Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)

2001-07-22 / 198. szám

VÍZIPARKOT VEGYENEK! Néhány éve már nem kell külföldre utaznia annak, aki aquaparkban, vízicsúszdákon szeretne szórakozni. Hajdúszoboszló után több más városban is építenek ilyen létesítményeket. A beruházás nem olcsó mulatság, egymilliárd forintnál kevesebbel nem is érdemes próbál­kozni. A fürdőzőknek is mélyen a pénztárcájukba kell nyúlni, de azt mondják, minden pénzt megér az élmény. Aquaparkot a világ minden táján találhatunk. Pontos számukat nem lehet tudni, de az biztos, hogy több mint ezer van belőlük. A parkok nemzetközi szervezetbe tömörültek, s a szövetség hivatalos honlap­ján (www. waterparks.org.) 543 parkról lehet információkat megtud­ni. Az Egyesült Államokban és a mediterrán európai országokban tucatszám van a vízi csodákból, de ha az alpesi Svájcban, az északi Norvégiában, számos dél-amerikai országban Malajziában, netán Kuvaitban járunk, ott sem kell lemondanunk a parkokról. Aki járt már mediterrán or­szágban, minden bizonnyal megtapasztalta, milyen is egy aquapark. Különböző hosz- szúságú és formájú csúsz­dák, mesterséges vízesések­kel tarkított gumicsónakpá­lyák, mulatságos és izzasztó vízi akadályok gondoskod­nak arról, hogy a látogató egy percig se unatkozzon. Ma­gyarországon az első aqua­park 1998-ban épült Hajdú­szoboszlón (képünkön), s azonnal óriási népszerűségre tett szert (lásd grafikonun­kat). Pedig a belépő koránt­sem olcsó: egy kétórás tartóz­kodásra jogosító tikett 1600, az egész napos pedig 3800 forint. Egy átlagos nyári hét­végén 1600-2000 vendég csobban.- A beruházást alapos pi­ackutatás előzte meg - állítja Czeglédi Gyula, a parkot létrehozó Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Rt. igazgatója. ­A felmérésből kiderült, hogy a vendégeink többsége nem elégszik már meg az ülő­fürdővel, változatosságra vágytak. Mivel célunk, hogy egy többgenerációs turista­központot hozzunk létre, fel­építettük ezt az aquaparkot. Az ötlet több szempontból is szerencsés csillagzat alatt "született. Egyrészt nem a semmiből kellett valamit csi­nálni, hiszen a helyszínen ad­va volt már egy 30 hektáros fürdőkomplexum. Emiatt ké­sőbb a marketingköltségeken is sokat tudtak spórolni. Rá­adásul a technológia spanyol beszállítója is referenciának tekintette a feladatot, s ezért előfordult, hogy önköltségi ár alatt adott bizonyos berende­zéseket. Bejött a számítása, mivel aki hasonlót tervez, már őt keresi.- Az egész beruházás 310 millió forintba került, ám aki most vág bele ilyesmibe, egy­milliárd alatt nem ússza meg - véli Czeglédi Gyula. - Ere­detileg 4 és fél éves megtérü­léssel számoltunk, ám olyan nagy az érdeklődés, hogy az aquapark valószínűleg 3 év alatt visszahozza az árát. A hajdúsági sikersztori mások fantáziáját is meg­mozgatta. Ma már világosan érzékelhető az aquapark- építési láz: Budapesten, egy kőbányai laktanya helyén terveznek hasonlót, Mogyo­ródon is gondolkodnak egy beruházáson, Zalaegersze­gen pedig szinte biztos, hogy megépül az ottani csúszdacentrum. A város a Széchenyi-terv keretében kapott 608 millió forintot, s az önkormányzat ugyanennyi pénzt tesz a beru­házáshoz. A meglévő termál­fürdőt bővítik, egy 7,5 hektá­ros területen hét medencét, három pezsgőfürdőt és a ti­zenháromféle csúszdához há­rom fogadómedencét építe­nek. Mint Gyük György, a Strand Kft. ügyvezető igazga­tója elmondta, ezzel 6624 négyzetméter fürdőfelület ke­letkezik, 4500 ember fér el a medencékben. Most folyik a kivitelező tendereztetése, ősz­szel megkezdődik az építke­zés. S úgy tervezik, hogy már a jövő nyáron birtokba vehe­tik a vízimádók az új meden­céket, csúszdákat. Debrecenben élményfür­dő létesül - ez a vizes kalan­dok passzívabb formája pezs­gő, sodró, dögönyöző, hul­lámzó megoldásokkal, bar­langmedencével. Hajdúszo­boszlón sem ülnek ölbe tett kézzel. Nemrégiben nyertek egymilliárd forintot a Széche- nyi-tervből komplex fürdőfej­lesztésre, amiből jut majd új játékelemek beszerzésére, de a strand területén kialakíta­nak egy mediterrán tenger­partot is, homokos parttal, pálmafákkal, megfeneklett kalózhajóval. (Dián) Még októberben is esuszdáznak HÓNAP LÁTOGATÓK sl. fin OKTÓBER 4936 23524 45967 2 032 18 ÖSSZESEN: 76477 Jól járnak a bankárok, keveset keresnek az ápolók A bruttó nominális átlagke­reset 2001. január-május­ban 16,8 százalékkal, a net­tó átlagkereset 15,3 száza­lékkal, a reálkereset pedig 4,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az első öt hónapban a teljes munkaidőben alkalmazás­ban állók bruttó nominá­lis átlagkeresete átlagosan 95 600 forint volt. A ver­senyszférában dolgozók átlagosan 96900 forintot, a költségvetési szervezetek­nél alkalmazásban állók pe­dig 93 300 forintot kerestek. A legjobban fizető gazdasá­gi ág továbbra is a pénzügyi tevékenység volt, itt átlago­san 209100 forintot keres­tek havonta. Ezt követte 137600 forinttal a vegyipar. A legkevesebbet, 59 200 forintot a szociális ellátás­ban dolgozók kerestek. A nemzetgazdaság legalább öt főt foglalkoztató vállalko­zásainál, valamint a költ­ségvetési és társadalombiz­tosítási intézményeknél az év első öt hónapjában átla­gosan 2,7 millióan álltak al­kalmazásban, 0,9 százalék­kal többen az egy évvel ko­rábbinál. Ebből a verseny- szféra 1,9 millió, a költség- vetési szektor pedig 790 ezer főt alkalmazott. A fo­gyasztói árak január-má­jusban 10,4 százalékkal nőttek. Borosgazdák levele a miniszterelnökhöz Orbán Viktorral közelmúltban meg­szeretnének talál- RtSpffgF ^ alkotott szigorú tör­kozni a csongrádi I tar vények és jogsza­borvidék és Csöng- MHP bályok nem hozták rád város hegyköz- ■'JB meg a várt javulást, ségi tanácsai, vala- Bf r»N yM A bor nyilvántartá­mint borosgazdái, PPj, JQI si kütelezettségé­hogy segítséget Ml||„ ifl nek januári eltörlé- kérjenek a kilátás- | ^ se óta ismét nő a talannak ítélt hely- 11 ij hamis bor forgal­zetükben. A térség 1 mazása, ugyanak­szőlő- és borterme- Bii __________I kor a csongrádi lői n yílt levélben fordultak borvidéken jelenleg 25-30 a miniszterelnökhöz, felhív- ezer hektoliter ellenőrizhető ták a figyelmét arra, hogy a eredetű bor eladhatatlan. HÍMff&l Kevés és drága sajtot eszünk A magyar sajtipar termelékenysége elmarad a nyugat-európaitól, így a hazai termékeket kiszoríthatják a külföldi sajtok. Kevés tejet és még kevesebb sajtot fogyasztunk: míg az egy főre eső tejfogyasztásunk több mint a fele az uniós átlagnak, addig a sajt terén hatalmas a lemaradásunk. Hazánkban évente 5,3 kilót eszünk meg fejenként ebből a finom élelmi­szerből, az Európai Unióban 16,5 kilogram­mot. Az étkezési szokások különbözősége mellett ez azzal is magyarázható, hogy rend­kívüli mértékben megdrágultak a sajtok. Most a barackbomba robbant A meggybomba után itt a sárgabarackbom­ba. A termelők arra panaszkodnak, hogy ter­mékeik nem kellenek a hűtőházaknak, a fel­vásárlók pedig - akik arra hivatkoznak, hogy a gyümölccsel minőségi problémák vannak - 70-80 forintot adnak kilójáért, ami rendkívül alacsony ár. Különösen úgy, hogy a főváros­ban, a Balaton partján és a Dunántúlon 3-400 forintot is elkérnek kilójárt, de van, ahol 500 forintot mutat az ártábla. Pizzahálózatok versenye Tegnap megnyitotta első magyarországi ét­termét a PizzaExpress Hungary Rt., amely a kiépülőben lévő. San Marzano étteremlánc üzemeltetője. A cég a felső-középkategóriás Pizza éttermek piacán szeretne megjelenni. Tervében húsz étterem nyitása szerepel. A San Marzano éttermek tradicionális olasz pizzákat, tésztákat és salátákat árulnak. A legnagyobb pizzaétterem-hálózatnak, a Piz­za Hutnak 19 üzlete van, ebből 14 a főváros­ban, illetve a környékén található, öt pedig vidéken. A cég további éttermek megnyitását is tervezi vidéki nagyvárosokban. 2001. Július 22. ★ GAZDASÁG ★ 5 TVNETQJ www.tvnet.hu A szélessávú internetszolgáltató VAKÁCIÓ AKCIÓ! INTERNETEZZEN INGYEN EGÉSZ NYÁRON! Aki 2001. június 21. és július 31. között előfizet a TVNET ADSL-internetszolgáltatására, az egész nyarat ajándékba kapja. Bővebb információ az akcióról: http://adsl.tvnet.hu 1135 Budapest, Csata u. 8. http://www.tvnet.hu; e-mail: info@tvnet.hu; Tel.: 236-6250; Fax: 236-6251. Szabályozott bújócska A kisebbségben lévő befektetők érdekét szolgálják az érték­papírtörvény módosításai. A Lex BorsodChemként elhíresült sza­bálymódosítások a vállalatfelvá­sárlásokat szigorítják, s betömtek néhány joghézagot. Részletesen szabályozzák a befolyásszerzés módjait, így megszűnik annak a bújócskának a lehetősége, amit néhány nagybefektető az elmúlt időszakban játszott a magyar értékpapír- piacon, kijátszva a kisrészvényeseket. A részvényesek­nek érdemes megismerkedni a^ törvénymódosítások lényegével, valamint az ebből eredő új speku­lációs lehetőségekkel. Az minden­képpen előnyös lesz a számukra, hogy amennyiben jól kiválasztják a tőzsdén lévő társaságok közül a következő felvásárlások célpont­jait, egy jól kalkulálható felvásár­lási árra számíthatnak, s a nagy- tulajdonosokkal azonos feltételek mellett értékesíthetik részvényei­ket. Arra sem lesz ezután lehető­ség, hogy a törvényben meghatá­rozott részesedést úgy lépjék túl az árnyékos oldalon járó befekte­tők, hogy megkerüljék a nyilvános vételi ajánlat kényszerét. Nem lesz járható út a több cégbe bújtatott részvénycsomagokkal való közös szavazás, az opciók mögé rejtett tulajdonosváltás, de még a való­ban különböző tulajdonosok olyan összefogása sem, amely valami­lyen cél érdekében közös szava­zást eredményez. A nagyobb szigorúság néhány társaság fő tulajdonosát a tőzs­déről való kivonu­lásra késztetheti, ám szerencsés esetben ezt ellen­súlyozhatja a javuló biztonság miatt élénkülő befekte­tői bizalom. A tőkepiac tisztasága felett őrködő Pénzügyi Szervezetek Ál­lami Felügyelete (PSZÁF) a pon­tosított szabályozással lényege­sen hatékonyabb lehet. A tőke­piacot szabályozó törvényekről és a felügyelet intézkedéseiről a kö­zelmúltban korszerűsített honla­pon (www.pszaf.hu) is tájékozód­hatnak a befektetők. A számon kérhető jogszabályok mellé hosz- szabb és csípősebb ostort kaptak a felügyelők: ezután százmillió fo­rintig terjedhet a tilosban járókra kiszabott bírság. KOCKÁZATOSABB AZ ÁRUTŐZSDE Kevés kisbefektető tudja, hogy a Budapesti Árutőzsde (BÁT) is nyújthat befektetési, illetve spekulációs lehe­tőségeket. Az árutőzsdei spekulációk sokkal több odafigyelést és kockázatviselő képességet kívánnak meg. Az ilyen ügyleteknél tőkeáttétel révén egy adott összegből több pozíció is nyitható, hiszen nem kell az ügyletet teljes egészében megfinanszírozni úgy, mint más értéktőzsdei határidős ügyletek esetében. Lényegében három szekció működik jelenleg a BÁT- on: a deviza-, a gabona- és a hússzekció. Ezekből a leg­jelentősebb az első kettő. A kisbefektető tehát deviza- és különböző terménykont­raktusokból nyithat pozí­ciókat haszonszerzés remé­nyében. Körmendi Dezső, a Swap Rt. brókere elmondta, ezen a piacon hat külföldi fizetőeszköz árfolyamára és a Bubor (budapesti bank­közi kamatláb) két külön­böző lejáratára spekulálha­tunk. A hat külföldi pénz­nem az amerikai dollár, az euró, a japán jen, az angol font, a svájci frank és a cseh korona. Ebben az esetben is kontraktusokban kell számolnunk, azaz pozíció- nyitásnál a legkisebb „egy­ség” az egy kontraktus, amely dollárnál, eurónál, fontnál és franknál is 1000 egységet fejez ki (jen és korona esetén ez 100000). Egy kontraktus dollár tehát 1000 amerikai dollárt je­lent. Itt is alapletétet kell le­tenni, tehát nem kell meg­finanszírozni teljes egészé­ben a pozíciót. Az alapletét brókercégenként változik, ugyanúgy, mint a jutalék összege. A devizák esetében 17 hónappal előre, minden ne­gyedévre lehet megbízá­sokat adni, 5 hónapra elő­re pedig minden hónapra. Ez azt jelenti, hogy ma augusztustól decemberig minden hónapra lehet po­zíciót nyitni, illetve 2002 márciusára, júniusára, szep­temberére, decemberére. A pozíciók értékét minden nap meghatározzák az el­számoló ár alapján, ami a napi piaci értékviszonyokat tükrözi. A kifutás napja minden egyes lejáratnál az adott hónap harmadik szer­dája, amely az MNB aznapi hivatalos fixingjét jelenti (lejárati ár). A devizapiac nemcsak spekulációra, ha­nem vállalatok részére fe­dezeti ügyletek kötésére is kiváló, amennyiben árbevé­telük, vagy költségeik kül­földi valutában folynak be, és szeretnék elkerülni az árfolyam-kilengésben rejtő­ző esetleges veszteségeket. A Bubor esetében az egy és a három hónapos kamat- kontraktusban gondolkod­hatunk, ahol egy kontrak­tus 10 millió forint kamatá­nak megfelelő forintérték megmozgatását jelenti. Gabonapiacon is speku­lálhatunk. Nagy Dávid, a Hungarograin brókere el­mondása szerint a gabona- szekcióban búzán és takar­mánykukoricán kívül töb­bek között árpára, naprafor­góra, repcére is lehet pozíci­ót nyitni, a leglikvidebbnek mégis az egységes búza és a takarmánykukorica minő­sül. Itt nemcsak határidős, hanem opciós megbízáso­kat is adhatunk. Egy kont­raktus búza 100 tonnának felel meg. Ha mondjuk ma 1 kontraktus búzát vásáro­lunk szeptemberi lejáratra, akkor augusztus utolsó ke­reskedési napján fut ki a po­zíciónk. A delivery ár (szál­lítási ár) az utolsó öt keres­kedési nap elszámoló árai­nak átlagára. A gabonaszekció átlagárai (szállítási hónaponként) 2001 március 2001 május Takarmánykukorica 33 294 Ft/t 28 157 Ft/t ! g Egységes búza 36 748 Ft/t 33 389 Ft/t 11 Takarmánybúza 33 516 Ft/t 31 422 Ft/t || Takarmányárpa 34 127 Ft/t 28 147 Ft/t | ® Napraforgó 51130 Ft/t 55 439 Ft/t | Szój apellet 77 085 Ft/t 72 600 Ft/t MINDENHOL VAN VÍZI CSODA

Next

/
Oldalképek
Tartalom