Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)

2001-08-19 / 226. szám

2001. augusztus 19. ★ ARCKÉP *7 Az ördög cimborája azt mondanák, hogy világ­nyelv, miközben mindenfé­le nyelven beszélnek az em­berek. Létezik persze világ­zene - például az öreg nava- yo indiánoké -, amit szere­tek, de én e kifejezés alatt mást értek, egyetemes ze­nét. Az elterjedt jelentése arra jó, hogy aki nem isme­ri alaposan a népzenéket, s összeüt két cintányért, ráfoghassa, hogy world- music. így leplezni tudja a hozzá nem értését. Hol volt még ez a fogalom, amikor Cserepes Karcsi megcsinál­ta Hobóval és velem a Ki­vándorlást és a Szörényivel közös Jeles napok-at, majd a Szerelmes lemezünket. Ezzel jócskán megelőzte a világzene kategória feltűné­sét. Az említett három le­mezből készült válogatás rengeteg helyen kapható az Egyesült Államokban, Utah államban a rádió toplistáját is vezette, Kivan Dolores címmel. Amikor „beütött” a Deep Forest, remixelték és újra kiadták a Cserepes­lemezeket, de jogdíjat nem kaptam utána, mint ahogy a többi régebbi felvételem CD-változatáért sem.- Bejárta a világot, olyan koncerttermekben énekelt, mint a londoni Covent Garden vagy a Barbican. Hol szeret a leg­inkább fellépni?- Japánban már hétszer jártam, de most nagyon örül­tem, hogy a millenniumi év­nek köszönhetően életem­ben először Kassán is éne­kelhettem. A felvidék mellett tavasszal a Délvidékre is ellá­togattunk, ősszel pedig Er­délyben turnézunk.- Elképzelhető, hogy gyermekeiből is énekes válik?- Úgy tűnik, egyelőre nincs rá hajlamuk. Harag­szanak is az éneklésre, mely annyiszor „elrabolja” tőlük az édesanyjukat. Álmos el­kezdett viszont csellózni - Gryllus Vili a kedvence -, s most már a kisebbik is. Nem akarok rájuk erőltetni sem­mit, mert nem egészséges, hogy dicsekszem, milyen szépen zongorázik a gyerek, miközben utálja. A techniká­hoz nagyon értenek, de an­nak is örülök, hogy Álmos minden héten eljár az Égig érő fa szakkörbe, s hozza haza, amiket ott készített. Szükség van olyan foglala­tosságra, amely nem elru­gaszkodott a valóságtól.- Máig nincs jogosítvá­nya, de a magánélete úgy alakult, hogy mostanság gyakran ül motorra...- A volt férjemmel is egy amerikai koncertemen is­merkedtem meg 1990-ben, s a mostani párommal is a tengerentúlon jöttünk össze egy koncertem után. Bár Amerikában született, ak­centus nélkül beszél magya­rul, töményebben kapta a magyar kultúrát, mint sok honfitársunk idehaza. Szá­mítógépes szakember, s de­cemberben volt egy éve, hogy visszajött. Előtte is gyakran járt haza, sok roko­na él itt. Ez a kötődés na­gyon hiányzik az amerikai­aknak, mert nincsenek gyö­kereik. Rettentően izgatják az ősi keleti kultúrák, s az ezoterikus dolgok. Nagy motoros, tavaly óta már har­madszor jártuk meg Erdélyt motorral, legutóbb részt vet­tünk egy templom avatásán a Gyilkos-tónál. Ha valaki lát egy bőmadrágos csajt, fehér bukósisakban, amerikai mo­toron, az én vagyok. T. L. Nemrég érkezett haza az Egyesült Államokból, ahol a Muzsikás együttessel, Toni Árpád vajdaszentiványi cimbalmossal és a Takács vonósnégyessel kon­certezett, de a legjobban annak örül, hogy idén végre a határon túli magya­roknak is jó néhány alkalommal dalolhat. Közös lemezt tervez Tolcsvay Lászlóval, tavaly pedig a hannoveri expó magyar pavilonjában rendszeresen játszották azt az országimázs CD-romot, amelyen ő is énekelt. Hazánk imázsa ma már elképzelhetetlen Sebestyén Márta nélkül, még akkor is, ha Itthon sokan irigykedve nézik a sikereit.- Önnek fantasztikus egyé­ni hangja van. Számos mű­fajban énekelt már - és számtalan nyelven ám nem hasonlít sem az ope­raénekesnőkére, sem a rock-, sem a dzsesszéneke- sekére. Ez még hagyjon, de a népdalénekesekére se. Sebestyén Mártának min­dig „mártis” a hangja. A hangképzésen múlik?- Soha nem tanultam éne­kelni, mindig arra töreked­tem, hogy a finomságokat lessem el az általam csodált falusi adatközlőktől. Hétéves koromban Faragó Laurát bá­multam, de szerencsére a Röpülj pávában feltűnt fiatal énekeseket is próbáltam utá­nozni. Ez egy tanulási folya­mat. Ha autót vezetni tanul­nék, nyüván úgy próbálnám, ahogyan az oktató csinálja. Ám utána a technika, a meg­szerzett tudás és a sok-sok élmény, érzelem az igazán tehetségeseknél kialakítja az egyéni előadásmódot. Egyébként is, hiába próbál valaki egy ételt az örökölt re­cept szerint ugyanúgy elké­szíteni, az sohasem lesz olyan, mint a nagymamáé. Nem lehet az ízeket lekottáz- ni semmilyen felvételről, s a dalt sem. A lényeg nem is a hang, hanem az egyéniség. De nem is érdemes lemásol­ni semmit szolgaian. Ha az ember nem biztos abban, amit csinál, s nem szereti ha­sonlóan, mint akitől meg akarja tanulni, akkor meget­te a fene.- Sokak figyelmét hívta fel a magyar népzenére, például amikor a Deep Forest feldolgozta az ön énekét, vagy Az angol be­teg című film zenéjével.- Örülök, hogy ezáltal is bekerülhet a köztudatba, ha már a saját útján nem jutott el. Előfordult, hogy valaki Az angol beteg miatt szerette meg a magyar népzenét. A film zenei vezérmotívumá­nak a Szerelem, szerelem cí­mű dalt képzelték el az én előadásomban, tudtomon kí­vül, s aztán élő stúdiófelvéte­len is részt vettem, ahol a pil­lanat hatására, amint pergett a film, eszembe jutott egy népdal, amelyet elkezdtem dúdolni. Erre felkiáltottak, hogy állj, ez az, s e dal szin­tén bekerült.- Óriási siker lett belőle, gondolom, ünnepelték is érte idehaza.- Épp az ellenkezője tör­tént, félelmetes gyűlölettel néztek engem Az angol be­teg itthoni díszbemutatóján. Az undortól, irigységtől ve­zérelve senki nem szólt egy szót sem hozzám, s másoké­val ellentétben a nevemet fel sem tüntették a meghívón, mint a zene előadójáét. Nem tudják megemészteni, hogy sikerem lett anélkül, hogy menedzserek segítettek vol­na, hiszen a dal természetes ereje hatott. Idehaza mindig visszafelé sülnek el a dolgok. Pedig tény, hogy a magyar népzenének megváltozott a presztízse a világban, isme­rik valamennyire, nem keve­rik össze mással. Ám Bartók és Kodály hazájában tragi­kus a zenei közízlés. Bartók 1916-ban azt írta, hogy a kö­zéposztály zenei ízlése nul­la, de ma már középosztály sincsen. Akinek igénye és íz­lése van, az többnyire nem a felsőbb körökből kerül ki, s csak keveset tud kulturáló- dásra áldozni.- Ugyanakkor nem sza­bad megfeledkezni a tánc­házakról...- Ez igaz, hiszen a 70-es évek nagy generációjának, akik elindították, már a gye­rekeik is zenekarokat alakí­tottak, műiden korban van rá lehetőség, hogy bekapcso­lódjanak az emberek. Nem egy halott zene, csak sokan halottnak szeretnék tudni, holmi magyarkodásnak tün­tetve fel az egészet. Pedig ezek a táncházak nagyon nyitottak. A népzene min­dent befogad - zsidót, ro­mánt, bolgárt, cigányt -, csak mesterkélt muzsikát nem. Egy magyar táncház­ban a falusi cigányzenészek a sztárok, egyetlen kritérium a minőség. El kellene gon­dolkodni azon, hogy vajon miért viselkednek a gyere­kek olyan durván azokkal az osztálytársaikkal, akik kicsit mások. Már ekkor toleran­ciára, a másik elfogadására kellene nevelni őket, s erre kitűnően alkalmas a népdal. Soha nem tapasztaltam pél­dául gyűlölködést vegyes lakosságú falvakban magya­rok és más nemzetiségek között.- Ön nemcsak magyar népzenét énekel, a legkü­lönbözőbb nációk dalait szólaltatja meg ír, görög bolgár nótákat például...- 1975-ben énekesi külön- díjat kaptam a Nemzetközi Néptáncfesztiválon, pedig táncversenyen ilyet nem szoktak osztani. Egy nyolc­perces cigányblokkért, ame­lyet eredeti felvételekről ta­nultam meg, s egy szál ma­gam énekeltem. A Bartók táncegyüttes erre mutatott be koreográfi­át, s a vezető­jétől, Tímár Sándortól megkérdezték: Igazgató úr, igaz-e, hogy ő egy roma csaj? A verseny pont az érett­ségim előtti napon zajlott. A múltkor _________ sz ankszkritül énekeltem, csak a szöveg volt meg, nekem kellett kita­lálnom, hogy miként hajlít­sam. Baszk zenekarral is énekelek, akikkel 1995-ben ismerkedtem meg Székesfe­hérváron. Az utolsó pillanat­ban tudtam meg, hogy én le­szek a műsorvezető. Az élő adás előtt két perccel kap­tam meg, hogy mit kell mon­Sebestyén Márta Született: Budapesten Legjelentősebb elismerései: Népművészet Ifjú Mestere (1974), SZOT-dí] (1988), Liszt-di) (1991), a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztje (1994), Grammy-díj a Deep Foresttel (1996), énekes közreműködő Az angol beteg című film zenei Oscar-díjában, Kossuth-díj (1999), Budapest-dfj (1999) Család: Két gyermeke közül Álmos most járta ki a harmadik osztályt, Szabolcs pedig ősszel kezdi meg az általános iskolát. Ha Erdélyben látnak egy bőrnadrágos csajt fehér bukósisakban, amerikai motoron, az én vagyok dánom, úgy kellett improvi­zálnom. Annyira megtartot­tak az emlékezetükben, hogy később megkerestek azzal, hogy szeretnének felkérni az új lemezükön va­ló közreműködésre, mert üyennek képzelik a baszk énekest. Nem találtak ugyanis archív felvételeket sem, mert náluk úgy tartot­ták, hogy az a nő, aki énekel, az „ördöggel cimborái”. Van egy baszk dal, amely arról szól, hogy találtak egy mada­rat, aki Magyarországról szállt hozzájuk, mert neki a szabadság a legfontosabb. A zenészek szerint tökéletes a baszk kiejtésem. A Muzsikással adott belg­rádi koncertünkön pedig áll­va tapsoltak a szerbek, s tel­jesen tűzbe jött a közönség, pedig magyar népzenét ját­szottunk. Áz csak fokozta a hangulatot, amikor elénekel­tem egy szerb dalt. Acsarko- dással, fegyverekkel nem le­het semmit elérni. Iszonya­tos volt látni, hogy a háború miatt mennyire visszazu­hant ott az élet.- Miként képes ennyire ráérezni más népek zené­jére?- Kicsi koromtól fogva na­gyon fogékony voltam a kü­lönböző népek zenéjére. Úgy látszik, ez lelki alkat kérdése. Vizuális típus va­gyok, különösen azt szere­tem, amikor képeket látok, s én „ráteszem” a hangomat. Előfordul, hogy csak annyit mondanak, énekeljek, dú­doljak vala­mit. Egyszer Zolnay Pál Sámán című filmje alá kellett éne­kelnem, s eszembe jutott, hogy ismerek egy dallamot valamelyik kihalt szibériai néptől, s felvették velem 120- féle effektusban. A kreatív, improvizáló készség rendkí­vül fontos az ilyen munkák­nál. Mesélték aztán, hogy a bemutatón burját-mongol fe­jek is voltak, akik majd’ ki­ugrottak a bőrükből, hogy ilyen éneket hallanak.- A hannoveri világ- kiállításon több számban is énekelt az országot rep­rezentáló imázsfilmben. Nem jelenik meg ez a zenei anyag CD-n?- Csak szóróajándékként lehetett megkapni CD-ro- mon, de most 50 percre ki­egészítve lemezen is megje­lent a zeneszerző Erdész Ró­bert kiadásában. Meating point a címe, s négy-öt szám­ban énekelek rajta. Mind­egyiknek más a karaktere, például sámán éneket is tar­talmaz majd. Ez egy időbeli utazás olyan zenék feleleve­nítésével, amelyeken kimu­tatható a magyar és egyéb muzsika kölcsönhatása. Amolyan világzene, bár nem szeretem ezt a kifejezést.- Mi ennek az oka?- Mert manapság snassz­nak számít, ha valamire azt mondják, hogy népzene, az etno már jobb - mert felte­hetően nem magyar -, a vi­lágzene pedig, amelyben te­szem azt jamaicai is muzsi­kál, az már biztosan oké. Vagy azért hívják világzené­nek, mert annyira elrugasz­kodott mindentől. Mintha

Next

/
Oldalképek
Tartalom