Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)

2001-07-19 / 195. szám

Mecsekpölöske Magyarszék Bodolyábér Magyarhertelend Sikonda Abaliget A festői székhelyközség Fekvése, természeti adottságai, virágerdőtől színes utcái miatt Baranya Váci utcájának is nevez­hetnénk a Barátúrt is magában foglaló, mindössze 680 lelkes Magyarhertelendet, a turisztikai egyesülés székhelyközségét. A Pécstől húsz kilométerre lévő községet elsősorban a nagy mély­ségből - 550, illetve 1062 méter mélyről - feltörő 38, illetve 63 Celsius-fokos termálvize tette kedveltté, s ma már méltán neve­zetes fürdőhellyé. A 36 Celsius- fokon élvezhető, kalciumban, ká­liumban, mangánban, jódban, parafinban és szénsavban gazdag gyógyvíz komplex hatású, s noha elsősorban mozgásszervi beteg­ségekre ajánlják, vérkeringési, idegrendszeri, és esetenként bel­gyógyászati panaszokat is eny­híthet, így a víz egyebek közt ivó­kúraként is megteheti hatását. Májustól szeptemberig szolgálta- kát sorakoztató nagy étterem, bü- tások sora - négy fürdőmedence, fésor, ajándékpavilon - várja a borozó, söröző, árnyékos boxo- vendégeket. Magyarhertelend a turisztikai egyesülés székhelye A fürdőhöz közel elegáns panzi­ót, sátorhelyeket kínáló tágas kem­pinget is találni, és az elmúlt évek­ben már tizenötre emelkedett a fa­lusi szállásadással foglalkozó lako­sok száma. Ezekben a házakban a grillezésen túl esetenként teniszezé- si lehetőséget, szabadidőprogramo­kat is kínálnak. A vendéglátás szín­vonalát jelzi, hogy hét közülük ma­gasan, négy napraforgó jelével mi­nősített. Ha túl az új házakon, az ut- cák-porták rendezettségén a táj jel­legére - tavak, cseppkőbarlang, tu­ristautak - gondolunk, akkor abból természetesen nem maradhat ki a vadászat sem. Ha a hertelendi és a környékbeli élelmiszerboltokba be­kopogtatunk, a kínálatban kuriózu­mot jelent egy helyi kis sörfőzde mi­nőségi kínálata is, amely azon kevés házi sörfőzdék egyike, amely a rendszerváltás után létesült és tal- pon maradt a piacon. __________■ Ab aliget egyik fő turistacsalogatója a barlang Idegenforgalmát tekintve is az egyik leggyorsabban fejlődő ősi település az ezer lelket sem szám­láló Mánfa a Mecsek északi lábá­nál, félúton Pécs és Komló között. A község határában húzódott a római korban a Sásd, Meződ és Baranyajenő útvonalának megfe­lelő hadiút. Mánfa híres egyhajós, Sarlós Boldogasszony tiszteletére emelt román stílusú temploma a XI. század végén épült, amelyhez messziről is elzarándokolnak a turisták. Méltán, hiszen az óriás hársak alá bújó építmény a kor stílusjegyeit hordozó, egyszerű­ségében különös hatású műre­mek, melyet a X1II-XIV. század­ban bővítettek ki, ablakait, bejára­tát gótikus stílusban alakították át. Hangulata, s nem utolsósor­ban csodás akusztikája miatt a helyi és komlói kórusok hangver­senyeinek, de képzőművészeti tárlatoknak is az egyik legkedvel­tebb színtere. A patakvölgyben fekvő, egy­kori kis bányászfalu út menti bü­fékkel, a kaposvári út bal oldalán panzióval várja a látogatókat, a közelben lovaglási lehetőséggel. A jövő nyáron már egy új, né­hány hektáros horgásztó, vala­mint a völgyben kanyargó kerék­párút fogadja majd a turistákat a templom közelében kiszélesülő völgyben. Mánfa településrésze Budafa - az ottani neves homokkőbánya adta a pécsi Székesegyház apos­tolszobrainak anyagát. A budafai borospincék közelében sípályát is találunk. A falu hagyományőrző együttesekkel büszkélkedhet, ugyanakkor a mánfaiak vál­lalkozókedvéből a komlóiak is profitálhatnak, egy itteni befekte­tő ugyanis egy tós utazási irodát nyitott a közeli Komlón, melyet az angol és francia nyelvismeret­tel bíró Stampf Andrea vezet. Gyógyító barlang Abaliget közel négy évtizede a megye egyik üdülőfaluja. Ki­emelkedő látnivalója a falu déli szélénél, a 311 méteres Bodó- hegy lábánál 219 méter magas­ságban nyíló bejárattal, a kagylós mészkőben kialakult cseppkő­barlang, amelyet 1768-ben fede­zett fel Mattenheim József abali- geti molnár. A barlangban nincs légáramlás, ezért a külső hőinga­dozások a belső hőmérsékletre nincsen hatással. Éppen ezért a légúti megbetegedések kezelésé­re kiválóan alkalmas. A barlang vize két mesterséges tavat táplál, amelyet fürdésre, csónakázásra, horgászásra használnak. A turis­taház, a faházas és a sátrozási le­hetőségeket biztosító kemping, a motel, a kiadó nyaralók, a pihen­ni vágyóknak nyújtanak viszony­lag olcsó kikapcsolódási lehető­séget. Nyáron is gazdag program várja az idelátogató’ turistákat. Az Abaligeti Festőkor tábora 23-ig tart, az alkotók munkáiból kiállí­tás nyílik az Eötvös József Általá­nos Iskolában július 20-án 17 óra­kor. 28-ig tart az öt ország fiatal­jait összefogó Labirintus Európai Művészeti Gyermektábor. Egész nyáron működik a Gyermek- és Ifjúsági Vándortábor, a falunapot pedig augusztus 11-én tartják. A község önkormányzata a svájci Knonau után a németor­szági Dannenfels községgel is hi­vatalos kapcsolatot létesített, az erről szóló szerződést ez év júli­us 12-én írták alá. Dannenfels 16 településből álló kirchenbolan- deni közigazgatási társulás tagja, így lehetőség nyílik a későbbiek folyamán arra is, hogy a mecsek- hegyháti kistérségi társulás tag­jai is hasonló kapcsolatot alakít­sanak ki a németországi telepü­lésekkel. A Mecsek-hegyháti Önkormányzatok Társulását 1999 augusztusában alapí­tották Magyarhertelend, Bodolyabér, Orfű és Abaliget községek önkormány­zatai. Tavaly tavasszal csatlakozott a társuláshoz Mánfa, Magyarszék, Liget, Mecsekpölöske és Komló-Sikonda. A társulás célja a turizmussal kapcsola­tos fejlesztések, elképzelések, lehetősé­gek elősegítése, összehangolása, a tér­ség települései együttműködésének elő- remozdítása, valamint az, hogy a térség érdekeit képviselje a településfejleszté­si fórumokon. * Az alapító tagok kezdeményezésére még 1999-ben a társulás kiadott egy, a Mecsek- Hegyhát üdülőkörzetről szóló prospektust. Ez a füzet megjelent Magyarország minden fontosabb turisztikai kiállításán (például az Utazás 2000 bemutatón), sőt lehetőségük nyílt arra is - mivel a prospektust német nyelven is kiadták -, hogy több külföldi or­szágban is bemutatkozhassanak. A jó minő­ségben elkészült kiadvány, a hatékony ter­jesztés, a reklám kedvező megismerési lehe­tőséget teremtett azok számára, akik ezt a térséget még csak hírből sem ismerték, nö­vekedett az érdeklődők száma. Tavaly már a társuláshoz tartozó települések, s a különle­ges turisztikai lehetőségeket kínáló környé­kük nagyobb szerepet kapott a megye ide­genforgalmában. Az idén egy szolgáltatói katalógust adott ki a társulás, ebben már az újonnan belépő önkormányzatok is bemu­tatkozhattak.- Az 1999. év sikerének könyvelhető el, hogy a Baranya Megyei Területfejlesztési Ta­nácshoz beadott pályázati segítséggel elkészít­hettük a térség turisztikai programját, amely összefoglalja terveinket és céljainkat - mondja a társulás elnöke, Kovács Gyula (képünkön). A pályázatban részletesen foglalkoztunk a társult települések elképzelé­seivel, megvalósítási le­hetőségeinek kiaknázár sával, a pénzügyi háttér megteremtésével. A pá­lyázatban szerepelt egy, a térségről készült turisz­tikai film elkészítése is, ez már az utómunkála­toknál tart, hamarosan a nyilvánosság előtt is be­mutatásra kerül. Mind­emellett a társuláshoz tartozó -településekről külön bemutatófilm is készül, amelyeket a ké­sőbbiek folyamán a tele­vízióban is levetítenek. A Dél-dunántúli Regionális Idegenforgal­mi Bizottság (DRIB) kezdeményezésére megalakult a Felső-baranyai Területi Ide­genforgalmi Bizottság, amelynek tagjai a komlói és pécsi statisztikai térséget magá­ban foglaló képviselők. Igazi, gyakorlati sze­repet ez az újonnan megalakult testület még nem kapott, de abban fontos előrelépést je­lent, hogy a társulást a régióban képviseli, elnöke Kovács Gyula.- Ahhoz, hogy a terveinket, elképzelésein­ket minél hatékonyabban meg tudjuk valósí­tani, hogy a céljaink eléréséhez megteremt­Kovács Gyula, a társulás elnöke sük a pénz­ügyi hátteret is, minden pályázati le­hetőséget ki­használunk - folytatja az el­nök. Az eddigi pályázati mérlegünk pozitív, a támogatásokból kapott pénz segítségével sikerült a meglévő utakra szeméttárolókat és pihenőpadokat kihelyeznünk. A szolgáltató katalógus létrehozásához, az információs táblák elkészítéséhez, egy számítógép meg­vásárlásához szintén sikeres pályázatok nyújtottak lehetőséget. Tavaly novemberben a társulás részben önálló jogi személyiségű társa­sággá vált. Az ügyek in­tézésében, valamint a lehetőségek felkutatá­sában és megvalósításá­ban az is előrelépést je­lenthet, hogy az önkor­mányzati társulásunk térségmenedzsert is al- . kalmaz, Molnár István személyében. És hogy miért érde­mes ellátogatni a Mecsek-Hegyhát kistér­ségbe? Mert nálunk minden turista megta­lálhatja igényeinek megfelelően számítását. Mind az aktív, mind a passzív pihenésre lehetőség nyílik. Összességében tehát elmondhatom, hogy a társulás céljainak, feladatainak eleget tesz, hiszen törekszik a térség turisztikai vonz­erejének minél hatékonyabb, gazdaságo­sabb kihasználására. És ez a közös munka pozitívan befolyásolja a térség fejlődését is. Minden kedves érdeklődőnek szívesen ál­lunk rendelkezésére a 06-72/390-758-as te­lefonszámon, vagy a társasághoz tartozó te­lepülések önkormányzatainál. Központ a Mecsek-Hegyháton A kevesebb mint nyolcszáz lelket számláló Orfű kisvárosnyi belterü­letén lakó- és üdülőövezetek, ta­vak (az Orfűi-, a Pécsi- és a Herman Ottó-tó, összesen 113 hektár vízfelülettel), erdők, lige­tek, parkok adnak helyet a nyári üdülési szezon napi 10-15 ezres vendégseregének, akik a hétvégi házakban, panziókban, magán- szállásokon, kempingekben és if­júsági táborokban találnak elszál­lásolási lehetőséget. Az üdülőven­dégek szórakozását, kikapcsoló­dását, pihenését és ellátását stran­dok (köztük az ország legnagyobb feszített víztükrű, 5000 négyzet- méteres medencéje), fejlett keres­kedelmi és vendéglátó-hálózat, sportpályák, lovardák, zenés és műsoros rendezvények szolgálják. Az üdülés, pihenés, vízispor­tok mellett elsősorban a horgá­szat, vadászat, lovaglás és a kör­nyék természeti értékeinek gyalo­gos, autós megismerése jelenthet kellemes kikapcsolódást. Érdek­lődésre tarthatnak számot a helyi védettségű régi lakóházak (ezek közül is Tekeres faluképe), a Ma­lommúzeum (amelyben ma is őr­lik a gabonát), a természetvédel­mi területek és a Mecsek erdő borította hegyláncai. A természeti adottságok mellett az infrastruk­túra teljes kiépítése, a folyamat­ban lévő és tervezett fejlesztések a települést hazánk, sőt Európa egyik legvonzóbb idegenforgalmi központjává tehetik. A természeti környezet valóban gyönyörű. A táj különös varázsát az adja, hogy az emberi létesítmé­nyek (lakóházak, nyaralók, tavak) úgy simulnak az erdők, legelők, szántóföldek közé, mintha az idők kezdete óta a táj részei, a természet teremtményei lennének. Ez azért lehet így, mert a település (a koráb­bi öt kis falu, Orfű, Mecsekrákos, Orfű olyan üdülőfaluvá vált, ahol minden együtt van a zavartalan kikapcsolódáshoz Bános, Mecsekszakál és Tekeres) hatalmas területen fekszik, az egyes településrészek között nagy kiterjedésű zöldterületek vannak. Orfű tehát egy szép üdülőterület, ahol jó nyaralni és ahová érdemes kirándulni. 2001. Július 19., csütörtök 11. OLDAL A turisták megtalálják számításukat Egyre nagyobb a szerepük a megye idegenforgalmában Hársfák ölelésében \ Mánfa fő nevezetessége az Árpád-kori román stílusú templom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom