Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)

2001-07-21 / 197. szám

8. OLDAL G A Z D A S A G I TŰK O R 2001. Július 21., szombat RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. július 20.) Borsod chem 5015FI fi­Egis 10 900 Ft it Matáv 795 Ft Mól 4240 Ft l OTP 14690 Ft ö Richter 15 700 Ft fit TVK 3480 Ft « Zalakerámia 1925 Ft BUX: 6629,47-1,10% eltérés az előző záróértékhez képest BUX 6900 INDI EX VII. 16-20-IG , i „ j * i * f 6800 > .6703,35 > 6700 6579.53! 6573.29 6600 6500 6568,30. pont HéttS Kedd Szerda Csütörtök Péntek AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, Angol font Cseh korona Euró Német márka Osztrák schilling Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona USA-doilár forintban) 407,05 7,34 249,01 127,32 18,10 67,35 165,27 5,83 284,75 Hírek AJANLAS. A Magyar Nemzeti Bank ajánlásokat dolgozott ki a kereskedelmi bankoknak annak érdekében, hogy zökkenőmen­tes legyen az euróra való átállás. A jegybank az internetes hon­lapján nyilvánosságra hozott dokumentumban azt javasolja, hogy a bankok augusztustól már ne nyissanak a megszűnő pénznemekben a lakosság szá­mára új devizaszámlát, a meglé­vő számlák egyenlegét számít­sák át díj-, jutalék- és költség- mentesen euróra, és erről érte-' sítsék ügyfeleiket. HANSÁG-EXPO. Közel 70 kiál­lítóval megnyílt a Hanság-expo pénteken Kapuváron; a ruháza­ti, mezőgazdasági, építőipari és iparművészeti termékek kiállítá­sát és vásárát regionális kézmű­ipari konferenciával kötötték össze. Mint a megnyitón el­hangzott: az expo a település iparának, kereskedelmének fel­lendítését szolgálja. SZÁMÍTÁSTECHNIKA. A Sun Magyarország a jövőben nem­csak hardverrel, hanem a már meglévő rendszerekkel együtt­működni tudó szoftverekkel is ellátja ügyfeleit - mondta Szkurka János, a társaság mar­ketingigazgatója pénteken Bu­dapesten, egy sajtótájékoztatón. A Sun Microsystems Magyar- ország Kft. 2001. június 30-án zárult pénzügyi évében 47 szá­zalékkal növelte forgalmát. KOMPUTER. Az elmúlt 15 év­ben most először volt példa ar­ra, hogy csökkent a számítógép- piac növekedési üteme: a Gartner Dataquest adatai sze­rint a második negyedévben 1,9 százalékkal kevesebb kompu­tert értékesítettek, mint egy év­vel azelőtt. A visszaesést az amerikai és a világgazdaság nö­vekedési ütemének megtorpa­nása okozta - közölte pénteken a Bloomberg hírügynökség. BIZTOSÍTÁS. Az Európa Bizto­sító Rt. új stratégiával három éven belül évi 10-15 milliárd fo­rintos díjbevételt kíván elérni - mondta újságíróknak Balogh Tibor, a cég elnök-vezérigazga­tója pénteken. A biztosító a kö­zelmúltban indította el befekte­tési alapokhoz kapcsolt biztosí­tási termékeit. ■ Cukoripar: keserű pirula Az időjárásfüggő ágazat hozama egyelőre kiszámíthatatlan Félidőben az aratás A zsebszerződések ügyében négyszázan telefonáltak Évről évre csökken a cukorrépa termőterülete Magyarországon, s egyre kisebb a jövedelme­zősége is az ágazatnak. Miközben a termesz­tők a jó időért, magas felvásárlási árakért fo­hászkodnak nap mint nap, az átlagember ab­ban reménykedik: nem lesz drágább a cukor. A somogyi cukorrépa-termesztők az alacsony jö­vedelmezőségre panaszkodnak. Évről évre csök­ken a vetésterület, miközben a kiadások megál­líthatatlanul emelkednek. Egy hektár művelési költsége mintegy 220-250 ezer forint. A megyei földművelésügyi hivatalban lapunknak tegnap elmondták: négy éve 1498 hektáron, tavaly alig 700 hektáron ve­tettek cukornak valót. Idén előreláthatóan 800 hektárról takarít­ják be az értékes alap­anyagot, amit a cukor­gyárba szállítanak.- Tavaly gyenge volt a termés, az idén ked­vezőbb a kilátás - tud­tuk meg Varga Gábor­tól, a megyei földmű­velésügyi hivatal he­lyettes vezetőjétől. - A júniusi csapadék ked­vezően befolyásolta a növény fejlődését. So­mogybán csaknem 45 tonnás hozamot vár­nak a termelők. Kérdés, hogy mi­ként alakulnak a ki­adások. A termelők úgy tartják: 48-50 ton­nás átlagtermésnél már haszon várható. Legnagyobb ellenfe­lük azonban az időjá­rás. Korábban több termelő számottevő kárt szenvedett az aszály miatt, az egyik gazdaságban a vetőte­rület mintegy 60 szá­zalékán kiszántották a répát. Heves megyében évek óta nem tartozik a kiemelkedően fontos gazdasági növények közé a cukorrépa. Két évvel ezelőtt még 1650 hektáron termelték, tavaly már csak 1310 hektárról takarították be a termést. Az idén tavasszal 1419 hektáron vetettek belőle. Az elmúlt évben a hektáronkénti átlagtermés 22 ton­na volt, egyébként 28 558 tonnát szedtek fel a föl­dekről. Az idei termésre vonatkozóan július vé­gén lesz az első becslés. A kilátások jók, mert az elmúlt napokban hullott eső, s a meleg is kedvez a cukorrépa-termelőknek. Egyébként a termelők a Mátra Cukor Rt. hatvani gyárával vannak szer­ződéses kapcsolatban, a korábbi évekhez hason­lóan idén ősszel oda szállítják majd a répájukat. Jász-Nagykun-Szolnok megyében évek óta fo­lyamatosan csökken a cukorrépa vetésterülete. Míg 1995-ben még majdnem 14 ezer hektárt fog­lalt el a növény, 1999-ben már csak 8200 hektá­ron, tavaly pedig mindössze 5475 hektáron ter­mesztették. A hozamok több év távlatában igen nagy szóródást mutatnak, a jobb években 35-37 tonna, máskor viszont csupán 26 tonna édes gyökeret sikerült felszedni egy hektárról. A felvá­sárlási átlagár tavalyelőtt tonnánként 5800, az el­múlt évben pedig hétezer forint körül alakult. A termés begyűjtéséig még sokat „alszik kinn" a határban a növény FOTÓ; SOMOGYI HÍRLAP Idén 5972 hektáron termesztenek cukorrépát. Termésbecslésre senki sem vállalkozik, ám annyit elárulnak a szakemberek, hogy az utób­bi hetek esőzéseinek köszönhetően szépek a répatáblák, bár még sokat „alszik kinn” a határ­ban a növény. A megye északi részén gazdálko­dók a hatvani, a déli részén répát termelők pe­dig a szolnoki cukorgyárral állnak kapcsolat­ban, azaz e két gyárba szállítják majd ősszel a termést. 12 milliárd forint a régióknak Területfejlesztésre az idén közel 12 milliárd forint áll rendel­kezésre a régiók számára az állami költségvetés területfejlesz­tési célelőirányzatából és a PHARE-támogatásból. Az Európai Unió PHARE-kasszája a három kelet-magyarországi régió előtt nyílik meg, a többi régió a kormány jóvoltából a PHARE- árnyékprogram keretében jut támogatáshoz - tudtuk meg Sára Jánostól, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium osztályvezetőjétől, akivel a finanszírozás feltételeiről beszélgettünk. A PHARE-program keretében az uniós előcsatlakozási alapból mintegy hatmilliárd forintnak megfelelő eurót kap a három vi­szonylag fejletlenebb - az észak­magyarországi, az észak-alföldi, valamint a dél-alföldi - térség, hogy „begyakorolja” az európai uniós támogatások felhasználá­sát. Azért, hogy a tagság után járó alapok igénybevételére a másik négy - a dél-dunántúli, a közép­dunántúli, a nyugat-dunántúli, valamint a Budapestéi és Pest me­gyét is magában foglaló közép­magyarországi - régió is felké­szülhessen, a kormány úgy dön­tött, hogy a PHARE-árnyékprog- ram keretében a 2001-2002. évi költségvetésből ugyanekkora összeget juttat e térségeknek is.- Hogyan jutnak az érintettek az uniós és költségvetési források­hoz, és mire költhetik azt1- A PHARE-támogatás a célré­giókban a kis- és középvállalko­zások megsegítésére, foglalkozta­tásra, az állástalanok munkaerő- piacra segítésére, az üzleti inf­rastruktúra fejlesztésére igényel­hető. Később, Magyarország csat­lakozása után megnyílnak majd hazánk előtt az Unió strukturális alapjai. Ezek igénybevételéhez azonban előbb el kell készíteni a regionális fejlesztési elképzelése­ket is tartalmazó Nemzeti Fejlesz­tési Tervet, meg kell jelölni benne a prioritásokat, amelyekhez a tá­mogatást kérjük. A nemzeti szin­tű terv és az ehhez kapcsolódó operatív programok várhatóan jö­vő nyárra készülnek el. Ezzel összefüggésben a terü­letfejlesztési finanszírozásban a régiók esetében ez évtől kezdő­dően új - a jövőbeni EU-program- finanszírozás feltételeit fokozato­san megteremtő - módszereket alkalmazunk. Ez azt jelenti, hogy korábban projekteket támogat­tunk, az új rendszerben pedig programokat. A gyakorlatban ez úgy nézi ki, hogy a regionális fej­lesztési tanácsok először progra­mot készítenek, és annak alapján kapják meg a támogatást. A ré­giók a számukra rendelkezésre álló támogatás alapján írják ki a pályázatokat, amelyről a regioná­lis fejlesztési tanácsok döntenek.- Van, ahol az úthálózat fej­lesztése sürgős, másutt a hul­ladékelhelyezés jelent égető gon­dot. Hogyan döntik el, hogy me­lyik terület kap prioritást?- Ezért decentralizált a rend­szer. Vannak feladatok, amelyek kistérségi, települési, és vannak, amelyek megyei, régiós, illetve országos, azaz kormányzati szin­ten oldhatók meg. Kormányren­delet fogalmazza meg a legfőbb célokat. A régiók és a megyék kö­zött differenciáltan kerülnek el­osztásra a központi források, de hogy azt konkrétan mire használ­ják, abba „fentröl” nem szólnak bele. Az állami pénzek 35 száza­lékát kapják a régiók, 30 százalé­kát a megyék, tehát a támogatá­sok 65 százalékában decentrali­záltan döntenek.- Nem fordulhat elő, hogy a ré­gió vagy a megye „elhalássza" a kistérségek elől a pénzt, mond­ván, az ő célja fontosabb?- Nem. A fejlesztési tanácsok­ban jelen vannak a települési ön- kormányzatok, a kistérségek kép­viselői is, akiknek a feladata a he­lyi akarat érvényesítése. Tény vi­szont, hogy egyszerre nem lehet minden igényt kielégíteni, rang­sorolni kell, mivel a források kor­látozottak. ÚJVÁRI GIZELLA A gabona betakarításáról, a kormányprogram agráriu- mot érintő teendőiről, a ter­mőföldet érintő jogszabály- tervezetekről tartott tájékoz­tatót tegnap Vonza András földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter. Az agrártárca vezetője elmondta: félidejénél tart a búza betakarítása, a hektáronkénti 4-4,2 tonnás termésátlagok megfelelnek az előzetes várakozásoknak. Idén várhatóan 5 millió ton­na búza terem, ebből 1,5-2 millió tonna kerülhet ex­portra. A jó minőségű búza meg­felelő áron értékesíthető, és ke­reslet is van rá a nemzetközi pia­cokon. A kukoricatermés az elmúlt hetekben lehullott csapadék ha­tására idén elérheti a 7 millió ton­nát. Az őszi árpa betakarítása már befejeződött, a felvásárlók tonnánként 17-23 ezer forintot fi­zetnek érte. Eddig a vetésterület egynegyedén aratták le a tavaszi árpát, a jó minőségű sörárpa át­vételi ára elérheti az 33-36 ezer forintot. A zsebszerződések bejelenté­sére szolgáló zöldszámot eddig négyszázan hívták fel, a telefoná­lók többsége saját ügyében kért felvilágosítást. Vonza András szerint a középbirtokosság meg­teremtésének, földhöz juttatásá­nak legfőbb akadálya, hogy bizo­nyos földterületek jog­ellenesen külföldi tulaj­donban vannak. A csa­ládi gazdaságokat az Európai Unióhoz törté­nő csatlakozást követő hétéves türelmi idő­szak végéig kell meg­erősíteni, hogy egyen­rangú versenytársai le­hessenek az uniós gazdáknak - hangsúlyozta a miniszter. Az FVM vezetője elmondta: a családi gazdaságok kialakítása csak egy láncszem a kormány- program agráriumra vonatkozó elképzeléseiben, szorosan össze­függ a Nemzeti Földalap létre­hozásával, az általános birtok- rendezési törvény megalkotásá­val, a földtörvény módosításával, a részarány-földtulajdon kiadásá­val kapcsolatos jogszabály meg­alkotásával. A szaktárca augusz­tus végéig terjeszti javaslatait a kormány elé. iujvárii Hulladékból építőanyag lesz Az „örök életű” szemét és a környezetvédelem Könnyűbeton alapanyagot és hőszigetelő polisztirolleme- zeket gyártó üzemet avattak tegnap Ercsiben. A hajdani cukorgyár helyén létrejött gyár ötven családnak nyújt biztos megélhetést. A könnyűbetonok új generáció­jának alapanyagai azok a polisz- tirol formahabosított csomagoló­anyagok, amelyeket hungarocell néven ismerünk. A híradástech­nikai és elektrotechnikai cégek előszeretettel alkalmazzák eze­ket az anyagokat, azonban az óriási termelési volumen követ­keztében nagy mennyiségben fe­leslegessé váló csomagolóanyag sok problémát jelent a már emlí­tett cégek számára. A keletkező hulladék szeméttelepi elhelyezé­se Magyarországon évi 500 mil­lió forintba kerülne. A csomago­lóanyag ráadásul ellenáll a sav­nak és a lúgnak, azt lehetne rá mondani: örök életű. Ezt felismerve a BauMix válla­lat kiépítette országos gyűjtő- hálózatát, és újrafeldolgozó üze­meket létesített. Az ercsi ipartele­pen, a volt cukorgyár helyén kialakított üzem a környék egyik legnagyobb foglalkoztatója. Terlaky József, a cég ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy termé­keik előállításával nemcsak ener­giatakarékos megoldásokat kí­nálnak az építőknek, építtetők­nek, hanem a környezetvédel­met is szolgálják, ami különösen fontos az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén. _____________________(STS| Te rlaky József Kelemen András országgyűlési képviselőnek (a kép bal oldalán) bemutat­ja az üzem egyik berendezését fotó: europress/diósi imre Matáv-PanTel: közösen A Matáv és a PanTel pár hé­ten belül fizikailag is össze­kapcsolja telefonhálózatait, a teljes körű szolgáltatások az év végére épülnek ki. Ez­zel - a vezérigazgatók remé­nyei szerint - olcsóbbak lesz­nek a távolsági díjak. Az egységes hírközlési törvény életbe lépése előtt fél évvel szüle­tett meg a Matáv és a PanTel kö­zött az a megállapodás, amely többéves munka előkészülete­ként lehetővé teszi a két szolgál­tató telefonhálózatának össze­kapcsolását. A telekommuniká­ciós piac liberalizációja előtt kü­lönösen fontos ez a lépés, mert ezzel gyakorlatilag meg is nyílt a piac - jelentette be Straub Elek, a Matáv elnök-vezérigazgatója. Ezentúl a lakosság 70 százaléka által igénybe vett Matáv-szolgál- tatások, így az internetalapú hang- és adatátviteli rendszerek a PanTel ügyfelei számára is el­érhetők lesznek. Horváth Pál, a PanTel vezér- igazgatója elmondta, hogy a nemzetközi hívások díjtételei nem változnak, de a távolsági dí­jak valószínűleg a Matáv listaárai alatt lesznek 15 százalékkal. Eh­hez Straub Elek hozzátette: nyil­vánvaló, hogy az egységes hír­közlési törvény januári bevezeté­sekor a szolgáltatók a Matávhoz igazítják majd áraikat, de az sem kizárt, hogy a Matáv árat csökkent az éleződő verseny­helyzetben. A PanTelnek a beruházáshoz semmilyen pluszforrásra nem volt szüksége korábbi költség­megtakarításainak köszönhe­tően. A törvény érvénybe lépése­kor a most megkötött szerződést módosítani kell, de az nem okoz fennakadást az ügyfelek ki­szolgálásában. ___________________|CS. J.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom