Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)

2001-10-20 / 287. szám

R I P 0 R T 2001. Október 20., szombat 6. OLDAL KULTÚRA­Ünnepek a Fény kapujánál Bicsérden fontos a jövő, fontos a tudás Az iskola felújított természettudományi előadója FOTÓ; TÓTH L. A Fény kapujának még csak a helyét tudja a polgármester megmutatni. Ott lesz közvetlenül Szent István szobra mellett, amelyet most, októ­ber 21-én avatnak. Jól láttatóan azt is elmondja, milyen lesz a kőtalapzaton nyugvó, többmázsás, egymásra hajló ívei csúcsán összeölelkező öt méter magas kovácsoltvas létesítmény. Kü­lönleges alkalmakkor díszkivilágítá­sa felizzik majd, innen a neve. Hordozható meteorológiai állomással, vagy éppen lézerdiódás fényforrással ed­dig nem dolgozhattak a bicsérdi általá­nos iskola - és az idejáró zóki, bodai gye­rekek - kisdiákjai. Valamivel több mint egymillió forintos beruházás eredménye a természettudományi előadó is, ahol túl az oktatási segédeszközökön a berende­zés is vadonatúj. Kevés olyan tanterem van a megye falvaiban, ahol a gyerekek a kémia-, fizikai-, biológiaórákon olyan padban tanulhatnak, ahol mindegyik ülőhelyen ott a vezetékes víz, s megol­dott a használt elvezetése is. A Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Alapítvány írt ki pályázatot „Új eszkö­zökkel - nagyobb tudásért” címmel, s ezen nyertek a bicsérdiek. Ha már „hoz­zányúltak” az iskolához, teljesen új polc- rendszerrel látták el könyvtáráf is, olva­sósarkokat rendeztek be, s megteremtet­ték a számítógépes hátteret a katalogizá­láshoz, a naprakész nyilvántartáshoz is.- Fontos a jövő, fontos a tudás - adja a magyarázatát Vér József polgármester an­nak, az október 21-én rendezendő ün­nepségek során miért a gyerekeket, a ta­nulást szolgáló új létesítmények átadá­sán van a hangsúly. Mert ezen a napon nem csak az iskolát, hanem a 65 kisgyer­meket fogadó, teljesen felújított óvodát is avatják. A 65 kisgyerek persze nemcsak bicsér­di, ide is jönnek a bodai és a zóki cseme­ték. Ám valahogy Bicsérden az utcán, a középületeken, a családi házakon, egy­szóval az egész településen mintha az if­júság lendülete lüktetne. Idén nyár végé­re felújították az összes középületet, az orvosi rendelőt, a postát, a tűzoltószertá­rat, a hirdetőtáblákat, szabadtéri bútoro­kat, játszóteret. Olyan, mintha a rend sa­ját igénye mellett a hamarosan érkező vendégekre is tekintettel nagytakarítást rendeztek volna. Áttértek az energiataka­rékos közvilágításra, eredményeként „fé­nyesebb” lett az amúgy is friss színekbe öltöztetett Bicsérd. A népesség az elmúlt tíz évben közel másfélszázzal emelkedett. A település 970 lakója közül 250 az óvodába, általá­nos és középiskolába, főiskolára vagy egyetemre járók száma. Idén nem volt olyan bicsérdi diák, akit ne vettek volna fel oda, ahol tovább akart tanulni. Min­den valóban egy fiatal, lendületes falu ké­pét festi. Két éve az önkormányzat ifjúsá­gi referenst foglalkoztat, nyártól kistérsé­gi menedzsert alkalmaznak. A kérdés az, hogy ez a lendület a jelené, vagy Bicsérd fogadókészségével, munkahelyteremtés­sel, egyszóval a nívós élet lehetőségével tud-e fiataljainák helyben perspektívát kínálni?- A település úgynevezett erőforrás­térképe szerint - a felmérés a múlt évben készült - a falu népességének 10 százalé­ka nyugdíjas, 28 százaléka dolgozik az iparban, a mezőgazdaságban 37, s 3-4 százalék között van a munkanélküliség. Ez nem rossz kép. Az aktív korú lakosok közül 140-en helyben találnak munkát. Azt kell válaszoljam - fejtegeti Vér József -, hogy a Bicsérdről egyetemre kerültek nagy része tanulmányai után itthon is el­helyezkedhet. Bizonyos, hogy a jövőben szükségünk lesz felsőfokú végzettséggel rendelkező szociális munkásra, tudunk munkát adni a gyermekjóléti szolgálat keretében, agrármérnököket, pedagógu­sokat várunk. Az iskolai végzettséget te­kintve máris több mint 10 százalék a fő­iskolát, egyetemet végzettek aránya. Most is két bicsérdi egyetemistát támogat az önkormányzat. Azt persze Bicsérden nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy Pécs mindössze 15 kilométerre van, erős szívóhatásával. Kü­lönösebben nem okoz ez gondot, mert - mutatja fel a frissiben elkészült bicsérd- zóki turisztikai prospektust a polgármes­ter - nagy jövőt látnak az idegenforga­lomban, amihez az alapköveket - panzió, horgásztó, faluház, most kezdik a tele- ház kialakítását, virágos környezet, falu­si vendéglátás - már lerakták. S talán a jövő fiataljaira is gondolva minősítették át a zártkertet családi há­zas építési övezetté, ahol 40 otthon épülhet majd, nem is sokára, a gázveze­ték már ott van, a vízvezeték tervező­asztalon. „Örömmel tölt el a tudat - ol­vasható Bicsérd-Zók közös önkormány­zati lapjában -, hogy az új értékek meg­teremtésének sokan vagyunk a része­sei.” Bicsérden 11 civil szervezet van, a település lakosságának 50 százalékát tö­mörítik. MÉSZÁROS A. 1 • UJ BEMUTATÓINK: NAGYSZÍNHÁZ Büchnenl BÓBITA BÁBSZÍNHÁZ Diótörő TOVÁBBRA IS MŰSORON NAGYSZÍNHÁZ: )anton halála - dráma Lehár Ferenc: Víg özvegy - operett Puccini: Pillangókisasszony - opera , Arthur Miller: Pillantás a hídról - dráma Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő - dráma Webber-Rice: Jézus krisztus szupersztár - rockopera Bernstein: West side story - musical KAMARASZÍNHÁZ: Első pozícióban - balett Camoletti: Boldog születésnapot - bohózat Jókai Mór: Az aranyember - színmű SZOBASZÍNHÁZ: Csehov: Ványa bácsi - színmű Ugo Betti: Bűntény a Kecskeszigeten - színmű BÓBITA BÁBSZÍNHÁZ: Mosó masa mosodája Mese Szaltán cárról NAGYSZÍNHÁZ 3. szombat 3 óra Víg özvegy 7 óra Víg özvegy Somlay 7 óra Pillangókisasszony Szabó Samu 7 óra A Brutális katicabogár L'art pour L’art társulat ea. 7 óra Pillantás a hídról 7 óra Pillangókisasszony Janus P. 7 óra Pillangókisasszony Kölcsey 3 óra Víg özvegy 7 óra Víg özvegy Latinovits 11. vasárnap 3 óra Víg özvegy 7 óra Víg özvegy Mendelényi 7 óra Mesél a bécsi erdő Vörösmarty 7 óra Pillangókisasszony Szendrő 7 óra Jézus Krisztus Szupersztár Arany J. 7 óra Jézus Krisztus Szupersztár 3 óra Víg özvegy 7 óra Víg özvegy 3 óra Pillangókisasszony Bakos 8 óra Pingszving Eszenyi Enikő estje 7 óra Jézus Krisztus Szupersztár Petőfi 7 óra Mesél a bécsi erdő 7 óra Mesél a bécsi erdő 7 óra Pillantás a hídról 3 óra West Side Story 7 óra West Side Story 7 óra Danton halála | SZOBASZÍNHÁZ 4. vasárnap f. 8 óra Ványa bácsi 10. szombat f. 8 óra Ványa bácsi 11. vasárnap f. 8 óra Ványa bácsi 15. csütörtök f. 8 óra Bűntény a Kecskeszigeten 16. péntek f. 8 óra Bűntény a Kecskeszigeten Páger/A. 4. vasárnap 5. hétfő 6. kedd 7. szerda 8. csütörök 10. szombat 13. kedd 14. szerda 15. esütörtök 16. péntek 17. szombat 18. vasárnap 19. hétfő 20. kedd 21. szerda 22. csütörtök 23. péntek 24. szombat I 30. péntek Csorba Galambosi Bemutató bérlet KAMARASZINHAZ j 2. péntek f. 8 óra Első pozícióban Kálmán 3. szombat f. 8 óra Boldog születésnapot Pager 6. kedd f. 8 óra Első pozícióban Petőfi/A. ; 7. szerda f. 8 óra Boldog születésnapot 8. csütörtök f. 8 óra Boldog születésnapot 110. szombat 11 óra Az aranyember 13. kedd f. 4 óra Az aranyember 14. szerda f. 8 óra Boldog születésnapot j 20. kedd f. 4 óra Az aranyember ■ 21. szerda f. 8 óra Első pozícióban Berzsenyi/A. 22. csütörtök f. 8 óra Első pozícióban Berzsenyi/B. 24. szombat 4 óra Boldog születésnapot f. 8 óra Boldog születésnapot 127. kedd f. 8 óra Első pozícióban Janus/B. 28. szerda f. 8 óra Első pozícióban Kölcsey 29. csütörtök f. 8 óra Első pozícióban Kölcsey/B. BÓBITA BÁBSZÍNHÁZ 4. vasárnap 10 óra Diótörő Bemutató előadás 6. kedd 10 és 3 óra Mosó Masa mosodája 7. szombat 10 óra Mosó Masa mosodája 8. csütörtök 10 óra Mosó Masa mosodája 9. péntek 10 óra Mosó Masa mosodája 11. vasárnap 10 óra Mosó Masa mosodája 113. kedd 10 és 3 óra Mosó Masa mosodája ; 14. szombat 10 óra Mosó Masa mosodája 15. csütörtök 10 óra Mosó Masa mosodája 117. szombat 10 óra Mese Szaltán cárról 20. kedd 3 óra Diótörő 22. csütörtök 10 és 3 óra Doótörő 23. péntek 10 és 3 óra Diótőrő 25. vasárnap 10 és 3 óra Diótörő 29. csütörtök 10 és 3 óra Diótörő 30. péntek 10 és 3 óra Diótörő Árnyékok a centenárium előtt Baranyában egyre nagyobb gondokkal küszködik a múzeumigazgatóság Miközben a Baranya Megyei Önkormányzat a múlt évben el­nyerte a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályáza­tán a „Múzeumpártoló önkormányzat” 2. helyezését, 2000 és 2001 fordulóján a megyei múzeumigazgatóság fizetési nehéz­ségekkel szembesült. Helyzete azóta sem sokat javult. Az igazgatóság a hozzá tartozó gyűjtemények nagyságrendje és a kiállítások száma alapján az ország legnagyobb múzeumi szervezetei közé tartozik (meghaladja a félmil­liót a katalogizált múzeumi tárgyak száma). Ez a gazdag oldal. A sze­gényhez tartozik például az, hogy a pénz hiányában nem tudnak régé­szeti ásatásokat tervezni. Ha nem lenne egy 1997-es törvény, amely előírja, hogy a különböző beruhá­zások értékének 9 ezrelékéig a be­ruházónak fedeznie kell a területen a szakmaüag szükséges feltárást, akkor tulajdonképpen a baranyai régészek el is felejthetnék az ásót. 1997-2000 között - a minap ezt az időszakot tárgyalta a múzeumi igazgatóság fenntartója, a Baranya Megyei Közgyűlés - ilyen forrásból 33 millió 635 ezer forint bevételhez jutottak. Szegény ember tehát a megyei múzeumigazgatóság, s ahogy lenni szokott, az ág is húzza. Jókora za­vart okoz működtetésében, hogy Magyarországon jelenleg nincsen jogszabály, amely meghatározná, adott számú múzeumi tárgy eseté­ben mennyi munkatársat kell alkal­mazni, de az sem, a kiállítótér alap­területéhez igazítva mennyi terem­őrre van szükség. Húzza az ág azért is, mert egy mát évi kormányren­delet jelentősen kitágította a kiállítá­sokat ingyen látogatók körét, hétvé­gekre pedig előírta, iskolásoknak és kísérőiknek nem kell fizetniük a be­lépőért. Egyébként az igazgatóság többségében Pécsett található kiállí­tóhelyeit évente több mint 200 ez­ren nézik meg. Különösen népsze­rű a Várostörténeti, a Régészeti, az Amerigo Tot, a Csontváry, a Vasare­ly és a Zsolnay Múzeum. Esetük­ben a fizetők kiesése már komoly összeg. 2000 első felében a vasárna­ponként fizető látogató közel 14 ezer 500 volt, az ingyeneseké vala­mivel több mint 5000, az idei év el­ső hat hónapjában az előbbiek szá­ma 7900-ra esett vissza, az utóbbia­ké csaknem 19 ezerre emelkedett. A jegyárakból eredő bevétel közel negyedével csökkent. A többi állan­dó kiállítás - Nemes Endre, Schaár Erzsébet, Martyn Múzeum, a Rene­szánsz Kőtár - feltűnően alacsony látogatottságúak. Nem csak e bevételkiesésnek, hanem például annak is eredménye a ha nem is lebénuló, de mozgáste­rében erősen behatárolódó múzeu­mi tevékenység, hogy az elmúlt években a fenntartói támogatás még az infláció mértékét sem kö­vette. Újabb érvágást jelentett, hogy az igazgatóságon egy közgyűlési döntés értelmében 17-18 státuszt meg kellett szüntetni, ráadásul a működtetésre eredetileg szánt ösz- szegből 5 millió forintot lefaragtak - a karbantartásra szánt pénzből. Mindebből egy súlyos következ­mény eredt: az utóbbi négy évben a múzeumigazgatóság szakmai mun­kára *- tárgyak gyűjtésére, tudomá­nyos feldolgozására, megőrzésük­re, a műtárgyak védelmére, bemu­tatására - csaknem kizárólag sike­res pályázataiból tudott pénzt előte­remteni. Innen azonban már csak fél lépés áz a bizonyos „szakadék”, a fizetési nehézség. A pályázatok ugyanis úgynevezett utófinanszíro- zásúak,vagy nehezen jutottak hoz­zá a pénzhez. Ezért kellett az igaz­gatóságnak 2000 és 2001 fordulóján átmenetileg ugyan, de likviditási gondokkal szembesülnie. Mindeközben olyan kiemelkedő­en fontos teendőik is vannak, mint például a Vüágörökség cím elnyeré­sét célzó pályázatban megjelölt 16 pécsi ókeresztény objektum közül kilencnek a felügyelete. Éppenség­gel nem jelent könnyebbséget - és Pécset sem dicséri -, hogy ez utóbbi kilenc közül anyagi okok miatt csak egyet, az Ókeresztény mauzóleu­mot tudják a nagyközönségnek be­mutatni. Korántsem véletlen, hogy már nem először vetődik fel: Pécs Megyei Jogú Város jelenleg igen sze­rény pénzügyi hozzájárulása némi­képp igazodhatna ahhoz, hogy a megyei múzeumigazgatóság gyűjte­ményei ezreket vonzanak Pécsre, s profitál ebből jó hírét, nevezetessé­geit illetően a város. „A múzeum ügyéért azért fára­dozunk, mert tudjuk, hogy az nem a kuriózumok és ócskaságok raktá­ra, hanem a művelődés dokumen­tumainak rendszeres szemléltető- je.” - írta még 1913-ban Szőnyi Ottó múzeumigazgató. Ez a fáradozás ezekben áz években különösen nagy terheket rak a múzeum szak­embereire. Hogy a megye múzeu­maiban a látogatók ebből mit sem látnak, az ő érdemük. Bár az emlí­tett Szőnyi szerint „Igenis, ünnep­napokat rendez a múzeum.”, ez az érzetük ritka lehet. Talán majd 2004-ben, amikor a múzeumigaz­gatóság Pécsett és Baranyában 100. születésnapját ünnepli. Bár nem ki­zárt, a centenárium is, a vázolt fo­lyamatok miatt, szomorkás lesz. M. A. haszonjármű? •empo i }

Next

/
Oldalképek
Tartalom