Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)
2001-09-07 / 244. szám
6. OLDAL KISHARSÁNY 2001. Szeptember 7., péntek BEMUTATKOZIK Az itt élők ragaszkodnak falujukhoz A borturizmushoz kapcsolódó beruházásokat kellene fejleszteni Még a nevében is kicsinynek jelölik, nem is akartak naggyá válni sohasem, mindig tisztában voltak azzal, hogy Siklós és Villány közelében még kistérségi vezető szerepre sem törekedhetnek. Amikor a környező földek privatizációja elkezdődött, azt gondolták, az ipari munkásokból munkanélkülivé váltak, a nagy hagyományokkal rendelkező szőlőművelésből fognak megélni, ám a környékbeli nagygazdák felvásárolták a földek többségét. Azért a hobbikerteknél nagyobb, de a megélhetésre még alkalmatlan kis parcellákon termelt fürtökből nemcsak saját szükségletükre állítanak elő kiváló minőségű bort, jut belőle még az arra járó idegeneknek is.- Arra azért büszke vagyok, hogy a település lélekszáma évek óta nem változik - mondja Csőszi Sándor polgármester mert ez érzésem szerint azt is jelenti, hogy az itt élők megtalálták számításukat, megélhetési lehetőségeiket. A' külső letelepedők számának növekedéséből pedig arra következtetek, hogy a falu jövőben is vonzó lehet a nyugodt, kényelmes életre vágyóknak. Meg aztán támogatjuk is az építkezőket - no, nem pénzzel, hanem kedvezményes televásárlással, 1400 négyzetméter közművesített területhez az igénylő 100 ezer forintért juthat hozzá. KISHARSÁNY LAKOSSÁGÁNAK VÁLTOZÁSA Mert nem egy elveszett község Kisharsány, bár a polgármester megfogalmazása szerint az utóbbi években mintha kikerültek volna a térségi vérkeringésből. Utcái rendezettek, a házak takarosak, A református templom FOTÓK: TÓTH LÁSZLÓ az itt lakók többsége gondosan ügyel arra, hogy környezetét, tisztán, rendben tartsa. A polgármester szerint a településben éppen ez a vonzó, hogy dolgos, szorgos népek lakják, s annak ellenére, hogy a rendszerváltás hozadéka- ként nagyon sokan váltak munka- nélkülivé, azért idővel a többségük talált magának elfoglaltságot, akinek meg hosszabb ideje nem sikerül állást találni, az önkormányzat segítségét is igénybe veheti. Mert alkalmaznak közcélú munkákra huzamosabb ideje munka nélkül élőket. Azt elismeri, ez nem lehet végső megoldás, de azért több a semminél, legalább időlegesen tudnak gondoskodni a családok ellátásáról. Persze a faluban lakók nem nagyon hívei az államilag kötelező kifizetésen kívüli, vagyis a falu pénzének feltétel nélküli osztogatásának. Az a tapasztalatuk, hogy az ilyen pénzek sokszor nem a család megélhetésére fordítódnak, hanem a kifizetések után a vendéglátóipari üzletek kasszájába vándorolnak. A polgármester elmondja, hogy éppen ennek megakadályozására tett kísérletet az önkormányzat akkor, amikor rendeletben az eseti segélyek egy részét csak az élelmiszerboltokban beváltható utalványokban kaphatják meg a rászorulók.- A szerintem minden kistelepülésen egyre gyakrabban előforduló szegénység mellett azért az utóbbi tíz évben gazdagodott is a falu - vált optimista hangvételre Csőszi Sándor. - Az ivóvízzel régóta nincs gondunk, annál több | Palkonya^ oKisjakabfalva Máráüyúd VíllánykövesóNagytótfalu Villány'b ‘ l. •kisharsány SiklósW' —QNagyharsány Magyarbólyo. Siklósnasyfaiu lastepota Nag iklós „-1 bajt okozott eddig a csapadékvíz. Egy-egy nagyobb zápor után a mélyebben fekvő családi házak pincéje úszómedencévé változott. Hogy ez a jövőben ne fordulhasson elő, mindenekelőtt ezt kellett megszüntetni. A csapadékvíz-elvezetési beruházásra pályáztunk is, hiszen a kis falu költségvetéséből semmiképpen sem tudtuk volt az igény, a családok több mint 50 százaléka kihasználta a bekötési lehetőséget. Igen kedvezményesen jutottak ehhez az energiaforráshoz, a 100 ezer forintos költséget akár részletekben is visszafizethették. Két évvel ezelőtt meg a kábeltévé-hálózatot is kiépítették, ehhez is kedvezményesen jutott hozzá a falu lakossága, 14 ezer forintba került a bekötés. Javítottunk az utak, járdák állapotán is, persze itt még van tennivaló bőven. A pincesorhoz vezető út megépítése szintén sürgős feladat, hiszen hogyan akarunk mi vendégeket fogadni, hoCsőszi Sándor, a település polgármestere volna kiszakítani azt a 38 millió forintot, amibe az árkok megépítése került. Nyertünk is 27 milliót a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól, a megyei területfejlesztési alap is hozzájárult több mint 8 millióval, nekünk meg saját erőként ezt az összeget 3 millióval kellett kipótolni. Tavaly pedig bevezettük a gázt, erre egyébként igen nagy gyan akarunk bekapcsolódni a komolyabban a borút idegenforgalmába, ha kedvezőtlen időjárás esetén nehezen lehet megközelíteni a pincéket. Oda kell vinni az infrastruktúrát, ha azt akarjuk, hogy az igényes vendégek kellemes benyomásokkal távozzanak el a falunkból. Mert akkor számíthatunk a visszatérő látogatókra. IPARI SZERELVÉNYEK KFT. Az Eurinox Kft. egy rozsdamentes nemes acél feldolgozó és nagykereskedelmi cég. Termékeink elsősorban a vegyipar és az élelmiszeripar berendezéseit képezik. Főbb termékcsoportjaink: menetes csőszerelvények (karmantyú, menetes vég...), csavarzatok, karimák, golyóscsapok és egyéb szerelvények, tartálytartozékok, vágógyűrűs csavarzatok, mintavevő csapok, hegeszthető csőcsatlakozók (ívek, T-idomok), rozsdamentes alapanyag, más rozsda- mentes termékek. ©P o4 Se: Q 8f * Borászok figyelem! Cégünk az alábbi borászati-, élelmi- szeripari szerelvényeket kínálja: szerelvények T elágazókkal és ívekkel, pillangószelepek, csavarkötések, kénező berendezések, visszacsapószelepek, átfolyásjelzők, golyóscsapok, tömlőcsatlakozók, hordófejtő csapok, mintavevő csapok, tartálytetők, talpas üvegek, úszófedelek, csőbilincsek, adapterek, palackmosók és egyéb borászatban használatos rozsdamentes szerelvények. Út vezet a pincékhez Az utóbbi években sikerült úgy átalakítani a faluképet, hogy az már megfeleljen egy kulturált település kritériumainak. Az utcák rendezettek, a járdák, utak szilárd burkolattal ellátottak, vezetékes víz, gáz a rendelkezésre áll, csak egyedül a csatornázás hiányzik. A Siklósi Kistérségi Területfejlesztési Társaság tagjaként reménykednek abban, hogy egyszer majd pályázatuk is révbe jut, erre azonban a közeljövőben nem számítanak. Annál inkább reménykednek a jövő nagy lehetőségében, a turizmus felfutásában. Kisharsány a villányi történelmi borvidék része, földjeik évszázadok óta kiváló borszőlőket adó tőkék termőhelyei, kár lenne kihagyni ennek üzleti lehetőségeit. Kétségtelen, a hatékony és jövedelmező borturizmusnak vannak infrastrukturális követelményei - s ezzel még a falu nem teljes mértékben rendelkezik. A falusi turizmusnak nincs hagyománya, s egyelőre a helyi gazdák sem igen vállalkoznak a családi házakban végrehajtott, költséges beruházást igénylő, vendégek fogadására alkalmas, a követelményeknek megfelelő átalakításra. A hagyományosan megépített pincék megközelítése is nehézkes - éppen ezen akar javítani az önkormányzat az idevezető út szilárd burkolásával. Eddig a sár ellen csak úgy tudtak védekezni, hogy kaviccsal szórták le az útvonalat, ez azonban nem felel meg a várható megnövekedett forgalom követelményeinek. A rendezési tervben már erre is van megoldás, pályáznak az út kialakítására, mert ezt saját erőforrásból semmiképpen sem tudják megoldani. K isharsány. A település neve az írott forrásokban először 1249-ben bukkant fel Harsán alakban. Ez a név a magyar hárs főnévnek kicsinyítő képzős származéka. A Kis előtag a szomszédos Nagyharsány miatt megkülönböztető szerepű. A település első birtokosai a Kán nemzetség tagja voltak, majd következett a Garay család, a Peré- nyiek, Caprara Aenaes tábornok, és meg teli említeni 1687-től a Batthyány családot is. A község határában terült el a török hódoltság alatt Babócsa és a felszabadító háborúk után elpusztult Sári is. A múlt század közepétől egy- egy horvát család is élt itt, a század végén pedig néhány német család költözött a faluba, egyébként jelenleg is magyar falunak számít. A település területe kiválóan alkalmas mezőgazda- sági művelésre. Mivel a Villány-Siklós borvidék közepén helyezkedik el, szőlőkultúrája mindig is fejlett volt. A mezőgazdasági termelőszövetkezet a kilencvenes évek elején megszűnt, ma gazdasági társaságok és magán- személyek gazdálkodnak ezeken a jó minőségű, szőlőművelésre kiválóan alkalmas területeken. Népessége az 1980as években növekedett, ez a tendencia napjainkban stabilizálódott. A település bevételeinek túlnyomó többsége állami támogatás, kiadásaiknak csak mintegy 5 százalékát fedezi az adóbevétel. A település gazdái A falu polgármestere immár a harmadik ciklusban Csőszi Sándor. Alpolgármester Mátyásáé Bíró Éva. Az önkormányzati testület tagjai: Molnár Lajos, Mecseki László, Farkas Gyula és Kozák István. Körjegyző (Nagyharsány, Kisharsány, Nagytótfalu) dr. Németh Lajos. _____^ LOV ASTURIZMUS. Nemrégi ben rendezték meg a fogathajtó bajnokságot, az önkormányzat szeretné, ha ez a verseny a faluban hagyománnyá válna. Ennek tulajdonképpen nincs akadálya, ám a versenypálya magántulajdonban van. Az önkormányzat felajánlott egy aranykorona értékben nagyobb területet, remélik, hogy a csereüzletet sikerül nyélbe ütni. Örvendetesen fellendült a lótenyésztés a faluban, 3 tenyésztő is foglalkozik lova- goltatással és fogathajtással. ■ Az oldal a kisharsányi önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Kultúrház és iskola egyben 7821 Kisharsány, Kossuth u. 13. Tel.: 72/351-129, 716-260, Fax: 72/351-129, 716-227 E-mail: eurinox@matavnet.hu Márpedig az iskolát vissza kell szereznünk - mondták a falu gazdái a kilencvenes évek elején, amikor megint kínálkozott valami halvány lehetőség az alsó tagozat helyi létrehozására. A faluban egyébként volt valamikor a hetvenes években általános oktatási intézmény, ám a körzetesítés itt is - mint az országban mindenütt - felszámolta a lakosság szerűében szent és sérthetetlen iskolát, s áthelyezték a szomszéd faluba. Ezen hosszú időn keresztül nem tudtak változtatni, a gyerekek naponta buszoztak Nagyharsányba - a szülők meg csak bosszankodtak, mert nem tudták megérteni, miért is volt szükség egy jól működő intézményt megszüntetni. És titokban abban reménykedtek, hogy egyszer még újból meg tudják szervezni legalább az alsó tagozatos oktatást. Erre a lehetőség mindjárt a nyolcvanas évek végén adódott, egy üresen álló épületet vettek meg 2 millió forintért, amely - legalábbis az épület elhelyezkedését és nagyságát tekintve - éppen jó volt az elképzelt oktatási centrumnak. Bizony alaposan rá kellett költeniük, hogy a célnak megfeleljen, de hát nem is ez volt a fontos, hanem hogy egy épület álljon az elképzelésük megvalósítására. 1992-ben sikeresen pályáztak az oktatási intézmény felújítására, kaptak 20 millió forintot, amelyből kialakították a tantermeket, az óvoda helyiségeket, létrehoztak egy 200 adagos konyhát, ebédlőt, tornatermet. Ha lúd, legyen kövér - mondogatták annak idején az önkormányzati képviselők, miért ne csinálhatnák meg úgy az átalakítást, hogy a falu rendezvényeit is itt tarthassák. A kultúrháznak nevezett épületük akkoriban már olyan leromlott állapotban volt, hogy milliókat kellett volna rákölteni, hogy a közösségi összejöveteleknek megfeleljen. Azóta is az iskola ad otthont műiden olyan községi ünnepségnek, amelyet szabad területen nem tudnak megtartani. A kultúrház sem maradt par- lagon, eladták a helyi pékségnek ____ ■ Az iskola-óvoda épülete h I /
