Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)

2001-09-06 / 243. szám

6. OLDAL HITÉLET 2001. Szeptember 6., csütörtök Reménysugár a mindennapokban Keresztény szellemben széles spektrumon, gazdag program­mal szól a pécsiekhez a hitélet, az egészség, a kultúra, a környezetvédelem megannyi kérdéséről a Remény Rádió. - Mindezt napi rendszerességgel a 94.6 MHz-en. építette kapcsolatrendszerét a szer­zetesrendekkel - pálosok, irgalma- sok, ciszterek -, a bencés és feren- :es diákszövetséggel, a máltaiakkal % a karitásszal, gimnáziumokkal, ígyesiiletekkel, intézetekkel. Lelké­szek, karnagyok, tanárok, szocioló­gusok, pszichológusok jöttek első szóra társadalmi munkásnak. Tár­sadalmi... - minden hallgatónak le- retősége van, hogy szereplője, ala- dtója legyen a műsoroknak. Csak :el kell hívni az 518-382, vagy 518- 583 telefonszámot, kérdéseket fel­enni, véleményt nyilvánítani - in- brmációt, tanácsot szakemberektől <apnak -, és máris alkotó munka- ársak vagyunk a pécsi közélet új, érdekes, a mindennapokban távla- :okat nyitó fórumán.________ ■ Emlékeztető KISASSZONYI BÚCSÚ. E hét végén, szombaton és vasárnap tartják a hagyományos magyar- egregy-szentkúti búcsút. A szombaton fél 11-kor kezdődő szentmisére Román János plé­bános vezetésével két autó­busszal érkeznek a dunaszek- csőiek, vasárnap a 10 órás nagy­misét Dohány Zoltán székesegy­házi káplán mutatja be. (a) A KÁNTORKÉPZŐ tanfolyam évnyitó szentmiséje lesz a Bazili­ka Szent Mór kápolnájában szeptember 8-án, szombaton 8.30 órakor. A szentmise végén Mayer Mihály megyéspüspök át­adja a végzős hallgatók oldeve- lét. Várják a szentmisére azokat is, akik a tanfolyamra felvételizni szeretnének. REFORMÁTUS TÁBOR épül Molványban. Megkezdődött a molványi református templom felújítása, tetőzetének rendbetéte­le. A parókiát átépítik és a Pécsi Református Kollégium diákjai számára állandó táborozási hellyé alakítják át. (a) GLOBALIZÁCIÓS FÓRUM. A Pécsi Egyházmegye Justitia et Pax Bizottsága szombaton 10 órakor „A globalizáció hatása napjainkban” címmel fórumot rendez Pécsett, a Janus Pannoni­us utca 11. alatti alapítványi szék­házban. Az előadók között ott lesz dr. Bélyácz Iván és dr. Nagy Endre egyetemi tanárok, vala­mint dr. Kurucsai Csaba ország- gyűlési képviselő. (a) A NÉMETAJKÚAK bevándorlá­sa címmel írt oratórikus kórus­művet Balatoni Mátyás neves ba­ranyai egyházzenész a millenni­um tiszteletére. A műben azt az időszakot örökíti meg, amikor Mária Terézia idejében sok-sok család érkezett a törpk kiűzése után lakatlanul maradt magyar te- rületekre, köztük Baranyába. <ai Békesség és jó akarat.. Egy hatvanévi házasság csendes családi évfordulói Hat évtized együttlét egy házaspár életében magában is talány. De lehetett volna-e más­ként? A kézenfekvőnek tetsző válasz: nem. Dlusztuséknak öt gyermekük született, négyen élnek közülük, egy fiú és három leány. Szintén családosak, gyermekekkel. Lukács Evangéliumából hat magyar fordítás ké­szült, három katolikus és három protestáns. A híres Békés-Dalos fordítás egy vadonatúj példánya fekszik előttünk az asztalon - kísérőlevéllel. A dr. Dlusztus Jó­zsefnek címzett levélben ez áll: „Mindeddig úgy tud­tam, hogy dr. Dalos Patrik, azaz Dlusztus Mátyás az öt­venes években eltűnt a katolikus egyházi körökből, legalábbis nekem senki se tudott róla felvilágosítást ad­ni, még Békés Gellért sem. (...) Örülök, hogy megtud­tam, milyen tevékeny életet élt. (...) Mint a millennium kormánybiztosa, hozzájutottam a mellékelt kiadvány­hoz. (...) Szívélyesen üdvözli: dr. Nemeskürty István.” A hatvanévi házasság megannyi csendes családi év­fordulót is jelentett. Mindig volt mit ünnepelni, volt mi­re emlékezni kegyelettel. Minden egyes család története egybefonódik a tá- gabb értelemben vett történelemmel. Dlusztuséké is. A hit korunkban a legnagyobb kincs. Nélküle összerop­pan a legszilárdabbnak vélt építmény is. Ugyanakkor va­lóban hegyeket mozgathat meg... A most 87 éves dr. Dlusztus József és felesége egy csendes pécsi lakótele­pen tölti idős éveit. Hatvan évvel ezelőtt keltek egybe Bu­dapesten, miután Dlusztus úr jogot végezvén a feleségé­vel együtt dolgozott a legendás KALOT-nál, Nagy Töhö­töm jezsuita atya munkatársaként. P. Nagy Vatikán által is jóváhagyott törekvései, későbbi béketeremtő történel­mi szerepe, a Katolikus Legényegyletek Országos Taná­csa tevékenysége a labilis békeévekben, a háborúba sod­ródó ország életében többé-kevésbé ismert. Júlia néni a KÁLÓT Magyar Vetés című hetilapjánál dolgozott, Nagy Töhötöm főszerkesztőségével.- Amikor a főszerkesztő távol volt, egy ízben hét hó­napig is, egyedül szerkesztettem a lapot - mondja. - Ad­minisztrátorként kezdtem, de később a szerkesztőmun­ka is rám hárult. Volt egy külön Asszonyrovatom is. A világtörténelem kerekének fordultával dr. Dlusz­tus József és felesége Baranyába került. Dlusztus dr. a Bólyi Állami Gazdaság könyvelőjeként vészelve át a nehéz éveket, a Bólyi Énekkar megszervezésével és te­vékenységével írta be nevét a megye zenetörténetébe, amiről Várnai Ferenc Daloló Baranya című könyvében is szépen megemlékezik. Később aztán a család történetének a kutatása vált szenvedélyévé. Csaknem 10 kötetben feldolgozta a család történetét „A Dlusztus család krónikája” (Brazí­lia, Románia, Csehország, Morvaország, Magyaror­szág, Nyugat-Németország, Jugoszlávia, Olaszország, Új-Zéland) címmel. A római katolikus család 300 éves történetének szá­lai a csehországi Kamenicébe vezetnek. Eredetileg Tlustosch volt a családnév, ami későbbi szóbeli közlés és elírás következtében vált Dlusztussá. Ezt aztán töb­ben magyarosították. A leszármazottak 50 különféle nevet viselnek. Az említett bibliafordító, az Oratoria- nus Rend-béli atya mellett számos érdekes alakja volt a családnak. így például gyakorta emlegetik a Dlusztus Ljuboje nevű férfit, aki a múlt században a bosznia-her- cegovinai kormány kultuszminisztere volt. Hatalmas munka ez a családkrónika a fő és a kiegé­szítő köteteivel, történelmi hátterével, magának a kuta­tásnak a több évtizedes történetével, ami különleges, több száz fős családi találkozókat is magába foglalt.- Feltétlenül sokat jelenthet a családi közösségnek, a család élő egyedeinek, csoportjának egymáshoz való Dr. Dlusztus József és hitvese fotó: tóth l. tartozandóságuk tudata, a leszármazás állomásainak, kitérőinek és elágazásinak személyi összefüggése, ösz- szefonódása és ismerete immár kilenc, sőt egyes ese­tekben a tizedik nemzedéken át 1690-től kezdve - fog­lalja össze ezzel kapcsolatos véleményét dr. Dlusztus József. Hozzátéve, hogy a 300 éves hátratekintés újabb 300 évre való energiát ad a család fiatal hajtásainak. Most, a család „továbbágaztával” is itt vannak ket­ten együtt, egymást kiegészítve, egymásra támasz­kodva immár hatvan év után Dlusztus Mátyás, dr. Pat­rick M. Dalos Lukács evangéliumának szavai szerint élve, tanúsítva az igét: „Dicsőség a magasságos meny- nyekben Istennek, és e földön békesség, és az embe- rekhez jó akarat!” ______________________bjc. Ma gasban a Kereszt Szeptember közepére esik a Szent Kereszt felmagasztalásának ünne­pe (szeptember 14.) és annak a Szent Gellértnek az ünnepe is (szep­tember 24.), aki a Gondviselés különös rendelkezése útján hazánkba vetődött, és 1000 évvel ezelőtt bábáskodott a magyarok kereszténnyé válásában. A róla szóló ének kezdő sqra: „Felmutat égbe a Szent Gel­lért keresztje...’’ Ki ne ismerné a Gellérthegyen Duna fölé emelkedő szobrát, ahol ezzel a mozdulattal emeli, jelképesen a magyar földön „felmagasztalja” Szent Gellért a keresztet. Minden idők örök problémája és egyben próbakö­ve is a „kereszt titka”. Az ősmagyarok hitvilágában élőknek ezer éve éppen úgy az volt mint a ma embe­rének, vagy már a kezdetkor, az apostoli időkben, mikor Szent Pál a kereszt „botrányáról” beszél. Hatalmas keresztként nehezedik ránk az Úr Jézus súlyos mondása: „Senki nem szolgálliat kä Úrnak: vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok az Istennek is, a Mammonnak is. ” (Mt. 6.24) Szent Ágoston is két nagy szembenálló tábor harcának tekinti a világtörténelmet, és ezeknek a ne­ve: Civitas Dei = Isten vámsa (országa) és civitas mundi = evilág vámsa (országa). A kettőt a tartalma teszi szöges ellentétté: Isten szeretete a vi­lág megvetéséig, és fordítva az evilág szeretete az Isten megvetéséig. Az evilág és túlvilág tehát úgy állnak szemben egymással mint az ellensé­gek, mint két úr, akiknek egyszerre szolgálni nem lehet. A krisztusi tanítás szerint az égé, a túlvilágé az elsőség. Mondja is az Úr: „Ezért ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keres­sétek, s ezeket mind megkapjátok hozzá. ” (Mt. 6.33) Testből és lélekből állunk és innen következik kettős hivatásunk: él­nünk kell ezen a földön az égnek, a jelenvalóságban a túlvilágnak, a testben a léleknek, a földi múlandóságban az örökkévalóságnak. A „földi” tehát másodrendű! Jézus így említi: ezeket mind... t. i. ruhánk, élelmünk stb. megkapjuk. Vagyis az égi jókhoz képest a földi dolgok mind csak járulékosak. Az ég a cél, ajutalom, a földi élet pedig a szol­gálat érte. A földi munka verejtéke, a mindennapi kereszthordozás már magában rejti az érte kapott jutalom elnyerését. Mint ahogy Krisz­tus mondta az emmausziaknak: „.Vajon nem ezeket kellett elszenved­nie a Messiásnak, hogy bemehessen dicsőségébe?” (Lk. 24, 26.) Isten emberek iránti szeretetének legnagyobb „kockáztatottja”: Krisztus, aki szeretetének legnagyobb jelét a kereszten adta. Mikor akarjuk elhinni neki, hogy a mi „felmagasztalásunk” is az ő kereszt­jének felmagasztalásában rejlik? Akarjuk-e Istennek a keresztből fe­lénk áradó szeretetét viszonozni? A kereszt ne csak templomaink tor­nyain vagy hegyeink ormán, netán Szent Gellért kezében, hanem szí­vünk oltárán is felmagasztalódjék. Báthory László Ezer év együtt A magyar és szlovák püspö­ki kar Justitia et Pax Bizott­sága augusztus 28-án közös konferenciát tartott Eszter­gomban a Radnay Sándor Egyesület és a Katolikus Egyetem Szlavisztika Inté­zete közreműködésével. A konferenciát a két bizottság püspök elnöke, Mayer Mihály és Andrej Imrich nyitotta meg, majd a város polgármestere, Meggyes Tamás köszöntötte a csaknem száz résztvevőt. Az előadásokat mindkét rész­ről egyetemi tanárok, illetve az akadémia Történettudományi In­tézetének munkatársai tartották. Az előadások az ezeréves együtt­élés társadalmi, kulturális és gaz­dasági összetevőit vizsgálták. Rá­mutattak sok százados harmoni­kus kapcsolatra a magyar állam- szervezet keretében, amit a török hódoltság és a reformáció zavart meg. Az etnikai és nyelvi különb­ségek nem okoztak súrlódást, természetes jelenségnek tekintet­ték. Még akkor is így volt, amikor a török kiűzése után az ország el­néptelenedett területeire nagy számban települtek szlovákok. A reformáció vallásának elfogadása miatt cseh területről számosán menekültek a Felvidékre. Emiatt azután egy időre a szlovák értel­miség a bibliai cseh nyelvet be­szélte. Új helyzetet teremtett a nemze­ti ébredés, a nemzettudat kialaku­lása. A XIX. sz. első felében a köz- igazgatásban bevezették a magyar nyelvet az addigi latin helyett. A 67-es kiegyezéssel megindult ipa­rosodás korszakában felgyorsult az asszimiláció, amely a század végén erőszakos magyarosítással párosult. Emiatt egyre nehezebbé vált a szlovák nyelv és hagyomá­nyok megőrzése, ami felerősítette az autonómiatörekvéseket s ez vé­gül Trianonba torkollott. Számos sérelem fogalmazó­dott meg a konferencia során. Nyilvánvalóvá vált, a kölcsönös megértés, a tények indulatmen­tes szemlélete, egymás elfogadá­sa sok türelmet és időt igényel. A Lélek gyümölcsei Majd korosztályonként három nagy csoportban - ovis, alsós, fel­sős - külön termekbe vonultak és meghallgatták a tanítást „A Lélek gyümölcsei”-ből, ahol ők is aktí­van részt vettek. Közös játék következett, hatal­mas körben ülve „Szeretsz te en­gem?” címmel. Fél egykor elkészült az ebéd, amit így körbeülve fogyasztottak el az utolsó falatig. A délutáni akadályversenyt el­mosta az eső, azt másnap délelőtt tartották meg. Hat állomáshelyen pontgyűjtő versenyen adtak szá­mot ügyességükről és tudásukról a családok. Útjelző táblák segítet­ték őket, hogy merre is kell men­ni: babonák erdeje, békesség híd­ja, részegség mocsara, s mindig a Lélek gyümölcseit jelző tábla irá­nyába kellett haladni. Állomásonként négy-öt feladat szerepelt - aszfaltrajz, betűkira­kó, gólya viszi a fiát, totó, labirin­tus, vízhordás, fülbesúgás, rákjá­rással dobozcipelés -, amelyek mind „A test cselekedeteidhez, il­letve „A Lélek gyümölcsei”-hez kapcsolódtak. A falu főterén lévő állomáson igekártyákat kellett át­adni öt különböző járókelőnek. S milyen ügyesen apostolkodtak! Az utolsó állomáson, a plébánia­udvaron egy nagy közös plakátot készítettek, minden család egy igés képeslapot állított össze. A lelki nap eredményhirdetés­sel - első lett a citrom család -, ok­levelek, jutalmak átadásával és a családi induló éneklésével zárult. A hittanos gyerekek és a felnőttek egyaránt jól érezték magukat és hazavihettek egy-egy gondolatot: mit is kellene megvalósítani ke­resztény életükben. A napközis hittantábor ötletét Németországban hallották a má- gocsiak: nem kell elutazni, hely­ben is lehet sok gyereket táboroz- tatni. Jó példa ez arra, hogyan le­het a kicsitől a nagyig összefogni valamennyi hittanost: érezzék át, ők egy nagy családba tartoznak. Jágemé Sterner Enikő hitoktató Német búcsú A hét végén tartják Máriagyűdön a magyarországi németek hagyo­mányos Kisboldogasszony-búcsú- ját. A zarándoklatot szeptember 8- án, szombaton este 7 órakor ünne­pi német nyelvű mise vezeti fel, 20 órától pedig gyertyás körmenet lesz a Fájdalmas Anya szobrához. Este 9 és 10 között szentségimá- dás, majd 10-kor gyertyás kereszt­ét a Kálvárián. Éjfélkor gyászmise a zarándokok elhunyt hozzátarto­zóiért, majd virrasztás hajnalig. Vasárnap 9-kor tartják az új- petreiek, a mecseknádasdiak és a szentdénesiek miséjét. A 10.30- kor kezdődő ünnepi német nyel­vű szentmisén Martin Roos te­mesvári és Mayer Mihály pécsi megyéspüspök koncelebrál. A keresztúü ájtatosság 13 órakor kezdődik, majd 14 órától litánia. Busz indul Pécsről 9 órakor, a Do- mus-parkolóból. Jelentkezni a Lenau Házban lehet. ^ -wr. K. F. r Programjában ezt olvassuk: „Re­ménysugarat akarunk vinni, útmu­tatást adni a pécsieknek a mai való­ság sok riasztó jelensége között.” S itt kap helyet, előkelő funkciót a hit­élet és az egyházak. Kedden délelőtt 10 órától 11 órá­ig a Keresztény szülő magazinját sugározzák a gyermeknevelésről. Kedden este Hittel emberként a témakör 20-tól 22 óráig. Az egyhá­zak - katolikus, evangélikus, refor­mátus - válaszait ismerhetjük meg a mindennapok ezernyi kérdésére: gyász, ünnepek, emberi kapcsola­tok... Bemutatkoznak a szerzetes- rendek, a lelkiségi és karizmatikus mozgalmak, hitközségek és termé­szetesen ismert keresztény szemé­lyiségek a társadalmi élet minden területéről. Vasárnap 10-től 11-ig bibliai törté­netekkel ismerkedhetünk, azok hát­terével és a ma is élő népszokások gyökereivel. A Remény Rádió reg­gel a Napköszöntővel jelentkezik. 5 óra 10-kor a Vatikáni Rádió adását sugározzák, 6 és 8 óra között - szombaton 7-től 8-ig - hírcsokrot adnak, és ebben mindig helvet kaD­nak a hitélettel kapcsolatos progra­mok, az egyházak, iskolák esemé­nyei. Önálló műsora van a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának szerdán 16-tól 17 óráig. Középisko­lásokról szólnak középiskolások­nak. A műsort Dékány Sixtus és Borbás Lili tanárnő szerkeszti. Ezt a lehetőséget felajánlják a Hittudományi Főiskolának, a Szent Mór Katolikus Iskolacentrumnak és a Református Gimnáziumnak is. A következő lépés: misék, hang­versenyek élő közvetítése, ahogy az anyagiakat elő tudják teremteni. A rovat szerkesztő-műsorvezető­je Dergezné Fazekas Orsolya. A Hit- tudományi Főiskolát Pécsett végez­te és hat évig volt hitoktató meg kántor egy plébánián. Fél év alatt ki­Egész napos gyermeknapot ren­deztek Mágocson a plébánia ud­varán 98 gyermek és 20 segítő részvételével. Harmadik éve, hogy a hitokta­tók és a Biblia Kör programokat szervez a hittanosoknak. 1999- ben „A bábkészítők kertjében” tavaly József és testvérei” cím­mel ötnapos napközis hittantá­bort tartottak a Paraklétosz Ala­pítvány programleírása szerint - kiegészítve a középiskolások színjátékával. Az idén a millenni­umi ünnepségek miatt egynapos lett a program. Témája: A Lélek gyümölcsei. Énektanulás után a középisko­lások megjelenítették Szent Pál apostol életét. A közösség legki­sebb babája volt a csecsemő Pál, egy elsős kisfiú a gyermek Pál, majd megjelent a 18 éves Gergő, aki eljátszotta Pál apostoli útját és a Galata-levél keletkezését zenei kísérettel. A többi szereplő is - a narrátor, a zenei szerkesztő - mind ügyesen oldották meg a fel­adatukat. „A test cselekedetei”-t - a részt vevő gyermekek személyesítették meg színes köpenyekkel, nyakuk­ban táblákkal. A bálványimádás, mágia, harag stb. tábla tulajdono­sa akkor lépett elő, amikor a kö­zönség a megfogalmazásból kita­lálta, hogy melyikről van szó. Ugyanígy „A lélek gyümölcsei”-t (szeretet, öröm stb.) is kitalálták. Végül zenés felvonulással mutat­koztak be újra mind a húszán. Egy kis epizód: a legfiatalabb résztvevő a közösség négyhóna­pos Évikéje volt. Reggeli „fellépé­se” után - ő volt a csecsemő Pál - békésen nézelődött bébihordozó­jában, míg anyukája a segítőkkel együtt főzte az ebédet, 120 adaa.. milánói makarónit. „Fellépés” előtt várakoztak a középiskolá­sok. Évike lepedőbe bugyolálva csendesen, nyugodtan tűrte, hogy csak az arca látszik. Egy vendég középiskolás fiú, aki nem tudta, hogy élő babával játszanak, egy­szer csak megszólal: „Jé, ez mo­zog! Azt hittem, hogy műanyag­baba”. Riporterjáték következett. A „Jeruzsálemi Rádió” riportere egyenes adásban adatokat gyűj­tött a galatákká alakult mágo- csiaktól Pál apostol szentté avatá­si peréhez, és a közönség soraiból kérdezgette a gyerekeket, mire emlékeznek a hallottakból. Ezután a 98 gyerekből családo­kat alapítottak az óvodástól a kö­zépiskolásig vegyesen. Az alma, a szőlő, a körte és a citrom család jelvényt készített és indulót köl- „töilaMeának..,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom