Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)
2001-07-07 / 183. szám
6. OLDAL BEMUTATKOZIK SZÉKELYSZABAR 2001. Július 7., szombat ||| Már csak az útfelújítás hiányzik Eddig dinamikusan fejlődött a falu LiptódQ Kisnyárád # Máriakéménd \ CU SZÉKELYSZABAR / Monyoród \ \f\ c~ ° Versend q Babarc Lányesók Kétszer volt kitelepítés, aztán a közös tanács alárendelt szereplőivé váltak, a kilencvenes évek elején végre megkezdődhetett a fejlesztés. Kis lépésekkel haladtak előre, volt néhány százezer forintba kerülő beruházásuk is, de a csatornaépítés már több százmillióba került. A falu nem akar mást a jövőben, mint nyugalmat, a lassú, békés továbbfejlődést. Munkahelyet nem tudnak teremteni, így azután csak arra törekedhetnek, hogy javítsák az életminőséget. Keveset dicsekszünk, pedig lenne mire - dohog az alpolgármester, Hahner József, miközben a kezében lévő papírfecnit gyűrögeti. Erre írta fel azokat a beruházásokat, fejlesztéseket, amelyek hirtelen eszébe jutottak. Hosszú a felsorolás, a polgármester, ifi. Szi- gyártó József meg csak mosolyog: - Persze, hogy sok mindent csináltunk, de minek azzal dicsekedni, hiszen szükség volt mindenre, meg tellett is a költségvetésből, nekünk meg az a kötelességünk, hogy az akadályokat leküzdve teremtsük meg a lehetőséget az igények Kielégítésére. Mert a településnek meglehetősen hányatott volt a sorsa, a törökök után a németországi Fulda környékéről telepítettek ide dolSZÉKELYSZABAR LÉLEKSZÁMÁNAK ALAKULÁSA 1015 nyal nem volt gondjuk, a gázt 1994-ben saját erőből vezették be, a vezetéket Görcsönydoboká- ról ágaztatták le, a lakosságnak 50 ezer forintjába, az önkormányzatnak pedig 10 milliójába került. 240 lakóházból 190-ben igénybe Sz’ederKétiy l , Bff. ^Bóiy r lesztési hozzájárulás címen), az önkormányzatnak így csak 20 milliót kellett előteremtenie.- Ha az útjaink rendben lennének, csúcsra jutnánk - jegyzi meg 1930 1950 1970 1990 2000 gos, szorgalmas népeket, fejlődött is a falu, de hát a német nemzetiségű lakosság majdnem veszte is lett a községnek. 1945-ig ugyanis csaknem tisztán e népcsoport lakta a települést, s Her- cegszabar volt a neve. A háború után a lakosság felét kitelepítették, helyettük jöttek bukovinai székelyek, meg felvidékiek. Jelenleg békésen élnek egymás mellett az emberek - szögezi le a polgármester, utalva arra az önmagától adódó kérdésre, hogyan tud egymás mellett élni a három nemzetiség.- Mert aki dolgozik és akar valamit produkálni, azt mindenki tiszteli, aki meg munka nélkül akar megélni, arra bizony rossz szemmel néznek. Az a legritkább nálunk, hogy valakinek rendkívüli segélyt szavazzunk meg, amikor közmunkára sem találunk embereket. A kilencvenes évektől kezdve nagyot fejlődött a falu, szinte mindenük megvan, még olyan közművel is rendelkeznek, amelyről mostanság sok ilyen nagyságú baranyai település csak álmodozni mer. A vízzel, villányii. Szigyártó József, Székelyszabar polgármestere FOTÓK: TÓTH LÁSZLÓ is veszik-ezt az energiaszolgáltatást. 1999-ben négy faluval (Szé- kelyszabaron kívül a társulásnak tagja volt Himesháza, Szűr, Gör- csönydoboka) közösen valósították meg a szennyvízberuházást, a falunak 240 milliójába került, aminek 80 százalékát megkapták állami támogatásként. A lakosság 100 ezer forintot fizetett portánként (erre kaptak kedvezményes kamatozású - 6 százalékos -, tízéves futamidejű hitelt, 15 százalékot meg visszakapnak közműfejaz alpolgármester hiszen már jelenleg városi szintű infrastruktúrával rendelkezünk.- Azért van itt még tennivaló bőven - mondja csendesen a polgármester. - Hogy csak mást ne mondjak, fel kell építenünk egy új orvosi rendelőt. Az épületet már megvettük, most már csak a célnak megfelelően át kell alakítani. Hatmilliót szeretnénk erre kapni a megyei területkiegyenlítési alapból. S zékelyszabar. A településen és közvetlen környezetében a magyar államalapítás előtti történelmi korokból régészeti leleteket eddig nem találtak. A község neve írott forrásokban először 1399-ben bukkant fel, Zabar változatban, a helynév alapjául a Sobor személynév szolgált. A község mai templomát 1806-ban Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Főoltárát Olaszországból hozták 1927-ben. A község címerét egy 1746-os pecsétnyomó ábrájának felhasználásával alkotta meg Kovács Ferenc grafikus. A település határában található az ország legnagyobb vöröstölgyes erdeje, amelyet az 1970-es években parkerdőnek nyilvánítottak. A környék talajminősége alkalmas kertgazdálkodásra, bár a szövetkezesítés idején a nagy táblában müveit szőlőtermelés szinte teljesen megszűnt. A kiskertek azonban megmaradtak, ám ezek legtöbbje csak hobbikertnek minősíthető. Nincs iparűzési adó Itt is, mint annyi más baranyai te- ségi kiadásokhoz 2,8 millió forint- lepülésen, legtöbbet az iskola és tál járulnak hozzá, óvoda fenntartására költenek. Jórészt társadalmi munkával Igaz, a közszolgáltatás sem fiilé- felépítették a sportpálya mellett rekbe kerül, de hát ezen nemigen az öltözőt, szintén lakossági észleltet spórolni, a kötelezettségeket szefogással a falu központjában törvény írja elő. Az idei költségve- lévő mocsaras területen szabad- tésben személyi juttatásra 13 mii- időparkot hoztak létre. Az idén liót, dologi jellegű kiadásokra pe- egy aszfaltpályát készítettek, dig 19 milliót tettek félre. Sport ahol a fiatalok - de az idősebb (főként a focicsapat fenntartására korosztály is - kézilabdázhat, ko- költenek, akik a megyei harmad- sarazhat, kispályás focimeccse- osztályban a középmezőnyben két tarthatnak, nemsokára a teszerepelnek), alapítványok támo- niszpályát is kialakítják, gatása, térségi juttatás, orvosi ellá- Az önkormányzat a fejleszté- tás, kórháztámogatás összesen seket, átalakításokat főként pá- egymilliós költséget jelent. Szoci- lyázati pénzekből oldja meg. ális ellátásra 10,3 milliót szánnak, Adóbevétele ugyanis meglehető- az óvoda 8,8 millióba, az iskola sen csekély, iparűzési adót nem pedig 7,9 millióba kerül ebben az is vezették be, úgy döntöttek, a évben. A kultúrház - amelyet pár százezer forintért nem érde- nemrégiben újítottak fel, bevezet- mes a faluban maradt vállalkozó- ték a gázfűtést - fenntartása 740 kát „hergelni”, ezer forintba kerül. A körjegyző- __________________________! Vi sszakapták az iskolát Vasárnap zászlóátadás Boszorkányok A település gazdái Először csak az önálló közigazgatást vették el a falutól, közös tanácsba erőltették a települést. Aztán következett a termelőszövetkezet beolvasztása a himeshá- ziba, végül az általános iskolát is körzetesítették, ami azt is jelentette egyben, hogy a gyerekeknek hétköznapokon buszozni kellett a közeli oktatási intézménybe. Az iskola alsó tagozatának egy részét, az első és második osztályt még 1987-ben visszaszerezték, az önkormányzatiság bevezetése után csak a harmadik, negyedik osztályért kellett megküzdeni. 1991-ben ez is sikerült, az iskolának vettek egy épületet, az alsó tagozatos diákok jelenleg is icje járnak okításra. A felsősök továbbra is naponta kénytelenek Himesházára utazni, a 30 gyerek buszköltségét azonban az önkormányzat magára vállalta. A termelőszövetkezetért nem volt érdemes harcolni, már olyan mértékben beolvadt a himesháziba, hogy csak bonyolult szervezeti és vagyonjogi átalakítással lehetett volna a faluban ismét az önálló gazdasági egységet létrehozni. Az iskolát pályázati pénzekből bővítették, majd tatarozták is, ugyanúgy, mint az óvodát. Ez utóbbi felújítása 3 millióba került. A kilencvenes évek elején az árkok és a járdák rendbehozatalát tartották szem előtt. Természetesen erre is kértek állami támogatást, minden évben pályáznak, mint ahogy a munkálatokat is folyamatosan végzik. A község völgyben fekszik, egy-egy nagyobb esőzéskor akkora víz- mennyiség zúdult a falura, hogy a kivájt árokrendszer ezt már nem bírta elvezetni, az állandó dugulás elöntéssel fenyegette a falu mély fekvésű részét. A csapadékvíz-elvezetőket éppen ezért burkolni kellett, ez nem kis pénzébe került az önkormányzatnak. Az egyházzal is jó kapcsolatokat építettek ki, a templom felújítását segítették, ezenld- vül a településen található négy kápolnát önkormányzati finanszírozással újították fel. A falu katolikus temploma Nagy ünnepre készül a falu, valamint Erdősmárok, vasárnap vehetik át a millenniumi emlékzászlót. A rendezvény 11 órakor kezdődik a községi parkban. A szabadtéri misét követően ünnepi beszédet mond és átadja a zászlót Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter, majd az óvodások, iskolások műsorát láthatják, hallhatják az érdeklődök. A nemrégiben elkészült kézilabdapályát ezt követően adják át. Délután labdarúgó-tornát rendeznek, a kulturális műsorban fellép a Mecsek Táncegyüttes, s a helyi fiatalok is gondoskodnak szórakoztató műsorokról. Az ünnepséget este utcabál zárja. Tölgyfa A település Nagy Tölgyfa elnevezésű helye egy védett faóriásra utal. Kétszáz évesre becsülték. Többször villám csapott bele és elszáradt, emiatt az 1970-es évek közepén kivágták. E helyhez kötődik a csóvagyújtás népszokása. Márpedig boszorkányok vannak - legalábbis a faluban mindenki találkozhat velük április 30-án, amely nemzetközileg is a boszorkányok napjának számít. Addig senkinek eszébe sem jutott, hogy boszorkányok élnek közöttük, amíg egy Németországból idetelepült, a természetes élet, a biogazdálkodás megszállottja Reisz- né Szonnberger Jutta fel nem elevenítette ezt a népszokást. Addig senki sem tudta, hogy Müller Anna és Papp Adolfné is közéjük tartozik, igaz, addig ők sem érezték szükségét boszorkány mivoltuk hangoztatásának. Nos, ezen a napon sok mindenféle történik, a trió tagjai bábukat készítenek, amelyek természetesen ábrázolják a mesékben sokat szereplő rút és gonosz nőszemélyeket, este még máglyát is gyújtanak, a tűz lobogó fénye fokozza a misztikus hangulatot. Persze mindez csak népi játék, szó sincs itt arról, hogy a helyi boszorkányok civil mivoltukban is rútak, gonoszok volnának, ők sokkal inkább segítőkész, népművész hajlamokkal megáldott, köztiszteletben álló polgárok. Mert a kör tagjai készítenek szőtteseket, cserépedényeket, nem egy kiállításon sikert arattak termékeikkel. Csak az említett napon alakulnak át, a falu népének szórakoztatására. Az alapító azt szeretné elérni, hogy kezdeményezésük hagyományossá válna, rendezvényük országos találkozóvá, s héthatáron átnyúló, vidám népünnepéllyé alakulna. A polgármester ifi. Szigyártó József alpolgármester Hahner József A képviselő-testület tagjai: Föglein Gézáné, Stang Antalné, Svegál Endréné, Péter József Gereutes Gábor, Kropp Ádám. Körjegyző Schreich Gáspár. A német kisebbségi önkormányzat elnöke Kaiser Ferenc, tagjai: Stangné Kaiser Anikó és Hahner József. A Magyar-Német Baráti Klub elnöke Gham Miklós. A Szabadi trió tagjai: Gham Miklós, Michelisz József Hahner József. Boszorkánykor: Reiszné Szonnberger Jutta, Müller Anna, Papp Adolfné. Az oldal a székelyszabari önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor A főboszorkány (balról) ünnepi viseletben Trióra épült az énekkar Évtizedekkel ezelőtt alakult egy kis kórus, heten voltak, szerepeltek minden falusi rendezvényen, rendszeresen részt vettek a templomi misén. Aztán felbomlott az együttes, hárman viszont továbbra is énekelni akartak, triójukkal folytatták azt, amit a kórussal elkezdtek. Kedvtelésből énekeltek. Gham Miklós, Michelisz József és Hahner József sohasem azt nézte, mennyibe is kerül a dalárda fenntartása. Az viszont jó érzéssel töltötte el a kis csapat tagjait, hogy előadásukkal színesíthették az ünnepségeket, rendezvényeket. Aztán 1999-ben megalakult a Magyar-Német Baráti Klub, s mivel a szervezet létrehozásában az alpolgármester s a „maradék” trió tagja, Hahner József is tevékenyen részt vett, mi sem volt természetesebb, minthogy a klub keretén belül újraélesszék a kórust. Nemsokára meg is alakult, 29-en kezdtek, ám azóta már sokan elhagyták a falut, úgyhogy manapság már csak 17-en éneklik a sváb, a magyar és nem utolsósorban az egyházi dalokat. Minősítésre sohasem gondoltak, ha más falvakba, különféle találkozókra hívták őket, akkor 1995-ben alakult a hagyományőrző vegyes kórus mentek, mert szerettek énekelni. Két évvel fellépésük egyben minősítés is volt, itt egyből ezelőtt az egyik ilyen bemutatkozón váratlan ezüstre értékelték kórusukat, meglepetés érte az együttest. Kiderült, hogy _____________________________________!
