Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)

2001-07-19 / 195. szám

12. OLDAL MECSEK BEMUTATKOZIK ■ H E G Y H A T 2001. Július 19., csütörtök Nevében is liget A mintegy 450 lelket számláló Li- A település valamikori tehetőssé- get erdőkkel övezett zsáktelepü- gének jele, hogy fél évszázaddal lés, nagyvadban is gazdag hatá- korábban vágóhíd és tejcsarnok rát erdészek, hivatásos vadászok is volt Ligeten, látogatják. Ide három ki­lométeres bekötőút ve­zet, ha a 66-os műútról északi irányba fordulva letérünk. A forgalomtól, zajtól önmagát megóvó települést még nem fe­dezték fel igazán sem a turisták, sem a befekte­tők, noha több paraszthá­za műemléki védettségre érdemes, környezete gyönyörű, s ligetes csendjében, levegőjén nyugalmat találni. Innen földúton az északnyugat­ra fekvő kis aprófalu, a Sásdi Sándor író emlék­házát, templomot rejtő Varga is elérhető. A falu különböző stí­lusjegyeket vegyítő kato­likus templomát 1883- ban emelték. A község neve a korai iratokban Er- A falu temploma 1883-ban épült dősligetként is felbuk­kan, mindenesetre a tájék vala- Noha a munkavállalók többsé- mikori nagy megbecsültségét jel- ge Komlóra, Magyarszékre ingá- zi, hogy a földbirtokos Puch zik, a helyi közösségigényt a család - amelynek itt egy fenyők- nemrégiben társadalmi összefo- kel övezett kis kastélya is áll még gással felújított faluház is jelzi.- Ligetre magyarosította a nevét. __________________________S A természet „sétálóutcái” Erdei pihenők gyönyörű kilátással Lélegzetet adó völgyben A Mecsek-Hegyhát egyik legtisztább le­vegőjű, zölden ragyogó völgye Sikonda. Hosszú évtizedek óta az iskolások ked­velt táborozó- és kirándulóhelye. Most újul meg a strandja, az itt lévő szanató­rium a bányászok bentlakásos utókeze­lő egészségügyi intézménye. ‘A Komlótól délnyugati irányba fekvő, 4 kilo­méterre lévő völgy egyik nagy kincse a klí­mája. Legfőbb összetevője a tiszta levegő, melyet magas negatív hidrogénion-koncent- ráció jellemez, 60-80 százalékos a relatív pá­ratartalom, a lombos erdőknek, fenyvesek­nek köszönhetően dús a növényzet, és a völgy nyári hőmérséklete is alacsonyabb az átlagosnál. A másik nagy érték a termálvíz. A fürdőt ellátó kutakat még 1928-ban fúrták, majd az 1933-ban gyógyfürdővé nyilvánított Sikondán gyógyszálló épült, és rövidesen nagy forgalmú üdülőhellyé vált évi tíz-tizen- ötezer látogatóval. A melegvíz-hozamot újabb fúrásokkal akár fokozni is lehet majd, különösen, hogy a völgy most ismét nagy változásokat él meg: tavaly-tavalyelőtt lebon­tották a nyugati oldalán lévő strandrész el­öregedett kabinsorait, megszüntették a me­dencéit - itt ugyanis rövidesen árnyas sé­tányt alakítanak ki, tágasabbá téve az autó­parkolókat is. A másik oldalon már megépül­tek az új elárusítóhelyek - a büfék és köl­csönzők, míg a strandolni vágyókat feszített víztükrű, vízvisszaforgatóval felszerelt úszó­medence, gyerekpancsoló, kismedence és számos szolgáltatás várja mérsékelt árakkal. Az üdülőtelep, amely panzióknak, kem­pingnek sincs híjával, adottságai szerint a lagban éppen a sikondai tavakban a legmaga­sabb. A lovaglás szerelmesei 5 kilométeres körzeten belül találnak lehetőséget arra, hogy szenvedélyüknek hódoljanak, lovasver­senyeket tekintsenek meg. Ugyanakkor Sikonda kerékpár- és turistautak központja is. Szomszédos a növény- és állatritkaságok­ban gazdag Melegmány-völggyel, de innen indulhatunk el Mánfa érintésével Vágotpuszta, a közelben lévő források, turis­taházak felé, vagy akár az orfűi tavakhoz és város felé növekszik, ahol most alakítanak ki új, közművesített telkeket, de megújul az ifjúsági táborok, az önkormányzati és bá­nyászüdülő felé kanyarodó völgyszakasz is. Itt tenisz- és tekepályák, erdei pihenők vár­ják a sportolni vágyókat. A völgy természetes ékessége a Komlói Horgászegyesület kezelésében lévő két, zsi­lippel elválasztott horgásztó, melyeknek a ke­leti végét kis tószínpad zárja le domboldalon sorakozó padsorokkal. A délre néző hegyol­dalon az egykori iro­dalmi alko- tóháznak rendszeres vendége volt Göncz Ár­pád író, volt köztársasági elnökünk. Ma ez az épület a Ba­ranya Me­gyei Gyer­mek és Ifjú­sági Alapít­vány erdei iskolája. Ami a két tengerszem­ként csillanó tavat illeti, a Pihenésre, sportolásra egyaránt lehetőséget nyújt a település horgászat szerelmeseinek sem kell csalódniuk, hiszen a Orfű romantikusan szép fekvésű kis bolygó­telepítéseknek köszönhetően Baranyában a falvaihoz - Mecsekrákoshoz, Bánoshoz, kifogott hal egy főre eső mennyisége éves át- Tekereshez is. ____ _ __ ___j§ Bo ráról ismert A horgászok paradicsoma A hangulatos, régi időkre emlékeztető borpincék Az ördög a részletekben rejlik. A Mecsek-hegyháti Önkormányza­tok Társulása a részletekre is ügyel. A közelmúltban pályázott a társulás, és nyerte el a szüksé­ges összeget ahhoz, hogy turista­útvonalait - az erdők-hegyek „sé­tálóutcáit” - a természetet szolgá- lóan is komfortossá tehessék. Mindez tíz új erdei pihenő kiala­kítását, padok, valamint húsz új fából készült szeméttároló kihe­lyezését, tűzrakóhelyek kitisztí­tását, utak-ösvények járhatóvá té­telét jelenti. Mindez a társulás gondozásában lévő valamennyi turistaútvonalat érinti, amelyek mintegy hatvan kilométer hosz- szan kanyarognak hegyen-völ­gyön át. Most adtak be pályáza­tot az Ifjúsági és Sportminisztéri­umhoz arra, hogy jelzésként az üdülőkörzeti támlás közös térsé­gi lógóját tüntethessék fel, vala­mint hogy új útjelző táblákat he­lyezhessenek el. Rövidesen meg­kezdik a vendégforgalmat üdvöz­lő táblák felállítását is az érintett településeken. A Mecsek-Hegyháti Bakancsos Ökotúra Útvonal, amely a miniszté­riumnak benyújtott pályázatnak is névadója, például Komlóról indul­va olyan nevezetes helyeket érint, mint a mánfai templom, a Duna- Dráva Nemzeti Park gondozásában lévő Melegmányi-völgy vagy a Sikondai-völgy és környéke. Innen, a Cserma-aljától jól jelzett (P- és Z) turistaút vezet a Mecsek belsejébe, a Vágotpusztai pihenőhelyhez. Vágotpusztától a Hármaskereszt pi­henőhelyig jól jelzett tursitautakon érhetjük el a kiválasztott „célállo­mást.” Szelídebb tájakon kanyarog a széki hegy vonalát Mecsek- pölöske felé követő Kovács Béla- emlékút. Az ösvények többsége, például az abaligeti tanösvény vagy a Herman Ottó-tavi pihenő is jól megközelíthető, bejárható kerék­párral is. A Herman Ottó-tótól in­dulhatunk tovább a nyárfákkal fo­gadó bodolyabéri pihenőhöz, amit nem a falu központja, hanem Kisbodolya irányában haladva ér­hetünk el. ■ Az oldal a Mecsek-hegyháti Önkormányzati Társulás támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor, Bóka Róbert Bodolyabér megközelíthető Oroszló vagy Magyarszék felől közúton, vasútállomása mind­össze egy kilométerre található. A szomszédos Magyarhertelend meleg vizű strandja egy kiadó- sabb sétával elérhető. A kis me­cseki falu azonban nem - az egyébként csodálatos - termé­szeti környezetéről ismert, ha­nem az igen finom, zamatos bo­ráról. A helyi Szőlősgazdák Egye­sülete méltán büszkélkedhet a hangulatos, régi időkre emlékez­tető borpincékkel is, amelynek látogatása minden turistának ajánlható. Kapu a Balaton felé Iparos múlt, kulturális hagyomány Ha végigsétálunk Magyarszék fő- ről. A környék egyik legjelentő- vószenekar, a bálok, ünnepek utcáján, hatalmas, terméskőből sebb települése közel 1200 lakó- programját is színesítő néptánc­rakott szarvasmarha-istállók árul- sú. Művelődési házának színház- együttes - alkalmanként kulturá- kodnak a tehetős gazdálkodói terme, klubjai - a másutt is gyak- lis kínálatot is jelentenek az ide lá- múltrói, az állattartás fejlettségé- ran fellépő német nemzetiségi fú- togatóknak. A Magyarszék, Né­metszék és Kisher- telend egyesülésé­vel létrejött telepü­lés hagyományos ünnepei közé tarto­zik minden február­ban a farsang, au­gusztus utolsó va­sárnapján a búcsú, októberben a szüre­ti bál. Élénkek a község ausztriai testvérkapcsolatai is. Kisvállalkozásai nyílászárókat gyártó cég, több au­tószerelő-műhely, lakatos- és fűrész­üzem, építőanyag­kereskedés, ma­lomépület - színes és most ismét újraé­A hegyhát egyik legjelentősebb, az Árpád-kor óta lakott település ledő iparos múltra utalnak. A szolgáltatásoknak szinte a teljes vertikumával rendelkezik - koz­metikus, fodrász, női szabó, az egészségügy területén például fo­gászati szakrendelés -, de egyre többen kívánnak foglalkozni falu­si turizmussal is. Az átutazó turista az Árpád­kor óta lakott, az egykori Római Birodalom kereskedelmi útvona­lán fekvő települést vasúton is el­érheti, és itt, a Baranya-csatorna és a Kaszánya-patak találkozásá­nál nemcsak a Hegyhát jellegze­tes lankáiban, nyáron búzame­zőkben gyönyörködhet, de meg­tekintheti a faluközpontban a Szentháromság-szobrot és a domboldalon magasodó, 1858- ban épült római katolikus templo­mot is. Idegenforgalmi kínálatá­hoz tartozik a déli határában lévő lovasiskola és lovaspanzió is, amely már a sikondai üdülőkör­zettel kapcsolja össze. Mecsekpölöske 470 fős telepü­lés, a Mecsek északi részén te­rül el, Komló és Magyarszék kö­zött, erdővel borított dombok aljában. Műemlékekkel nem rendelkezik, a híres, kéttornyú temploma még a török időkben megsemmisült. A település jel­legzetessége a környékén talál­ható terméskövekből épült istál­lók és gazdasági épületek. Há­rom vadásztársaság területének határán fekszik, fő ékessége a falu központjától egy kilométer­re fekvő horgásztó. A komlói horgászegyesület kezelésében lévő víz méltán vált a környék horgászai körében, de a jó fogá­si lehetőségek miatt a megye ha­tárain kívül is ismertté, hiszen színhelye volt nem egy országos horgászversenynek az elmúlt években. A tavat rendszeresen telepítik, legtöbb benne a ma­gyar horgászok legkedveltebb hala, a ponty. Napijegyet a hal- őrháznál lehet vásárolni, a tó éj­jel-nappal nyitva van a pecások előtt. Az önkormányzat tervei között szerepel az öko- és ba­kancsosturizmusnak a horgász­tó fölötti 7 hektáros terület hasznosítása. A közcélú hasz­nosításra már megkérték az en­gedélyt az illetékes minisztéri­umtól. Abban is reménykednek, hogy a jövőben a falusi turiz­mus is fellendül, az itt lakók kö­zül többen jelezték, szeretné­nek bekapcsolódni az országos hálózatba. A település fő idegenforgalmi vonzereje a festői környezetben lévő horgásztó

Next

/
Oldalképek
Tartalom