Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)

2001-07-22 / 198. szám

4 ★ RIPORT ★ 2001. július 22. gyermekáldás mellett dön­tött élete párjával, Vízi And­rással.- Én mindig is úgy gon­dolkodtam, hogy az életem értelmei a gyerekeim, illetve az ő tisztességes felnevelé­sük - mesélte Heni, miköz­ben éppen letette aludni pár hete született, harmadik kislányát. - Harmadik lá­nyommal is itthon maradok három évig, majd utána folytatom a pályafutásomat. Úgy érzi, semmit sem ál­dozott fel, legfeljebb a szín­padon az érett asszonyok­nak való szerepeket játsz- hatja majd el. Ahogy mond­ja, a Hello, Dolly címszere­pét mintha -neki írták volna. Tavaly egy éven keresztül énekpedagógusként dolgo­zott. Hetente két-három al­kalommal tanított, és na­gyon jól érezte magát a katedrán.- Zenekarommal együtt egy CD kiadását is tervez­zük, ám most még ritkán tu­dok a legkisebb lányom mi­att kimozdulni hazulról - folytatta Heni, aki televízi­ósként és rádiósként is meg­állta a helyét az anyai sze­repvállalás előtt. - Az is el­képzelhető, hogy 3-4 év múlva újra kedvet kapunk Andrással egy újabb cseme­téhez. Hátha akkor már összejön a fiú. Szandi épp akkor vállalt gyermeket, amikor pályafu­tása meredeken megindult felfelé. Mint mondta, hét év együttélés után azért há­zasodtak össze Bogdán Csabával, hogy gyermekük legyen.- Gondolkodás nélkül az anyaságot választottam, de .ha ügyes szervező az ember és jó társat választott magá­nak, akkor összeegyeztethe­tő az anyai szerep a karrier­rel - véli az énekesnő, aki elárulta, amióta megszüle­tett kislányuk, Blanka, még több szeretetet kap a rajon­góitól. - Mi, nők elsősorban anyának születünk, és a fér­fiaktól eltérően mi teljesnek Jakupcsek Gabriella vállalna még egy gyereket hatással szakmai karrie­remre. Persze Benedek nem ma­rad egyedül, hiszen a házas­pár szeretne még gyerme­ket. Ám ahogy azt Barbara elárulta, 2002 decemberéig biztos, hogy kisfiának vár­nia kell a testvérkére.- Ekkorra ugyanis már van egy lekötött fellépésem, hiszen ebben a szakmában ha lehet, mindenhova ma­gával viszi. Már most meg­beszélte férjével, hogy ami­kor októberben Hollandiá­ban- fog vendégszerepelni, mindketten elkísérik a két­hetes turnéra. Noha éppen az addigi legnagyszerűbb lehetősé­gek mutatkoztak meg akko­riban Kádek Heni előtt, a fiatal színésznő mégis a Egy sztárnak mindig nehéz kiszállni, ha fut a szekér. Ám sokáig a családalapítással sem várhat. A Vasár­nap Reggel által megkérdezett hölgyek szerződésé­ben nem szerepel olyan kitétel, hogy hány évig nem szülhetnek. És ők egyébként is egyértelműen azt állít­ják, a kérdés nem kérdés, a gyerek az első. Az már más lapra tartozik, hogy a szülés után miként tudja addigi, sikeresnek mondott pályafutását törés nélkül folytatni vagy elölről kell kezdenie mindent. Fonyó Barbara, a pályája elején lévő operaénekesnő természetesnek tartotta, hogy a szülést és ezzel az anyai gondokat választja.- Nálam a gyerek az első, fel sem merült ilyen jellegű kérdés köztem és a fér­jem, Kósa L. Adolf között - jelentet­te ki. - Ráadá­sul én még csak a pályám elején tartok, így gyerme­kem nincs is évekre előre lekötik a szer­vezők a szereplőket egy-egy előadásra - vázolta az ifjú operaénekesnő. - Éppen ezért ügyesen kell tervez­nünk Adolffal, ráadásul, hogy ne kelljen elölről kez­denem mindent, ebben a két évben kell fel­építenem magam, hogy a követke­ző baba születé­se után ne fe­lejtsenek el az emberek. Benedeket, érezzük az életünket, ha csak és kizárólag a gyerme­keinket neveljük. Szandinál a hétközna­pok Blanka körül forognak, ám hétvégén, amikor eljön a fellépések ideje, a nagyma­mák örömmel vigyáznak a kislányra. Egyébként szeret­nének még gyermeket, ám az érkezésének időpontja még nem ismert a házaspár előtt sem.- Én a szív oldaláról kö­zelítek a kérdés felé, így ha rajtam múlna, akkor már a szülőszobában feküdnék is­mét - állította Szandi. - Csa­ba azonban sokkal racioná­lisabb, ám biztos vagyok benne, hogy rövidesen test­vérkét kap Blanka. Erős Antóniának nincs kétsége, hogy egy-két éven belül gyakorló anyuka lesz belőle.- Legalább két gyerme­ket szeretnék, és annak örülnénk a férjemmel a leg­jobban, ha az egyenlő arány a nemek között megmarad­na - mondta, így egyelőre csak Attilát, a keresztfiát tarthatja a kezében. Antónia elmondta, nem a karrierje miatt nem vállal­kozott eddig a szülésre. Amikor felköltöztek a fővá­rosba, megbeszélték, addig nem lesz gyermekük, amíg saját otthonukat be nem rendezhették. Most éppen az utolsó elemek beszerzé­sénél tartanak.- Az RTL Klub nem kö­tötte ki a szerződésemben, hogy meddig nem mehetek szülni, így akár már holnap is megtehetném - vallotta be Antónia. - Egy biztos, ha nem megy a gyermek rová­sára, szeretnék minél hama­rabb visszatérni majd a kép­ernyőre. Úgy ítéli meg, ha ő is ott­hon maradna gyermekével három évig, akkor két lehe­tőség állna előtte: vagy újra elkezdhetné magát felépíte­ni, vagy legfeljebb csak a háttérmunkákat, mint szer­kesztést csinálhatná tovább. Ezzel nem teljesen ért egyet Jakupcsek Gabriella, aki úgy látja, manapság a televíziós műsorok jönnek- mennek anélkül, hogy a markáns egyéniségeket elfe­Szandi a csúcson is a gyereket választotta Kósa Benedeknek 2002 decemberéig kell testvérre várnia lejtenék az emberek. Ő úgy látja, a mai világban nem kedvező szülni, és a legtöbb nő, aki gondolkodik a karri­er és a gyermek között, az előbb-utóbb azzal a ténnyel találhatja szembe magát, hogy már nincs választási lehetősége, mert kiörege­dett. Nem feltétlenül bioló­giailag, hanem érzelmileg. Persze azért azt is el tudja képzelni, hogy egy rövid időre a karrier fontosabb le­het, mint a magánélet.- Nekem előbb születtek meg a fiaim, mint ahogy el­indult a karrierem. A csalá­dom is inkább az egészsé­gem, mint a karrierem miatt aggódott annak idején - árulta el a Tv2 műsorveze­tőnője. - Ráadásul egy nő­nek egyáltalán nem kell fel­adnia magát azért, mert el­ment szülni. De ez nem fel­tétlenül a nők döntésén mú­lik, hanem a környezetén. Nagyon sokan összekeverik a karriert a jó állással. Állí­tom, a nők 90 százaléka nem karriert csinál, hanem sikeresen dolgozik a saját szakmájában, amely mellett lehet családot vállalni. Gabriella vállalna még egy gyermeket. Nem takti­kázik, ha áldott állapotba kerülne, boldogan megszül­né harmadik gyermekét.- Ha tehetném, akkor akár kilencet is - tette hozzá sokat sejtető mosollyal. B. Molnár László Gyermek vagy karrier? A gyilkosát még keresem... Csütörtökön temették el Szathmáry Nikolettet. Az akkor hét és fél éves kislány 1998 elején tűnt el Gyulán, amikor az is­kolai szakkörről hazaindult. Édesanyja, Szathmáry Sándorné az egész világon kerestette gyermekét. Cikkek, hirdetések jelentek meg a kislányról, fényképe felkerült címkékre, plakátokra, szerepelt az interneten, igénybe vették halott­látók, parafenoménok segítségét, felforgatták érte az egész várost - nincs olyan, amivel ne próbálkozott volna. A holttestet ez év február 20-án a 44-es főút Békéscsaba felé ve­zető szakasza melletti árokban találták meg. Már akkor lehetett tudni, hogy Niki az áldozat, ám a bizonyosságot jelentő DNS- vizsgálat eredménye csak július 6-ára született meg.- Évekig hittem benne, hogy élve találom meg a kislányo­mat. S amikor felfedezték a holttestet, még mindig remény­kedtem, hogy nem ő az - mond­ta lapunknak az édesanyja. - Most hogy elkészült a DNS- vizsgálat eredménye, és elte­mettük, kénytelen vagyok bele­törődni a megváltoztathatatlan- ba. De miután csak a kis csont­jai lettek meg, nem láthattam, továbbra is bízom. A csodában. Szathmáry Sándorné úgy fo­galmazott, hogy az emberek döntő többsége rendkívül segí­tőkész volt - anyagiakkal támo­gattak, ötleteket, tanácsokat ad­tak -, amikor kereste a gyere­ket, bár olyanok is akadtak, akik pénzt akartak szerezni az ő tragédiájából. Az édesanya most viszont azért mozgat meg minden követ, hogy segítsen a rendőrségnek a gyilkost megta­lálni. Bármit hall, lát, illetve ha visszaemlékszik olyan dolgok­ra, amelyek esetleg kapcsolatba hozhatóak a bűncselekmény­nyel, azt közli a rendőrséggel. Úgy tudja, sajnos nem haladt előre a nyomozás, a korábban esetleg gyanúsítottként szóba- jöhető személyekre nem sike­rült rábizonyítani a gyilkossá­got, bár még velük kapcsolat­ban is folyik az eljárás. Azt sem lehet még tudni, hogy már az első nap vagy csak később vit­ték a halott kislányt a vizes­árokba.- Sajnos nem vagyok bosszú­álló típus. Egyszerűen kíváncsi lennék arra az emberre, bár nem tudom, mit mondanék ne­ki. Korábban is kerestük, most sem tettünk le a megtalálásáról. Az a legszörnyűbb, hogy el­képzelhető: itt él köztünk és esetleg naponta találkozom ve­le. Ugyanúgy gyanakszom, mint az eltűnés utáni hetekben. Kérdezték, van-e gyanúsítot­tam? Valaki azt mondta a kör­nyezetemben, ha lenne, már nem élne. Attól félek, hogy ha a családból találja meg valaki, bűnhődni fog azért, amit majd a gyilkossal tesz. Remélem, ret­teg az az ember. Állítólag a fegy- házban sem lesz jobb dolga, mert ott sem szeretik a gyermek- gyilkosokat. Szathmárynét több család is megkereste, akik szintén az el­tűnt gyerekük után kutatnak. Az eltűnés estéjén végeztek vele* Az édesapa, Szathmáry Sándor szerint kislányával az eltűnés estéjén végeztek, s esélyt sem adtak neki. Máig maga előtt látja Nikolettet, amint azt mondja: Apu, nagyon szeretlek! Niki édesapja azt gondolja, hogy a gyilkos magabiztos lett és újabbra vár. Mindamellett, ha úgy hozza a sors, bevallja: ő sem kíván esélyt ad­ni neki.- Naponta látom magam előtt, amint azt mondja: Apu, nagyon szeretlek! Nem tudom megítélni, hogy sokszor, vagy kevésszer taláikoztunk-e. Nagyon so­kat dolgoztam a születése után is, de ha arra jártam, vagy a munkám Gyulára vitt, ha csak tíz percre is, de mindig beszaladtam megnézni. Hétvégéken nagyon sokszor elvittem magammal Bihanigrára, mert akkor még ott laktam. Mindig úgy örült nekem! Szeretett kijönni velem a természetbe, sokszor a kisebb vadá­szatokra is elkísért Élénk, életvidám kislány volt és annyira hihetetlen, hogy ez megtörténhetett vele. Szerencsére a válásunkat nem is nagyon érzékelte, mindig felszabadultan viselkedett közvetlen volt és barátságos. Sokan nem is értették, miért olyan kedves mindenkivel. Folyton azt hallottuk, úgy kell nevelni a gyereke­ket hogy ne álljanak szóba Idegenekkel. Állandó félelemmel küszködő, befelé forduló, gátlásos gyerek lesz ennek az eredménye. Nikit arra tanítottuk, hogy mindenkinek köszönjön, de ő egyébként is tele volt kedvességgel. Meggyőződé­sem, hogy száz kisgyerekből kilencvenkilencet feltűnés nélkül el lehet csalni va­lamilyen ürüggyel, főleg egy olyan kisvárosban, mint Gyula, ahol ráadásul ilyes­mi soha nem fordult még elő. A környéken sem, de talán még az országban is egyedülálló, ami vele történt Arról pedig, hogy mindez kinek a felelőssége, azt gondolom, mindenkinek el kell számolnia a lelkiismeretével. A gyilkosának ép­pen úgy, mint a környezetében élőknek. * részlet Csontos Tibor ősszel megjelenő riportkönyvéből Napi kapcsolatban áll a bajai Till szülőkkel, akik Tamásért te­szik tűvé a világot.- Niki szobája még mindig ugyanúgy néz ki, mint eltűné­sekor. Képtelen vagyok arra, hogy bármit is megváltoztas­sak, odébb rakjak. De tudom, hogy előbb-utóbb meg kell tennem. Holmijának, ruhái­nak, játékainak egy részét megtartom, de van, amit oda­adok a keresztlányomnak. Jú­lius 8-án van Niki születés­napja, s előtte szerettünk vol­na valamit vásárolni neki. Már kerestük az ajándékot, amikor 6-án kaptuk a hírt telefonon, hogy megvan a DNS-ered- mény. Ajándék helyett virágot vettünk, s kivittük a csatorna­partra. A mai napig nem tu­dom felfogni azt, ami velünk történt. Sokszor rajta kapom magam, amint azon gondolko­dom, hogy hova, kihez fordul­jak segítségért, mit csináljak, hol keressem... •\

Next

/
Oldalképek
Tartalom