Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)

2001-08-19 / 226. szám

8Ar INFORMATIKA A 2001. augusztus 19. pú bankólási lehetőséget. Akkor a pénzintézetek fele még azt „jósolta”, hogy a házibankok beindítása leg­hamarabb 1-2, 35 százaléka szerint pedig 3-5 évet vesz igénybe. Az elektronikus bankoknak 1999 végén mindössze háromezer ügy­fele volt, tavaly nyárra szá­muk 25 ezerre nőtt, míg idén tavasszal nyolcvanezer la­kossági és mintegy tizenöt­ezer vállalati ügyfél mond­hatott magáénak elektroni­kus folyószámlát. Miközben Svédországban az internetezők 44 százalé­ka, Németországban 34 szá­zaléka bankói otthonról, ide­haza az internethasználók­nak még csak tizede kuk­kant be szörfölés közben egy kis „átutalásra” bankjá­ba. A bankok többsége (egy­előre) , hogy mielőbb át­szoktassák a költ­ségtakaré­kos meg­A pénzügyekkel foglalkozó nagyobb cégek zöme már internet alapú megoldásokkal (is) csábítja ügyfeleit - derül ki a GKI jelentéséből. A vállalatok az év végé­re az elektronikus aláírás elterjedésével további fel­futásban reménykednek. Mára a nagyobb bankok mindegyike lehetővé tette la­kossági ügyfeleinek, hogy otthonról, az interneten ke­resztül is intézhessék pénz­ügyeiket. A GKI Gazdaságkutató Rt. felméréséből kiderül, a pénzintézetek mintegy fele rendelkezik már ezzel a szolgáltatással. A többiek pedig kevés kivételtől elte­kintve arra várnak, hogy be­induljanak a magyar elektro­nikus aláírást hitelesítő központok. A felfutás imponá­ló. Másfél évvel ez­előtt mindössze két nagy magyar bank kínált egyéni ügyfele­inek otthonról elérhető, internet ala­Mikortól lesznek elérhetőek a bankok szolgáltatásai az interneten keresztül?* Már jelenleg is Az év végétől Jövőre Nem tervezik 36,8% 10,5% 42,2% 10,5% (* A kérdésre 19 magyar pénzintézet válaszolt) oldásra ügyfeleiket, gyakor­latilag ingyen, illetve a ha­gyományosnál jóval olcsób­ban kínálja az elektronikus szolgáltatást. A GKI felmérése szerint az e-banking mellett a biz­tosítócégek illetve az érték­papír-kereskedelemmel fog­lalkozó társaságok az igazi nyertesei az elektronikus kereskedelemnek. A pénz­ügyi ágazat mindhárom sze­replője azt várja, hogy az elektronikus aláírás elterje­désével dinamikusan nő majd az internetből szárma­zó haszna. A biztosítók, amelyek kis­sé lemaradva követik a ban­kokat, például már jövőre öt­ször annyi bevételt remélnek az interneten keresztüli érté­kesítésből, mint idén. Első­sorban a lakásbiztosítások és az egyedi elbírálást nem igénylő termékek e-kereske- delmét várják. A pénzügyi szektor „in­ternetoptimizmusát” jelzi, hogy a szektor cégeinek internethasználati indexe a tavaly év végi 17,5 pontról 25,6 pontra emelkedett. Ked­vező kilátásaikat jelzi az e-szignó „bizalomindexe” is. A cégek 1-től (közömbös) 3-ig (határozottan pozitívan) értékelhették, hogy mennyi­vel javítja termékeik elektro­nikus értékesítését a parla­ment nyári szünete előtt el­fogadott új jogszabály. Az ér­tékpapír-kereskedők 2,7-re, míg a bankok 2,5-re értékel­ték a szignó hatását. Elavult a vállalatok belső hírközlése Falánk gépférgek A magyar adatkommuniká­ciós piac 60 százaléka a Matáv Rt., míg a fennmara­dó rész az alternatív szol­gáltatók kezében van - de­rül ki a BellResearch és Think Consulting kutatásá­ból. Az elemzés szerint a 10 fő feletti vállalatok mintegy 50 ezer olyan te­lephellyel rendelkeznek, amelyek között adatkom­munikációs kapcsolat léte­síthető. A több telephellyel rendelkező vállalatok csak mintegy negyede épített ki eddig adatátviteli kapcso­latot kirendeltségei között. A vállalatok 41 százalé­ka még ma is analóg vona­lat és modemet használ a telephelyek közti kommu­nikációra. Az utóbbi 1-2 évben elterjedtek a digitá­lis vonalak is: a kutatás alapján a telephelyek kö­zötti adatátvitelre a cégek 32 százaléka már a gyor­sabb összeköttetést bizto­sító ISDN-vonalat használ. A harmadik leggyakoribb adatátviteli megoldás a bérelt vonal: a telephelyek között adatátviteli kapcso­latot létesített cégek 35 százaléka ilyen vonalakat használ. Pánik tört ki a neten a számítógépes víru­sok tömeges támadá­sa után. A gépférgek most a nagy cégek szervereire lesnek. Megelőzés nincs. Ötvenezer aktív illetve inaktív számítógépes ví­rust tartanak számon a világon. Az elmúlt hetek­ben a Code Red két ver­ziója, illetve a Sircam ré­misztette halálra a nete- zőket. A hazai víruslistát vezető Sircam ellopja a megtámadott számítógé­peken tárolt információ­kat, és máshoz továbbít­ja őket. A Code Red pe­dig a gép irányításának átvételét lehetővé tevő rést nyit a megtámadott komputeren. A szakemberek sze­rint egy-egy járvány közt azért rövidül a „tünet­mentes” időszak, mert a világhálón keresztül bár­ki vehet magának vírus­író programot, amivel különösebb előképzett­ség nélkül rászabadíthat a világra egy új gépfér­get. A vírus bejutását egy számítógépbe százszá­zalékosan csak az garan­tálja, ha nincs világhálós összeköttetése és más­honnan kapott anyagot sem használ a gazdája. A vírusirtók viszonylag jó hatásfokkal működnek, de gyakran kell frissíteni őket. A komolyabb kárt okozó gépférgek gazdái ma már nem az otthoni netezők tömegeire, ha­nem a nagy hálózatokat kiszolgáló szerverekre hajtanak. hírek Megakomputert építettek New York: Négy szuperszámítógép össze­kapcsolásával az Egyesült Államok tudomá­nyos alapja megakomputert hozott létre. A Teragrid másodpercenként annyi számítást végez ej, amennyi egy embernek tízmillió évig tartana. A gépen a kutatók a fegyver­fejlesztés mellett az univerzum születését és az időjárást igyekeznek modellezni. Klikk az oktatásért Budapest: Az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, a UNICEF és a British Airways közös internetes jótékonysági akciót hirde­tett a www.unicef.hu magyar honlapon ke­resztül. Minden, az oldalra klikkelő látoga­tó után a társaság 50 forintot utal át az alap­nak, amely a pénzt a gyerekek ingyenes ok­tatásának kötelezővé tételére fordítja majd. Megrongálták a szörfpadot St. Edmunds Bury: Rövid életű volt a vi­lág első köztéri szörfpadja. A brit St. Edmunds Buryben felállított elektronikus pádhoz gyorsan odaszoktak az ebédelő hi­vatalnokok. Az ingyen lehetőségre sokat kellett várni, emiatt az egyik potyázó dühé­ben tönkretette a csatlakozókat. Százhúsz mobil egy site-on Budapest: Egyetlen honlapon fellelhető a Magyaroszágon forgalmazott valamennyi mobiltelefon-típusról az összes fontos in­formáció. A www.gsm.kippkopp.hu címen a vásárlás előtt állók több mint 120 modell­ről találnak összehasonlító műszaki adato­kat, ár alapján kereső programot. Tematikus cégkereső Egyedi keresőrendszert és webkatalógus indított be az MCOnet (www.mconet.hu). A keresőrendszer a fel­használók dolgát megkönnyítve a klaviatúrát mellőzve, egér használatával működik. Az oldalon megyénként mutatják be a cégeket, szervezeteket és társulásokat. Egy-egy adott témában információ után kutatókat te­matikus honlapkereső is segíti. A társkereső katalógus segítségével például pár kattintással az ország szinte valamennyi ilyen irodája elérhető. De dobbantani lehet innen a jelentősebb ok­tatási intézmények, egyetemek honlapjaira csakúgy, mint a legjobb edzőtermekbe. Egy kattintással pedig megnyithatók a leggyakrab­ban használt nyelvek szótárai. A portálként működő honlap minden nap új játékot kínál. E mellett elérhető­ek innen a legfontosabb vidéki illetve országos esemé­nyek összefoglalói, magyar és külföldi hírek. A mozik és színházak műsora mellett a tőzsde érde­kességei is. A látogató egyoldalas, bemutatkozó lap­pal elkészítheti saját névjegykártyáját. Honlapját elhe­lyezik a portál webkatalógusában. Négyből egy felhasználó rendszeresen veri a számítógépét. Az okok közt a gép lassú­sága, lefagyása, rossz működése szerepel. A valóság: a gazdák nem értenek ketye- réikhez. Az ütlegelés milliárdos károkat okoz világszerte.- Nem gyűlölöm én a számítógépemet. Nem akarom bántam. Csak azt akarom, hogy néha egy kicsit neki is fájjon - vallja be a „Drdoktor” néven bejelentkező gép­bántalmazó az egyik legnépszerűbb magyar hírportálon a számító­gépek bántalmazásáról nyitott vitában. A vita annak nyomán kezdődött, hogy a brit Novatech számítástech­nikai vállalat felmérésé­ből kiderült, a compu­tert használók negyede már legalább egyszer nekiesett gépének. A kutatók a cég 4200 ügy­felét kérdezték meg ar­ról, miként viszonyul­nak gépeikhez. Ennek során nyilvánvalóvá vált, hogy a felhaszná­lók nemtől, kortól vagy nemzeti hovatartozá­suktól függetlenül bán­talmazzák gépeiket.- A bántalmazás leg­enyhébb fokozata, ami­kor a használó üdítővel löttyinti nyakon a gépet, dühödt és erőteljes csa­pásokkal veri a klaviatú­rát, illetve „szelíden” rá­csap a rendetlenkedő monitorra, gépházra. A súlyosabb „be­vallott” erő­szaktételek kö­zé tartozik a számítógép lökdösése, kü­lönböző tárgyakkal tör­ténő ütlegelése. Előfor­dul, hogy a használó dü­hében a klaviatúrát fel­ragadva addig csapkod­ja a meghajtókat rejtő házat, amíg a gép bead­ja a kulcsot. A legsúlyo­sabb eset pedig, amikor a feldühödött komputer­tulajdonos falhoz csap­va „gyilkolja meg” gépét - idézi fel tapasztalatait David Tepper, a New York-i Village Computer Shop tulajdonosa. A „tettesek” szerint gépek bántalmazásá­nak legfőbb oka, hogy a szerkezet nem azt csi­nálja, amire a felhasz­náló gondol, érthetetlen hibaüzenetet ír ki, hi­bás a program vagy túl lassú a letöltés. A való­di okot a felhasználók nem szívesen ismerik be. Miután nem (töké­letesen) értenek a gép­hez, gyakran inkább „leverik” rajta ezt.- Én bevallom, néha belerúgok! Fő­leg, ha a ventil­látor zörög! Ál­talában* hasz­nál - vallja be a világhálós vitá­ban a „Todor” nevű gép­tulajdonos.- Előfordult már, hogy ha valami nem úgy működött, ahogy akar­tam, mérgemben rá­csaptam a billentyűzet­re. Több olyan ismerő­söm van, aki ennél to­vább megy - mondja „PeterM”. A komputerszerelők szerint a munkahelye­ken dollármilliárdokat költenek a rossz bánás­módtól meghibásodott gépek javítására. A felhasználók mint­egy négyötöde rendsze­resen „beszélget” gépé­vel, odamondogat, ha a szerkezet túl lassú, ha szörfölés közben rossz helyre kattint. Ha a nor­mál beszéd ilyenkor át­csap káromkodásba, az már biztos jele annak, hogy előbb-utóbb kom­puterverés lesz a vége. „Csak a£t akarom, hogy néha egy kicsit V neki is fájjon.” Bántalmazzák a számítógépeket *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom