Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)

2001-10-21 / 288. szám

Széchenyi: plusz vagy mínusz? Vajon sikerül-e hazánknak az, ami eddig még soha: kivédeni egy világméretű gazdasági visszaesés negatív következményeit? A kormány szerint van magyar „csoda- fegyver”. A Széchenyi-terv Plusz 200 milliárd forint érték­ben élénkíti az útépítési beruházásokat, serkenti a lakásépítéseket és ösztönzi az idegenforgalmat. A szakemberek többsége egyelőre szkeptikus. Stumpf István kancellária- miniszter szerint a 200 mil­liárd forint a lakásépítések serkentésével ! százalékkal, a gyorsforgalmiút-hálózatot érintő beruházások előreho­zatalával 0,5 százalékkal, az idegenforgalmat érintő in­tézkedésekkel pedig 0,2-0,3 százalékkal bővülhet a brut­tó hazai össztermék. Petschnig Mária Zita, a Pénzügyku­tató Rt. főmunka­társa másként véle­kedik.- Élénkítésre ál­lítólag eddig is több száz milliár- dot fordított a kor­mány, de még en­nek a következmé­nyeit sem nagyon látni. Rá­adásul amikorra a Széche­nyi Plusz által esetlegesen generált növekedési ténye­zők működni kezdenének, már valószínűleg túl le­szünk a recesszión. A szakember szerint ma­ga az élénkítő csomag is tar­talmaz veszélyes elemeket.- A programokat jórészt az a Magyar Fejlesztési Bank finanszírozza, amely csak külsőségeiben hasonlít egy valódi pénzintézethez. Való­jában a kormány eszköze, amely állami garancia mel­lett vesz fel hiteleket. A ga­rancia szintje pedig nagyon magasan, 480 illet­ve 500 milliárd fo­rintra meghatároz­va. Nem véletlen, hogy a bankok ver­sengenek, hogy hi­telt adhassanak, hi­szen bármi törté­nik, az állam, va­gyis mi fizetünk. Ennek egyensúly­rontó és inflációerősítő hatá­sa van. Az is rontja az egyen­súlyt, hogy mind a lakásépí­tés, mind pedig az útépítés importigényes. Vagyis ezek kifejezetten rossz eszközök. Petschnig Mária Zita sze­rint a Széchenyi Plusz világ­Nyertes pályázók i Megítélt támogatások (millió Ft) '5 N Turizmusfejlesztési program ^ ..........................................91 150 ;e — _ Trí)ír •a! Lakásprogram _ 3 8582 tRir Is Aktív foglalkoztatási célok 3 1330 B Regionális gazdaságfejlesztési program 3 1092 * Energiatakarékossági program * 752 (2001.09.30. állapot) ra hozatalában a politika is erősen segédkezett.- Az, hogy az állam hatá­rozza meg a források fel- használását, rendkívül alkal­mas a klientúraépítésre. Százmilliárd forint felett utaltak át eddig autópálya­építésre, amiből még egy centit sem látni. Lehet, hogy ez a program sok mindenre jó, de amire meghirdették, arra nem. A központi oszto­gatás helyett inkább a vállal­kozói kedvet kellene erősíte­ni a járulékok és egyéb mun­kaerő-költségek csökkenté­sével. Ez növelné a befekte­tői bizalmat, míg a kétéves költségvetés a kiszámíthatat­lanságot testesíti meg. Ma már ugyanis senki sem tudja, hol tartanak a költségvetés kiadásai - szerintem már ma­ga a kormány sem. Fazakas Szabolcs, a Daimler Chrysler magyarországi kép­viselője szerint nem biztos, hogy a ma­gyar kormány a Széchenyi Plusz- szál jó választ adott a válságra, hiszen egy kis és nyitott gazdaság másképp működik, mint az amerikai vagy a brit. „A belső kereslet élénkítése elsősorban az importőröknek kedvez, így romlik a fizetési mérleg. Az autópálya- és lakásépítés pe­dig csak hosszú távon gyor­sítja a gazdaságot, nekünk vi­szont a következő egy évre kell gondolnunk. Miután a GDP felét az export adja, arra kell figyelni, hogy a szűkülő exportpia­con a magyarorszá­gi cégek versenyké­pesek maradjanak, s az itt megtelepe­dett multik ne akar­janak kivonulni, ha­nem inkább újabb termelése­ket csoportosítsanak át az it- teni.ipari parkokba” - mond­ja a volt gazdasági miniszter. Fazakas szerint dicsére- tés, hogy a kis- és középvál­lalatok kapnak beruházási hitelt, de a működtetéshez is kellene forgóeszközhiteit biztosítani, mert majd oda­jutunk, mint az E-hitellel, hogy a megvásárolt eszközö­ket nem tudták működtetni. Manapság is az egymilliós hitelért szinte ka- nosszát kell járniuk a vállalkozóknak. S az üzletember ugyancsak megfon­tolásra ajánlja a ke­leti piacok újragon­dolását. „A környe­ző országok, vala­mint Oroszország földrajzilag, törté­nelmileg tradicionális part­nereink, ahol a magyar áruk­nak változatlanul presztízse van. Oroszország stratégiai­lag egyébként is felérté­kelődött a világ szemében, javult a pénzügyi helyzete, s még mindig hatalmas piac...” Bőd Péter Ákos ez­zel szemben úgy vé­li, helyes megoldás ■a Széchenyi Plusz bevezetése - igaz, csak rövid távon.- Jómagam is azt az elvet vallom, hogy a keresletnö­vekedés elérése a la­kossági fogyasztás ösztönzésével lenne kívána­tos, ám az állami beruházá­sok viszonylag gyorsan hat­nak. A 100 milliárd forintos adócsökkentés nem vonna egyértelműen maga után ugyanekkora mértékű fo­gyasztásnövekedést, hiszen nem biztos, hogy a lakosság elköltené ezt az összeget. Az MNB egykori elnöke szerint a Széchenyi Plusz­nak lélektani hatása is van.- Egy 200 milliárdos cso­mag mérete még magyar vi­szonyok között sem nagy, fő­leg ha azt vesszük, hogy a Széchenyi-terv kihasználtsá­ga is gyenge néhány terüle­ten. Azaz még az sem biztos, hogy ez a pénz az utolsó fil­lérig beáramlik a gazdaság­ba. Ám ha a piaci szereplők elhiszik, hogy a kormány költekezése mérsékelheti a visszaesést, az jótékonyan hathat a befektetői bizalom­ra. A kabinet felelőssége, hogy legyen önmérséklete fokozatosan visszafogni az állami kiadásokat. (Mellékelt táblázataink a Széchenyi-terv eddigi adata­it tartalmazzák.) 2001. október 21. ★ GAZDASÁG ★ 5 Drágulhat a közlekedés A közlekedésben 4-5 százalékos díjemelés lehetséges jövőre a személyfuvarozást vég­ző társaságok összesített költségadatai, vala­mint egyéb ráfordításkalkulációk szerint - derül ki a Pénzügyminisztériumnak (PM) a helyi önkormányzatoknak írt körlevélből. A PM arra kérte az önkormányzatokat, hogy a közlekedési társaságok 2002-es díjemelési javaslatait a körlevélben meghatározott el­vek szerint bírálják el. Idén elmarad a Compfair A Compexpo Kft. az idén nem rendezi meg a számítástechnikai szakkiállítást, a Compfairt, ám helyette elképzelhető, hogy decemberben informatikai szakvásárt tart a társaság. Egyes információk szerint a szakkiállítás azért ma­rad el, mert kevés cég jelentkezett a rendezők felhívására. A Compexpo jövőre, esetleg más vásárokkal összevonva, ismét megpróbálja megrendezni a szakkiállítást. Felével nőtt a Henkel exportja A Henkel 35,3 milliárd forint forgalmat ért el idén az első háromnegyed évben Magyaror­szágon, ami 15 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A vállalat 13,5 milliárd fo­rintos exportja csaknem 50 százalékkal ma­gasabb az egy évvel korábbinál. A Henkel to­vábbra is piacvezető: a mosóporok terén 33 százalék, a lakástisztító szereknél 40 száza­lék, a ragasztóknál 47 százalék a részesedése. Méregdrága keszthelyi gomba? Szarvasgomba-termesztéssel kísérleteznek a veszprémi egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karának növény­tani tanszékén. Ha a kísérlet sikerül, óriási üzlet lehet belőle. A fekete szarvasgomba ugyanis a legdrágább a világon, kilónkénti ára elérheti a 200 ezer forintot. A speciális szaporítóanyagot Franciaországból szerezték be - jelenleg a világon egyedül csak ott foglal­koznak szarvasgomba-termesztéssel. Beszélgetés a miniszterrel ■ Nemsokára bárki megmondhatja a vélemé­nyét a pénzügyminiszternek. A tárca meg­újult honlapján lehetőség nyílik naponta egy­órás „chatelésre”, azaz arra, hogy bárki a szá­mítógép segítségével beszélgessen a minisz­terrel. Erre maga Varga Mihály tett ígéretet, amikor bemutatta a PM weboldalát. Az inter­netes honlap emellett minden, a tárcát érintő aktuális kérdésről tájékoztatni fog, így a köz­ponti költségvetés és az államháztartás aktu­ális helyzetéről és az adótörvényekről. Dinamikusan nő az építőipari termelés Tovább tart az építőipari termelés látványos növekedése. Az ágazat volumene augusztusban - szezonálisan és munkanap tényezővel ki­igazítva - a múlt év augusztusinál 19,3 százalékkal volt magasabb, az előző hónaphoz képest 10,2 százalékkal nőtt - adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az építőipar idén májusban vált húzóága­zattá, éppen akkor, amikor a többi terület várakozáson alul teljesített. A KSH szerint az augusztusi kiugróan magas növekedési adatok elsőd­leges oka a legnagyobb építőipari alágazat, a szerkezetkész épületek és egyéb építmények építésének 23,9 százalékos növekedése volt. Ezen belül a nagy- és középvállalkozások termelése több mint egyhar- maddal nőtt. Az építések jelentős részét a lakó- és kereskedelmi épü­letek építése tette ki. Az alágazat termelése az év első nyolc hónapjá­ban 9,2 százalékkal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. 0 Központi Statisztikai Hivatal kiadványa 0 MAGYAR STATISZTIKAI ÉVKÖNYV, 2000 Az évkönyv bő információtartalommal számol be társadalmi-gazdasági életünk jelenségeiről. A táblázatok magyar és angol nyelvű fej- és oldalrovatai a külföldi szakemberek számára is megkönnyítik a kutatómunkát. Az I. fejezet hosszú távú idősorokat tartalmaz, 1960-hoz viszonyítva ábrázolja a legfontosabb társadalmi-gaz­dasági folyamatokat. A további fejezetek részletezve, rövidebb idősorokat átfogva mutatják be a magyar gaz­daságot. Szerepelnek benne a legfontosabb társadalmi jelzőszámok, többek között a népmozgalmi adatok, a foglalkoztatottság, a lakosság jövedelme, fogyasztása, a szociális és egészségügyi ellátás, a kultúra, az okta­tás, a tudományos kutatás adatai. Ezenkívül megismerkedhet az olvasó a gazdasági élet különböző területe­inek - ipar, építőipar, mezőgazdaság, szállítás, posta, távközlés, kül- és belkereskedelem, idegenforgalom - főbb adataival. Önálló fejezetben találhatók az árstatisztika, a pénzügy, a számítástechnika, valamint a hon­védelem, a határőrség és a rendőrség adatai. Az évkönyv módszertani fejezete is kétnyelvű, mely további se­gítséget nyújt a táblák használatában. A könyv ára: 4200 Ft, a CD ára: 3500 Ft, A könyv + CD együtt: 5600 Ft Kiadványaink megvásárolhatók: a KSH Statisztikai Szakkönyvesboltjában 1024 Budapest II., Keleti Károly u. 10. Tel: 212-4348 Megrendelhetők: KSH Marketingosztály 1024 Budapest II., Keleti Károly u. 5-7. Tel: 345-6570,345-6560,345-6550, Fax: 345-6699, valamint a KSH Megyei Igazgatóságokon E-mail: marketina.ksh@office.ksh.hu MAGVA# St*!t92mAt tVXÓMW 2000 Javában zajlik az átvágósdi a használt lakások közvetítésének piacán. Az ingatlanszakma képviselői állítják: sok olyan Iroda működik országszerte, amelyek a szakmát sem ismerik, s eszközeik sincsenek, csupán a gyors meggazdagodás remé­nye vezérli őket tiszavirág-életű működésük alatt. Ám az ügy­feleket sem kell félteni: némelyikük ugyanis csak addig ismeri az irodát, amíg jutalékot nem kell fizetni... Egy megyeszékhelyen működő ingatlanközvetítő iroda olyan szerződést köt az ügyfeleivel, hogy a megbízónak akkor is fizet­nie kell, ha a meghirdetett lakást vagy házat nem az ő közvetíté­sükkel értékesítik. Egy kuncsaft­juk panaszolta: hiába bízta meg őket, eddig még egy vevőt sem hoztak, s amikor megpróbált ér­deklődni, azt a választ kapta, hogy az iroda nem köteles beszá­molni, s ha egy fűszálat nem tesz­nek keresztbe, nekik akkor is jár a pénz. Ráadásul ha mégis hoz­nának komoly érdeklődőt, akkor az eladótól is és a vevőtől is juta­lékot kérnének.- Sok az inkorrekt közvetítő - állítja Beák Attila, az Ingatlanbör­ze etikai bizottságának és a Ma­gyar Ingatlanszövetség elnöksé­gének tagja. - Az EU-ban és Ma­gyarországon is egy komoly iroda általában csak az egyik ügyfelet képviseli, tőle kér jutalékot, s ez általában az ingatlan eladója. Rá­adásul az nem munka, ha valaki benyúl a fiókjába, és egy keresést meg egy eladási szándékot egy­más mellé tesz. Ennek ellenére jómagam is tudok olyan cégről, amely az eladótól 6 százalékot kér, a vevőtől pedig 3 százalékot. Azaz egy ügyleten a lakás árának csaknem egytizedét vágja zsebre. A cikk elején említett kizáró­lagos megbízás - amikor a vevő­nek akkor is fizetnie kell, ha a la­kást nem az irodán keresztül ad­ja el - szintén nem általános a hazai használtlakás-piacon. Ez­zel ugyanis - amint a példa mu­tatta - vissza lehet élni. Ugyanak­kor, ha korrekt az iroda, ez a megállapodás egyfajta védelmet jelent az ügyeskedő ügyfelekkel szemben, mivel a megbízók sem mind angyalok.- Sokszor előfordul, hogy az ügyfél a sikeres közvetítés után eltűnik - jelentette ki Brányik Ág­nes, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) ingatlanszak­mai osztályának elnökhelyettese. - Velem is előfordult, hogy bár én hoztam össze a feleket, névleg egy harmadik személlyel kötöt­ték meg a szerződést, majd azt mondták, bizonyítsam be a köz­tük lévő kapcsolatot. Ez persze a legtöbb esetben lehetetlen. Ahhoz, hogy az ingatlanszak­ma mentes legyen az effajta ügyeskedésektől, először az iro­dák háza táján kellene rendet ten­ni. Csak ezután képzelhető el egységes fellépés.- Nagyon fontos, hogy a be­csületes, szakmailag és egyéb szempontból felkészült szakem­berek kiszűrjék, kivessék soraik­ból a kóklereket - fogalmazta meg a teendőket Brányik Ágnes.- Megoldás lehetne például egy olyan hivatalos és nyilvános névjegyzék, mint az orvosoknál és az ügyvédeknél. Ebbe csak az előírt feltételek megléte esetén lehetne bekerülni, de innen ki is lehetne kerülni, ha a további fel­tételeket az iroda nem teljesíti. A közelmúltban felvetődött, hogy az ingatlanszakma is alakítson kamarát. Folyamatossá kellene tenni a továbbképzést, ötéven­ként kötelező vizsgával. Aki ezt nem tenné le, kiesne. Az ingat­lanszakma csak akkor léphet fel az inkorrekt magatartással szemben, ha előtte maga is meg­tisztult. ) livyuuuuuu A használt lakások piacán nagy a zűrzavar A közvetítők között sok a kókler

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom