Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)
2001-08-23 / 229. szám
6. OLDAL BEMUTATKOZIK 2001. Augusztus 23., csütörtök HHH DRAVAPALKONYA „Mindent magunk oldunk meg” A népesség fogyáséit még nem tudták megállítani- A világ végén vagyunk - vezeti be a fejlesztések felsorolását a polgármester. A falu az önkormányzatiság tíz éve alatt látványos fejlődést nem ért el, ide nem települt ipar, a mező- gazdaságban dolgozók is épphogy csak megélnek a föld adta jövedelemből. A lakosság egyre fogy, a távolabbi jövő sem hoz olyan fordulatot a település életében, amely a jelenlegi helyzetet alapvetően megváltoztatná. A polgármester, Kuti Zoltán egyáltalán nem pesszimista, sőt nagyon is bizakodó ember, de hát az eddig sincs, hiszen a második világháború alatt itt folyt a magyar „sztálingrádi” csata, elvonult itt, meg harMegszűnt az óvoda, az iskola, de azért vannak még gyerekek a településen elért fejlődés alapján nincs sok oka az örvendezésre.- Sajnos, a falu az elnéptelenedésre ítéltetett, ám mi azért küzdünk, hogy a lakóhelyünk életminőségének jobbításával megállítsuk a népesség fogyását. Szerep nélküli településsé váltunk, hiszen elvitték innen az iskolát, megszüntették az óvodát, a parókiát is kör- zetesítette az egyház, a lelkész manapság már Drávaszabolcsról jár ki istentiszteletre. Templomunk DRAVAPALKONYA LAKOSSÁGÁNAK VÁLTOZÁSA 1930 1945 1960 1970 1990 2000 coltak egymás ellen a bolgár, a német, meg az orosz csapatok is, mindegyik csak rombolt, az Isten házát is akkor érte találat. Ide nem nagyon jön a támogatás, mindezt számításba véve nem várunk más segítségére, legfőképpen nem az újabban egyre gyengébben csordogáló állami támogatásra, így mindent magunk igyekszünk megoldani. És erre a falu lakóinak többsége fogékony, ha társadalmi munkáról van szó, nem kell sokat noszogatni az embereket. És sorolja a ennek a faluszépítő akaratnak az eredményeit. A 90-es évek elején elsősorban a közösségi épületeket kellett rendbe hozni, hiszen a faluház például olyan leromlott állapotban volt, hogy oda egy jóérzésű ember már szégyellt bemenni. Első legnagyobb akciójuk viszont a ravatalozó felépítése volt. Ezzel a falu népének régi vágyát kellett teljesíteni. De amikor kiderült, hogy a költségvetésből nem tudnak az épületre pénzt előteremteni, mindjárt jött az ötlet, miszerint a településen van annyi szakember, hogy az építkezést társadalmi munkában is elvégezhetik. És akkor csak az anyagköltségről kell gondoskodni, azt meg már a költségvetésből is ki tudták szorítani. Még ma is büszkén tekintenek az első nagy akciójuk eredményére, mint a település fejlődésének első stációjára. Aztán felújították a járdákat, a Sallai és az Arany János utca már készen van, a Petőfi utcát a későbbiek folyamán látják el szilárd burkolattal. A vezetékes ivóvízhez 1994-ben jutott hozzá minden család, ekkor épült meg ugyanis a két falut (Drávacsehivel közösen) ellátó vízmű, az önkormányzat pedig minden portára bevezetette az egészséges ivóvizet, a lakosságnak csak 3500 forintot kellett fizetni, s még arra is lehetőség volt, hogy ezt 500 forintos részletekben törlesszék. Az orvosi rendelő teljes felújítására 1998-ban került sor, 1992-től na.„^ólliósviszló M|ria§yőd Terehegy Dráva- Márta A-T“ Drávapiski szerdahely í.^Harkány Ks* Kémes o&ráva- o ölpa|Sfa Qenr jCsepely Kovácsiba > 'O 3 o0rávacsetó Szaporca DRÁVAPALKOHYÁ" sSs Egyházasharaszti Úrjva-^disa Jfatty Alsqszentponta van orvosi rendelés, az intézményt az önkormányzat tartja fenn, nincs MEP-támogatás.- Sajnos a gázberuházás már el sem indult - mondja a polgármester -, pedig nagyon jól jött volna, aránylag olcsón meg lehetett volna oldani, hiszen Drávaszabolcshoz közel vagyunk, onnan csak le kellett volna ágaztatni a vezetéket. De hát szegény nép lakik itt, a főzést meg a fűtést legtöbben hulladék fával oldják meg, nem tudnák fizetni a beruházását, s a gázszolgáltatást sem. A családok 15 százaléka igényelte volna, ez viszont kevés volt a beruházás gazdaságos megvalósításához. De nem mondtunk le róla, én bízom benne, hogy előbb-utóbb a családok többsége elér majd egy olyan jövedelmi szintet, hogy ezt a „luxust” is megengedheti magának. Kuti Zoltán, a falu polgármestere FOTÓK: LÄUFER LÁSZLÓ ZÁSZLÓÁTADÁS. Az elmúlt hét végén vehette át a település a Millenniumi emlékzászlót. Ezt, valamint a falu zászlaját díszes egyenruhába öltözött huszárok hozták a faluba, majd dr. Karcza Mariann a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára adta át Kuti Zoltán polgármesternek. ____■ D ráva palkonya. A feljegyzések szerint a falu neve az Anjou-kor- ban, 1363-ban jelent meg először az írott forrásokban. Ekkor Soklos várához tartozott, Palkanya volt a neve. Ez szláv eredetű, részletei azonban bizonytalanok. Egyfelől az orosz, de a cseh származást is feltételezik. Polkon, Púikon személynév birtoklást kifejező „ja” képzős származékára is lehet gondolni. A megkülönböztető Dráva előtag a település folyó menti közelségére utal. A község a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott település, a hatvanas évek végéig, ha nem is folyamatosan, telepedett le a községben a cigány népesség. A század végén egy-két német is élt itt. A falu lakói leginkább mezőgazdasági termeléssel foglalkoztak, a halászatból is sokan éltek. A huszadik század második felében jelentős volt a bejáró munkások száma, a 90- es években azonban ß munkásjáratok jó részt megszűntek, így a településen óriásira duzzadt a munkanélküliség. A faluban jelenleg sem tudnak munkát biztosítani, a munkaképes korú lakosság Drávaszabolcsra, Siklósra, Harkányba jár dolgozni. A bolt is az önkormányzaté A környék települései közül egyedülállóan a falu alapellátását biztosító vegyesbolt és az italbolt is az önkormányzat tulajdona. Ez utóbbi állaga annyira leromlott, hogy a millenniumi zászlóátadást követő összejövetelt sem tudták volna szégyenkezés nélkül megrendezni! Éppen ezért az ünnepséget megelőzően saját költségükre kénytelenek voltak felújítani az épületet. Az italboltot valamikor a fogyasztási szövetkezet bérelte, de mivel sem az ellátás nem volt megfelelő, s az épület felújításáról sem gondoskodtak, kénytelenek voltak a szerződést felbontani. Az üzemeltetésről - a község lakóinak megelégedésére - jelenleg egy helyi betéti társaság gondoskodik. Nagyon büszkék a második világháborús emlékműre is. Már csak azért is, mert ezt a falu népe saját maga építette, az emlékmű a tervek elkészítésétől kezdve a kivitelezésig társadalmi munkával valósult meg. A község költségvetése egyébként 29 millió forint. Bevételében a helyi adók nem játszanak nagy szerepet, ugyanis csak kommunális és telekadó létezik, s ezek ösz- szességében sem érik el az egymillió forintot. Az iskolai támogatásra összesen 1 millió forintot költenek. A szociális ellátás 11 milliót igényel az idei költségvetésből, a községgazdálkodás kiadása 4,9 millió forint, az igazgatás 3,7 millió forintba kerül. A körjegyzőség fenntartásához 1,6 millió forinttal járulnak hozzá, a napközi támogatására 800 ezer forintot fizetnek ki. Az egészségügyi ellátásra és a közművelődési kiadásokra 1-1 millió forintot irányoztak elő. A különféle társulások részvételi költsége 4,1 millió forint, az egyéb működési kiadásokra - például biztosítások, lakásvásárlási, építési támogatások - 2,6 millió forintot szánnak. ■ Romra építik a templomot Ez a terület átjáróház volt a második világháború alatt, mindenki csak rombolt, senki sem épített. A nagy zűrzavarban találat érte a műemlék templomot is, az épületből csak a főfalak maradtak meg, a torony leomlott. lezte szertartásokat, ám a falubéliek jobban szeretnék a jövőben, ha a harang a toronyba kerülne. Az önkormányzat már 1992-ben gondolkozott azon, hogy az Isten házát az egyházzal közös finanszírozásban fel kellene építeni, ne csúfítsa tovább a falu képét a romos épület. El is késztették a terveket, ám ez még mind a mai napig nem valósult meg. Az erre fordítandó pénz ugyanis nem jött össze, s egyelőre semmi remény sincs arra, hogy a templom a közeljövőben újjáépüljön. A palkonyaiak a finanszírozási nehézségek ellenére sem mondtak le a templomról, éppen ezért pályáztak a Sapard-program- ra is. Egy üyen tornyos épület kivitelezése már speciális szakértelmet igényel, úgyhogy ezt már társadalmi munkával nem tudják megoldani. A vallásgyakorlás viszont eddig sem szenvedett csorbát, a liturgiát az imaházban tartják. A valamikori két harangból egyet sikerült megmenteni, a haranglábon elhelyezett bim- bam eddig is jeA háború óta ilyen látványt nyújt a templom Tó lesz a homokbánya helyén Valamikor a hetvenes évek közepén, amikor a drávaszabolcsi határátkelőhely építkezéséhez szükség volt homokra, Drávapalko- nya határában lévő bányából termelték ki ezt az építőanyagot. Aztán amikor az építkezés befejeződött, a bánya is szükségtelenné vált, idővel a falu odahordta a szemetét. Az önkormányzat szeretett volna rendet teremteni ezen a területen is, a hulladékszállítás intézményesítésével megtiltották a homokbánya helyén a szemétlerakást. De mi legyen az időközben - a magas talajvízszint miatt - elmocsarasodott területtel? Az önkormányzat elképzelése szerint a falu külső részén elhelyezkedő 8,2 hektáros birtokot horgásztóként lehetne hasznosítani, hiszen itt a vízutánpótlás biztosított, a tó környezetét is ki lehetne pályázati pénzekkel úgy alakítani, hogy az elképzelt funkciónak megfeleljen. A pályázatot be is adták, úgy tűnt sima lesz az elbírálás, hiszen az előzetes értékeléssel megbízott hivatalnok semmit sem kifogásolt. Aztán a döntésre hivatott szervezet mégiscsak úgy határozott, hogy a területet ligetként kell hasznosítani, vagyis be kell vetni fűvel. Kétségtelen ez is egy megoldás, ám a terület jelenlegi állapotát figyelembe véve, a döntés enyhén szólva tájékozatlanságot árul el, hiszen a homokbánya időközben vízzel telítődött, jórészt elmocsarasodott, náddal, sással benőtt területté vált, ahol a liget kialakításához mindenekelőtt termőfölddel kellene feltölteni a területet. És csak azután lehetne füvesíteni. Ebbe azonban nem nyugodott bele a község, s bár a döntést elfogadták - mit is tehettek volna mást -, azért még nem mondtak le az eredeti elképzelés megvalósításáról. A Siklós Vidék Területfejlesztési Társuláson keresztül próbálkoznak a Sapard-prog- ramból az eredeti célra pénzt szerezni. A tájrendezést mintegy 5,6 hektáron kellene végrehajtani, erre adták be pályázatukat. A megvalósítás 27 millióba kerülne, bíznak benne, hogy a nemzetközi megítélés sikerre vezet. Túl azon, hogy a régóta kihasználatlan terület végre hasznosul (még nincs döntés, de már jelentkeztek vállalkozók a tó működtetésére), csökkentené a munkanélküliséget, hiszen a fenntartáshoz szükséges embereket a település biztosítaná. A település gazdái A polgármester immár a harmadik ciklusban Kuti Zoltán. Alpolgármester Szabó László. A település önkormányzati testületének tagjai: Dávid Jánosáé, Dávid János, Sípos István és Pápai Tibor. A cigány kisebbségi önkormányzat elnöke Orsós János, tagjai Horváth György és Kiss István. A település a drávaszabolcsi körjegyzőséghez tartozik, amelynek vezetője dr. Tamás Gábor. Beiskolázási támogatás A település lakosságának fogyását jól szemlélteti a gyermeklétszám folyamatos csökkenése. Míg tíz évvel ezelőtt 46 gyermek járt be a drávaszabolcsi iskolába, ma ez a szám 22. A település megtartóképességének növelésére a letelepedő fiatal házasoknak 60 ezer forintos kamatmentes és 40 ezer forintos kamatos, de hosszú lejáratú kölcsönt nyújtanak. A diákoknak (általános és középiskolásoknak) minden évben tankönyvvásárlási támogatást (4-8 ezer forint) nyújtanak. A bejáróknak a bérlet árát és a kollégiumi költségek felét is fizetik. A költségekhez hozzájárul a cigány kisebbségi önkormányzat is. Az oldal a drávapalkonyai önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor
