Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)
2001-08-19 / 226. szám
2001. augusztus 19. ★ ARCKÉP *7 Az ördög cimborája azt mondanák, hogy világnyelv, miközben mindenféle nyelven beszélnek az emberek. Létezik persze világzene - például az öreg nava- yo indiánoké -, amit szeretek, de én e kifejezés alatt mást értek, egyetemes zenét. Az elterjedt jelentése arra jó, hogy aki nem ismeri alaposan a népzenéket, s összeüt két cintányért, ráfoghassa, hogy world- music. így leplezni tudja a hozzá nem értését. Hol volt még ez a fogalom, amikor Cserepes Karcsi megcsinálta Hobóval és velem a Kivándorlást és a Szörényivel közös Jeles napok-at, majd a Szerelmes lemezünket. Ezzel jócskán megelőzte a világzene kategória feltűnését. Az említett három lemezből készült válogatás rengeteg helyen kapható az Egyesült Államokban, Utah államban a rádió toplistáját is vezette, Kivan Dolores címmel. Amikor „beütött” a Deep Forest, remixelték és újra kiadták a Cserepeslemezeket, de jogdíjat nem kaptam utána, mint ahogy a többi régebbi felvételem CD-változatáért sem.- Bejárta a világot, olyan koncerttermekben énekelt, mint a londoni Covent Garden vagy a Barbican. Hol szeret a leginkább fellépni?- Japánban már hétszer jártam, de most nagyon örültem, hogy a millenniumi évnek köszönhetően életemben először Kassán is énekelhettem. A felvidék mellett tavasszal a Délvidékre is ellátogattunk, ősszel pedig Erdélyben turnézunk.- Elképzelhető, hogy gyermekeiből is énekes válik?- Úgy tűnik, egyelőre nincs rá hajlamuk. Haragszanak is az éneklésre, mely annyiszor „elrabolja” tőlük az édesanyjukat. Álmos elkezdett viszont csellózni - Gryllus Vili a kedvence -, s most már a kisebbik is. Nem akarok rájuk erőltetni semmit, mert nem egészséges, hogy dicsekszem, milyen szépen zongorázik a gyerek, miközben utálja. A technikához nagyon értenek, de annak is örülök, hogy Álmos minden héten eljár az Égig érő fa szakkörbe, s hozza haza, amiket ott készített. Szükség van olyan foglalatosságra, amely nem elrugaszkodott a valóságtól.- Máig nincs jogosítványa, de a magánélete úgy alakult, hogy mostanság gyakran ül motorra...- A volt férjemmel is egy amerikai koncertemen ismerkedtem meg 1990-ben, s a mostani párommal is a tengerentúlon jöttünk össze egy koncertem után. Bár Amerikában született, akcentus nélkül beszél magyarul, töményebben kapta a magyar kultúrát, mint sok honfitársunk idehaza. Számítógépes szakember, s decemberben volt egy éve, hogy visszajött. Előtte is gyakran járt haza, sok rokona él itt. Ez a kötődés nagyon hiányzik az amerikaiaknak, mert nincsenek gyökereik. Rettentően izgatják az ősi keleti kultúrák, s az ezoterikus dolgok. Nagy motoros, tavaly óta már harmadszor jártuk meg Erdélyt motorral, legutóbb részt vettünk egy templom avatásán a Gyilkos-tónál. Ha valaki lát egy bőmadrágos csajt, fehér bukósisakban, amerikai motoron, az én vagyok. T. L. Nemrég érkezett haza az Egyesült Államokból, ahol a Muzsikás együttessel, Toni Árpád vajdaszentiványi cimbalmossal és a Takács vonósnégyessel koncertezett, de a legjobban annak örül, hogy idén végre a határon túli magyaroknak is jó néhány alkalommal dalolhat. Közös lemezt tervez Tolcsvay Lászlóval, tavaly pedig a hannoveri expó magyar pavilonjában rendszeresen játszották azt az országimázs CD-romot, amelyen ő is énekelt. Hazánk imázsa ma már elképzelhetetlen Sebestyén Márta nélkül, még akkor is, ha Itthon sokan irigykedve nézik a sikereit.- Önnek fantasztikus egyéni hangja van. Számos műfajban énekelt már - és számtalan nyelven ám nem hasonlít sem az operaénekesnőkére, sem a rock-, sem a dzsesszéneke- sekére. Ez még hagyjon, de a népdalénekesekére se. Sebestyén Mártának mindig „mártis” a hangja. A hangképzésen múlik?- Soha nem tanultam énekelni, mindig arra törekedtem, hogy a finomságokat lessem el az általam csodált falusi adatközlőktől. Hétéves koromban Faragó Laurát bámultam, de szerencsére a Röpülj pávában feltűnt fiatal énekeseket is próbáltam utánozni. Ez egy tanulási folyamat. Ha autót vezetni tanulnék, nyüván úgy próbálnám, ahogyan az oktató csinálja. Ám utána a technika, a megszerzett tudás és a sok-sok élmény, érzelem az igazán tehetségeseknél kialakítja az egyéni előadásmódot. Egyébként is, hiába próbál valaki egy ételt az örökölt recept szerint ugyanúgy elkészíteni, az sohasem lesz olyan, mint a nagymamáé. Nem lehet az ízeket lekottáz- ni semmilyen felvételről, s a dalt sem. A lényeg nem is a hang, hanem az egyéniség. De nem is érdemes lemásolni semmit szolgaian. Ha az ember nem biztos abban, amit csinál, s nem szereti hasonlóan, mint akitől meg akarja tanulni, akkor megette a fene.- Sokak figyelmét hívta fel a magyar népzenére, például amikor a Deep Forest feldolgozta az ön énekét, vagy Az angol beteg című film zenéjével.- Örülök, hogy ezáltal is bekerülhet a köztudatba, ha már a saját útján nem jutott el. Előfordult, hogy valaki Az angol beteg miatt szerette meg a magyar népzenét. A film zenei vezérmotívumának a Szerelem, szerelem című dalt képzelték el az én előadásomban, tudtomon kívül, s aztán élő stúdiófelvételen is részt vettem, ahol a pillanat hatására, amint pergett a film, eszembe jutott egy népdal, amelyet elkezdtem dúdolni. Erre felkiáltottak, hogy állj, ez az, s e dal szintén bekerült.- Óriási siker lett belőle, gondolom, ünnepelték is érte idehaza.- Épp az ellenkezője történt, félelmetes gyűlölettel néztek engem Az angol beteg itthoni díszbemutatóján. Az undortól, irigységtől vezérelve senki nem szólt egy szót sem hozzám, s másokéval ellentétben a nevemet fel sem tüntették a meghívón, mint a zene előadójáét. Nem tudják megemészteni, hogy sikerem lett anélkül, hogy menedzserek segítettek volna, hiszen a dal természetes ereje hatott. Idehaza mindig visszafelé sülnek el a dolgok. Pedig tény, hogy a magyar népzenének megváltozott a presztízse a világban, ismerik valamennyire, nem keverik össze mással. Ám Bartók és Kodály hazájában tragikus a zenei közízlés. Bartók 1916-ban azt írta, hogy a középosztály zenei ízlése nulla, de ma már középosztály sincsen. Akinek igénye és ízlése van, az többnyire nem a felsőbb körökből kerül ki, s csak keveset tud kulturáló- dásra áldozni.- Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a táncházakról...- Ez igaz, hiszen a 70-es évek nagy generációjának, akik elindították, már a gyerekeik is zenekarokat alakítottak, műiden korban van rá lehetőség, hogy bekapcsolódjanak az emberek. Nem egy halott zene, csak sokan halottnak szeretnék tudni, holmi magyarkodásnak tüntetve fel az egészet. Pedig ezek a táncházak nagyon nyitottak. A népzene mindent befogad - zsidót, románt, bolgárt, cigányt -, csak mesterkélt muzsikát nem. Egy magyar táncházban a falusi cigányzenészek a sztárok, egyetlen kritérium a minőség. El kellene gondolkodni azon, hogy vajon miért viselkednek a gyerekek olyan durván azokkal az osztálytársaikkal, akik kicsit mások. Már ekkor toleranciára, a másik elfogadására kellene nevelni őket, s erre kitűnően alkalmas a népdal. Soha nem tapasztaltam például gyűlölködést vegyes lakosságú falvakban magyarok és más nemzetiségek között.- Ön nemcsak magyar népzenét énekel, a legkülönbözőbb nációk dalait szólaltatja meg ír, görög bolgár nótákat például...- 1975-ben énekesi külön- díjat kaptam a Nemzetközi Néptáncfesztiválon, pedig táncversenyen ilyet nem szoktak osztani. Egy nyolcperces cigányblokkért, amelyet eredeti felvételekről tanultam meg, s egy szál magam énekeltem. A Bartók táncegyüttes erre mutatott be koreográfiát, s a vezetőjétől, Tímár Sándortól megkérdezték: Igazgató úr, igaz-e, hogy ő egy roma csaj? A verseny pont az érettségim előtti napon zajlott. A múltkor _________ sz ankszkritül énekeltem, csak a szöveg volt meg, nekem kellett kitalálnom, hogy miként hajlítsam. Baszk zenekarral is énekelek, akikkel 1995-ben ismerkedtem meg Székesfehérváron. Az utolsó pillanatban tudtam meg, hogy én leszek a műsorvezető. Az élő adás előtt két perccel kaptam meg, hogy mit kell monSebestyén Márta Született: Budapesten Legjelentősebb elismerései: Népművészet Ifjú Mestere (1974), SZOT-dí] (1988), Liszt-di) (1991), a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztje (1994), Grammy-díj a Deep Foresttel (1996), énekes közreműködő Az angol beteg című film zenei Oscar-díjában, Kossuth-díj (1999), Budapest-dfj (1999) Család: Két gyermeke közül Álmos most járta ki a harmadik osztályt, Szabolcs pedig ősszel kezdi meg az általános iskolát. Ha Erdélyben látnak egy bőrnadrágos csajt fehér bukósisakban, amerikai motoron, az én vagyok dánom, úgy kellett improvizálnom. Annyira megtartottak az emlékezetükben, hogy később megkerestek azzal, hogy szeretnének felkérni az új lemezükön való közreműködésre, mert üyennek képzelik a baszk énekest. Nem találtak ugyanis archív felvételeket sem, mert náluk úgy tartották, hogy az a nő, aki énekel, az „ördöggel cimborái”. Van egy baszk dal, amely arról szól, hogy találtak egy madarat, aki Magyarországról szállt hozzájuk, mert neki a szabadság a legfontosabb. A zenészek szerint tökéletes a baszk kiejtésem. A Muzsikással adott belgrádi koncertünkön pedig állva tapsoltak a szerbek, s teljesen tűzbe jött a közönség, pedig magyar népzenét játszottunk. Áz csak fokozta a hangulatot, amikor elénekeltem egy szerb dalt. Acsarko- dással, fegyverekkel nem lehet semmit elérni. Iszonyatos volt látni, hogy a háború miatt mennyire visszazuhant ott az élet.- Miként képes ennyire ráérezni más népek zenéjére?- Kicsi koromtól fogva nagyon fogékony voltam a különböző népek zenéjére. Úgy látszik, ez lelki alkat kérdése. Vizuális típus vagyok, különösen azt szeretem, amikor képeket látok, s én „ráteszem” a hangomat. Előfordul, hogy csak annyit mondanak, énekeljek, dúdoljak valamit. Egyszer Zolnay Pál Sámán című filmje alá kellett énekelnem, s eszembe jutott, hogy ismerek egy dallamot valamelyik kihalt szibériai néptől, s felvették velem 120- féle effektusban. A kreatív, improvizáló készség rendkívül fontos az ilyen munkáknál. Mesélték aztán, hogy a bemutatón burját-mongol fejek is voltak, akik majd’ kiugrottak a bőrükből, hogy ilyen éneket hallanak.- A hannoveri világ- kiállításon több számban is énekelt az országot reprezentáló imázsfilmben. Nem jelenik meg ez a zenei anyag CD-n?- Csak szóróajándékként lehetett megkapni CD-ro- mon, de most 50 percre kiegészítve lemezen is megjelent a zeneszerző Erdész Róbert kiadásában. Meating point a címe, s négy-öt számban énekelek rajta. Mindegyiknek más a karaktere, például sámán éneket is tartalmaz majd. Ez egy időbeli utazás olyan zenék felelevenítésével, amelyeken kimutatható a magyar és egyéb muzsika kölcsönhatása. Amolyan világzene, bár nem szeretem ezt a kifejezést.- Mi ennek az oka?- Mert manapság snassznak számít, ha valamire azt mondják, hogy népzene, az etno már jobb - mert feltehetően nem magyar -, a világzene pedig, amelyben teszem azt jamaicai is muzsikál, az már biztosan oké. Vagy azért hívják világzenének, mert annyira elrugaszkodott mindentől. Mintha
