Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)

2001-09-20 / 257. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. Szeptember 20., csütörtök Hírek MÁDL FERENC a legmagasabb magyar érdemrenddel tüntette ki szerdán Prágában Václav Havel cseh államfőt. A Magyar Köz­társaság Nagykeresztjét lánccal kitüntetést a magyar államfő adományozta cseh kollégájának. Az érdemrendet a hivatalos láto­gatáson Prágában tartózkodó Mádl Ferenc adta át a cseh államfőnek a prágai várban. A HÉT magyarországi régió kö­zös brüsszeli képviseletén ki­állítás nyílt Kiss József debrece­ni festő műveiből. A kiállítást az észak-alföldi régió és Hajdú-Bi- har megye közgyűlése rendezte a régió későbbi sokoldalúbb brüsszeli bemutatkozásának előjátékaként. VÉGET KELL VETNI azoknak a svájci pénzmozgásoknak, amelyek keretében zavartalanul finanszírozzák font- és dollár- milliókkal a terroristacsoporto­kat - mondta Peter Hain, a brit külügyminisztérium Európa- ügyi államminisztere, aki szer­dán Budapesten Martonyi János külügyminiszterrel tárgyalt. KUDARCOT hozott a még el sem kezdődött párbeszéd a két jugoszláv tagköztársaság között a szövetség jövőbeni államjogi státusáról: Podgoricában beje­lentették, hogy sem-a monteneg­rói elnök, sem pedig a kormány­fő nem vesz részt a szerdára ter­vezett belgrádi tanácskozáson. A SVÁJCI parlament alsóháza szerdán Bernben elfogadta, hogy tartsanak népszavazást Svájc ENSZ-hez való csatlakozá­sáról. Júniusban az ország 26 kantonját képviselő felsőház már elsöprő többséggel meg­szavazta a kezdeményezést. A HAMÁSZ és az Iszlám Dzsihád palesztin iszlám radi­kális fegyveres mozgalom szerdán elutasította a Jasszer Arafat palesztin elnök által ked­den meghirdetett tűzszünetet. Arafat kedden ünnepélyesen bejelentette, hogy megerősítette parancsát a Palesztin Hatóság biztonsági erőinek: tartassák tiszteletben az izraeli-palesztin tűzszünetet, még önvédelemből se lőjenek az izraeli katonákra. Az izraeli hadsereg szóvivője kedd este bejelentette: meg­kezdték a kivonulásba Palesztin Hatóság ellenőrzése alá tartozó területekről. ■ Ma eldőlhet Bin Laden sorsa Az orosz ortodox egyház szerint nem kell tartani „vallásháborútól’’ Mozgásba lendült a világ: az ENSZ BT-től kezdve az orosz ortodox egyházig megannyi testület foglalkozik a világ legkeresettebb ter­roristájának személyével, valamint a múlt hét keddi merényletek elleni válaszlépésekkel. New York A terrorizmussal vádolt Oszama bin Laden „azonnali és feltétel nélküli” kiadását követelte az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Afganisztánban hatalmon lévő tálib vezetéstől. A Biztonsági Ta­nácsnak egyetlen üzenete van a tálibok számára: haladéktalanul és feltétel nélkül hajtsák végre a BT határozatait - idézte az AFP a tanács soros el­nökségét ellátó Franciaország nagykövete, Jean- David Levitte kijelentését. Kabul Az afganisztáni muzulmán vallási jogtudósok közössége, az uléma tanácskozása várhatóan csütörtökön hoz végső döntést Oszama bin Laden sorsáról. Amir Muttaki afgán oktatási mi­niszter, az uléma tagja szerdán kijelentette, hogy az ülés csütörtökön folytatódik, s a végén fatva, azaz vallási vélelmezés várható. Ez lesz az irány­adó Bin Ladennel kapcsolatban. A miniszter sú­lyosnak nevezte a mostani válságot, de bármi­lyen döntés születik is, az szerinte „összhangban lesz az iszlám törvénykezéssel”. A tanács támogathatja Bin Laden kiadását, vagy csatlakozhat Mohammed Omar móllá, tálib vallási vezető amerikai támadás esetén szent há­borúra vagy más országok segítségének kérésére vonatkozó felhívásához. Omar móllá szerint az Egyesült Államok ürügyet keres az iszlám rend­szer elleni háborúra. A tálibok a CNN amerikai hírtelevíziót az or­szág elhagyására kérték fel. Nie Robertson, a CNN munkatársa, aki a tálibok kandahári főhadi­szállásáról küldi jelentéseit, egyike a még Afga­nisztánban maradt utolsó nyugati újságíróknak. Szerdán elhagyta a virginiai Norfolk hadikikö­tőjét a Theodore Roosevelt amerikai repülőgép­hordozó, fedélzetén 75 katonai géppel. A repülő­gép-hordozót fél tucat kisebb hajó, valamint egy három hajót megtöltő, 1500 tengerészgyalogos­Világháborús veszély nem fenyeget A német nagykövet megfontoltságra és nyugalomra int Az Amerikai Egyesült Államok ellen elkövetett terrorcselekmények után Magyarországon, de egész Európában különösen fontos a német álláspont. Wilfried Grubert, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetét a nemzetközi helyzetről, a várható amerikai válaszlépésről, illetve az emberekben egyre inkább félelmet keltő világháborús veszélyről kérdeztük.- Nagykövet Úr! Hogyan értékelik Németországban a történteket, és milyen amerikai reagálásra számítanak?- A támadások rémületet és szomorúságot okoztak Németországban is. A merénylet nemcsak az USA, hanem az egész nyugati értékrend ellen irányult. Schröder kancellár az egész civilizált világ elleni támadásnak nevezte. A terrorizmus, az ártatlan emberek életét kioltó erőszak közvetlenül fenyegeti az emberi együttélés alapvető normáit, a békét, a szabadságot, a biztonságot. Ezek olyan értékek, amelyekben amerikaiak és európaiak osztoznak, és amelyekért mostantól minden korábbinál erősebben kell együtt fellépnünk. Németország az USA oldalán áll, és Amerikát biztosítottuk a szolidaritásunkról. A válaszlépésekről nem tudok és nem akarok találgatni. Döntés akkor születhet, amikor már világos, ki ellen kell fellépni.- Azokból a nyilatkozatokból, amelyek az elmúlt napokban német politikusoktól elhangzottak, látható, hogy a terrorista fenyegetettség érzésében Németország nagyon közel áll az Egyesült Államokhoz, és Németország akár második célpont is lehet. Hogyan kell ezt a fenyegetettséget, ezt a következtetést értelmezni?- A részvét valóban nagyon nagy. Polgárok százezrei mentek el nyilvános megemlékezésekre, néma tüntetésekre, istentisztele­tekre, ahol kifejezték együttérzésüket, részvétüket az áldozatok hozzátartozóinak és az amerikai népnek. Az Amerika elleni terror­támadások után Németországban is szigorúbb biztonsági és óvintézkedéseket vezettek be. Jelenleg azonban semmi nem utal arra, hogy konkrétan Németország biztonságát veszély fenyegetné.- A félelem viszont máris nyilvánvaló; az emberek mindenhol, beleértve a szövetségi köztársaság polgárait is, új világ­háború kirobbantásától rettegnek, és reménykednek a politikusok körültekintő, felelős döntésében.- Most az a fontos, hogy megfontoltan és nyugodtan cselekedjünk. Nem játszhatunk a terroristák kezére azzal, hogy frontot nyitunk a nyugati és az egész iszlám világ között. Világháborús veszély nem fenyeget. A terrorizmust kell véglegesen legyőzni, ebben a nemzetközi államközösség egységes. A terrorizmussal szemben politikai, gazdasági, titkosszolgálati, rendőri, és amennyiben szükséges, katonai eszközöket is alkalmazni kell. Miközben intézkedéseink középpontjában csakis - Német­országban. Magyarországon és bárhol a világon - polgáraink biztonsága állhat. níedzielsky Katalin Pakisztánban a tálibok mellett tüntetnek ból álló partra szálló különítmény kíséri. Az út­irány „vagy a Földközi-tenger vagy a Perzsa-öböl térsége”. Moszkva Az orosz ortodox egyház támogatja, hogy az Egyesült Államok katonai akciókkal torolja meg a New York és Washington ellen elkövetett ter­rortámadásokat. Kirill metropolita, az egyház külügyi osztályának vezetője leszögezte: Ameri­kának nemcsak erkölcsi, hanem keresztény szempontból is joga a válaszcsapásokra. Az egy­házi vezető azonban ártatlan emberéletek kioltá­sának megelőzése érdekében nagy körültekintés­re hívta fel az Egyesült Államokat. Nem tart ugyanakkor attól, hogy a konfliktus „valláshábo­rúhoz” vezethet, szerinte ugyanis a terrortáma­dások is nélkülözték a vallási motívumot. ÁLLÁSPONT FARKAS MELINDA „Arctalan gyávák” Az Amerikai Egyesült Államok elnöke az országa elleni ter­rortámadást arctalan gyávák gaztettének minősítette. Ártatlan emberek halálba küldése valóban aljas cselekedet, és nem megoldás egyetlen problémára sem. Ám a civilizált világ néhány vezetője egy dologban súlyosan téved: az önmagukat is meggyilkoló terroristákat sok mindennek lehet nevezni, de arctalan gyáváknak semmiképp. Az iszlám tanítása szerint minden muzulmán legfőbb felada­ta a dzsihád, azaz a szent háború megvívása: a „téves” ke­resztény tanítás megdöntése, és áz „igaz hit” terjesztése. Azok a milliók, akiket születésüktől kezdve hazájuk szent könyve alapján éveken át arra tanítanak, hogy a világot ve­zénylő országok hamis értékeket képviselnek, és a civilizáció csúcsa, az arab világ a tévtanokat hirdető nyugatiak igája alatt senyved, valóban hisznek abban, hogy életük feláldozá­sa ellenségük kárára - hőstett. Afganisztánban tízezrek menekülnek, mert rettegnek Ame­rika bosszújától. Ha valóban bekövetkezik e mérhetetlenül szegény ország bombázása, az újabb okként szolgálhat a ter­rorizmusra. Hiszen amíg nem próbáljuk megérteni, hogy a muzulmánok miért képesek ilyen szörnyűségekre, addig esélyünk sincs a megszüntetésére. Szent háborút egyébként először a civilizált világ hirdetett. A nyugati kereszténység 1096 és 1291 között mintegy ötmillió muzulmánt mészárolt le Isten nevében. A dzsihád a muszlimok hasonló válasza a középkori kegyetlenségekre, amelyekért a pápa csak a közel­múltban kért bocsánatot. Amíg megtorlásért kiáltunk, és a lojalitás, az empátia csak el­csépelt frázis marad, addig tovább szítjuk a viszályt. Amíg a nyugati államok bosszút, embargót és blokádot hirdetnek bé­ke helyett, addig tovább nő a szakadék a nyugati és a keleti világ között. A kereszténység azt hitte, semmi köze az arab országokban történtekhez. Eddig azt hitte. EGYETÉRTEK: 0640-330403 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 BARTA ZSOLT Az utcaseprők bére Gyakorta jön telefon, amikor a benzin vagy a gázolaj áremel­kedéséről írunk. Sokan kérdik: miért ilyen magasak az üzem- • anyagárak, amikor a fizetések alacsonyak. Mit lehet ilyenkor válaszolni? Az árakat a világpiac alakítja. A béreink pedig a nemzetgazdaság teljesítményétől függenek. Az osztrák pol­gár a havi fixből körülbelül 2000 liter benzint tud vásárolni; az ottani bérszínvonal erre ad lehetőséget. Egy hasonló beosztá­sú magyar dolgozónak csak 300-320 literre futja. Honnan ez a különbség? Ausztria éves bruttó nemzeti összterméke dollár­ban kifejezve több mint négyszerese a miénknek. Nálunk 1985 és 1997 között csökkent a reálbérek vásárlóereje. A gazdasági válságot és az átalakulást a legtöbb család meg­érezte. Az infláció, a forint leértékelése, a fizetésemelések el­maradása mind-mind csökkentette a családi kasszák „hadra­foghatóságát”. Az utóbbi két-három évben a tendencia meg­változott. Úgy tetszik, ha lassan is, de többet tudunk költeni, mint egy évtizede. Emellett a kormány a minimálbér idei és jövőre tervezett emelésével is a hazai bérszínvonal pozitív változását segíti elő. Ránk is fér. Mértékadó közgazdászok szerint ugyanis jóval kevesebbet keresünk, mint amennyit a gazdasági fejlettségünk egyébként megengedne. Másrészt az is igaz, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásnak egy­ben a bérek felzárkóztatását is jelentenie kell. Franciaországban ugyanis mintegy 220 ezer forintnyi a mini­málbér. Ennyit kap az a zámolyi roma, aki jelenleg Strasbourgban söpri az utcát. Mi már akkor is boldogok vol­nánk, ha átlagfizetésünk a Rajna-parti városban serénykedő, magyarul beszélő utcaseprő bérét elérné. EGYETÉRTEK: 06-90-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Sugárzó vaddisznók Gondok tizenöt évvel a csernobili katasztrófa után A szarvasgomba ínyencfalat a vaddisznóknak - ez lehet az oka, hogy némelyikükben jóval magasabb a sugárterhelés a kívánatosnál, vélik német egészségügyi szakemberek. Frankfurt Tizenöt év telt el az ukrajnai nukleáris erőmű balesete óta, ám még mindig nem érkezett el az idő ahhoz, hogy feloldják a vadvédelmi és környezetvédel­mi szigorításokat - írja a Die Welt. A Rajna-vidéki illetékesek legfrissebb „felfedezése”: külö­nösen az erdei kocák és kanok nukleáris terhelése feltűnő. En­nek egyenes következménye az a rendelet, hogy a jövőben min­den leterített vaddisznót tüzete­sen meg kell vizsgálni. A szabá­lyozás évi 15 ezer állatot érint, nem szólva azokról a bosszan­kodó vadászokról, akik pozitív eredmény esetén nem vihetik haza a zsákmányt. A zöldek örülnek a tartományi minisztérium intézkedésének, mert ezzel a fogyasztók is meg- óvhatók a káros mellékhatások­tól. Az ellenőrzés megszigorítása szerintük mind a vadászok, mind az állampolgárok számára bizto­síték, hiszen így csak kifogásta­lan vadhús kerülhet kereskedel­mi forgalomba. Előírások szerint emberi táplálkozásra csak az az állati eredetű termék alkalmas, amelynél a háttérsugárzás kilo­grammonként nem häadja meg a 600 becquerelt. Sikerült megfejteni azt is, mi lehet az oka annak, hogy Cser­nobil kései következményei ép­pen a vaddisznókat érintik. A radioaktív csapadékban lévő cé­zium bekerül ugyanis a lombo­zatba, majd onnan - jóval ké­sőbb - az erdők talajába. A hu­muszképződés során azután ez az alkáli fém elbomlik. A vad­disznók ebben a céziumban gazdag földben kutatnak, tur­kálnak táplálék után: bogarakat, lárvákat és gombákat keresnek - és találnak. Többek között szarvasgombát, amely különö­sen fertőzött. A problémát csak fokozza, hogy a fekete szőrűek az utóbbi években igencsak el­szaporodtak a Rajna-vidéken és Pfalzban, s a vadászok előszere­tettel lövik ki őket. Nem elég, hogy meg kell hal­niuk, még sugároznak is... TORONYI ATTILA Vélemények a terrorról Péntek óta zajlik internetes honlapunkon az a szavazás, amely az USA elleni terrortáma­dások utáni véleményekre kí­váncsi - nyolc, bennünket izga­tó kérdésben. Tegnap délig kö­zel 1500-an válaszoltak a kérdé­sekre. A voksok sajátos képet festenek a terrortámadás hazai megítéléséről, miközben a sza­vazatok alakulását befolyásol­ják a napi események. Honlapunk olvasói az eddigi szavazatok alapján úgy vélik, hogy bár a terrorizmus Európát is fenyegeti, Magyarországnak tartózkodni kell a válaszcsapás­ban való részvételtől. Három kérdésben igen megosztottak az olvasók. Ezek: lehet-e az ellen­csapásnak ártatlan áldozata, az USÁ politikáját terheli-e felelős­ség, és tart-e hazánkban jelen­tős gazdasági visszaeséstől. ; f, Folytatódnak az Amerika elleni terrorcselekmények? 64% 36% [M.7 fél attól, hogy a terrorizmus eléri Európát? Igen 69% nem 31% Amerika meg fogja találni a valódi bűnösöket? igen 76% nem 24% .4, A történtekért terheli felelősség az Egyesült Államok politikáját? igen 53% nem ■ : : ■ 47% igen nem IKi igen nem Megengedhető, hogy ártatlan áldozatai is legyenek egy válaszlépésnek? »5 Üítr . :!* ■ 54% Egy esetleges támadásban vegyen-e részt a magyar hadsereg? 9% 91% 29% 71% 48% 52% [ 7., Fél most a repüléstől? igen nem ti­lgen mm i Tart-e hazánkban jelentős gazdasági visszaeséstől? < ) 4 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom