Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)

2001-09-07 / 244. szám

6. OLDAL KISHARSÁNY 2001. Szeptember 7., péntek BEMUTATKOZIK Az itt élők ragaszkodnak falujukhoz A borturizmushoz kapcsolódó beruházásokat kellene fejleszteni Még a nevében is kicsinynek jelölik, nem is akartak naggyá válni sohasem, mindig tisztában voltak azzal, hogy Siklós és Villány közelében még kistérségi vezető szerepre sem töre­kedhetnek. Amikor a környező földek privatizációja elkezdő­dött, azt gondolták, az ipari munkásokból munkanélkülivé váltak, a nagy hagyományokkal rendelkező szőlőművelésből fognak megélni, ám a környékbeli nagygazdák felvásárolták a földek többségét. Azért a hobbikerteknél nagyobb, de a megélhetésre még alkalmatlan kis parcellákon termelt für­tökből nemcsak saját szükségletükre állítanak elő kiváló mi­nőségű bort, jut belőle még az arra járó idegeneknek is.- Arra azért büszke vagyok, hogy a település lélekszáma évek óta nem változik - mondja Csőszi Sándor polgármester mert ez érzésem szerint azt is jelenti, hogy az itt élők megtalálták szá­mításukat, megélhetési lehetősé­geiket. A' külső letelepedők szá­mának növekedéséből pedig arra következtetek, hogy a falu jövő­ben is vonzó lehet a nyugodt, ké­nyelmes életre vágyóknak. Meg aztán támogatjuk is az építkező­ket - no, nem pénzzel, hanem kedvezményes televásárlással, 1400 négyzetméter közművesített területhez az igénylő 100 ezer fo­rintért juthat hozzá. KISHARSÁNY LAKOSSÁGÁNAK VÁLTOZÁSA Mert nem egy elveszett község Kisharsány, bár a polgármester megfogalmazása szerint az utób­bi években mintha kikerültek vol­na a térségi vérkeringésből. Utcái rendezettek, a házak takarosak, A református templom FOTÓK: TÓTH LÁSZLÓ az itt lakók többsége gondosan ügyel arra, hogy környezetét, tisz­tán, rendben tartsa. A polgármes­ter szerint a településben éppen ez a vonzó, hogy dolgos, szorgos népek lakják, s annak ellenére, hogy a rendszerváltás hozadéka- ként nagyon sokan váltak munka- nélkülivé, azért idővel a többsé­gük talált magának elfoglaltságot, akinek meg hosszabb ideje nem sikerül állást találni, az önkor­mányzat segítségét is igénybe ve­heti. Mert alkalmaznak közcélú munkákra huzamosabb ideje munka nélkül élőket. Azt elisme­ri, ez nem lehet végső megoldás, de azért több a semminél, legalább időlegesen tud­nak gondoskodni a csalá­dok ellátásáról. Persze a faluban lakók nem na­gyon hívei az államilag kötelező kifizetésen kívü­li, vagyis a falu pénzének feltétel nélküli osztogatá­sának. Az a tapasztalatuk, hogy az ilyen pénzek sok­szor nem a család megél­hetésére fordítódnak, ha­nem a kifizetések után a vendéglátóipari üzletek kasszájába vándorolnak. A polgármester elmondja, hogy éppen ennek meg­akadályozására tett kísér­letet az önkormányzat ak­kor, amikor rendeletben az eseti segélyek egy részét csak az élelmiszerboltokban beváltha­tó utalványokban kaphatják meg a rászorulók.- A szerintem minden kistele­pülésen egyre gyakrabban előfor­duló szegénység mellett azért az utóbbi tíz évben gazdagodott is a falu - vált optimista hangvételre Csőszi Sándor. - Az ivóvízzel rég­óta nincs gondunk, annál több | Palkonya^ oKisjakabfalva Máráüyúd Víllánykövesó­Nagytótfalu Villány'b ‘ l. •kisharsány SiklósW' —Q­Nagyharsány Magyarbólyo. Siklósnasyfaiu lastepota Nag iklós „-1 bajt okozott eddig a csapadékvíz. Egy-egy nagyobb zápor után a mélyebben fekvő családi házak pincéje úszómedencévé változott. Hogy ez a jövőben ne fordulhas­son elő, mindenekelőtt ezt kellett megszüntetni. A csapadékvíz-el­vezetési beruházásra pályáztunk is, hiszen a kis falu költségvetésé­ből semmiképpen sem tudtuk volt az igény, a családok több mint 50 százaléka kihasználta a bekötési lehetőséget. Igen ked­vezményesen jutottak ehhez az energiaforráshoz, a 100 ezer fo­rintos költséget akár részletekben is visszafizethették. Két évvel ez­előtt meg a kábeltévé-hálózatot is kiépítették, ehhez is kedvezmé­nyesen jutott hozzá a falu lakos­sága, 14 ezer forintba került a be­kötés. Javítottunk az utak, járdák állapotán is, persze itt még van tennivaló bőven. A pincesorhoz vezető út megépítése szintén sür­gős feladat, hiszen hogyan aka­runk mi vendégeket fogadni, ho­Csőszi Sándor, a település polgármestere volna kiszakítani azt a 38 millió forintot, amibe az árkok megépí­tése került. Nyertünk is 27 milliót a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztériumtól, a me­gyei területfejlesztési alap is hoz­zájárult több mint 8 millióval, ne­künk meg saját erőként ezt az összeget 3 millióval kellett kipó­tolni. Tavaly pedig bevezettük a gázt, erre egyébként igen nagy gyan akarunk bekapcsolódni a komolyabban a borút idegenfor­galmába, ha kedvezőtlen időjárás esetén nehezen lehet megközelí­teni a pincéket. Oda kell vinni az infrastruktúrát, ha azt akarjuk, hogy az igényes vendégek kelle­mes benyomásokkal távozzanak el a falunkból. Mert akkor számít­hatunk a visszatérő látogatókra. IPARI SZERELVÉNYEK KFT. Az Eurinox Kft. egy rozsdamentes nemes acél feldolgozó és nagykereskedelmi cég. Termékeink elsősorban a vegyipar és az élelmiszeripar berendezéseit képezik. Főbb termékcsoportjaink: menetes csőszerelvények (karmantyú, menetes vég...), csavarzatok, karimák, golyóscsapok és egyéb szerelvények, tartálytartozékok, vágógyűrűs csavar­zatok, mintavevő csapok, hegeszthető csőcsatlakozók (ívek, T-idomok), rozsdamentes alapanyag, más rozsda- mentes termékek. ©P o4 Se: Q 8f * Borászok figyelem! Cégünk az alábbi borászati-, élelmi- szeripari szerelvényeket kínálja: szerelvények T elágazókkal és ívek­kel, pillangószelepek, csavarkö­tések, kénező berendezések, vissza­csapószelepek, átfolyásjelzők, golyóscsapok, tömlőcsatlakozók, hordófejtő csapok, mintavevő csapok, tartálytetők, talpas üvegek, úszófedelek, csőbilincsek, adapte­rek, palackmosók és egyéb borászat­ban használatos rozsdamentes szerelvények. Út vezet a pincékhez Az utóbbi években sikerült úgy át­alakítani a faluképet, hogy az már megfeleljen egy kulturált település kritériumainak. Az utcák rendezet­tek, a járdák, utak szilárd burkolat­tal ellátottak, vezetékes víz, gáz a rendelkezésre áll, csak egyedül a csatornázás hiányzik. A Siklósi Kis­térségi Területfejlesztési Társaság tagjaként reménykednek abban, hogy egyszer majd pályázatuk is révbe jut, erre azonban a közeljö­vőben nem számítanak. Annál in­kább reménykednek a jövő nagy le­hetőségében, a turizmus felfutásá­ban. Kisharsány a villányi történel­mi borvidék része, földjeik évszá­zadok óta kiváló borszőlőket adó tőkék termőhelyei, kár lenne ki­hagyni ennek üzleti lehetőségeit. Kétségtelen, a hatékony és jövedel­mező borturizmusnak vannak inf­rastrukturális követelményei - s ez­zel még a falu nem teljes mérték­ben rendelkezik. A falusi turizmus­nak nincs hagyománya, s egyelőre a helyi gazdák sem igen vállalkoz­nak a családi házakban végrehaj­tott, költséges beruházást igénylő, vendégek fogadására alkalmas, a követelményeknek megfelelő átala­kításra. A hagyományosan megépí­tett pincék megközelítése is nehéz­kes - éppen ezen akar javítani az önkormányzat az idevezető út szi­lárd burkolásával. Eddig a sár ellen csak úgy tudtak védekezni, hogy kaviccsal szórták le az útvonalat, ez azonban nem felel meg a várható megnövekedett forgalom követel­ményeinek. A rendezési tervben már erre is van megoldás, pályáz­nak az út kialakítására, mert ezt sa­ját erőforrásból semmiképpen sem tudják megoldani. K isharsány. A település neve az írott forrásokban először 1249-ben bukkant fel Har­sán alakban. Ez a név a magyar hárs főnévnek kicsinyítő képzős származé­ka. A Kis előtag a szomszédos Nagy­harsány miatt megkülönböztető sze­repű. A település első birtokosai a Kán nemzetség tagja voltak, majd kö­vetkezett a Garay család, a Peré- nyiek, Caprara Aenaes tábornok, és meg teli említeni 1687-től a Batthyány családot is. A község határában terült el a török hódoltság alatt Babócsa és a felszabadító háborúk után elpusztult Sári is. A múlt század közepétől egy- egy horvát család is élt itt, a század vé­gén pedig néhány német család köl­tözött a faluba, egyébként jelenleg is magyar falunak számít. A település te­rülete kiválóan alkalmas mezőgazda- sági művelésre. Mivel a Villány-Siklós borvidék közepén helyezkedik el, szőlőkultúrája mindig is fejlett volt. A mezőgazdasági termelőszövetkezet a kilencvenes évek elején megszűnt, ma gazdasági társaságok és magán- személyek gazdálkodnak ezeken a jó minőségű, szőlőművelésre kiválóan alkalmas területeken. Népessége az 1980as években növekedett, ez a tendencia napjainkban stabilizálódott. A település bevételeinek túlnyomó többsége állami támogatás, kiadása­iknak csak mintegy 5 százalékát fede­zi az adóbevétel. A település gazdái A falu polgármestere immár a harmadik ciklusban Csőszi Sán­dor. Alpolgármester Mátyásáé Bíró Éva. Az önkormányzati tes­tület tagjai: Molnár Lajos, Me­cseki László, Farkas Gyula és Ko­zák István. Körjegyző (Nagyhar­sány, Kisharsány, Nagytótfalu) dr. Németh Lajos. _____^ LOV ASTURIZMUS. Nemrégi ben rendezték meg a fogathajtó bajnokságot, az önkormányzat szeretné, ha ez a verseny a falu­ban hagyománnyá válna. Ennek tulajdonképpen nincs akadálya, ám a versenypálya magántulaj­donban van. Az önkormányzat felajánlott egy aranykorona ér­tékben nagyobb területet, remé­lik, hogy a csereüzletet sikerül nyélbe ütni. Örvendetesen fel­lendült a lótenyésztés a faluban, 3 tenyésztő is foglalkozik lova- goltatással és fogathajtással. ■ Az oldal a kisharsányi önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Kultúrház és iskola egyben 7821 Kisharsány, Kossuth u. 13. Tel.: 72/351-129, 716-260, Fax: 72/351-129, 716-227 E-mail: eurinox@matavnet.hu Márpedig az iskolát vissza kell szereznünk - mondták a falu gazdái a kilencvenes évek elején, amikor megint kínálkozott valami halvány lehetőség az alsó tagozat helyi létrehozására. A faluban egyébként volt valami­kor a hetvenes években általános oktatási intézmény, ám a körzetesítés itt is - mint az országban mindenütt - felszámolta a lakosság szerűében szent és sérthetet­len iskolát, s áthelyezték a szomszéd faluba. Ezen hosszú időn keresztül nem tudtak változtatni, a gyere­kek naponta buszoztak Nagyharsányba - a szülők meg csak bosszankodtak, mert nem tudták megérteni, miért is volt szükség egy jól működő intézményt meg­szüntetni. És titokban abban reménykedtek, hogy egy­szer még újból meg tudják szervezni legalább az alsó tagozatos oktatást. Erre a lehetőség mindjárt a nyolcvanas évek végén adódott, egy üresen álló épületet vettek meg 2 millió fo­rintért, amely - legalábbis az épület elhelyezkedését és nagyságát tekintve - éppen jó volt az elképzelt oktatási centrumnak. Bizony alaposan rá kellett költeniük, hogy a célnak megfeleljen, de hát nem is ez volt a fontos, ha­nem hogy egy épület álljon az elképzelésük megvalósí­tására. 1992-ben sikeresen pályáztak az oktatási intéz­mény felújítására, kaptak 20 millió forintot, amelyből kialakították a tantermeket, az óvoda helyiségeket, lét­rehoztak egy 200 adagos konyhát, ebédlőt, tornater­met. Ha lúd, legyen kövér - mondogatták annak idején az önkormányzati képviselők, miért ne csinálhatnák meg úgy az átalakítást, hogy a falu rendezvényeit is itt tarthassák. A kultúrháznak nevezett épületük akkori­ban már olyan leromlott állapotban volt, hogy milliókat kellett volna rákölteni, hogy a közösségi összejövetelek­nek megfeleljen. Azóta is az iskola ad otthont műiden olyan községi ünnepségnek, amelyet szabad területen nem tudnak megtartani. A kultúrház sem maradt par- lagon, eladták a helyi pékségnek ____ ■ Az iskola-óvoda épülete h I /

Next

/
Oldalképek
Tartalom