Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)

2001-10-21 / 288. szám

4 ★ RIPORT ★ 2001. október 21. Támadnak a kommandósok Az amerikai elitalakulatok már Dél-Afganisztánban vannak. A hadműveletet sötétben kezdték meg. Helikopterek indul­tak az Afganisztánnal határos Üzbegisztánban berendezett amerikai támaszpontokról. A tálib erők radarállásainak leg­nagyobb része ekkorra már nem volt működőképes, így ész­revétlenül érkeztek meg az ország déli részébe. Nagyon kevés információ szivá­rog ki, ezért egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy 150-200 kom­mandóst dobtak le a helikopte­rek, amelyek a mostani támadás­ban főszerepet játszanak, hiszen gyorsan eljuttatják a katonákat a hzelyszínre, s ugyanilyen gyor­san képesek őket onnan kimen­teni, miközben fedélzeti fegy­vereikkel védelmet nyújtanak nekik. A járművenként nyolc fő­ből álló kommandók minden­estre sikeresen földet értek, s azóta Kanadahar környékén már tűzharcba is keveredtek az el- leséggei. Bush elnök a legjobb, legta­pasztaltabb embereit, a repülős elitkommandó (FAC) tagjait küldte a tálibok és az Oszama bin Laden vezette terroristák el­leni harcba. Feladatuk, hogy a brit SAS speciális egységgel együttműköd­ve megtalálják a tálibok terroris­ta központjait. Lézersugarak és adóvevők segítségével, harci heli­kopterek és jetek fedélzetéről mé­rik be, és szinte tökéletes pontos­sággal találják el a célpontokat. A tálibok ugyan keresik ellen­ségeiket, de megtalálásukra igen kevés esély van, véli a „Visier” cí­mű katonai szaklap főszerkesztő­je, David T. Schiller, aki szintén hosszú évekig egy speciális kato­nai egység tagja volt. „A most be­vetett egységek nem keresik a kapcsolatot az ellenséggel.” A FAC és a SAS katonái órá­kig, napokig rejtőzködnek. Cso­magjaik tartalma mini szatellite­ken és adóvevőkön kívül: grá­nátvető és egy apró élelmiszeres hátizsák, mely csokoládét és kalóriadús készételeket - hegy­mászó ételeket - tartalmaz. Nem hagynak semmilyen nyomot ma­guk után, kis műanyag zsákokba rejtik és elásnak minden „mara­dékot”. „Nem hagyhatsz jeleket a pusztaságban, különben meg­talál az ellenség.” Családi fényképeket sem vihetnek magukkal: az ellenség visszaélhet vele, ha a katona fogságba esik. Az afgánok kegyetlenek ellenségeikkel: a szovjetek elleni háborúban (1979-89) kasztrálták, megcson­kították a foglyokat. Az elitosztagok fegyverei M4 -es karabiner Gránát átvetővei felszerelt, megrövidített fegyver. 5,66 mm-es, 36 lövés adható le vele, egyenként vagy folyamatosan tüzel. A súlya 3,2 kg. 300 méteres távolságig tökéletes pontossággal találja el a célpontot. Éjszakai fényszóró: Heckler & Koch M 23-s pisztoly: Az elem 15 órát tart. 45-s kaliberű, 12 lövés. A súlya 1,1 kg. 680 gramm súlyú. Az elitkatonák nem hagynak maguk után nyomot, ezért aztán a táliboknak kevés az esélyük arra, hogy megtalálják a kommandósokat AZ ANGOL, AKI KIKÉPEZTE A TÁLIBOKAT A brit Tom Carew (47), aki több akci­óban vett részt Ománban és Észak-ír- országban, a 80-as években egyszer már megjárta Afganisztánt. Akkor a brit és amerikai titkosszolgálatok bíz­ták meg Mudzsahedek kiképzésével a szovjet csapatok ellen folytatott mo­dern gerillaháborúra. Ezalatt bőven volt ideje, hogy kiismerje az afgánok harci szokásait. Most az angol SAS kommandónak adott tanácsokat. Carew húsz éve egyszer tanúja volt, amikor egy találatot kapott szov­jet helikopter túlélőjét a helyi afgán lakosok halálra kínoztak, mezőgazda- sági szerszámokkal szétvágták a fejét, testét darabokra szaggatták. Az angol tiszt egyébként jól kijött az afgánokkal, csodálta bátorságukat. Szigorúan követték utasításait és gyorsan tanultak. Keményvonalas muzulmánokkal volt együtt, de a val­lási nézetkülönbségek nem okoztak gondot. Bár edzett katona volt, Carew igen sok nehézséggel találta szemben ma­gát, melyekkel most az amerikai szá­razföldi csapatnak is meg kell küzde­nie. Rendkívül nehéz a terep, minden műveletet gyalogosan kell végrehajta­ni. A helyi lakosok hozzászoktak a magas hegységek ritka levegőjéhez, az európai ember viszont nem bírja sokáig a gyaloglást ilyen körülmények között. Páncélosoknak és teherautók­nak nem sok esélyük van arra, hogy átkeljenek ezen a terepen az időjárási viszonyok miatt. Mostantól november közepéig esik az eső, az utakat elönti a sár. Ezután jön a fagy és hó, a hegyi hágók teljesen járhatatlanokká vál­nak. A víz gyakran mérgezett, gyor­san terjed a malária és a sárgaság. Carew szerint az északi szövetség jól szervezett harcosokból áll. A brit SAS kommandó, vagy az amerikai Delta Force segítségével képesek len­nének a táliboktól területet foglalni. Helyismeretük és a lakossággal fenn­álló kapcsolataik révén akár egy vil­lámhadműveletet is előkészíthetné­nek Oszama bin Laden ellen. Ám, ahogy a hírekből tudni lehet, nem túl szoros az északiakkal az együttműkö­dés, pedig az angol szerint politizálni ráérnének utána is. Láda bácsi Szegedre ment? Molnár István, az iskola igazgatója szerint a pedagógusok és a szülők szá­mára most az a legnagyobb és legfontosabb feladat, hogy megértessék a gyerekekkel, az amerikai terrortámadások, és az azt követő ellencsapá­sok - amelyeket látnak a tévében, olvasnak az újságban - nem kitalált tör­ténetek, nem mozifilmek, hanem maga a valóság. Hiba lenne eltitkolni előlük, hogy mekkora tragédia történt a világban és hogy ennek milyen sú­lyos következményei lehetnek, ezt ugyanis ma még nem fogják fel, a bor­zalmakat nem tudják a súlyuknak megfelelően kezelni. Ijesztgetni őket, pánikot kelteni - fogalmazott - azonban természetesen nem szabad. Budapest, Károly Róbert Ke­reskedelmi Szakközép-, Általá­nos Iskola és Óvoda. A 4. a osztályfőnöke igazgatói enge­déllyel dolgozatot íratott a szeptember 11-ei terrortáma­dásról, a válaszcsapásról, Oszama bin Ladenről, valamint a lépfenéről. A fogalmazások­ból egyértelműen kiderült, egy 10 éves gyerek már nyakig benne van a világpolitikában. Dzsenifer szerint egy nagyon ma­gas épületet - az a legnagyobb be­vásárlóközpont, kiabál közbe Vik­tória - romboltak le a gonosz emberek. Bernadett azt mondja, azért, mert le akarták ölni az em­bereket, de hogy miért gyilkolták meg őket, azt már nem tudja.- Hát mert az amerikaiaknál arab túszok vannak - kapjuk a megoldást Károlytól.- Oszama bin Laden küldte oda őket - fűzi tovább a gondola­tot Fruzsina, s ő ezt onnan tudja, hogy ezt írja az összes újság és minden tévé ezt mondja. A terroristavezérnél érdemes egy pillanatra megállni. A gyere­kek a dolgozatokban rendkívül durva jelzőkkel illették Bin La­dern, rengeteg ocsmányságot írtak róla. A gonosz, őrült, vandál, sze­mét, fanatikus, hülye minősítések még az enyhébbeknek számíta­nak, nagyon sokan nyomdafesté­ket nem tűrő kifejezésekkel alkot­tak róla lesújtó véleményt. Sokan azonnal végeznének is vele: „vé­resre pofoznám, cápák fölé lógat­nám fejjel lefelé, s miután meg­halt, a cápák eledelének vetném”, fogalmazott egyikük. Olivér a sajtóban eddig még nem használatos eposzi jelzővel illette, szerinte ő a terroristák ki­rálya. Arra azonban nemigen tudták a magyarázatot, hogy egy ilyen gazdag ember - Nikolett szerint tíz autót is vehetne a pén­zéből, Olivér kontrázott, százat, s jött Dávid rekontrája: százezret - miért fegyverekre, gyilkolászásra költi a vagyonát, s miért nem vesz belőle értelmes dolgokat, miért nem segít a szegényeken. Dóra mélyebb összefüggéseket lát a mélyben:- Már kisgyerekkoruk óta úgy nevelik őket, hogy öljenek. Ezek buta emberek. Olivér, ha Laden helyébe len­ne, a pénzén vadászgépeket venne...- Csak el ne olvassa Láda bácsi, amit mondtam - igazítja ki magát, amikor felmorajlik az osztály. Negyedikben még nincs föld­rajz, talán ezzel is magyarázható, hogy csak egyikük tudja, hol talál­ható Afganisztán.- Az biztos, hogy Európa után - vágja ki magát Anett.- De hát nem is ott van Bin Laden - szól közbe Anna.- Hát hol? - csattan föl egy em­berként a 4. a.- Szegeden - jelenti ki olyan határozottan, hogy talán még a CIA vezérkara is hinne neki. De nem úgy Fruzsina.- A lépfene van Szegeden - mondja. A világot rettegésben tar­tó betegségről egyébként nem so­kat tudnak - derült ki az írásbeli válaszaikból. Többen nem is hal­lottak róla. Aki viszont igen, az egy veszedelmes, halált is okozó fehér port említett meg, amit bele­kevernek a lisztbe, meg levélbe te­szik. De volt olyan is, aki előadást tudna róla tartani egy gyengébben fölkészült biológusnak a betegség tüneteiről, lefolyásáról. Tomi ezt szóban is bebizonyította. Miért kell Afganisztánt bom­bázni, ha csak Bin Ladent keresik az amerikaiak? - szól a kérdés.- Hát mert elbújt, és az egyik bomba előbb vagy utóbb csak el­találja - adja meg a kissé cinikus­nak tűnő választ Dávid. Róbert azonban átfogóbban re­agál a problematikára. Úgy véli, Afganisztánból indulnak a terro­risták robbantani, és ha befejez­ték, oda is térnek vissza. Nem csoda hát, ha az egész országot támadják az amerikaiak. Akik egyébként végül győzni fognak - legalábbis az eddig hallgatagsági fogadalmat tevő Betti szerint. Dá­vid kifejti, ez nem is véletlen, hi­szen nekik vannak a világon a leg­jobb fegyvereik. Olivér azonban jóval borúlátóbb, azt állítja, kitör a harmadik világháború, de hogy ez mit jelent, pontosan nem tudja. Azt azonban igen, hogy Magyar- országot nem éri el. A diákok többsége nem fél semmitől, Bar­bara azonban kivétel, mert a szü­lei is tartanak attól, hogy ide is el­juthatnak a terroristák. A gyerekek egyébként azt is el­mesélték, a szüleikkel az utóbbi időben sokat beszélgetnek a há­borúról. (Csak ez lehet a magyará­zata annak - ezt pedig az osztály- főnöküktől tudjuk -, hogy míg ko­rábban Ladenről úgy beszéltek a gyerekek, mint egy nagy szakállas ázsiai Mikulásról, mára homloke­gyenest megváltozott a vélemé­nyük.) Másrészt óhatatlanul is ömlenek rájuk a hírek, ha bekap­csolják a tévét, beleolvasnak szü­leik újságjába. Éppen ezért né­hány felnőtt elzárja gyereke elő az információkat. Zsolt azt mondja, náluk ez a téma nem kerül szóba, Noémi tévézés helyett inkább az udvaron játszik. Abban azonban minden gye­rek egyetért, hogy Oszama bin Laden, Omar móllá, Georg Bush, és Colin Powell helyett sokkal szí­vesebben hallanának, olvasnának Mátyás királyról, Harry Potterről vagy Pokémonról. Almási B. Csaba t A i <

Next

/
Oldalképek
Tartalom