Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)

2001-09-20 / 257. szám

Bll 2001- Szeptember 20., csütörtök HAZAI T Ü KÖR 3. OLDAL Bizottsági nagyüzem Futószalagon zajlottak az ülések Budapest Szinte futószalagon zajlottak tegnap a Parlament, illetve a Képviselői Irodaház épületé­ben a bizottsági ülések: tizen­négy testület tanácskozott különféle országos jelentősé­gű ügyekről, amelyekről egyebek között Dávid Ibolya, Pintér Sándor, Stumpf István és Vonza András miniszter véleményét is megkérdezték. Az emberi jogi bizottság tagjai előtt az igazságügyi és a belügyi tárca első embere tartott beszá­molót. Dávid Ibolya főként a jog­alkotási tevékenység sikereiről, közöttük a romák életminőségét javító középtávú intézkedéscso­magról szólt, de kitért a börtö­nökben tapasztalt pozitív irányú változásokra is. Pintér Sándor belügyminiszter azt emelte ki, hogy tárcája - két törvény kivéte­lével - teljesítette az EU jogalko­tási elvárásait. A legátütőbb ered­ményeket az ember- és gyermek­kereskedelem felderítésében és az Interpollal folytatott együtt­működésben érték el. Ami a bűn­ügyi vonalat illeti: csökkent az is­mertté vált súlyos cselekmények száma, s visszaszorulóban van a rendőri korrupció is. Pintér a BM- re a közeljövőben váró legfajsú- lyosabb feladatnak a 2002. évi vá­lasztások „levezénylését” tartja. A honvédelmi bizottság ta­nácskozásának legérdekesebb mozzanata Szabó János szakmi­niszter reagálása volt Font Sán­dor (MDF) képviselő korábban válasz nélkül hagyott interpellá­ciójára. A honatya kérdése az 1951 és ’56 között kényszermun­kát végzett tartalékosok és sor­katonák elmaradt bérének kifize­tésére vonatkozott, ám Szabó szerint - mivel az Orbán-kor- mány nem jogutódja a régi hata­lomnak - legfeljebb egyfajta kár­pótlásról lehet szó. Sem Font, sem a jelenlévő Lányi Zsolt nem fogadta el a választ, ám a bizott­ság igen. Vonza András, az FVM első embere sem aratott osztatlan si­kert a költségvetési bizottság ülé­sén. Mint azt érdeklődésünkre Szekeres Imre (MSZP), a testület elnöke elmondta: Vonza beszá­molója tartalmilag elfogadhatat­lan. Az ágazat mély válságba süppedt, évi 4-5 százalékos ter­meléskiesést produkál, külkeres­kedelmi mérlegünkhöz való hoz­zájárulása is egyre csökken. Saj­nálatos az is, hogy a költségveté­si támogatások zömét a tárca pro- tekcionális alapon használta fel. Stumpf István kancellária- miniszter mondandóját nagyobb megértéssel fogadta egy másik testület, a gazdasági bizottság. A Miniszterelnöki Hivatal első em­bere azt fejtegette, hogy hivatalá­nak milyen fontos szerepe van a kormányzati akarat érvényesíté­sében, illetve abban, hogy ha­zánk - gazdasági teljesítményé­nek köszönhetően - a régió egyik legstabilabb országává vált. Az egészségügyi bizottság' egyebek mellett a többletpénzek felhasználásáról, például arról tá­jékozódott, hogy a háziorvosok területi kiegészítő támogatása de­cembertől havi 26-45 000 forintra nő. Ülést tartott az alkotmány- ügyi, az oktatási, az EU-integrá- ciós, az ifjúsági, a területfejlesz­tési, a kulturális és a társadalmi szervezetekkel foglalkozó bizott­ság is. TAKÁCS MARIANN BOHÓCDOKTOROK. A kórházban a gyermekek sok mindent meg­kapnak, ami a gyógyulásukhoz kell, de a mosoly, a derű is gyógy­hatású lehet. A Piros Orr Bohócdoktor Alapítvány tegnap a harmadik magyar kórházban, a Budai Gyermekkórházban is megkezdte ren­des „Vizitjeit”. FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Felértékelődő szakközépiskolák A gimnáziumi érettségit igénylő állásokban nem túl nagy a kínálat Az utóbbi évtizedben felértékelődött a szak­mát is adó középiskolák szerepe. A hazai szakközépiskolák minőségi szakképzést és teljes értékű érettségit adnak, ezért manapság egy-egy jobb nevű, korszerű szakmát oktató szakközépiskolába nehéz felvételt nyerni. Budapest Míg korábban szinte kizárólag a gyenge tanulmá­nyi eredményt elérő diákok folytatták tanulmá­nyaikat szakközépiskolában, és a kiválóan telje­sítők jutottak be a gimnáziumokba, addig mára ez a helyzet némileg megváltozott. A sima, álta­lános képzést adó gimnáziumokat ma már több­nyire csak azok célozzák meg, akik biztosak ab­ban: a gimnázium elvégzése után mindenképpen továbbtanulnak. Amennyiben ez mégsem sike­rülne, komoly gondot okoz a családoknak, hová is helyezzék el dolgozni csemetéjüket. Kizárólag gimnáziumi érettségit igénylő állásokban ugyan­is nem túl nagy a kínálat. A most kezdődő tanévben a diákok 40 száza­léka érettségit is adó szakközépiskolában tanul tovább, nem pedig gimnáziumban. Ma a keres­kedelmi, informatikai vagy közgazdasági ismere­teket oktató középiskolák a legkedveltebbek. Akik nem jutnak be valamely gimnáziumba, vagy szakközépiskolába, azok számára a szak­munkás- és szakképző intézmények biztosítják a továbbtanulás lehetőségét. Ezeknek az intézmé­nyeknek az alapkészségeket kell megtanítani, amelyek az élethosszig tartó tanulás pillérei le­hetnek. Az államilag elismert szakmákat felsoro­ló, közelmúltban frissített képzési jegyzék szűkí­ti a tanulható szakmák számát. Van olyan foglal­kozás, amely az ipari technológiaváltás miatt tel­jesen eltűnt, ugyanakkor - elsősorban az infor­mációs társadalom igényei szerint - új szakmák is megjelentek. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés elterje­dése azok számára teremt esélyt, akik valamiért kiestek vagy be sem tudtak kapcsolódni az isko­larendszerű oktatásba. Ma már számos egyetem és főiskola indít felsőfokú szakképzést, mint ahogy vállalatok is szerveznek államilag elismert diplomát adó képzési formákat. HORVÁTH MAGDOLNA Alkotmánybíróság: új feladat Az MSZP szerint megalázó a köztisztviselői vagyonnyilatkozat A szocialisták az Alkotmánybírósághoz (AB) fordultak a köztisztviselők jogállásáról szóló, július 1-jei hatállyal módosított törvénnyel kapcsolatban - jelentette be szerdán a Magyar Szocialista Párt két képviselője, Gyárfás Ildikó és Vastagh Pál. Budapest Gyárfás Ildikó és Vastagh Pál beadványában azt kéri, hogy a testület sürgősséggel és vissza­menőleges hatállyal semmisítse meg a jogszabálynak a vagyon­nyilatkozatról és az illetmény megállapításáról szóló egyes ren­delkezéseit. A szocialisták - Gyárfás Ildikó elmondása szerint - aggályosnak tartják, hogy azoknak a köz- tisztviselőknek is vagyonnyi­latkozatot kell tenniük családtag­jaikkal együtt, akik nem közszereplő politikusok, nem döntéshozó tisztségviselők, a közpénzek felhasználását dön­tően nem befolyásolják. A két szo­cialista képviselő azt is kifogásol­ja, hogy meglátásuk szerint a törvény hátrányosan különbözteti meg az illetmény-megállapításnál az önkormányzati köztiszt­viselőket az állami közigazgatás­ban dolgozókkal szemben. Gyárfás Ildikó jelezte: míg az állami közigazgatásban dolgozók illetménykiegészítése határozat­lan időre szól, alanyi jogon jár, költségvetési forrásból biztosí­tott, és mértéke az alapilletmény legfeljebb 80 százalékáig terjed­het, addig az önkormányzati dol­gozók számára alanyi jogon nem jár, csak egy évre adható, mértéke pedig 30 százalékig ter­jedhet. Hivatkozott arra, hogy az alkotmány minden állampolgár számára biztosítja a személyes adatok védelméhez való jogot, mint ahogy rögzíti az egyenlő munkáért egyenlő bér elvéi, illetve a hátrányos megkülön­böztetés tilalmára vonatkozó munkajogi elveket is. Gyárfás Ildikó úgy ítélte meg, hogy a köztisztviselők tízezreinek töme­ges vagyonnyilatkozat-tételre kötelezése megalázó és félelmet keltő, nem áll arányban az elérendő céllal, a hivatali korrup­ció visszaszorításával. ■ Igen a gyermekek jogaira Elhalasztották a nemzetközi szavazás végeredményének ismertetését Tegnap, az ENSZ Közgyűlésének rendkívüli ülésszakán került volna a politikusok asztalára annak a monstre szavazásnak az eredménye, amely a „Mondj igent a gyer­mekek jogaira!” kampány keretében készült. A világot megrázó terroristaakciók meghiúsították az elképzelést. Budapest Az UNICEF magyarországi szervezete is részt vett abban a 100 országban meghirdetett kam­pányban, amely a Mondj igent a gyermekek jogaira! címmel fel­hívást tett közzé - tájékoztatta lapunkat Kecskeméti Edit, az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottságának igazgatója. Ebben a felhívásban 10 olyan követelést fogalmaztak meg, amit a szervezetek a gyermekjogok tiszteletben tartása érdekében alapvető fontosságúnak tartanak. A szavazásban szerte a világon 20 millióan vettek részt, hazánkban pedig 10 ezren mondtak igent a gyerekek jogaira. A washingtoni és a New York-i terroristaakciók következtében az ENSZ elhalasz­totta szeptember 19-ére tervezett rendkívüli közgyűlését, amely­nek kiemelt témája lett volna a gyerekek jogainak mai helyzete, így tulajdonképpen a szavazások is tovább folyhatnak. Az eddig befutott válaszok közül hazánkban a Meg kell őriznünk a Földet a gyermekek számára! követelésre adták le a legtöbben voksukat, ami a kor­mányok, civil szervezetek és az üzleti élet felelősségét állapítja meg, illetve sürgős cselekedetre szólítja fel őket annak érdekében, hogy a globális, regionális és helyi környezet megvédésével biztosítsák a jövő generációjának jólétét. _________________(CSERNYÁHSZKY) De szantosok festékpisztollyal Kecskemét A kecskeméti katonai repülő­tér felett szombaton német de­szantosok tűnnek majd fel, amint ejtőernyőikkel alá­ereszkednek, hogy elfoglalják a britektől Kréta szigetét. Természetesen csupán hadijáték­ról van szó, éles lőszer helyett mindössze színes festékbogyókkal (elterjedt angol nevén paintball) „irtják” egymást az ellenfelek. A résztvevők, mintegy százötven magyar paintball-játékos egy négy­hektáros területen idézi fel a máso­dik világháború egyik leglátványo­sabb csatáját, Kréta szigetének német megszállását. A paintball- puskákon kívül rádiókkal, füst­gyertyákkal, ejtőernyős deszanto- sokkal harcolnak a szigetért. A játék szervezésében a va­dászrepülő világbajnok Vári Gyula őrnagy is közreműködött, de természetesen aktív résztvevő­je is lesz az akciónak. A rendez­vény fővédnöke Fodor Lajos ve­zérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke. A német támadóalakula­tok parancsnokát, Student tábor­nokot Nagy Attila Péter külpoliti­kai újságíró alakítja, míg a szövet­séges erők vezérletét ellátó Freyberg szerepében a magyar paintball egyik kiválósága, Zombori Géza tevékenykedik majd. A szervezők minden érdeklő­dőt várnak a helyszínen, s mint megtudtuk, belépődíjat sem szed­nek senkitől. A látványos paint- ball-csatát ráadásul mai és máso­dik világháborús haditechnikai bemutató színesíti, valamint be­mutatkozik a Honvéd Hagyo­mányőrző Egyesület is korabeli egyenruhákban masírozó szaka­szaival. BÁN JÁNOS A marcona hadfik fegyvere csak látszólag veszélyes - de csak festékgolyókat juttathatnak velük célba Hírek JAVASLAT. Tíz országos ki­sebbségi önkormányzat elnöke azt kezdeményezi az Ország- gyűlés pártjainál, hogy a parla­ment alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a hazai nemzetiségek rendszeres és in­tézményes részvételét a tör­vényalkotásban - tudatta tegnap Fűzik János, az Országos Szlo­vák Önkormányzat elnöke. LÉPÉSRE VÁRVA. A munka ügyi kapcsolatok normalizálása érdekében lépéseket vár a MÁV elnökétől, vezérigazgatójától, és a tulajdonosi jogokat gyakorló minisztertől a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MoSZ) - közöl­te a szakszervezet a szerdán megtartott testületi ülését köve­tően. A MoSZ meglátása szerint e nélkül tovább romlik a tárgya­lásos helyzet. CENZÚRA? A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) nem fogad­ja el a háborús cenzúra beveze­tését, a gondolkodás szabadsá­gának korlátozását, és nem fo­gadja el a háborút magát sem, akár Kabul ellen indítják meg, akár más ország ellen - jelentet­te ki Csurka István pártelnök szerdán. A MIÉP elnöke úgy vé­lekedett, hogy háború van, noha még nem tört ki, de a kitörés elő­szele már itt van Magyarorszá­gon is. Hozzátette: cenzúrát akarnak bevezetni, a háború el­lenes erőket el akarják némítani. KÉPVISELET. Erősíteni kell a protestantizmus képviseletét az Európai Unióban - állapították meg szerdán befejeződött buda­pesti tanácskozásukon a Refor­mátus egyházunk ma című nemzetközi konferencia részt­vevői. A háromnapos rendez­vényre 21 református egyházból érkeztek meghívottak, elsősor­ban Európából, az Egyesült Ál­lamokból és Ázsia országairól. IZGATÁS. Közösség elleni izga­tás bűncselekményének alapos gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Központi Ügyészségi Nyo­mozó Hivatal ifj. Hegedűs Ló­ránt, a MIÉP alelnöke ellen tett feljelentések kapcsán - közölte a Legfőbb Ügyészség sajtóirodája szerdán. A sajtóiroda munka­társa elmondta: az ügyészség szerint az ifj. Hegedűs Lóránt ál­tal írt, az Ébresztő című kerületi lapban megjelent cikkben foglal­tak kimerítik a közösség elleni izgatás bűncselekményét, mert kirekesztésre szólítanak fel. GYERMEKI JOGOK. A gyér mekek elleni vétségeket elsősor­ban a megfelelő társadalmi kör­nyezet tudja megakadályozni - hangzott el a háromnapos or­szágos gyermekvédelmi konfe­rencia megnyitóján szerdán Sopronban. Ivancsics Imre, a pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem jogi karának dé­kánja kijelentette: az európai uniós elvárásoknak megfelelnek a Magyarországon deklarált gyermeki jogok. VÍZVÉDELEM. A Duna-Tisza- medence víz- és környezetvé­delme címmel háromnapos tu­dományos nemzetközi konfe­rencia kezdődött szerdán Deb­recenben. A Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) kezdeménye­zésére 1994 óta kétévente vitat­ják meg a vízzel és a vízi kör­nyezetvédelemmel foglalkozó szakemberek az ágazat időszerű kérdéseit - mondta el Karászi Gáspár, az MHT alelnöke. MIKROHITEL. Megkezdődhet néhány héten belül a megemelt mikrohitelek folyósítása mondta Braun Márton, a Ma­gyar Vállalkozásfejlesztési Ala­pítvány ügyvezető igazgatója szerdán. A kormány augusztus 29-i határozatában kezdemé­nyezte a mikrohitel felső ösz- szeghatárának emelését három­millióról hatmillió forintra. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom