Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)

2001-10-28 / 294. szám

8 ★ INFORMATIKA * 2001. október 28. Arcot kap az e-bolt A netezők fele, miután körülnéz az e-boltok- ban, hagyományos üzletekben vásárol. Az emberek nem bíznak az arctalan e-keres- kedelemben. Még az idén új törvény szabá­lyozza: a kereskedők milyen adatokat kér­hetnek tőlünk, s azt is, ki és mikor tömheti meg e-postafiókunkat kéretlen reklámokkal. A Forreser Research adatai szerint az on­line-vásárlók 46 százalé­ka ugyan az interneten méri fel a kínálatot és az árakat, de azután „igazi” üzletbe megy el vásá­rolni. Az emberek többsége még ma sem bízik egy . olyan kereskedő­ben, akit nem lát és nem hall, akár­csak az olyan áru­cikkben, amit nem tud fizetés előtt megtapogatni. Az elektronikus ke­reskedelembe vetett közbizalom fellendí­tését szolgálja Magyar- országon egy két hét múlva a parla ment elé kerülő törvényter­vezet. Az elektroni­kus keres kedelemr szóló jogszabály a felhasználók megnyug­tatására előírja, hogy az e-boltokat működtető, illetve más e-szolgálta- tá'st nyújtó cégeknek, magánszemélyeknek nyilvánosan hozzáfér­hetővé kell tenniük személyes adataikat, adószámukat, elérhető­ségüket, ideértve e- mail címüket, sőt az engedélyhez kötött te­vékenységek esetében az engedélyező szerv nevét is. A fogyasztóknak, mielőtt kitöltenek egy elektronikus megren­delést, részletes tájé­koztatást kell kapniuk a szolgáltatás feltételei­ről, az áru jellemzőiről, minőségéről és áráról. A tájékoztatóban ki kell térni az adó és szállítá­si költségek viselésére, a termék használatával járó veszélyekre, vala­mint arra is, hogy a ve­vő hol és legfőképpen hogyan reklamálhat. (A reklamáció „arcta­lansága” az egyik oka annak, hogy sokan ma­radnak távol az e-bol- toktól.) A nagy tömegű közszolgáltatást mű­ködtető, elektronikus szolgáltatást is nyújtó cégeknek (például közüzemi szolgáltatók, bankok, nyugdíjpénz­tárak) a jövőben elekt­ronikus és hagyomá­nyos ügyfélszolgálatot is kell működtetniük. A vevőket tájékoztatni kell arról is, hogy a rendelés feladása során milyen biztonsági intézkedé­sek védik az általa megadott személyes adatokat, például az elektronikus úton tör­ténő fizetéskor a bankkártya számát. A szolgálta­tónak biz- tosítania kell, hogy a szerződést és az ahhoz kötődő tá­jékoztatót a megrende­lő a saját gépére el­menthesse. Lehetősé­get kell adnia a vevő­nek, hogy a „véletlen gombnyomás” miatti rendelést törölje. Ha A nyomtatott áramkörök útvesztőiben az óvatlan üzletemberek ráfizethetnek a véletlen gombnyomásra pedig a szolgáltató 48 órán belül nem igazolja vissza a megrendelést, a vevő elállhat attól. A tervezet talán leg­több vitát kiváltó pont­ja a kéretlen reklámle­velek kezelése. Sok or­szágban amikor valaki egy internetszolgálta­tóval szerződést köt, ha külön nem engedé­lyezi, nem terhelhetik meg e-levelesládáját reklámokkal. A ma­gyar törvényi előírás szerint viszont min­denki korlátozás nél­kül küldhet nekünk le­veleket, amíg a címzett le nem tiltja a külde­ményeket. Vagyis a vállalatok a mi időnk­ből és pénzükből foly­tathatnak olyan kam­pányokat, amikre nincs szükségünk. A törvény megszorítása csupán annyi, hogy már a levelek megnyi­tása előtt ki kell derül­nie, reklámról van szó. A netszolgáltatónak fel kell tüntetni azt a cí­met, ahol az ilyen típu­sú levelek letilthatók. Nemzetközi és hazai felmérések azt bizo­nyítják, hogy elmúlt az e-kiskereskedelem hős­kora, amikor a vevők sikkből tévedtek be az e-boltokba. Ma már nem elegendő az ol­csóbb ár vagy a külső­ség. A vevők széles áruválasztékot, egyen­letes színvonalú teljesí­tést várnak, s azt, hogy rendelésüket nyomon tudják követni. Ezen túl az e-boltok navigá­ciója legyen egyszerű, a rendeléshez pedig ne kérjenek túl sok sze­mélyes információt. Azonnal szállítanak A BellResearch tavaly felmérte a nagyobb hazai e-áruházakat. Ezek mindegyike már most megfelel a törvényi követelmények zömének, ám nem elég testreszabott a szolgáltatásuk, árukészletük esetenként túl szűkös, a szállítási időpont nem min­denhol követhető pontosan nyomon. Van olyan áruház is, amelynek oldalai túl las­san töltődnek az átlagos felhasználó gé­pén, másutt pedig nem közük egyértel­műen, hogy mennyibe kerül majd a vevőt terhelő szállítás. Kellemes meglepetés volt, hogy az e-áruházak néhány percen belül visszaigazolták a tesztmegrende­lést, akadt bolt, amely ezt külön telefonon meg is erősítette, más üzlet pedig már a rendelés napján a vevőhöz szállította a kért árut. hírek Tavaszra nálunk is lesz X-box Sárvár: Március közepétől lesz kapható Európában a Microsoft új játékkonzolja, az X-box. Az európai piacra szánt 1,5 millió darabot a Flextronics sárvári üzemében gyártják. A konzol 430 dollárba (mintegy 120 ezer forintba) kerül majd. Öngyógyító számítógépek New York: Öngyógyító informatikai rend­szer kifejlesztését finanszírozza az IBM. Az ember vegetatív idegrendszeréhez ha­sonlóan működő mechanizmust akarnak létrehozni, majd beépíteni a gépekbe a mű­ködés közben fellépő hibák kijavításának automatizálására. Kimegy a divatból a DJ? Budapest: Egy magyar szabadalom fölös­legessé teheti a lemezlovasokat. A zene- szerkesztő szoftver véletlenszerűen gene­rálja a számok sorrendjét, és azok stílusát .is. Egy fővárosi étteremben napi 15 órában működik a gép-DJ. Új hálónév múzeumoknak Washington: Új, felső szintű domaint (.museum) kapnak novembertől a múzeu­mok. Az eddig a .org illetve a .com kiter­jesztést használó kulturális létesítmények a jövőben könnyebben fellelhetőek lesznek a világhálón. Linuxra vált a Bundestag Berlin: Negyedmilliárd márkás (300 mil­liárd forintos) megtakarítást remélnek a né­met szövetségi képviselők attól, hogy 2002- től várhatóan a drága Windows helyett az ingyenes Linux operációs rendszer kerül a Bundestag számítógépeire. Dobozon a sugárzási érték Helsinki: A Nokia az újabb típusú mobilte­lefonjainak dobozán már feltünteti, hogy azok mekkora káros sugárzással (SÁR) ter­helik a használót. Az Európai Unió előírásai szerint legfeljebb két W/Kg lehet az ideg- rendszert érő elnyelődő sugárzás. Cin INTERFRUCT S||/ Cash&Carry ELELMISZER-NAGYKERESKEDELEM 7631 Pécs, Megy eri u. Nyitva tartás: H-P: 7-19h Sz-V: 7-13h BMÍUlfg Kdcfnmki* EGRI BIKAVÉR 0.751 TOKAJI FURMINT 0.751 DJUNA-TISZA KÖZI KÉKFRANKOS. 0,751 "TON ICE TEA ILDALMAS, II COCA COLA TERMÉKEK. 21 u ■— \GasfroV I Gyorsít a magyar szörf A magyarok a magas díjak ellenére is behozzák inter­netezési hátrányukat. Év vé­gére minden ötödik magyar hozzáfér a világhálóhoz. Decemberre az egy évvel koráb­binál már 52 százalékkal többen interneteznek Magyarországon - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. és a Webigen Rt. közös kuta­tásából. Míg az év első felében az internetezők aránya csak 18 szá­zalékkal bővült, addig ezen belül azok köre, akik naponta (esetleg többször is) rákattannak a világ­hálóra, 41 százalékkal emelke­dett - derül ki a Netsurvey iBasic 2000 jelentéséből. A hozzáféréssel rendelkezők 21 százaléka nem szörfözik. Vagy mert nem érdekli őket, vagy mert nem tudják, hogyan kell a világhá­lót használni. A hozzáféréssel nem rendelkezőket még mindig a magas árak, illetve a nem túl érde­kes, esetenként silány tartalom tartja távol. A többség még ma is a hagyo­mányos telefonvonalat használja Milyen gyakran használja az internetet?’ %• Soha % (ezer fő) (* a hozzáféréssel rendelkezők körében végzett felmérés) a szörfözéshez. Ők átlagosan 3617 forintot fizetnek a szolgáltatók­nak. A gyorsabb netezést lehetővé tevő ISDN-kapcsolat 4317 forint, míg a kábeles, illetve az aszinkronelérés (ADSL) 10-16 000 forint. A netezők kifogásolják, hogy a világhálón nincs elég igényes ma­gyar nyelvű tartalom. A fejlesztők részben az ágazat visszaesése mi­att tartózkodnak a fejlesztésektől, részben azért, mert a felhaszná­lók elsősorban azt igénylik, hogy az oldalak gyorsan töltődjenek le. A hazai lakossági géppark jelen­tős része elavult, így az igényes grafikát, multimédiát tartalmazó oldalakat nem vagy csak nagyon lassan lehet velük böngészni. Már minden tizedik földlakó­nak van mobiltelefonja - közöl­te a GSM Assosiation. A gyár­tók és szolgáltatók szerint év végére a mobilozók tábora eléri a 630 milliót. A GSM-rendszer jelenleg 171 országban műkö­dik. Ez a leggyorsabban terjedő drót nélküli szabvány ma a vi­lágon - állítja Rob Conway, a szervezet vezetője. A GSM gyorsabban hódít, mint annak idején a televízió. Egyre több szülő vásárolja meg gyerekeinek is, hogy mindig nyomon követhessék, mit csi­nál az apró nép.

Next

/
Oldalképek
Tartalom