalmozódott szelle­mi tőkét. Dr. Lázár Gyula rek­torhelyettes a kutatásokhoz kap­csolódó adatokat sorolta: a kilenc kar 181 intézetében, tanszékén több mint 200 témában folynak kutatások. A 15 doktori iskolának mintegy 300 hallgatója van. Az 514 tudományos fokozattal ren­delkező oktató közül 86 a tudo­mányok doktora és 9 akadémi­kus. A tudományos publikációk száma tavaly meghaladta az 1200-at. A konferenciák témáitól a szekcióvezetők, illetve megbí­zottjaik tartottak tájékoztatót. Az idei rendezvény tizenhá­rom különálló, egynapos konfe­renciát foglal össze. Ezek címek szerint a következők: Az irlan- disztika nemzetközisége, Multi­média az oktatásban, A régészeti műemlékek kutatása és gondozá­sa a 3. évezred küszöbén, A ha­tár, amely elválaszt és összeköt, Zarándokutak, Komplex rendsze­rek a matematikában, élettanban és a kognitiv tudományokban, A magánnapló nyilvánossága, Stra­tégiai döntések, A tér globalitása, a globalitás terei, Migráció - mo­bilitás, Az újszerű műszaki alko­tások létrehozásának egy lehetsé­ges útja, Családbarát munkahely - Győztesek konferenciája, Mole­kuláris epidemiológia. A nem egyetemi dolgozók, hallgatók számára pénzdíjas kon­ferencián részt venni jelentkezés alapján lehet, amelynek határide- je február 22. ________________dj. Pé csett nem lesz „vihar” Csak Balikó Tamást foglalkoztatja az új Nemzeti Februári Jelenkor A Pécsett szerkesztett Jelenkor feb­ruári számában a kortárs szlovén irodalomról, illetve a szlovén állam társadalmi, történeti, gazdasági önállósodásáról közöl összeállítást Gállos Orsolya műfordító szer­kesztésében. A szomszédos ország költésze­tét az idősebb nemzedék - Kajetan Kovic, Tornáz Salamun, Veno Täufer, Dane Zajc, Boris A. Novak, Josip Osti - munkái mellett a fiata­labb korosztály - Peter Semolic, Ales Debeljak, Ales Steger - versei képviselik. Mitja Cander a kilencvenes évek fiatal prózalró nemzedékét mutatja be Koronatanúk című írá­sában, melyet Jan Virk, Mohor Hudej, Dusán Cater, Mart Lenardic és .Andrej. Blatnik novellái követ­nek. A Vilenicában évente megren­dezett Közép-Európai írótalálkozó igazgatójává, Istók Osojnikkal ké­szített interjút Gállos Orsolya, Kukorelly Endre, a Vüenicában ki­tüntetett író pedig esszében eleve­níti fel a rendszerváltás környéki Szlovéniát. Szilágyi Imre tanulmánya társa­dalomtörténeti szempontok alap­ján vizsgálja az önállósodott állam első évtizedét, Ales Debeljak Köz- társasági ideál és nemzett bizton­ság című esszéje egyfajta közép­európai republikánus programot vázol fel. Szíjártó Imre Murán in­nen, Murán túl című tanulmányá­ban a szlovén irodalom regionális vonásait elemzi, köztük a folyóirat­ban novellát közlő Müan Vmcetic prózáját. Medve A. Zoltán írása Drago Jancar legutóbbi magyar nyelvű kötetét méltatja. Gregor Podnar tanulmánya a kortárs szlovén képzőművészetet reprezentáló VULGATA című kiál­lítást mutatja be, melynek munkái a lapszámot illusztrálják. Az össze­állítást Ales Debeljak Budapestről szóló naplórészlete zárja.______■ Ne m egyeztetett a többi szín­házzal az új Nemzeti Szín­ház, amikor elkészítette júni­usig tartó műsortervét. Az önálló társulattal egyelőre nem rendelkező intézmény ezáltal más produkcióktól von el színészeket, amely ese­tenként komoly konfliktuso­kat okozhat. Pécsről csupán egy színésszel kötöttek szer­ződést. Botránynak látszik kiteljesedni az új Nemzeti Színháznak az a bejelentése, hogy június 9-ig meghirdette műsortervét. Ez az egyébként többnyire prob­lémamentes gesztus azért vál­tott ki felháborodást a színházi szakma részéről, mert az új in­tézmény, nem rendelkezvén saját társulattal, másutt szerző­désben lévő művészeket kény­telen foglalkoztatni, s műsorter­vét nem egyeztette ezekkel a színházakkal. Az előadásokhoz a két rendezői Schurajda György és Szikora János pedig nemcsak budapesti, hanem vidéki szín­házból is válogatott színésze­ket. Schiffer János főpolgármes­ter-helyettes odáig ment, hogy kijelentette, szerinte ez a Nem­zeti részéről olyan diktátort ma­gatartás, amely nem nézi, hogy mi mások érdeke, nem veszi fi­gyelembe, hogy épít vagy rom­bol. A Nemzeti szerint, ha bár­melyik más színház fél évre elő­re megtervezi műsorrendjét, a Nemzeti Rt. ahhoz alkalmazko­dik, de a gyakorlat sok helyütt az, hogy csupán két-három hó­napra előre készítik el a részle­tes programot. A produkciókban egyébként több igazgató, mint színész lép fel: Iglódi István, a Pesti Magyar Színház, Demeter András, a Te­mesvári Színház és Balikó Ta­más, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója. • Pécs csak egy szí­nész révén érdekelt: Balikó Ta­más Shakespeare A vihar című darabjában szerepel, március 23-i premierrel, minderre az ol­vasópróbák már el is kezdőd­tek. Pécs esetében szerencsés a helyzet, érvel Balikó, hiszen ő színészként saját magával egyeztetett, ezért gondot nem okozott felkérése. De tekintettel ar­ra, mondja, hogy Magyar- országon ma egy-egy szí­nész több színházban is érde­kelt, kiesése akár 8-10 színhá­zat is érinthet, s a dominó elv alapján rendkívüli összeomlás is elképzelhető. Ebbe a lassan már csak komputer segítségével áttekinthető rendszerbe kívül­ről erős kézzel belenyúlni igen­csak kockázatos dolog. Azt azonban tudni kell, mondja Balikó, hogy a színé­szek felnőtt emberek, és amikor szerződést kötöttek a Nemzeti Színházzal, tudniuk kellett, hogy ez milyen következmé­nyekkel járhat. A szerződést egyébként nehéz visszautasíta­ni, mert ugyan azt nem lehet ki­jelenteni, hogy megvásárolták ezeket az embereket, de hogy a hazai gyakorlatban magasan itt a legmagasabb a gázsi, az bát­ran kijelenthető. A Nemzeti Színház Rt. infor­mációnk szerint idén 2,3 milli­árdos költségvetésből gazdál­kodhat. CSERI LÁSZLÓ „Munkás jólétet a multik pénzéből! Online-interjú dr. Thürmer Gyulával, a Munkáspárt elnökével A Dunántúli Napló online-szerkesztőségének volt vendége tegnap es­te dr. Thürmer Gyula, a Munkáspárt országos elnöke és miniszterel­nök-jelöltje. A vele készült interjú szerkesztett változatát az alábbi­akban közöljük.- A Munkáspárt milyen énékek mel­lett áll ki, és ha kormányon lenne, akkor mü csinálna másképp, mint a többiek? (Gábor) T.Gy.: - A fő célunk, hogy a dol­gozó embernek jobbra forduljon az élete. Mindenki dolgozhasson, aki dolgozni akar, és legyen ingyenes az oktatás, valamint az egészségügy. Tiszta közéletet szeretnénk, közvet­len demokráciát, valóságos beleszó­lást a közügyekbe.- Szurkolok önöknek. Sokkal in­kább a Munkáspárt, mint a MIÉP. (elvtárs) T. Gy.: - Az ország jobban jár, ha a Munkáspárt bekerül a parla­mentbe. Tudom, hogy Csurka úr most itt van Pécsett. Megragadom az alkalmat arra, hogy nyilvánosan és hivatalosan kihívjam egy vitára. Ennek nyopián mindenki számára világos lenne, hogy mi a különb­ség a Munkáspárt és a MIÉP kö­zött. Várom Csurka úr válaszát.- Mit fognak tenni, ha nem jut­nak be a parlamentbe? (elvtárs) T Gy.: - Dolgozunk tovább. Pécs város önkormányzatában már eddig is két munkáspárti kép­viselő volt. Amerre én jártam itteni szociális intézményben, kórház­ban, úgy látom, elégedettek ve­lünk.- A Munkáspártnak van egy konkurense, az Új Baloldal. Kon­kurenciának tekinti ezt a régi ar­cokra építő formációt? (onoff) T. Gy.: - Az Új Baloldal se nem új, se nem bal. Bizonyára észrevette, hogy a kormánypárti televízió folya­matos támogatását élvezi. Ez egy fi- deszes trójai faló a baloldalon.- Hogy érti 1956-tal kapcsolat­ban, hogy az ember élete lerágott csont? (Tóth Sándor) T. Gy.: - Nem az ember élete, ha­nem a szerkesztők 1956-ra vonatko­zó kérdése a lerágott csont. Ha a Munkáspárt lett volna akkor kormá­nyon, elkerültük volna az erőszakot. 1956 nemzeti tragédia. Tiszteletben kellene tartani a barikád mindkét ol­dalának áldozatait és hőseit. Több évtizeddel az események után nem helyes a régi sebeket feltépni, hiszen ez nem egyesíti, hanem megosztja a társadalmat.- Kádár Jánosnak miért kell szob­rot állítani? (Sanyi és TV) T. Gy.: - Ma Magyarországon so­kan élnek, akik számára a Kádár­korszak jobb volt, mint a mostam. Akkor ingyen tanulhattunk, volt munkahelyünk, előbb-utóbb lakás­hoz is jutottunk. Mindemellett mi nem a Kádár-rendszert akarjuk visz- szahozni, hanem azt a politikai szemléletet, hogy az élet ne csak a gazdagokról szóljon, hanem a sze­gényekről is. A szobor mindig jel­kép, miért ne érdemelnének meg ezek az emberek egy olyan jelképet, ami számukra drága. A megbékélés­nek része az is, hogy a különböző ér­tékeket kifejező szobrokat elfogad­juk. 1956 szereplői közül van szobra Nagy Imrének, a Corvin-közi srácok­nak, miért ne lehetne Kádárnak is?- Nem félnek attól, hogy elfogy­nak a szavazóik, s aki marad, az mind idős ember? (elvtárs) T. Gy.: - Az elmúlt három válasz­táson mindig előreléptünk, egy ki­csivel mindig több szavazatot kap­tunk. Az idő inkább'mellettünk van. Nagyon sok a középkorú em­ber közöttünk, mivel a rend­szerváltás óta eltelt időt éppen ők élik meg na­gyon nehezen. Próbáljon meg valaki 45 évesen munkát találni!- Szükségesnek látják az uniós csatlakozásunkat? (énego) T. Gy.: - Támogatjuk, hogy Ma­gyarország belépjen az EU-ba. Nem azért, mert ez a legjobb dolog a vüágon, hanem mert kicsik va­gyunk. Ugyanakkor felkészítenénk az országot a versenyre, megvéde­nénk a magyar mezőgazdaságot, ingyenessé tennénk az oktatást és az egészségügyet. A csatlakozás kérdéséről már most népszavazást tartanánk.- Közismert a Munkáspárt globa­lizáció- és kapitalizmusellenessége. Mi ezen belül a valódi stratégiájuk? (koncepció) T. Gy.: - A multi több ok miatt jön ide. Alig van szakszervezeti harc, ala­csonyak a bérek, nincs adó. Mi ebből az egyiket megszüntetnénk, meg­adóztatnánk a multit. A külföldi tőke természetesen ezt követően is nagy szerepet játszana a gazdaságban, mert sajnos az elmúlt kormányok el­adták az országot, de mi hozzálát­nánk a dolog másik oldalához. Ami adót elvennénk a multiktól, odaad­nánk a magyar kis- és középvállalko­zóknak. (Az online-interjú teljes egé­szében a urumr.dunantulinapb.hu alatt olvasható) mészáros b. endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom