Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)

2001-10-28 / 294. szám

- Egyszer az egyik tévé- stúdióban tanúja vol­tam, hogy bár még csak felkérték Karády Kata­lin szerepére, mégis már annyit tudott róla, mint­ha a forgatókönyvet írta volna. Nagy-Kálózy Eszter: - Ka­rády viszont legenda volt, s az mindmáig. Élő, igazi sztár volt, s noha a film nem az ő életét dolgozza fel, illett róla minél többet megtudnom. Hajdan Csinszkáról és koráról is összeolvastam mindent. Karády korának is volt di­vatja, s utóbb úgy tűnik, hogy ő maga is divatot te­remtett a modern, a kara­kán hő figurájával. Később egyébként már ráírták a szerepeket, s azokban na­gyon jó volt. S aztán már énekelhetett is a filmjeiben. Kiderült, hogy a reszelős, rekedt hang hihetetlenelül erotikus. Amikor viszont naivaszerepeket játszott, nos azok nem álltak jól ne­ki. Diákkoromban termé­szetesen láttam a filmjeit, hallgattam a lemezeit, és persze tudtam róla néhány dolgot, hogy miután ’49- ben elhagyta az országot, New Yorkban, kalapok kö­zött élt a barátnőjével. Az Újszászy István tábornok­kal való szerelméről vi­szont nem hallottam, pedig Bacsó mozija éppen erről, és persze Zsütiről szól. So­kat beszélgettünk róla Ba­csóval, akit nagyon érdekelt a hőse, s alaposan feltérképezte. Elvitt ben­nünket Zsütihez, aki na­gyon lelkesen mesélt. Saj­nos nem érhette meg a be­mutatót.- A Karády-legenda még mindig él, biztos so­kan elzarándokolnak majd megnézni a filmet, ám az is biztos, hogy na­gyon végletesek lesznek a vélemények. Nem fél, hogy megszólják, mert nem hasonlít a hajdani a dívára? Nagy-Kálózy Eszter: - Nem. Egyébként több próbafelvétel is megelőzte a forgatást. Nem tudom, hogy eredetileg hányán voltunk, s hányán marad­tunk a kiválasztás pil­lanatára. Meglepődtem, amikor én kaptam meg a szerepet, mert magamban már elrendeztem, hogy én úgyse játszhatom el. Tu­dom, hogy voltak ellen­zői, azt mondták, én más karakter vagyok, és nem tudok olyan illúziókat kel­teni. Ezen egyébként nem is csodálkoztam, hiszen én valóban nein hasonlí­tok a hajdani sztárra. Ba­csó viszont megnyugta­tott, hiszen ő nem hason­mást keresett.- Bacsó szerint nem a smink és a frizura miatt hasonlít igazán Kará- dyra, míg a férje azt nyi­latkozta, hogy amikor elénekelte a Hamvadó cigarettavéget, neki is tátva maradt a szája. Nagy-Kálózy Eszter: - így volt. Amikor a próbán először elénekeltem a dalt, Péter mint Zsüti, zongorán kísért. Ám elfelejtett játsza­ni. Hirtelen nézővé vált. Mondta is, hogy együtt élünk, együtt játszunk, te­hát majd mindent tudunk egymásról, most mégis megdöbbent. Én ezt persze úgy vettem, hogy tetszett neki a produkció.- Állítólag a rendező az eredeti Karády-dalo­kat akarta volna vissza­hallani a filmben, ám ön olyan makacs volt, és aztán olyan jól énekelt, hogy megadta magát. Nagy-Kálózy Eszter: - Megpróbáltam meggyőzni Bacsót, hogy legalább te­gyünk próbát, hallgasson meg, mert a dalokat nem szerencsés mímelni. Azok ugyanúgy hozzátartoznak a filmhez, ráadásul minden dal egy szituációban hang­zik fel, és ezért muszáj ne­kem énekelnem. Amikor el­megy a szerelmem a hábo­rúba, arról én tudok min­dent, én érzem át, tehát nem vehetjük át az eredeti dalokat, mert új tartalmat is kaptak. Egyébként jól is­mertem a dalokat, és bár nem ugyanúgy éneklem, ahogy Karády, inkább a stí­lusát próbáltam felidézni. ■ Szerettem volna, ha egé­szen az enyém a szerep, s Nagy-Kálózy Eszter Született Gyöngyös, 1966. január 25. Félje: Rudolf Péter Gyermekei: Flóra (1987), Olivér (1991), Szonja (1994) Tanulmányai: Színház- és Filmművészeti Főiskola (1984-88) Pályája: 1988-90 a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1990-93 a Radnó­ti Színház, 1993-96 a Művész, illetve a Thália Színház, 1996-97 a Thália társulata, 1997-től a Kelemen László Színkör tagja Dijai: Jászai Mari-díj (1992), Magyar Művészetért Díj (1993), Kelemen László-díj (1996) Filmszerepei: Csinszka (1987 tv), Eldorádó (1988), Édes Anna (1989 tv), Margarétás dal (1989 tv), A rózsa vére (1997) aztán Bacsó Péter is rábó­lintott. Végül is az első dal kivételével mindet én ének­lem a filmen.- Ha meghívják egy előadóestre, újra elénekli a Karády-dalokat? Nagy-Kálózy Eszter: - Nyilvánosan nem, hiszen nem is szoktam énekelni. Egyébként sem vagyok énekesnő, tehát nem is vállalnék dalesteket. Az, hogy most Karády-dalo- kat énekeltem, csak a filmnek szólt.- Ez a mozi is az utol­só pillanatban készült, hiszen még beszélhettek Zsütivel (G. Dénes György), aki a régi világ figurája volt, könnyed és bohém, amilyenek a da­lai is. Ő még hozzátett a történethez? Nagy-Kálózy Eszter: - A történetek java Zsütitől származik. Felvillanyozó- dott, amikor végre forgatni kezdtünk. Ő mesélt nekem Karády és Újszászy szerel­méről is, amiről szintén sok monda járja. Zsütié a leg­szebb változat, s erről me­sél a film is, hogy első látás­ra egymásba szerettek. Amikor Újszászy fogságba került, s vitték ki vonaton Moszkvába, írt egy levelet Karádynak. Kidobta a vonat ablakán, mégis kéz­besítették a színész­nőnek. Péternek, a férjemnek mondta, hogy mindig legyen nála egy ceruza­csonk, hiszen ő még a munkaszol­gálatos napokon is dúdolt magában, egy szövegen dol­gozott, farigcsálta, s így tartotta magá- ban a lelket, külön­ben elpusztult vol­na. Kétszer jártunk Zsüti- nél, harmadszor sajnos már hiába mentünk volna. Öm­lött belőle a szó, felfestett egy világot, amiben jó lett volna élni. A művészetek akkoriban sokkal fontosab­bak voltak, nem a pénz kö­rül forgott a világ. Egy szín­házi bemutató akkor ese­mény volt.- Manapság már nem ünnepnap a premier? Nagy-Kálózy Eszter: - A próbákra sosincs elég idő. Öt-hat hét sokszor nem elég, többnyire a bemuta­tóra még nem születik meg az előadás, nem lehet a végére járni. Jól csak ak­kor tud játszani a színész, ha érti a feladatát. Persze beérhet később, ha a ren­dező nyomon követi az előadásokat, s maguk a színészek is törekednek rá. Ha nem így történik, könnyen széteshet az elő­adás. És amúgysem min­dig sikerül a premierre a legjobb formánkat hozni. Nekem például mindig premierlázam van. Nagy-Kálózy Eszter még gimnazista volt, amikor Karády Katalin lemezeit új­ra kiadták. Filmről már ismerte a hajdani nagy sztárt, tudta, hogy '49-ben hagyta el az országot, és azóta kalapokat készít és árul New Yorkban. Egyet nem gondolt, hogy egyszer majd ő viseli a Karády-kalapot, és elénekelheti a Hamvadó cigarettavéget is. (Csinszkát, Ady kedvesét sokkal előbb elját­szotta, s azzal a szereppel robbant be a magyar színjátszásba, akkor ismer­ték meg.) Mások, ha pontosan akarok fogalmazni, sokan mások sem hitték, hogy épp ő tudná eljátszani a végzet asszonyát. Karády nagydarab volt, csontos és barna, míg Nagy-Kálózy vékony, szőke. Ám Bacsó Péternek nem voltak kétségei, ugyan több próbafelvételt is készített, de ez nem Nagy- Kálózynak szólt. Volt némi anyagi gond, eltelt egy vagy két év, mire a mes­ter végre felállíthatta a kamerákat. Ilyen a színész élete, hogy amikor két hét múlva bemutatják a Karády-filmet, Nagy-Kálózy Eszter látható minde­nütt, két másik moziban (Üvegtigris, Na, végre itt a nyár), valamint két fölöt­tébb sikeres színházi produkcióban (Mizantróp, Rómeó és Júlia). Ezek egyébként jobbára családi produkciók, hiszen vagy együtt játszik a férjével, Rudolf Péterrel, vagy a férje rendezi őt is. Mellesleg három gyerekük van, s épp miattuk nem utaztak el a Los Angeles-i magyar filmfesztiválra, mert a szeptember ll-i tragédia után féltek itthon hagyni a családot. Nagy- Kálózy egyébként sosem gondolt a karrierjére, amikor a gyerekek kerültek szóba. S azt is ráhagyja a férjére, hogy ő még szeretne átrándulni, színhá­zat, filmet rendezni. Valószínűleg Eszter sem fog feministát játszani már ebben az életben, bár úgy tűnt, a Karády-szerepet sem neki írták, mégis akik már láttak néhány kockát a filmből, esküsznek rá, hogy Bacsó most is mesterien választott. Maga a rendező utóbb azt mondja, hogy mindenki megdöbbent a hasonlóságon és mindenki beleszeretett.- A Rómeó és Júliát kettesben játsszák a fér­jével, Kapolcson több csillagos estén néztek egymásra szerelmes te­kintettel. Mitől csillog tizenegy esztendei há­zasság után ilyenkor a színésznő szeme? Nagy-Kálózy Eszter: - Csillognia kell, mert erről szól az a bizonyos jele­net. És csillog, mert a fér­jemnek vallók szerelmet, tehát nemcsak szerepet játszom. Ezt persze a kö­zönség nem tudja, ők ak­kor is átadják magukat az illúziónak, ha fogalmuk sincs róla, hogy mi a ma­gánéletben is szeretjük egymást. A tizenegy év pedig nem is olyan sok, ha erre célzott volna...- Otthon folytatják a színházat, vagy a három gyerek előtt már nem játszanak? Nagy-Kálózy Eszter: - Hogyan is folytatnánk, amikor amúgy is keveset vagyunk otthon? Szeren­csére szeretik a színházat, de amikor otthon va­gyunk, akkor velük va­gyunk, s legfeljebb akkor beszélgetünk a munkánk­ról, ha ők már alszanak. Esténként így is túl gyak­ran vannak a nagymamák­kal és bébiszitterekkel.- És a hétvégék? Nagy-Kálózy Eszter: ­Kirándulunk, bár mosta­nában a fiamnak foci­meccse van, ugyanis a Hi­degkúti SC-t erősíti. A lá­nyok pedig táncolnak. Vi­szont az egész nyarat együtt töltöttük, bár utá­na még nehezebb volt az elszakadás.- Színésznők általá­ban ritkán vállalnak három gyereket, bár a pályáját nem törte de­rékba, sőt sokan csodál­koznak, hogy mikor ért rá nevelni őket. Nagy-Kálózy Eszter: - Nem volt kérdés, hogy lesznek gyerekeink, há­rom vagy akár több is. Ám azt beláttam, hogy akkor már főállásban kellett vol­na anyának lennem. Sok­szor úgy érzem, még ez is merészség ennyi játék mellett. Nem járunk társa­ságba, a barátainkkal is ritkán találkozunk. Ám ez nem lemondás, szeretünk otthon lenni. Egy együtt töltött este, gyertyás va­csora sok mindenért kár­pótol. Ma már néha örü­lök, ha nem vagyok olyan elfoglalt. Péter más, ő sze­retne még írni, rendezni. A Mizantróp egyébként már az ötödik rendezése, tehát elindult azon a pá­lyán is, s mosf mutatták be a filmjét, az Üvegtig­rist. Én viszont nem fogok megsértődni, ha kevesebb munkám lesz, mert szük­ségem van rá, hogy többet legyek a gyerekeimmel.- Tudja, hogy a mi­niszterelnöknek ön a kedvenc színésznője? Nagy-Kálózy Eszter: - Nem, erről sosem hallot­tam. Persze, jólesik. Dalia László 2001. október 28. ★ ARCKÉP *7 AKI ELJÁTSZOTTA KARADYT Zsiiti (Rudolf Péter) mesél Karádynak (Nagy-Kálózy Eszter) és Újszászynak (Cserhalmi György)

Next

/
Oldalképek
Tartalom