Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)

2001-09-28 / 265. szám

IB 2001. Szeptember 28., péntek RIPORT 7. OLDAL K U L T Ú R A ­FRANKOFON KÖNYVTÁR. A Pécsi Tudományegyetem francia tanszékén könyvtárat avattak tegnap. Nagyrészt irodalmi és nyelvészeti műveket találhatnak majd a hallgatók a belga, a svájci és a francia rész­legben^_________________________________________________________________________FOTÓI TÓTH L. Tanulmányi versenyek gondokkal A tehetségek utaztatása öröm és bánat is az iskoláknak A tanulmányi versenyek a sikerek mellett nem kevés gonddal járnak, amelyeknek közös forrása talán a pénztelenségben rejlik. A ver­senyek döntő hányadát a Baranyai Pedagógiai Szolgálatok Központja koordinálja, de önhi­bájukon kívül jó néhány vetélkedés a látókö­rükön kívülre kerül. Évente 14-15 ezer diák indul Baranyában különböző tanulmányi versenyeken, mondja Reichmesz Ádám, a Baranyai Pedagógiai Szolgálatok (BPSZK) munkatársa. Nem könnyű pontos számadatokkal szolgálnia, mert nem egy tanuló több versenyen is indul. A kép azért is homályos egy kicsit, mert az OKTV-versenyeket most már nem a BPSZK szervezi, hanem az Országos Köz­oktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV), ahonnét az információk átadása nem mindig történik meg. Ar­ról, hogy egy-egy tanévben milyen versenyekre kerül sor, azt a májusban (idén júniusban) megjelenő Okta­tási Közlönyből tudhatják meg az iskolák. Számos in­tézményben azonban mégsem tudnak róluk, annak az az oka, hogy nem mindegyik iskola engedheti meg magának az Oktatási Közlöny előfizetését, magyaráz­za a BPSZK igazgatója, Kucsanda Ibolya (képünkön), s nem is mindegyik iskola figyel igazán a versenyek so­rára. Ezért a BPSZK év elején minden baranyai iskolá­nak ingyen elküldi azt a Reichmesz Ádám által szer­kesztett Versenynaptárt, amelyből pontosan meg lehet tudni a versenyek időpontját, annak menetét, külön­böző állomásait, lebontva iskolai, megyei stb. fordu­lókra. Ugyancsak ingyen küldik meg az iskoláknak a Palatábla című havilapot, amely a versenyekkel kap­csolatban minden új információt tartalmaz. Az olykor előforduló zűrzavart az okozza, hogy a Közlönyben megjelentetett versenyeken kívül bár­melyik tanintézmény bármikor hirdethet versenyt, mondja Kucsanda Ibolya, s ezzel a lehetőséggel so­kan élnek is. Mindez gondot okozhat azoknál az is­koláknál, amelyek nem a „versenyistálló” szellemé­ben működnek, ahol nem az ad hoc, hanem a terv­szerű felkészítés fontosságát hangsúlyozzák a peda­gógusok. A versenyek természetesen pénzbe kerül­nek, s a tanulók, a tanárok utaztatását az országos versenyek döntőire, olykor az ország legtávolabbi helyeire, az iskolák finanszírozzák, amely sok eset­ben büntetés az iskolának. A megyei megméretteté­sek költségeit a nevezési díjakból fizetik, s ez új jelenség, hiszen né­hány éve még nem volt nevezési díj. Ennek következménye termé­szetesen az, hogy csak megfelelő számú jelentkező esetén tartható meg a verseny. A BPSZK Baranyában a me­gyei önkormányzat intézménye, de megyénként más és más szer­vezeti keretben dolgoznak, s mel­lettük különböző szolgáltatók is működnek. A me­gye költségvetése szűkös, akárcsak a BPSZK-é. En­nek köszönhetően nem tudnak versenyeket támo­gatni, és az újra és újra megújuló szaktanácsadó lis­tán szereplők egy ideje nem kapnak feladatokat, mert nincs rá pénz. Ha van, akkor is minimális pén­zeket fizetnek ki, például egy matekverseny dolgo­zatának kijavítását bruttó száz forinttal tudják ho­norálni. Ezért aztán sokan ingyen dolgoznak, szak­mai, módszertani tanácsaikat a hivatásuk iránt ér­zett szeretetnek és elkötelezettségnek köszönhető­en osztják térítés nélkül. __________CSERI LÁSZLÓ Bo ldog születésnapot Camoletti-bemutató a Kamaraszínházban A nyáron már ugyanebben a szereposztásban láthatták Camo- letti bohózatát azok, akik az öldöklő küzdelemben jegyhez ju­tottak a Pécsi Horvát Színház által rendezett Anna utcai Nyá­ri Játékokon. A Boldog születésnapot fergeteges sikerét nagy­szerű színészek játéka alapozta. szerint a hatodik főszerep valójá­ban a közönségé. Hiszen a szerep­cserék a mindennapi életünk ré­szei. A darab így egyenesen igény­li a közönség közelségét, kamará­ba való. A gyorsan elmúlt nyárra visszatekintve azért jegyezzük meg, hogy a produkció közös: a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Horvát Színház osztozik rajta, s ha illetlen is bárkit kiemelni a szerep­lők sorából, azért annyi biztos, hogy a Pécsett ritkán-ritkábban lát­ható Hegyi Barbara és Liptai Clau­dia vendégjátéka különösen von­zó. A díszlet Horesnyi Balázs mun­kája, a jelmezeket Hammer Edit al­kotta. Bemutató szeptember 28- án, pénteken 19.30-kor. KOZMA F. A Klimó-könyvtár a kutatás szolgálatában Országos Leonardo-kampány A nemzetközi diák- és okta­tókapcsolatokat élesztgető, segítő Leonardo Nemzeti Iro­da az őszi információs kam­pányának jegyében Pécsett is bemutatkozott. Az idén eddig már több mint egy­millió eurót gyűjtöttek pályázatok útján, s ennek köszönhetően a magyar egyetemista fiatalok és tu­dományos szakemberek közül kö­zel ezren vehettek részt szakmai gyakorlaton, illetve valamilyen csereprogramban az Európai Unió valamelyik tagállamában. A Tempus Közalapítvány által alapított iroda munkatársai a Leo­nardo da Vinci programot, az Eu­rópai Bizottság szakképzési együttműködési projektjeit taglal­ták. Ezen belül is a különböző úgynevezett mobilitási projekte­ket, melyek valójában szakmai gyakorlatok, s a felsőoktatásban tanuló diákok, illetve a frissen vég­zett diplomások számára nyitják meg az utat külföldi testvéregyete­mek és kutatóintézetek felé. De van mód a tanáraik, az oktatók számára is arra, hogy a különféle csereprogramok keretében ráte­kintsenek az EU országok néme­lyikének szakmájukhoz kapcsoló­dó gyakorlatára. A Tempus prog­ramjairól az internet segítségével iwunv.tpf.iif.hu) lehet legegysze­rűbben tájékozódni, s ezért min­den külföldi tanulmányúiról ál­modó számára honlapjuk áttanul­mányozását ajánlják az iroda munkatársai. k.f. Katalógus jelent meg a Kli- mó-könyvtárról. Ennek kap­csán a Pécsi Tudományegye­tem Könyvtára tudományos konferenciát rendez ma az egyetemen. Pécs egyik legismertebb kultúrtör­téneti nevezetessége, a muzeális kuriózumnak számító Klimó- könyvtár, amelynek sorsát a pan­nonhalmaihoz és a sárospatakihoz hasonlóan a világ minden fonto­sabb kulturális, tudományos köz­pontjában figyelemmel kísérik. Most az egyetemmel kezdettől fog­va összefüggő és immár a tudomá­nyos kutatások szolgálatába állított könyvtárról újabb katalógus jelent meg Móró Mária. Anna gondozásá­ban. Á''könyvtáros helytörténész kutató erről tart ma előadást a Kli­mó-könyvtár katalógusai címmel azon a tudományos konferencián, amelyre ma kerül sor az egyetem If­júság úti konferenciatermében. Dr. Tóth József rektor megnyitó­ja után dr. Somos Róbert, dr. Béü Gábor, Qdprjmre, dr. Szabó László, ílr. Harms Erzsébet, Jankó vits László és Móló Mária Anna előadása hangzik el, majd Klimó emlékplaketteket adnak át. Az 1751-ben Mária Terézia aka­ratának megfelelően Pécsre került Klimó György sokrétű, jelentős munkásságát mintegy emlékmű- szerűen is megörökítő könyvtár a hajdani püspök szándéka szerint I egy egyházi, papi szemináriumi és egyetemi központ tudományos hátterét képezte. Az eredeti könyv- állomány több rétegben gyarapo­dott az idők során és a huszadik században az Erzsébet Tudomány- egyetem 1923-as Pécsre költözésé­vel ismét felsőoktatási bázisszere­pet tölt be. Több katalógus készült az idők során, hogy könnyebb le­gyen a hatalmas és értékes könyv­tári anyag áttekintése, a tudomá­nyos tevékenységben való felhasz­nálása. A mai konferencia közép­ponti témája is ez. Dr. Kajtár István a 19. század első fele német jogtu­dományának tükröződését vizsgál­ja a Klimó-könyvtár egyik összete­vőjeként számon tartott Szepessy- gyűjteményben, dr. Béli Gábor ugyancsak a jogtudományi munká­kat tekinti át a Klimó-könyvtár egé­szében, dr. Odor Imre a francia for­radalomnak és a napóleoni hábo­rúknak a püspöki könyvtárban föl­lelhető irodalmával foglalkozik. A most megjelent katalógus rö­vid előszavában visszapillant a könyvtárral kapcsolatos eleddig ilyen szempontból számon tartható törekvésekre is. A legelső a kataló­guskészítők, katalogizálók közül - Klimó püspök által az egyházme­gyébe hívott - Szalágyi István és Koller József voltak. Róluk és köve­tőikről Móró Mária Anna emlékezik meg. Tőle tudjuk, hogy a mostanit egy tervezett újabb kötet egészíti ki, amely tovább könnyíti a hatalmas anyagban való tájékozódást. BEBESSI K. Ahol az erősebb nem sokkal erősebb BARANYA NÉPESSÉGMEGOSZLÁSA V (1000 férfira jutó nők száma) Sokkal több a hölgy, mint a férfi a megyében, átlagosan 1100 nő­re 1000 férfi jut. A városok, kivétel ez alól Sásd és Sellye, csak to­vább rontanak az arányokon. Ugyanakkor van egy tucatnyi tele­pülés, ahol a gyakorlattal ellentétben hihetetlenül nagy a férfi­többség. Az okai eltérőek, csak az a bizonyos, hogy ezekből a községekből nincs elvándorlás, inkább a betelepülés a jellemző. Párválasztás szempontjából a nagyvárosokban sokkal jobb férfi­nak lenni, mert ott még a megyei értékeknél is sokkal nagyobb a gyengébb nem túlsúlya. Mind­emellett a községekben is akadnak kirívó példák, ahol ezer férfira 250-300-zal több hölgy jut. A leg­több üyen település a mohácsi kis­térségben található, Olasz, Maráza, Liptód állnak itt a negatív rekordlis­ta élén, bár a csúcsot a Szigetvár melletti Bürüs tartja 1312-es érték­kel. Az országos adatok is hasonló­ak, mint a megyeiek, egyszerűen azért, mert az átlagos férfi életkor közel tíz esztendővel alacsonyabb, mint a nőké. Mindemellett a fordítottjára is van példa, s az okok rendkívül szerteágazók. Miként az ilyen tele­pülések is teljesen szétszórtan he­lyezkednek el a térképen (lásd a mellékelt ábrát). Van azonban egy Sellye környéki, ormánsági rész, ahol vajszlói középponttal egy hét kilométeres sugarú körön belül összetorlódott az ilyen községek negyede. Nagycsány T alakban nyújtózko­dik a Vajszlót Sellyével összekötő út mellett, igazi „Fő utcája” nincs, egyenrangú itt minden ház. A falu határában kutakodásunk cáfolata­ként a focipályán egy asszony nyír­ja a füvet. Az első háznál aztán már egy férfi adja a felvilágosítást, hogy minden intézményük, orvos, isko­la, jegyzőség Csányoszrón találha­tó, a 168 lakosú Nagycsányban csak laknak az emberek. Csak laknak - így mondja -, s mintegy megerősí­tésképpen hozzáteszi, munkanél­küli itt a többség, egy német társa­ság ugyan foglalkoztat néhány trak­torost, de többnyire segélyekből, al­kalmi munkákból élnek, ha akad egyáltalán valami.- Talán azért nem tűnt fel eddig a hölgyek többsége, mert igazából a gyerekeknél jelentkezik ez az arány­talan különbség, az iskolásaink kö­zött valóban sokkal több a fiú, mint a lány. Egészen pontosan az 52 gye­rekből 17 a kislány. A kicsik Vajszló- ra, meg Csányoszróba járnak tanul­ni, így aztán együtt ritkán látjuk őket - mondja Dávid János polgár­mester (képünkön). Vannak persze agglegények is, apa és fia egy ház­tartásban, de összességében kevés az idős ember, márpedig a nyugdí­jasok között sokkal több az egyedül élő nő. A munkanélküliség 46 szá­zalékos, akinek állása van, az Pécs­re jár dolgozni. Az emberek mind­emellett nem akarnak innen elköl­tözni, csupán egyetlen eladó ház van a faluban. Egy órán belül több város, Siklós, Sellye, Pécs is el­érhető, csendes, nyugodt falu ez, jól elvannak itt a fiatal családok - összegez a pol­gármester. Piskóra bu­ja növényzettel szegélyezett kes­keny, egy autó szélességű, toldott- foldott aszfaltút vezet. A falu hatal­mas füves rétet ölel körül, ütött-ko- pott házakkal, amerre a szem ellát, mindenütt málló vakolatú, vályog­tégláikat mutogató öreg épületek ta­lálhatók. Hetvenesztendősnél fiata­labb otthon nincs egy sem, s mint Szila János tanítótól megtudjuk, az emberekre ez éppen fordítva igaz, csaknem mindenki nyugdíjon in­nen van még életkorban. Rengeteg a gyerek, a 300 itt élő többsége roma, és az iskolások kö­9 Nagyhajmás zött itt is szembetűnő a fiúk túlsú­lya. A tanító kiemeli, hogy a hatva­nas-hetvenes években szívta el a la­kosságot a református magyar falu­ból az iparosítás Komló és Pécs tér­ségébe. Akkoriban költöztek be a töltés mellől a romák a régi házak­ba. Egy ilyen lak ma sem kerül töb­be 70-80 ezer forintnál. Akinek munkája van, az az önkormányzat foglalkoztatásában áll, más állás­hely a környéken nemigen akad, mégis népszerű ez a település a be­települő cigánylakosság körében, s egyre csak bővül a népesség. A fiatalok itt maradnak, néha ki­tanulnak egy szakmát, és nem tud­nak vele elhelyezkedni, akkor sem távoznak. Népszerű például a sza­kácsmesterség, a faluban öt ilyen végzett állástalan is van. Kórós felé haladva az utasnak az az érzése, hogy egyre szűkül az út, előbb-utóbb elfogy. Aztán a község­be érkezve rögtön feltűnik, hogy itt gondos gazdák hada tüsténkedik, rendezett porták sorakoznak.- Hamarosan javul még az össz­kép, mert egy uniós pályázaton fél­száz épület tatarozására nyertünk támogatást - mondja Horváth Sán­dor iskolaigazgató és polgármester. A 250 lakosú település most vál­tozik. Egy évtizede az itt élők har­mada még nagyon idős volt, ők ak­koriban csak azért nem távoztak, < Az 1000 férfira jutó nők száma kevesebb mint 830 fő Az 1000 férfira jutó nők száma több mint 1220 fő Csebény O « Bakóca a OBürüs a Markóc Y yj '^Ózdfalu O Nagycsány J.Y-Y Púké Kisszent- mártpn Maráza o J, . Liptód Olasz Kovácshida SOld Forrás: KSH Baranya Megyei mert a gyökereiktől, a szülőföldtől nem akartak elszakadni. A helyükre aztán fiatalok költöznek, a telepü­lésre újra a 4-5 gyerekes nagycsa­ládok jellemzőek. Hogy miért több a férfi? Ez egy csoda, ami itt történik az utóbbi években - vélekedik a pol­gármester. Volt olyan esztendő - jegyzi meg -, amikor Kóróson nyolc gyerek született, s mind fiú volt. Egy friss felmérés azt mutatja, hogy a munkaképes lakosság 70 százaléka munkanélküli. Azt már egy utcai beszélgetésből, egy éltes úrtól tudom meg, hogy miből élnek itt az emberek. Mint mondja, sajá­tos a kép szüretkor, a falu a Villányi hegység tövénél fekszik, és kukori­catörés idején. Tengeritáblák szegé­lyezik mindenütt a falut, de ötszáz méteres sávban egy cső kukoricát nem találni olyankor. A házaknál meg eladó szőlőt, takarmányt, tűzi­fát kínálnak olyan helyeken is, ahol a lakóknak csak egy kis konyhakert­je van, de se szántóföldje, se erdője. Itt egyébként az építőipari szakmák a divatosak, egészen addig, amíg csak tanulni kell, de elhelyezkedni nem akarnak a fiatalok, vélekedik a helybeli úr. Szóval a földből élnek, igaz, hogy a másokéból. Baranyában tehát hol erre, hol ar­ra szalad el a népszapomlat, kirívó esetek akadnak, de a nagy számok törvénye alapján összességében itt is egy női többségű egyensúly a vég­eredmény az életmódból, az átlagos férfi-női életkorból adódóan. MÉSZÁROS B. ENDRE Át V á X \ Ha egy önfeledt színházi estét szeretne az ember, kikapcsoló­dásra vágyik - s ilyesmire egyre nagyobb szükség van napjaink­ban - válasszon könnyed dara­bot. Akár Camolettiét, aki a klasszikus francia bohózat mes­tere, szerelmi háromszögek és sokszögek ismerője, ért a mate­matikai pontossággal működő félreértések, szerepcserék, ferge­teges helyzetek vezetéséhez, ugyanakkor nem lépi át a hiteles­ség határát. A Boldog születésnapot bohó zathoz Telihay Péter rendező olyar színészcsapatot verbuvált, akii egyenként is garanciát jelentenek £ sikerhez. A némi társadalmi hátte rét adó, bizonyos réteg és korosz tály pikáns hálószobatitkaiba Már tan András, Liptai Claudia, Balikc Tamás, Hegyi Barbara és Melkv. Bea összjátéka segítségével pillant hatunk be, miközben magunk is érezzük, hogy a színészek is szem mel láthatóan élvezik az előadást Ekként valósul meg a szándék, mi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom